Pesti Napló, 1915. augusztus (66. évfolyam, 212–242. szám)
1915-08-20 / 231. szám
Péntek SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházak szezonja A múlt esztendőben elég sivár és silány volt a színházak drámai produkciója. A háború igaz és képzelt rémeitől fejüket vesztett igazgatók abban a hitben, hogy minden életmegnyilatkozás a csaták retteneteibe fog sülyedni, remegő ujjakkal kapdostak bele a színházi gépezet szerkezetébe, részben teljesen megakasztották annak működését, részben pedig úgy megrontották azt, hogy teljesen megzavarva futotta be esztendős pályafutását. Szerződések felbomlottak, igazgatók félrevonultak, konzorciumok alakultak sürgősen szedett-vedett programmal; aktuális háborús rögtönzések, kabaréelőadások és operettek kerültek színre, gyengébb értékű vaudevilek sietve váltották fel egymást, mindenfelé céliránytalan kapkodás volt észlelhető és mégis utólagosan az az impresszió jutott a színházak vezetői számára, hogy mindezekre voltaképpen nem is lett volna szükség. Ha minden maradt volna a régiben, a színházak megtartották volna vezetőiket, elsősorban pedig karakterüket és jellegükhöz mért darabokat hoztak volna szinte, ha sem az igazgatók, sem a magyar szerzők nem féltek volna a közönség közömbösségétől, s ez anyagilag és erkölcsileg több értéket hozott volna számukra. Mert mindenekelőtt kiderült, hogy a közönség nem vesztette el a színházak iránti érdeklődését és a háborús hírek változékonysága mellett is megőrizte lélekjelenlétét. Igaz, hogy a világháború megritkította a nézőtér sorait, de annyira semmiesetre sem, hogy — mint egyes szerencsésebb eseteknél kiderült — ne tudta volna biztosítani a darabok rendes erkölcsi és anyagi sikerét. A színre került művek jelentéktelensége sokkal több embert vont el a nézőtérről, mint a harci események; ez bebizonyosodott, de így is rá tudtak eszmélni a színház vállalkozói, hogy a közönség szívesen „feledi el a frontokról jövő izgalmas eseményeket egy bárminő értékű színházi produkció alatt. Vagyis kiderült, hogy a színház az a szerencsés vállalat, mely a háborút is elbírja. Ezek után pedig nézzük, miféle munkálkodások folynak az egyes színházakban a jövő évad előkészítése végett és milyenterveket szőnek az igazgatóságok irodáiban a múltban taljesen félreértett közönség kielégítésére. * Az állami színházakról itt csak kevés szó eshetik. A Nemzeti Színház tájékán még mindig nyári csend uralkodik, a színház tagjai — mondhatni volt tagjai — még mindig szerződés nélkül várják az ismeretlen napot, amelyen ismét szerződtetik őket a színházhoz. Tudvalevőleg már a múlt évben erőszakos véget vetett a háború a szerződéseknek és csak amikor az évad megkezdődött, akkor biztosított az állam a tagoknak egy esztendős szerződést, mely június végén lejárt. A színház művészei egyelőre teljes bizonytalanságban élnek a jövőt illetőleg, mindezt" valószínűség szerint azonban újabb egy éves szerződésben lesz részük. Hogy mi a programmja a színháznak, azt csak Tóth Imre igazgató tudná megmondani, aki azonban még nem kezdte meg működését és távolléte folytán nem is nyilatkozhatik terveiről. Az Operaház igazgatósági szobájában már élnökebb munka folyik- Kern Aurél igazgató igyekszik rendet teremteni a múlt esztendő teljes meddőségéből folyó zavaros állapotokban. Egyelőre megújulnak és meg nem újulnak régi szerződések, a gázsik mérlegében történnek egyensúlyozások és merthogy az újabb művészi termelés terén a helyzet természeténél fogva teljes pangás mutatkozik, a programm tervezetében régibb német és magyar operák,'—, valamint a klasszikusabb ententebeli ősművek szerepelnek. A Vígszínházban teljes gőzzel folynak az előkészítő munkálatok. Azokból a tervekből, melyeket az igazgatóság sző és az ígéretekből, melyek a színház részéről felhangzanak, azt kell következtetnünk, hogy itt lehetőleg igen komoly színházi szezonra van kilátás. A háború folytán — és főleg a az elmaradt külföldi szerzők hiánya miatt — a színház karakterével ellentétben egy vagy legfeljebb két operett kerül a bemutatók sorába, egyébként azonban a komolyabb drámai műfaj jellegét fogja felölteni a szezon. Terv szerint az első újdonság „A korzó szépe" című operett, amelynek muzsikáját Holländer berlini zenész írta. Majd színre kerül Barta Lajos „Három kisasszony" című színműve. Az évad folyamán bemutatják még Bródy Sándor és Hajó Sándor „A nap lovagja" című darabját, Schönherr „Weibsteufel" című drámáját, Lengyel Menyhért „Fekete pillangó"-ját, Gábor Andor „Cyklamen"-jét, új feldolgozásban Szigeti „A vén bakkancsos és fia a huszár" című népszínművét, amelyhez egyik kitűnő zeneszerzőnk új muzsikát írt és esetleg egy magyar operettet. A Magyar- és Királyszínház csak szeptemberben kezdi meg rendes működését, addig a színház tagjaiból álló konsorcium a múlt évi és újabb keletű kabaréműsorral szerepel. A két színház igazgatósága még nem ad programmot. Egyelőre csak Bródy Sándor „Lion Lea" című színművét hirdeti a Magyar Színházbaft. A Királyszínház első és második bemutatója Strauss-operett. „A bájos ismeretlen"-nel kezdik, majd utána a „Rund um die Liebe"-t mutatják be. * Mindezek után csak örömmel konstatálhatjuk, hogy legalább a magánszínházak visszaszerezték lélekjelenlétüket és tekintet nélkül a háborúra, a közönség szórakozásra irányuló igényeit a rendes, régi igyekezettel szándékoznak felelégíteni. A fő az, hogy az ígéret ne puszta szó maradjon! (*) A Leányvásár i— Lubinban. Lublin előtt nemrég még dörögtek az ágyuk, s a győzelmes német és osztrák-magyar hadak véres csatákat vívtak az elkeseredetten védekező oroszokkal, most pedig újra eleven az élet a városban és a Teatr Wielki minden este zsúfolásig megtelik. A színházat mint a „Nap" haditudósítója jelenti — Bródy Miksa, Martos Ferenc és Jacobi Viktor Leányvásár című operettjével kezdték meg, amelynek lengyel címe: Targ na dziewczetct, Tom Miglest Prohaska, Harrisont Winiaszkenáz, Lucyt Godlewska, Bessyt Malczewskij, Rottenberget Jerzynski, Fredet Szlasak játszotta. Az előadás fényesen sikerült. (*) Modern Színpad. Ma este tartottta meg évadnyitó előadását az Andrássy-kabaré. Az estére, amely a teljesen új programm mellett, az új direkciónak is bemutatkozása volt, sokkal többen voltak kíváncsiak, mint amennyi embert ez a kis színház befogadni képes. Az első előadás közönségének kiválóan élvezetes, választékos ízlésről tanúskodó kabaré-előadásban volt részük, amelynek keretében egymást érték a friss ötletek, mulatságos dalok, vidám apróságok és aktualitások. A közönségnek különösen tetszett az a két kis színdarab,amelyben Rózsahegyi Kálmán mutatkozott be. Az egyik, Móricz Zsigmond vidám pusztai képe: A báróné gulyása. Kitűnően érvényesült itt Rózsahegyi magyaros humora, amelynek groteszk ellentétekép Medgyaszay Vilma rajzolt meg egy különcködő, élveteg bárónét. A másik kis darab Harsányi Zsolt „Vaszilij" című drámai jelenete, amelyben egy orosz fogoly néma szerepében Rózsahegyi megindította a közönséget. Mellette Forgács Rózsi mutatott be drámai erőtől duzzadó alakítást. Ugyancsak ő mondott el a műsor keretében egy hatásos Gyóni-verset. A közönség művészete teljességében látta viszont Medgyaszay Vilmát, aki a kabarénak tagja maradt, úgyszintén a közönség szeretete tapsolta Kökény Ilonát, Vidor Ferit, Huszárt, Borost és Sajót s Gázon Gyula szép énekét. Előadták még Balázs Sándor ötletes cselédkomédiáját, a „Biri", és Gábor Andor, Harsányi Zsolt, Emőd Tamás és Karinthy Frigyes kabaréműveit. A kabarénak néhány új tagja is van, Hollós Rózsi, Nagy Margit, Sellő Ilus és Gellért Lajos. (*) Művészest Tátrafüreden. Az ótátrafüredi Grand hotel, mely ez évben a kincstár kezelésében csakis lábbadozó tiszteknek szolgál lakóhelyéül, hétfőn este megnyitotta kapuit az itt nyaraló nagyközönség előtt is. A kilenc órai „takarodó" ezúttal egy művészest kezdetét jelezte, melynek célja egyrészt harctérről betegen jött tisztek szórakoztatására volt, s másrészt az a törekvés, hogy annak a kevés embernek, kik itt — kikapcsolva a világháború forgatagából — a szórakozásnak, pihenésnek szentelhetik idejüket, alkalmat nyújtson jótékonysággal adózni jó sorsukban. A művészest jövedelmét a harcban elesettek özvegyei és árváinak juttatják. A szokatlanul sok tarka uniformis, gyalogos, tüzér, huszár, vadász stb . , saskeresztek, arany, ezüst érdemkeresztek sokasága adták ez évben a tátrai koncert karakterét. Az asszonyok csak úgy, mint más esztendőben is ragyogón, mosolygósan, csak várakozásteljesebben néztek az est elé. A hangverseny konferencierje — lábbadozó liszt — dr. Erényi László bevezető beszédében a Tátra természeti szépségeinek grandiózus hatására utalt és ezt hozta kapcsolatba a művészesttel, mikor Goetheszavait idézi: „A természet és művészet gyakran kerülni látszanak egymást — s mégis előbb, mintsem gondolnak egymásra találnak." A tegnapi estén valóban együtt jártak. Egy bájos, ifjú művésznő a Neue Wiener Bühne tagja, három költeményt szavalt Erich Sella: Der jüngste Leutenant, Julius Wolf: Aus Sturmes Not és Max Hoffmann: Madame Potifarját. Hatásos előadását s felfogásának különös intelligenciáját a közönség szűnni nem akaró tapssal jutalmazta. Ugyanilyen sikere volt egy magyar poétának az itt lábbadozó dr. Ferenczy Gyula cs. és kir. kamarás zászlósnak, kinek a Nyugatban megjelent: „Fiamhoz", „Végrendelet" s „A grodeki uton" című verseit dr. Erényi László olvasta fel. Majd Babics Vilma operaénekesnőnk és Toronyi Gyulának az Operaház tagjának kettő»« következett. A Cigánybáró áriáját énekelték. Mindkettőjüket lelkesen ünnepelték, szintúgy a közkedveltségű Hegedűs Ferencet, az Operaház tagját, programmjuknak minden számát meg kellett ismételniök. A közönség sorában volt Goffin Alfred ezredes, a tátrafüredi tiszti lábbadozó otthon parancsnoka, s egy itt üdülő porosz generális Geutner a Bugarmecból. Szintugy Hadfit altábornagy felesége, a vitéz Schaffer alezredes, a Degenfeld, Csáky, Pejacsevich grófi családok. Teleszky zászlós, a pénzügyminiszter öcscse, Kaffka Margit költőnő férjével, dr. Balázs Ervin főorvossal, Bauer Gyula alezredesné, Kiss József leánya, bíró Harkányi Béla, Riedl Frigyes, Zala szobrász és felesége és még sokan. (A. M.) (*) Az állatkerti Hangversenyek. Augusztus 20-án kezdve az állatkerti szimfonikus zenekar hangversenye esti 8 óra helyett már fél nyelckor kezdődik s fél tizenegy óráig tart. Az esti mérsékelt áru jegyeket hat óra helyett maár fél hat órakor kiszolgáltatja a péniszár. (*) Iskolai értesítés: Tóth Ludányi Adél, az ismert zongoraművésznő és tanárnő zeneiskolájában a beiratások augusztus 25-én kezdődnek a zongora, hegedű, zeneelméleti és történelmi tanszakra. Havi dij 18 korona, énektanszakon 13 korona, beiratási dij 3 korona, melléktantárgyaknál 4 korona. Ismétlés és magánleckék megbeszélés szerint. Bővebb felvilágosítással szolgál Tóth Ludányi Adél okleveles aaetanáme és igazgatónő (VII., Bethlen utca 9. földszint 2.). (*) Böthök uram szerencséje. A Budai Szinkör szorgalmasan készül Eötvös Károly Böthök uram szerencséje című szinmű újdonságára. A darabban az egész drámai személyzet foglalkoztatva van. Eötvös darabjával párhuzamosan egy operett, a Gyöngyvirág kisasszony bemutatójára készül a budai operett-szerélyzet, melynek librettóját Bajtay Mihály, zenéjét pedig Kopf Kálmán írta. (*) A színházak hírei. A Vígszínházban ma, pénteken megismétlik a legújabb kabarét, amelynek világi és dallamos számait a közönség a legzajosabb tetszéssel fogadta. Szombaton a Zsuzsi kisasszony, a múlt szezon nagy operettsikere, kerül színre. A Királyszínház és Magyar Színház tagjai pénteken mutatják be a Királyszínházban az új augusztusz tarka estét. Három mulatságos egyfelvonásos kerül színre, továbbá egy éneken táncos jelenet, több magán-énekszám, szavalat, tréfa és magánjelenet van műsoron. A magánszámok közös nagyhatásúnak ígérkezik Hervay Frigyesnek egy verse, melyet Bertha István Enősitett meg és Lebotsi Juci fog előadni. Részt vesz még az előadáson Báthory Dira, Gerő Ida, Nagy Teréz, Rátkai, Z. Molnár, Vágó I.atalbár, Huszár, Szabolcs, Kardos, Vándory és Sirossi. _ A Budapesti Színházban pénteken, Szent István napján kétszer kerül szinre Málcsi mozgósít elmtt énekes, táncos bohól»». Délután félnégy órakor olcsó ás «sz« nyele órakor rendé» helyárakkal. Mindkét előadáson Nyifft Magda játsza a ciiilszerepet. PESTI NAPLÓ 1915. augusztus 20. 17 KÖZOKTATÁS (Rendes tanítás az iskolákban.) Két hét mulva megnyílnak az iskolák. A háboru hatása az idén már nem lesz annyira érezhető, mint tavaly. A behatás a középiskolákban a szokásos időben fog megkezdődni és a tanítás az előírt rendes óraszámokban történik. Nem lesznek tehát összevont órák, mint a háboru első esztendejében. Elegendő tanerő áll rendelkezésre, miután az újabb sorozásokon bevált személyzetet, mint nélkülözhetetlent, fölmentik a katonai szogálat alá. A rendesnél természetesen nagyobb munka és feladat vár a tanárokra a következő iskolai évben is. A tanítás rendjében mindössze annyi változás lesz, hogy amely iskolai épület még most is katonai célokra van lekötve, ennek a tanulói délutánonkint egy másik középiskolába fognak járni előadásokra. (A debreczeni egyetem Internátusa.) Debreczenből írjak nekünk: A debreceni egyetemi internátus, az szűkebb keretek között, a háboru alatt is folytatja működését 700, 100, 480, 280, 140 kerontségekre tanulmányi szegénységi és a családi viszonyokat feltünteti igazolványával folyadodni lehet az internátu», igazgat»« sághoz Debrecenben .(Református kollégium.)