Pesti Napló, 1915. szeptember (66. évfolyam, 243–273. szám)

1915-09-12 / 255. szám

fi­asÁrnap PESTI NAPLÓ 1915. szeptember 1a,­­tf­ M háborús eseményei Tarnopolnál visszavertük az oroszok támadásait — IA Szeretnél túlerővel lépnek fel az oroszok — Rovnó felett a Gorin szakaszon állunk — Skidelt elfoglalták a néme­tek — Slonim előtt 25 kilométernyire állunk Léghajó támadások az orosz vas­úti csomópontok ellen — Vissza az olasz fedezékbe! — .A törökök a tenyérbe ker­getik az angolokat és a franciákat —­­Napi eredmény foglyokban: W50 Nem, az oroszok nem Kelet-Galiciát védik, itt csak harcolnak, d­e a védelmi tét tulajdon­képpen Besszarábia, Kiev, Ukrajna, a Fekete­tenger és ezeket kell nekik Kelet-Galicia, Vol­hynia és Podólia megvédelmezésével megvé­deni. Innen van, hogy nemcsak Tarnopolnál és ettől délre a Szereb­ közép és alsó folyásá­nál is túlerővel lépnek fel az oroszok — és hogy csapataink ellen offenzívába mehessennek át, nemcsak tartalékjaikat vezették a frontra, de újabb és friss csapatokat is koncentráltak. Mi azonban nem tekintjük ezt másnak, mint a kimulóban lévő kígyó végső vonaglásának, s amikor összeszedi utolsó erejét és úgy csap­kod farkával maga körül jobbra-balra, már minden cél nélkül. Azért cél nélkül, mert bár Galíciában még verekszenek az orosz hadak, Volhynia már háromnegyed részben a mi bir­tokunkban van és ha Rovno elestével egészben a várhárom­szöggel együtt birtokunkba kerül, akkor Galí­ciában nyomban leáldozik az orosz hadaknak már úgyis lemenőben levő napja. Vagyis me­tafora nélkül: Kelet-Galiciában a várhárom­szög birtoka nélkül egy hétig sem tarthatják magukat az oroszok. Már­pedig a várhárom­szög utolsó várának előretolt bástyái előtt álla­nak Puchallo táborszernagy csapatai. Mindezeknél fogva az oroszok galiciai erőlkö­dését nem is tekintjük stratégiai, hanem csak inkább múló taktikai célnak. Mindezt katonailag dokumentálja Puchallo hadseregének nemcsak Rovno felé, hanem Rovno fölött a rokitnoi mocsarakon alul való előnyomulása is, ahol Dereazno elfoglalásával mind szélesebb hadműveleti és hódítási tért nyernek csapataink. Derazno a Gorin folyó mellett, Rovnotól észak felé 30 kilométerre fekszik, amelynek elfoglalása stratégiailag azért fontos, mert a város elfoglalásával csapataink egyúttal átkelhetnek, sőt át is keltek már a Gorin folyón. Ez az átkelés pedig azért fon­tos, mert Puchallo ezzel birtokába veszi a Go­rin folyó keleti szakaszát, már pedig néhány nap múlva. Rovno elfoglalása után be fog kö­vetkezni az az idő, hogy az oroszok Rovnoból csak a Gorin-szakaszra vonulhatnak vissza és ha ezt a szakaszt most Puchallo előre lefog­lalja magának, az oroszoknak itt sem lesz meg­állóhelyük. A taktikai eseményeket mindig a háború céljához kell alkalmazni és ezt a szabály tartja szem előtt, csapataink az oroszok túlereje el­len a Szeretli-vonalról a Strupa-vonalra vo­nultak vissza, de nem az egész Szereth-fronton, hanem annak csak közép és alsó folyásánál. Visszavonulási új hadállásainkat a Strupa és a Szereth közötti magaslatokon rendeztük be és ezeken a helyeken most heves harcok foly­nak a támadó oroszokkal. Pozícióink azonban a Szereth torkolatánál és a besszarábiai hatá­ron megingathatatlnok és ugy itt, mint Bu­cactól, a Strupa-menti várostól keletre és észak­keletre minden túlerő ellenében is tartjuk a hadállásainkat. Tartjuk Tarnopolnál is, ahol az oroszok rendkívüli erős rohammal igyekez­tek a németek és az osztrák-magyar csapatok hadállásaiba, lövészárkaiba behatolni, de sú­lyos veszteségeket okozva vertük vissza az orosz támadásokat. Grodnotól keletre két német hadsereg vias­kodik az oroszokkal, akik itt szintén rendkí­vül makacs ellenállást fejtenek ki és meg-meg­kísérlik, hogy támadásainkat új és friss csa­patok harcbavetésével és ezek ellentámadá­saival feltartóztassák. Így Skidel birtokáért már napok óta folyt az ide-oda hullámzó harc, míg végre Gallwitz csapatai azt szombatra virradó éjjel véglegesen elfoglalták, valamint rohammal elfoglalták a skidel—hinnem—volai országui mellett fekvő Lavnát is. Mindebből megállapítható, hogy Gallwitz serege Grodno­tól keletre és délkeletre a Njemen mindkét partján csatázik az oroszokkal és a Njemen északi részén, a Kotra-szakasz túlhaladásával és Skidel elfoglalásával maholnap a grodnoi kormányzóságból a vilnaiba lép át. Seregének jobbszárnya a Zelvianka torkolatánál operál és ezekben a harcokban 2700 fogoly és 2 gép­fegyver esett a németek kezébe. Zelvianka középső folyásánál Bajor Lipót hadserege szintén rendkívüli makacs harcok között viaskodik az oroszokkal, hogy átkel­hessen a Zelviankán és Slonin felé haladhas­son előre. Ez nagy részben már sikerült is neki, mert a Zelviankán való átkelést több helyen kikényszerítette és Slonintől már csak 25 ki­lométernyire áll. József Ferdinánd főherceg és Kövess tá­bornok osztrák-magyar csapatai a Rozantól délre eső vidékeken nyomulnak előre északke­let felé s itt elfoglalták a Kossovtól nyugatra fekvő Alba falut, amelyet az oroszok konok makacssággal védelmeztek. Ezzel a sikeres előnyomulás­unkkal dél felől mindinkább meg­közelítjük Slonimot és mindinkább közelebb jutunk a vilnaorovnoi vasúti vonal csomó­pontjához, Baranovicshoz. Az osztrák-magyar csapatok jobbszár­nyával áll szoros stratégiai kontaktusban­ Ma­ckensen tábornagy hadseregének északi bal­szárnya, amely itt a bresztlitovszko minski vasút birtokáért harcol, eme szárnyának elő­nyomulása azonban szintén Branovics felé mutat. Jelentettük tegnap, hogy Hindenburg tá­bornagy hadcsoportjában Below generális Friedrichstadttól délkeletre a Wilkomierznél megverte az oroszokat, ma pedig már részben a csata eredménye is megállapítható, amennyi­ben ott 1050 oroszt fogtak el a németek és 4 gépfegyvert zskámányoltak. A vilkomierzi győ­zelem pedig azért fontos, mert Below generá­lis hadseregének ez a legszélsőbb déli szárnya Vilnát most már észak felől is fenyegetheti. Ha Grodnoból az oroszok vasúton mene­külnek, illetve trénjüket vasúton szállítják, ebben az esetben Lida felé kell elvonulniok, ha pedig Vilnából vonulnak el, ebben az eset­ben nemcsak Szentpétervár felé, de Minsk felé is mehetnek, arra, ahol a Vilna-menti vasút keresztezi a Lidától északkelet felé tovább futó vasutat, s ahol a vilejkai állomáson kell to­vább haladniuk. Már most ezeket a vasúti kö­rülményeket szem előtt tartva, a német repülő­gépek és léghajók messziről megelőzik a szá­razföldi csapatok operálását és felkeresve eze­ket a vasúti csomópontokat­ a léghajókról le­szórt bombákkal árasztják el, hogy így a trén­jükkel futó oroszok elől elzárhassák az utat, hogy legalább is zavart támaszthassanak köztük. Az olasz hadszíntérről alig van jelenteni való, ha csak az nem, hogy a karinthiai és a tiroli szakaszokon nem merült fel semmiféle újabb mozzanat, ellenben az olasz tüzérség a tengermelléki harcvonalon hosszabb Mő óta újra élénkebb tevékenységet kezd kifejteni. Támadtak a doberdoi fensikon is, de a támadó olaszokat aknavetőink meglepetésszerű tüze --burur '-KumMesR . / J 'Jenisehep o­­­rfénkoi lordbdesÁcbil Mimiéit °lji$$drlik Wemljó] | 7 OJ \ oRdkfälti Shiblak^ |. Ji Dardanellák hadszintere fogadta, amitől megrémülve ész nélkül mene­­kültek vissza fedezékeikbe. A gallipoli félszigeten a támadást vezető angolok és franciák három helyen szállottak partra, és foglaltak el keskeny sávokat az Égei-tenger partjából. A sziget legdélibb csücs­két, Sedilbar rombadőlt tengerparti erőddel, a szövetséges angolok és franciák tartják meg­szállva, de Kritiánál feljebb már hónapok óta egy lépést sem tehetnek. Itt a törökök frontjá­nak jobbszárnya Ariburnura, a centruma Kritiára, a balszárnya pedig Domusderézi tengerszoros erődre támaszkodik. A második hely, ahol a parton másfél kilométernyi sávot bírnak Kabatepe, amely a boghali tengerszo­rosi erőddel áll egy magasságban. Végre a har­madik hely a Suvla-öböl, amely a Gallipoli fél­sziget hosszúságának körülbelül a közepére esik, és itt az angolok és a franciák a Suvla­iok, és az ezen belül lévő keskeny sávnak vannak a birtokában. Kétségtelen azonban, hogy azokkal az erőkkel, amikkel a franciák és az angolok itt

Next