Pesti Napló, 1915. október (66. évfolyam, 274–304. szám)
1915-10-07 / 280. szám
PESTI NAPLÓ 1915. október 7. — A háború eseményei Göfdgország magatartása — Konstantin király és Venizelosz konfliktusa — Litvániában 150 kilométeres fronton vertük vissza az oroszok támadását — Dünaburgtg pár kilométernyire vannak a németek — Lucktól északra a mocsarak között harcok folynak — Az angolok pihennek — A francia támadásokat visszavertük Kivel járt Görögország: a centrális hatalmúakkal-e, az ententetai-e, avagy semleges fog maradni? Ez most a készülő bolgár-szerb hátoru egyik legérdekesebb problémája. Az entente mellett szólanak: a görög-szerb katonai szövetség, a bolgár-görög ellentétek, a török-görög civódások, Olga özvegy görög királyné, aki orosz nagyhercegnő, Venizelosz, a ravasz krétai ,akinek entente érzelmei európaszerte ismeretesek, a görög kamara többsége, amely Venizeloszszal tart, a görög közvélemény, amely Byron óta angolbarát érzelmű és végül a négyes entente nyomása, ami bizony végtére is elég imponáló lehet egy olyan kis országra nézve, mint Görögország. A centrális hatalmak mellett szólanak: Konstantin királynak testvér-sógorsága Vilmos császárral, felesége a görög királyné, a vezérkar, az udvari katonai párt, amely a királylyal tart, aki pedig tudvalevőleg a centrális hatalmakkal nem akar háborút, a görög, olasz ellentétek, amely a négyes entente, tehát Olaszország győzelme esetén útját vágná Észak-Epirusz felé való terjeszkedésének, nem is szólva arról, hogy ha Konstantinápoly orosz kézre kerülne, ez a Balkán-államok függetlenségének a sírját jelentené. Az érvek pro és contra tehát elég szép számmal vannak, a háború és béke kérdése azonban végső sorban mégis két emberen áll: Konstantin királyon és Venizeloszon. Ezek birkóznak egymással már egy esztendő óta és körülbelül egyforma erőknek látszanak. Mégis mintha a királyi impérium a királynak adna nagyobb erőt, de ezen az erőn a király nagy betegsége jelentékeny csorbát ütött, de még sem akkorát, hogy Venizelosz egészen a nagyon népszerű király fölé kerekedhetett volna. Ha mi Venizelosz politikáját kalandor politikának tartjuk is, el kell ismernünk, hogy Konstantin király politikája szintén súlyos helyzetbe hozhatja Görögországot és szintén óriási felelősséggel jár. Mert tegyük fel, hogy Görögország kimondja a semlegességet, amit az entente nem respektál és keresztül vonul Görögországon, hogy Macedóniában Szerbiát megsegíthesse. És tegyük fel, hogy a kimondott semlegesség konzekvenciájaképpen Görögország fegyverrel állana ellene az ententenak, kérdés, mi lenne akkor? Görögország könnyen Belgium sorsára juthatna és Anglia különösen kapva-kapna az alkalmon, hogy megszállva Szalonikit, egy újabb középtengeri őrállomást szerezzen magának az Égei-tengeren is. De kapva-kapna rajta Olaszország is, amelynek egyenesen alkalma nyílnék elfoglalni egy csomó görög szigetet. Igaz, hogy a centrális hatalmak végső győzelme Görögország területi integritását helyreállítaná, de addig is Görögország szinte helyrehozhatatlan károkat szenvedne. A dió tehát kemény, a dilemma nagy. A megoldás a király és Venizelosz között tehát akképpen történt meg, hogy a semlegesség fentartása mellett tűri az entente csapatainak görög földön való átvonulását. Venizelosz azonban nem tartotta be ezt az egyezséget s Görögországot egészen ki akarta szolgáltatni az ententenak. Emiatt most a király és Venizelosz között konfliktus tört ki, de nem ez a fődolog, hanem az, hogy kitörés az entente között is? S tag Litvániában Ruszkij hadserege 150 kilométeres fronton támadja a németeket. A támadás legészakibb része a Dricsvjácsi tó, a legdélibb része pedig Krovó község, amelyorosz támadásoknak az volna a célja, hogy Hindenburg seregét a Dünaburgtól délkeletre elfoglalt hadállásokból kiverje, visszaszorítsa s Dünaburgot az ostrom alól felszabadítsa. Mert mindaddig, mig a német hadak a vilna—dünaburgi vasúttól kelet és délkelet felé több száz kilométeres hosszúságban birtokukban tartják a terepet, addig Dünaburg fölmentéséről még beszélni sem lehet. Márpedig Dünaburg az utolsó óráit éli, mert péter- ivári hírek szerint a németek már csak pár kilométernyire vannak Dünaburgtól. Az oroszok támadásai Kossánynál és a Visnier tótól közvetlenül délre eleinte bizonyos sikereket értek is el, de mikor a németek ellentámadásba mentek át, az elfoglalt pozíciókat újból visszafoglalták. Máshol a támadások egyik részét visszaverték, másik részét pedig, még mielőtt azok a német hadállásokhoz értek volna, már a német tüzérség tüzében omlottak össze. A volhyniai hadszíntéren Cartorisktól nyugatra harcok fejlődtek ki, ami annál meglepőbb, mert Cartoriski úgyszólván már a rokitnoi mocsarak közepe felé esik s Lucktól észak felé mintegy hetven kilométernyire fekszik. A Kormin-szakaszon mi legutóbb Cernisznél vertük meg az oroszokat s ha most Cartoriskitől nyugatra folynak a harcok, ebből csak azt következtetjük, hogy itt fronthosszabbításokkal megkerülő támadások létettek folyamatba s az átkarolások elhárítása céljából folynak bent a harcok a mocsaras ingoványok között, Styrnek a nyugati részein. Az itt lévő harcok azonban nem akadályozzák meg Linsingent abban, hogy a Korminszakasztól lassan ne nyomuljon előre a várháromszög felé. Csernovictól északkeletre, a besszarábiai határ mentén, a Pruth közelében október ötödikének éjszakáján az oroszok rendkívül heves támadásokat intéztek hadállásaink ellen. Az oroszok ötször támadtak ránk s a támadások esti kilenc órától éjfélig tartottak. Az orosz támadásokat azonban mindenütt visszavertük s hadállásainkból egy lépésnyi tért sem veszítettünk el. Az yperni fronton, ahol angolok vannak, teljes és tökéletes a csend. Tovább, lejebb az arrasi fronton, ahol már franciák is vannak, a neuvilletől északkeletre emelkedő magaslat,azokon kézigránát támadásokat vertek vissza a németek. Champagneban heves offenzívát indítottak meg a franciák, óriási ágyútűzzel , mikor már azt hitték, hogy az ágyuk elvégezték a feladatukat, rohamra készültek, de a készenlétbe helyezett franciák egy részét, még mielőtt belekezdtek volna a rohamba, majd szétlőtték ágyúikkal a németek. Akik pedig a német hadállásokig el tudtak jutni, azok ott omlottak össze. Éppen ilyen sikertelenek voltak a franciáknak egyéb lokális támadásai is. I Az új front a nyugati harctéren 'Az angol-francia front Nieuporttól 'Arrasig 100 kilométer °s\U5S0nce Monthoz? CeTMylBeine fduroy Aubenve oS' Hiteire ofiiufc Eeed . Vasuf "VARENNE S-leílesml Servon,. enMrgo, M laonne A Yv^ssy _ \o Souein rtoal J A „ Verzenay /$ © Qou opdeonnes Ji németek frontja a Champagne területen .1 champagne: francia front Reimstől az argonnei erdőkig 60 kilométer