Pesti Napló, 1915. október (66. évfolyam, 274–304. szám)

1915-10-07 / 280. szám

PESTI NAPLÓ 1915. október 7. — A háború eseményei Göfdgország magatartása — Konstantin király és Venizelosz konfliktusa — Lit­vániában 150 kilométeres fronton vertük vissza az oroszok támadását — Düna­burgtg pár kilométernyire vannak a németek — Lucktól északra a mocsarak között harcok folynak — Az angolok pihennek — A francia támadásokat vissza­vertük Kivel járt Görögország: a centrális hatal­múakkal-e, az ententetai-e, avagy semleges fog maradni? Ez most a készülő bolgár-szerb há­t­oru egyik legérdekesebb problémája. Az entente mellett szólanak: a görög-szerb katonai szövetség, a bolgár-görög ellentétek, a török-görög civódások, Olga özvegy görög ki­­rályné, aki orosz nagyhercegnő, Venizelosz, a ravasz krétai ,akinek entente érzelmei európa­szerte ismeretesek, a görög kamara többsége, amely Venizeloszszal tart, a görög közvélemény, amely­ Byron óta angolbarát érzelmű és végül a négyes entente nyomása, ami bizony végtére is elég imponáló lehet egy olyan kis országra nézve, mint Görögország. A centrális hatalmak mellett szólanak: Konstantin királynak testvér-sógorsága Vil­mos császárral, felesége a görög királyné, a vezérkar, az udvari katonai párt, amely a ki­rálylyal tart, aki pedig tudvalevőleg a centrá­lis hatalmakkal nem akar háborút, a görög, olasz ellentétek, amely a négyes entente, te­hát Olaszország győzelme esetén útját vágná Észak-Epirusz felé való terjeszkedésének, nem is szólva arról, hogy ha Konstantinápoly orosz kézre kerülne, ez a Balkán-államok független­ségének a sírját jelentené. Az érvek pro és contra tehát elég szép számmal vannak, a háború és béke kérdése azonban végső sorban mégis két emberen áll: Konstantin királyon és Venizeloszon. Ezek birkóznak egymással már egy esztendő óta és körülbelül egyforma erőknek látszanak. Mégis mintha a királyi impérium a királynak adna nagyobb erőt, de ezen az erőn a király nagy betegsége jelentékeny csorbát ütött, de még sem akkorát, hogy Venizelosz egészen a nagyon népszerű király fölé kerekedhetett volna. Ha mi Venizelosz politikáját kalandor po­litikának tartjuk is, el kell ismernünk, hogy Konstantin király politikája szintén súlyos helyzetbe hozhatja Görögországot és szintén óriási felelősséggel jár. Mert tegyük fel, hogy Görögország kimondja a semlegességet, amit az entente nem respektál és keresztül vonul Görögországon, hogy Macedóniában Szerbiát megsegíthesse. És tegyük fel, hogy a kim­on­­dott semlegesség konzekvenciájaképpen Gö­rögország fegyverrel állana ellene az entente­nak, kérdés, mi lenne akkor? Görögország könnyen Belgium sorsára juthatna és Anglia különösen kapva-kapna az alkalmon, hogy megszállva Szalonikit, egy újabb középtengeri őrállomást szerezzen magának az Égei-tenge­ren is. De kapva-kapna rajta Olaszország is, amelynek egyenesen alkalma nyílnék elfoglalni egy csomó görög szigetet. Igaz, hogy a cen­trális hatalmak végső győzelme Görögország területi integritását helyreállítaná, de addig is Görögország szinte helyrehozhatatlan károkat szenvedne. A dió tehát kemény, a dilemma nagy. A megoldás a király és Venizelosz között te­hát akképpen történt meg, hogy a semleges­ség fentartása mellett tűri az entente csapatai­nak görög földön való átvonulását. Venizelosz azonban nem tartotta be ezt az egyezséget s Görögországot egészen ki akarta szolgáltatni az ententenak. Emiatt most a király és Veni­zelosz között konfliktus tört ki, de nem ez a fődolog, hanem az, hogy kitör­és az entente között is? S tag Litvániában Ruszkij hadserege 150 kilo­méteres fronton támadja a németeket. A tá­madás legészakibb része a Dricsvjácsi tó, a legdélibb része pedig Krovó község, amely­orosz támadásoknak az volna a célja, hogy Hindenburg seregét a Dünaburgtól délkeletre elfoglalt hadállásokból kiverje, visszaszorítsa s Dünaburgot az ostrom alól felszabadítsa. Mert mindaddig, mig a német hadak a vilna—dünaburgi vasúttól kelet és délkelet felé több száz kilométeres hosszúságban bir­tokukban tartják a terepet, addig Dünaburg fölmentéséről még beszélni sem lehet. Már­pe­dig Dü­naburg az utolsó óráit éli, mert péter- i­vári hírek szerint a németek már csak pár­­ kilométernyire vannak Dünaburgtól. Az oro­szok támadásai Kossánynál és a Visnier tótól közvetlenül délre eleinte bizonyos sikereket értek is el, de mikor a németek ellentáma­dásba mentek át, az elfoglalt pozíciókat újból visszafoglalták. Máshol a támadások egyik részét visszaverték, másik részét pedig, még mielőtt azok a német hadállásokhoz értek volna, már a német tüzérség tüzében omlot­tak össze. A volhyniai hadszíntéren Cartorisktól nyugatra harcok fejlődtek ki, ami annál meg­lepőbb, mert Cartoriski úgyszólván már a ro­kitnoi mocsarak közepe felé esik s Lucktól észak felé mintegy hetven kilométernyire fek­szik. A Kormin-szakaszon mi legutóbb Cer­nisznél vertük meg az oroszokat s ha most Cartoriskitől nyugatra folynak a harcok, ebből csak azt következtetjük, hogy itt front­hosszabbításokkal megkerülő támadások lé­tettek folyamatba s az átkarolások elhárítása céljából folynak bent a harcok a mocsaras ingoványok között, Styrnek a nyugati részein. Az itt lévő harcok azonban nem akadályoz­zák meg Linsingent abban, hogy a Kormin­szakasztól lassan ne nyomuljon előre a vár­háromszög felé. Csernovictól északkeletre, a besszarábiai határ mentén, a Pruth közelében október ötö­dikének éjszakáján az oroszok rendkívül he­ves támadásokat intéztek hadállásaink ellen. Az oroszok ötször támadtak ránk s a támadá­sok esti kilenc órától éjfélig tartottak. Az orosz támadásokat azonban mindenütt vissza­vertük s hadállásainkból egy lépésnyi tért sem veszítettünk el. Az yperni fronton, ahol angolok vannak, teljes és tökéletes a csend. Tovább, lejebb az arrasi fronton, ahol már franciák is vannak, a neuvilletől északkeletre emelkedő magaslat,a­zokon kézigránát támadásokat vertek vissza a­ németek. Champagneban heves offenzívát in­dítottak meg a franciák, óriási ágyútűzzel , mikor már azt hitték, hogy az ágyuk elvégez­ték a feladatukat, rohamra készültek, de a készenlétbe helyezett franciák egy részét, még mielőtt belekezdtek volna a rohamba, majd szétlőtték ágyúikkal a németek. Akik pedig a­ német hadállásokig el tudtak jutni, azok ott omlottak össze. Éppen ilyen sikertelenek vol­­­tak a franciáknak egyéb lokális támadá­sai is. I Az új front a nyugati harctéren 'Az angol-francia front Nieuporttól 'Arrasig 100 kilométer °s\U5S0nce Monthoz? CeTMylBeine fduroy Aubenve oS­' Hiteire ofiiufc Eeed . Vasuf "VAR­ENNE S-leílesml Servon,. enMrgo, M la­­onne A Yv^ssy _ \o Souein rtoal J A „ Verzenay /$ © Qou­ opdeonnes Ji németek frontja a Champagne területen .1 champagne: francia front Reimstől az argonnei erdőkig 60 kilométer

Next