Pesti Napló, 1915. október (66. évfolyam, 274–304. szám)
1915-10-09 / 282. szám
* ^ "r SzeműM PESTI NAPLÓ 1615. október 9. 7 M háború @&@ményei Uj olasz offenzíva a vilgereuthi és a doberdói fensik ellen Olasz hadszíntér : Hivatalos jelentés. (Kiadatott 1915. október 8-ikán délben.) rAz olaszok a vilgereuthi fensik ellen tegnap délután az egész harcvonalon nagy haderővel új támadást intéztek, ezt is az eddigiekhez hasonlóan véresen vertük vissza. Különösen hevesen tombolt a harc egyik a Maronia hegytől északkeletre levő támpontunk körül. Itt három olasz zászlóalj szorosan zárkózott tömegben ment rohamra, behatolt a szétrombolt akadályokon át, de a felső-ausztriai 14. számú gyalogezred osztagai szuronynyal verték újra vissza.Az egész támadás azzal végződött, hogy az olaszok visszamenekültek állásaikba, amelyekből kiindultak.A doberdói fensíkészaki részén az ellenség újra eredménytelenül támadott. Selznél a 87. számú gyalogezred osztagai az olaszokat elűzték egy a harcvonalunkban fekvő kőbányából, visszavertek egy ellentámadást és szétrobbantották az ellenség állását. Höfer, altábornagy a vezérkar főnökének helyettese Madisztriér "A Dunán, a Száván és a Drinán folytatjuk az átkelést — Belgrád alatt már csaták folynak — Kelet-Galiciában és Volhyniában az orosz offenziva újból föléledt — Litvániában az oroszok frontáttörési kísérletei meghiúsultak —4 francia hadszíntérén már nem tombol a harc — Az olasz támadásokat visszavertük — A bolgár offenziva vasárnap kezdődik meg — Napi eredmény foglyokban: 4556 A világháború érdeklődése a Balkán felé terelődik, ahol ma már a hegyek és a völgyek, a rónák és az erdők fegyverek zajától, ágyuk dörgésétől visszhangzanak. Az egész Balkán egy tábor. A Duna, a Száva és a Drina frontján a magyarok, az osztrákok és a németek állanak, de minden eshetőségre készen ott állunk az erdélyi határszéleken is. Odább Bulgária félmilliós hadserege néz farkasszemet Szerbiával és Macedóniával. Tráciában és a Gallipoli-félszigeten a törökök táboroznak, Enver pasa kijelentése szerint kétmilliónál több katonával készen arra, hogy Konstantinápoly és a Dardanellákat a világnak bárhonnan jövő támadásai ellen megvédelmezzék. A Balkán legdélibb csúcsán Görögország fegyverkezik, semmiesetre sem az entente mellett, hanem legelső sorban a maga fegyveres semlegessége mellett, de Venizelosz, a ravasz krétai bukása után úgy fordulhat a sors kereke, a centrális hatalmak mellett. Szerbia kétségbeesve gyűjti össze utolsó erejét, hogy kétfelé csinálja meg a frontot, felénk és Bulgária felé, Szalonikiben pedig az entente csörgeti rozsdás fegyverét, azt, amelyet Gallipoliból elhozott, de még nem tudni, hogy eljutnak-e Macedóniába s úton rekednek-e meg a hajókon, avagy Szalonikiben? De ha még eljuthatna is Macedóniába, veresége ott előre garantálva van. A Balkán egyik sarkában pedig semleges köpenyegébe burkolva les és figyel Románia: mi lesz a balkáni színjátékkal? A Duna-, a Száva, és a Drina-frontokon két helyen kényszerítettük ki az átkelést s azokon a helyeken, ahol tüzérségünk az átkeléseket kikényszerítette, ott most az osztrákmagyar és a német csapatok nagy tömegekben folytatják az átkelést. Nagyon természetes, hogy az átkeléseket a szerbek meg akarták akadályozni, szándékuk azonban minden ponton meghiusult. Már nagy csapataink vannak odaát s már a mezőkön is folynak a harcok és Belgrádtól délnyugatra már háromszáz foglyot is ejtettünk, közte négy tisztet, három ágyút és két gépfegyvert pedig már zsákmányoltunk. Az oroszok Volhyniában és a várháromszög területén napról-napra megismételik támadásaikat, de ahol eddig nyugodtan voltak, Keletgaliciában is megmozdultak s a besszarábiai határtól kezdve végig a rokitnoi mocsarak közepéig, sőt még feljebb, mindenütt támadtak. Támadtak pedig nagy koncentrált haderőkkel és hatalmas muníció igénybevételével, támadásaikat azonban mindenütt viszszavertük s igy támadásaik sikert és eredményt az oroszok számára nem hoztak. Részletekbe menve, a Dnyesztertől északra fekvő magaslatokon és a Strupa mellett, valamint Csernovictól keletre a besszarábiai határon hadállásainkat erős ágyúzások kíséretében támadták meg, de mikor már a szuronyrohamra került a sor, támadásaik ágyú- és géppuskatüzünkben még akadályaink előtt összeomlottak. Tarnopoltól északnyugatra az oroszok két helyen is benyomultak lövészárkainkba, de abban meg sem melegedhettek, mert az odasiető osztrák-magyar tartalék csapatok az oroszokat kiverték és a lövészárkokat újra birtokunkba véttük. Éppen ilyen sors érte az oroszoknak Kremienectől északkeletre fekvő Satonov falu elleni támadását is, ahol a falu birtoka elkeseredett tusák közepette egy nap többször is gazdát cserélt, hol a mi kezünkbe, hol pedig az oroszokéba került, végre is azonban a mi birtokunkban maradt. A harcnak Satonov megjelölése azért fontos, mert ebből azt látjuk, hogy, az Ikvának keleti szakaszai végesvégig a mi birtokunkban vannak. Kézitusában vertük vissza az Olikától északnyugatra fekvő terepen a túlerőben lévő orosz támadásokat is. Általában véve Olika körül, amely Luck és Rovno között a feleúton fekszik, igen hevesek a harcok s itt különösen a jaroslaui 89. számú gyalogezred és a tescheni 31. számú Landwehr gyalogezredek tüntették ki magukat. Az itt viharzó küzdelmek között bizonyára legsúlyosabbak azok a harcok, amelyek a várháromszög fölött északra a Rokitnoi mocsarak ingoványai között mennek végbe. Itt úgyszólván, egy pillanatra sem szünetelnek az oroszok támadásai , akárhányszor is viszszít verjük őket, folyton új és új erőkkel állandóan támadnak, nyilvánvalóan azzal a célzattal, hogy a várháromszög fölött nyugatra Kevel felé előhaladva, bennünket a várháromszög terüidének feladására kényszerítsenek. Csapataink azonban a támadásokat nemcsak visszaverik, hanem gyakran ellentámadásokba is mennek át, így például Kolkitól északra és északkeletre Liszovo és Galuzsia falukat vettük el az oroszoktól. Ezek a falvak már a Styr alsó folyásának a régióiba esnek. Két nap alatti harcokban itt összesen négyezer oroszt fogtunk el. A Dünaburgtól és a Vilnától keletre álló frontunk ellen az oroszok most is folytatták frontáttörési kísérleteiket. Különösen hevesek voltak a Kosjánytól északra és Smorgon fölött, a Visnyev tótól délre megkísérlett támadások, amiket, az oroszoknak nagy veszteségeket okozva, vertünk vissza. Elűztük a Pinszktől délnyugatra eső, Nevelnél és Omitnál az orosz előőrsi csapatokat is. Ezek a helységek a Strumien szakaszba esnek, ahol Mackensen hadcsoportjának jobbszárnya működött, de ahol ma Linsingen tábornok hadcsoportjának legészakibb szárnya operál az oroszok ellen. Ebből azt állapíthatjuk meg, hogy Linsingen hadseregének frontja a besszarábiai határtól, Kelet-Galicián, Volhynián és a Rokitnoi mocsarakon keresztül egészen Piri " :: h"-ódik. A franciák frontáttörési kísérlete már csak egyedül a Champagneban folytatódik, de a harc október 5-ikén és 6-ikán, ezen a két napon folytatott hiábavaló áttörési kísérlet után itt is kiadta a mérgét. A harc két napig a Louain és a Somme-Py között húzódó országút keleti és nyugati részein tombolt, abból a célból, hogy a németeket a második védelmi vonalukból kivethessék, de ellenére annak, hogy a franciák tüzérségi támadása talán még eddig soha fölül nem múlt erővel dühöngött, a frontáttörés mégsem sikerült. A lokális ágyúzás ma szintén tovább tartott, éjjel pedig több helyen gyalogsági támadásokra került a sor, de St. Marie mellett egy német ellentámadás mégis sikerrel járt s a németek számára 250 foglyot, közöttük hat tisztet eredményezett. Az angoloknál csendes a front, végre is ők megelégelték a drága angol vér ontását Rontja a francia. Az olasz támadások lutrnmódra folynak s ezek legjobban jellemzik az olaszok tehetetlen kínlódásait. Ma példának okáért újból a doberdói fensik északi részén támadtak, természetesen eredménytelenül. De támadtak a wilgereuthi fensiken lévő hadállásaink egész arcvonala ellen is, mégpedig igen nagy haderőkkel, de amiket szintén az eddigiekhez hasonlóan vertünk vissza. A harc különösen hevesen tombolt a Maronia-hegytől észak, keletre lévő hadállásaink körül, ahol három olasz foszlóalj szorosan zárkózott tömegben jött ellenünk rohamra. Szétrombolt akadályainkon már át is hatoltak, amikor az alsó, ausztriai 14. számú gyalogezred szuronynyal verte vissza a betörőket. Állásainkból egy lépést sem veszítettünk. A bolgár offenziva Ferdinánd bolgár király végleges döntése szerint Szerbia ellen vasárnap vagy hétfőn fog megindulni s a bolgárok széles arcvonalon fognak Macedóniába benyomulni.