Pesti Napló, 1915. október (66. évfolyam, 274–304. szám)

1915-10-25 / 298. szám

Hétfő : szerencsétlen vállalkozás Angliában keresik a Dardanellák bűnösét Bern, október 18. A Secolo londoni levelezője egy, a mai an­gol közhangulatot nagyon jellemző levélben számol be arról, am­it Londonban a Darda­nella-akció kudarcáról beszélnek. Egy hivatalos jelentés szerint az angolok október 9-ig 36.899 embert vesztettek­ a Dar­danellákban. Mindent összevéve,­­az angolok — akik alig 200.000 főnyi sereggel kezdték meg a háborút — a mai napig félmillió embert vesztettek. De a legérzékenyebb veszteségek a Darda­nellákban érték őket, ahol az áldozatokat si­ker sem koronázta. Amint már említettem, a vállalkozás abba­hagyásának lehetősége most, hogy a katoná­kat sokkal jobban lehetne használni Szerbia segítésére, nincs kizárva. Bizonyos, hogy fájdalommal kell gon­dolni erre a szerencsétlen vállalkozásra, téve­déseire, kivételes nehézségeire. Ki akarta? Ki akarta ezt a vállalkozást? — kérdezik itt. — Bizonyos, hogy nem angol és nem fran­cia eszme, Oroszország követelte kitartóan a vállalkozást három okból. 1. Ilogy utat nyisson a gabonakivitelnek; 2. hogy könnyítsen azon a nyomáson, amelyet a törökök a Kaukázus­ban gyakoroltak; 3. hogy népszerűbbé tegye a háborút, közelebb hozva az orosz álom, Konstantinápoly és a Földközi-tenger uralmá­nak csábító képét. Ezeket az okokat persze nem hozták nyil­vánosságra, ám emlékezetes Lloyd George február 15-iki beszéde, amelyen egy oly terv­ről beszélt, amely lehetővé teszi, hogy Orosz­ország kivihesse gabonáját. Nagy tévedések Hogyan szervezték meg az expedíciót, mái még nem áll tisztán. Bizonyos, hogy rosszab­bul aligha lehetett volna. Sokan Churchillra hárították a felelősséget, akinek távoznia is kellett a tengerészeti minisztérium éléről. Amikor a francia és angol kormány kö­zött meg­volt a megegyezés, hogy a flottával közreműködő szárazföldi expedíciót szervez­zenek, először egy kis fekete csapatot hoztak össze Afrikában d'Amade tábornok vezet­ése alatt és Görögország segítségére számítottak. De Konstantin király elküldte Venizel­oszt Krétába és tudni sem akart a dologról. A vál­lalkozás február 19-ikén tengeri támadással kezdődött .A további támadások során, már­cius 18-ikán kiviláglott a hadihajó-vállalko­zás teljes kudarca. Három hajó elsülyedt, kettő hasznavehetetlenné vált. Ekkor angol ausztráliai, újzélandi és francia gyarmati csa­patokból álló sereget szerveztek, de kiderült, hogy az elvesztegetett öt hét alatt a törökök borzalmas védműveket építettek, nagy csapa­tokat összpontosítottak a Gallipoli-félszigeten. Hogy sikert érhessenek el, nagyon gyorsan kellett volna partraszállítani a csapatokat. Ez­zel szemben — súlyos és érthetetlen hiba volt ez —­ olyan rosszul készítették elő a partra­szállítást, hogy az egész expedíciót vissza kel­lett vinni Egyiptomba és csak egy hónap múlva lehetett újra kezdeni. Borzalmas akadályok Április 25-én kezdődtek meg a hadműve­knek a partokon, de a védelem olyan hatha­tós volt, hogy a csapatok borzalmas veszte­ségeket szenvedtek. Mégis sikerült két kes­keny földsávot megszállniuk, amelyekről Sir Jan Hamilton ezt mondja egyik hivatalos je­lentés­ben : „A terület köves, hegyes, szakadékos és minden ellátási forrás hiányán való. A víz sem elegendő a csapatok számára. A partra­szállás csak a sziklák között lehetséges, a szél néha oly heves, hogy az emberek nem tudnak partra jutni. Az ellátás akadályai óriásiak, mert a törököknek úgyszólván mindig sike­rül eltalálniok a kis szállító hajókat, amíg az egész terület szakadatlan ágyútűz alatt van". Soha" még ehhez hasonló rettenetes viszo­nyok között nem kíséreltek meg katonai vál­lalkozást. A krími expedíciónak kitűnő kikö­tője volt: Balaclava. Amikor sikerült négy­száz méternyire behatolni, elkezdődött a lö­vészárokharc. Aztán a török hadihajók és a német tengeralattjárók kezdtek dolgozni. Má­jus folyamán megtorpedózták a Góliáthot, a Triumphot és a M­aj­esticet. Legújabban a mű­veletek arra szorítkoztak, hogy várták, vár­jon mikor fogy el a törökök muníciója! L. Á. NAPI HÍREK NAPIREND. .Naptár: Hétfő, október 25. — Róm­. kat. : Krispin vt. — Protestáns: Krizánt. — Görög-orosz : október 12- Tarák. — Izraelita (5676) Markhes v. 17. — A nap kél reggel 6 óra 32 perckor, nyugszik este 4 óra 55 perckor. —­ A hold két délután 5 óra 40 perckor, nyugszik reggel 9 óra 17 perckor. — Frigyes főherceg a nagykanizsai hős hon­védekhez. Nagykanizsáról jelentik: A nagykani­zsai 20. honvéd-gyalogezred, amely többszörösen kitüntette magát vitézségével, következő táviratot kapta Frigyes főhercegtől: A magyar királyi 20. honvéd-gyalogezred má­sodik zászlóaljának a Karmin-patak mellett Bogis­lavkánál vívott heves harcokban tanúsított kivá­lóan vitéz és többször a túlerővel szemben is ered­ményes magatartásáért különös elismerésemet fe­jezem ki. Frigyes főherceg s. k., hadseregfőpa­rancsnok. — Olasz miniszteri konferencia a hadi­helyzetről. Luganóból jelentik, hogy az olasz hadügyminiszter tegnap a főhadiszál­lásról Rómába visszaérkezett és Salandra minisz­terelnökkel és Sonnino külügyminiszterrel megbe­széléseket folytatott az olasz fronton való hadi­helyzetről, valamint a balkáni eseményekről. — A h­ohenzollern-ü­nnep, Berlinből jelentik. A székesegyházban vasárnap délelőtt istentisztelet volt, a Hohenzollern-ház ötszázéves uralmának em­lékére. Az istentiszteleten megjelent a császár, a császárné és a braunschweigi hercegné, akiket a közös ég lelkesen megél­jenzett, továbbá a biro­dalmi kancellár, a polgári és a katonai hatóságok, a diplomáciai kar és az udvar.­­— A konstantinápolyi német nagykövet súlyos beteg­. Konstantinápolyból jelentik: Báró Wangen­heim német nagykövet, aki csak nemrég tért visz­sza szabadságáról, néhán­y napja súlyosan megbe­tegedett. A nagykövetség ügyeit egyelőre Neu­rath nagykövetségi tanácsos vezeti. — Nemesi előnév. A király Papp Imre nagykőrösi lakosnak a pénzügyi közigazgatás terén kifejtett érdemei elismeréseül régi nemessége épségben tartása mellett a neszmélyi előnevet adományozta. . — Az alkalmatlanoknak talált népfölkelők új sorozása­ Az előbbi sorozásokon alkalmatlanoknak talált népfölkelők új sorozás­a tárgyában rendele­tet adott ki a honvédelmi miniszter a sorozó­bi­zottságoknak. E rendelet értelmében a sorozást ve­gyes bizottság végzi az ismert összeállításban. A szemlén csupán a polgári elnöknek és a katonai képviselőnek van döntő szavazata, a többi tagok­nak csak tanácskozó szavuk van. Katonaorvos hiá­nyában sorozási ügyekben jártas hatósági orvos is kirendelhető a szemlékre. Az orvosi vizsgálat­nál az alkalmatlanságot előidéző régebbi okot az állítási lajstromból a bizottság tudomására kell hozni. Ha egyes fogyatkozások, különösen szívbaj, tüdőbaj, előrehaladott csűz, vagy köszvényes bán­talmak a szemlénél feltétlenül megállapíthatók nem volnának, az illetőt, ha egyébként alkalmas­nak látszik, a legközelebbi helyőrségi kórháznak kell átadni. A vegyes bizottság az orvosi javaslat után háromféle határozatot hozhat. És­pedig a szemlén jelentkezőt: népfölkelési szolgálatra al­kalmasnak,­­ alkalmatlannak mondja, vagy nép­fölkelési felülvizsgálatra utasítja. A felülvizsgá­laton azután csak kétféle határozat hozható. Az illetőt népfelkelési fegyveres szolgálatra alkal­masnak, vagy alkalmatlannak találják. A besoro­zottak bevonulására vonatkozóan később fognak­­ intézkedni. — Szünetelő tábori posta. Illetékes helyről jelentik, hogy a 16. számú tábori postához további intézkedésig nem küldhetők magáncsomagok. — Auguszta főhercegnő a sebesülteknél. Auguszta főhercegnő meglátogatta vasárnap a Noel törzsorvos parancsnoksága alatt álló XVII. számú helyőrségi kórház fiókját, a gróf Radetzky­kórházat. Dr. Rothbart ezredorvos és Mária nővér főnöknő fogadták a főhercegnőt, aki e második lá­togatásakor két óra hosszáig időzött a sebesültek között. — A kassai dom kincsei. Mint tudjuk, az orosz betörés idején Sopronba szállították a kassai dom kincseit. Sopronból most azt jelentik, hogy szom­baton megérkezett oda a kassai püspök megbí­zottja és a lepecsételt kincses ládákat, amelyek az egyik takarékpénztár páncélszekrényében vol­tak elhelyezve, kivitette a vasúti állomásra, ahon­nan ismét külön kocsin, két huszár felügyelete alatt visszaszállította Kassára. — Uj osztálytanácsosok. A király Kovács Jenő és dr. Falussy Gusztáv legfőbb állami számvevőszéki tit­károkat osztálytanácsosokká nevezte ki. — Razzia a pékek közt­ A rendőrségre az utóbbi időben számos feljelentés érkezett, hogy a pékek ismét túlságosan apró süteményeket süt­nek. A tanács elrendelte, hogy a zsemlyéknek négy grammot kell darabonkint nyomnia, de mos­tanában megint megtörtént, hogy a pékek nem tettek eleget a rendeletnek. Dr. Nagy Károly de­tektívfőnök erre Kaveggin Béla rendőrkapitány­nyal abban állapodott meg, hogy mint legutóbb a zabkereskedőknél, a pékeknél is razziát tartat­nak. A zsemlyerazziával a detektívfőnök Papp Fe­renc csopo­rtvezető-detektívet bízta meg, aki va­sárnap hajnalban tartotta meg embereivel a raz­ziát, amelyet nem került el egyetlen pékmester sem. Korán reggel mindenhová beállított egy-egy detektív és tíz darab zsemlyét vásárolt. A kiszol­gáltatott zsemlyét a detektívek aztán lemérették. Hetvennyolc pékmester üzletében jártak és­­ az eredmény meglepő volt. A pékek, úgy látszik, szá­mítottak rá, hogy a rendőrség a zabrazzia után őket sem fogja kihagyni a sorból s egy-két kisebb pékmestert leszámítva, a tíz zsendje mindenütt megütötte az előírásos negyven dekát, sőt sok he­lyen több is volt. A rendőrség most már elhatá­rozta, hogy minden feljelentés alapján külön meg­indítja a nyomozást, hogy egyes pékek praktiká­jának így vessen véget. — Maritz ezredes szabadonbocsátása. Lissza­bonból jelentik: A portugál kormány szabadon bo­csátotta az Angliába internált Maritz ezredes brr vezért, aki a legutóbbi fölkelés élén állott, mert politikai menekültnek tekintette. — Elfogott rendjelszédelgő. A bécsi tarto­mányi törvényszék fogházából minap veszedelmes ember szökött meg. Hahn Frigyes Nándor harminc­éves, magyar származású rab, akit rendjelszédelgés miatt tizennyolc hónapi börtönre ítéltek. Mahnt a rendőrség mindenfelé kereste. Szombaton váratla­nul hurokra került, Balassa Emil bécsi kereskedő az Erzsébet-körúton felismerte és átadta a rend­őrnek. Hahn gróf Quique de Champvous néven kö­vette el szélhámosságait .Bejárta a világot, min­denütt nemesi oklevelek, címek, kitüntetések szer­zésére vállalkozott. Specialitása volt a diplomácia. Húsz, harmincezer koronáért konzulságot szerzett. Természetesen összes okmányai hamisítottak vol­tak. 1904-től 1914. évig büntetlenül űzte szélhá­mosságait. A tíz év alatt többször került összeüt­közésbe a newyorki ,müncheni, zürichi rendőr­séggel, de mindenkor el tudta kerülni a börtönt. Az elmúlt évben Genfben kémkedésért letartóztatták. De ezúttal is tisztázni tudta magát s a svájci ha­tóságok, mint alkalmatlan idegent illetőségi helyére toloncoltatták. Ott egy ismert bankigazgat­ótól csalt ki harmincezer koronát. A bécsi tartományi tör­vényszék tizennyolc havi börtönre itélte ezért Hahnt. A szökése után Budapestre jött s itt vesz­tére, harmadnap felismerték. A szélhámost Szent­királyi Béla rendőrkapitány őrizetbe vette. — Rablógyilkosság Fiuméban. Fiuméban az október 12-ike és 13-ika közötti éjszakán meg­fojtva találták ágyában Mileusnik Xavér fiumei fűszerkereskedő ötvenkétéves feleségét. A rabló­gyilkos behatolt a lakásba, az asszonyt megfojtot­ta, feltörte a Wertheim-szekrényt, onnan tízezer korona készpénzt és különféle értéktárgyakat lo­pott el és megszökött. A fiumei rendőrség megke­resésére Budapesten is nyomozzák a rablógyilkost. Az elvetemült ember, mielőtt eltávozott a lakás­ból, meggyújtotta az ágyat, amelyben az assaont feküdt PESTI NAP­LÓ 1915. október 26.­­

Next