Pesti Napló, 1915. november (66. évfolyam, 305–334. szám)

1915-11-12 / 316. szám

g Péntek nink arról, hogy a zsidók és az intelligencia forradalmat akarnak előkészíteni és hogy, úgy mint Franciaországban, törvényeket kivánnak kibocsátani a nép kifosztására. Fel akarjuk venni a harcot a balpártiak sajtója ellen és erélyes kormányt követelünk. A kedves lengyelek London, november 11-A Times jelent Pétervárról. A belügyminiszter kijelentette, hogy amellett van, hogy meg kell szüntetni minden olyan rendelkezést, amely a len­gyeleket korlátozza, miután a lengyelek Oroszor­szágért vérüket ontották és hűségüket bebizonyí­­tották. A pétervári „Bilsevija Vjedomosti" azt kívánja, hogy ugyanezen okokból a többi elnyo­mott nemzetiségek iránt is előzékenységet tanú­sítson az orosz kormány. volt varsói kormányzó kicserélése Berlin, november 11. A Lokalanzeiger szerint báró Korff, volt varsói kormányzót Petersy Lyckc kerület köz­igazgatási tanácsosa ellenében, akit február­ban mint túszt vittek Oroszországba, cserél­ték ki. I­rivosein bukása — a reakció győzelme London, november 11-A „Daily Telegraph" jelentése szerint a libe­rális lapok Krivosein lemondásában a reakció győzelmének bizonyságát látják. Más részről jól értesült helyen azt hiszik, hogy Krivonein mégis megtartja a legmagasabb miniszteri állást. Az olasz háború Kiiljén békét szeretne Olasz­ország­­ Berlin, november 11. A bécsi cs. és kir. távirati iroda novem­ber 1-én kiadott kommünikéjéval kapcsolat­ban, amely ismét megállapítja, hogy kizárt dolog, hogy Ausztria-Magyarország Olaszor­szágnak területet engedjen át, a Kreuzzeitung a következőket írja: Ez a nyilatkozat első­sorban Olaszországnak és azoknak az olasz politikusoknak szól, csak talán azt hinnék, hogy a háború kitörése előtt folyt tárgyalások alapján meg lehet a békét csinálni. Természe­tes, hogy az osztrák-magyar kormány ennek az álláspontnak elfoglalásával teljes összhang­ban van a német kormánynyal és hogy a né­met közvélemény számára az Olaszországgal való béke tekintetében egyáltalában nem léte­zik más álláspont, mint az, amelyet a bécsi hivatalos megnyilatkozás kifejezésre juttatott. Kitchener Rómában Róma, november 11. Gouraud tábornok Sonnino külügyminiszter­rel tanácskozást folytatott s ma szándékozik el­utazni Rómából. Hogy Kitchener keleti útjában Rómába is eljön-e, arról olasz hivatalos helyen nem tudnak. Barzilai, aki októberben a Görz el­leni offenzíva idején a fronton volt, legközelebb ismét a harctérre utazik. Az olasz kamara összehívása előtt Zürich, november 11. Az olasz kamarát december 1-ére hívják össze s az ülése 20 napig fog tartani. A Secolo most azt írja, hogy Salandra nagy beszédben fogja feltárni a kamara előtt az egész háborús helyzetet és a háborús helyzet felett csak rövid vitát engednek meg, amely után a kormány a kamarától bizalmi szavaza­tot fog kérni. Salandra állítása szerint a bizalmi kérdésnél csak egy párttól van ok tartani (hogy melyiktől, azt nem írja a Secolo), a többi pártok már hallgatást ígértek, a szo­cialistákkal pedig „el fognak bánni". Ezzel szemben az Avanti-ban Margari képviselő máris bejelenti, a nagy küzdelmet a kormány ellen. Dr. C. P. PESTI NAPLÓ 1915. norembw flL A o§y§ati harctér Kisebb harcok a francia fronton Berlin, november 11. A német főhadiszállás jelenti: Nyugati hadszíntér. Az arcvonal több helyén tüzérségi harc, vala­mint élénk akna- és kézigránát-tevékenység volt. Egy angol légi jármű Bapaumetól észak­nyugatra kénytelen volt leszállani. A bennülő­ket elfogták. Legfelsőbb hadvezetőség az angol haditanács London, november 11. A Daily Chronicle a hivatalosan még ki nem nevezett haditanácsról közöl részleteket. A tanács tagjai Asquit, Lloyd George és Balfour. Fontosabb esetekben a resszort miniszterek véleményét is meghallgatják. Ha a nevezett három miniszter egy kérdésre nézve megegyezésre jut, úgy kötelező a határozat. Az esetben, ha egy kérdés tekintetében eltérőek a nézetek, az összkormány dönt. • Incusnsek a luxemburgi kamara ülésén Luxemburg, november 11. A kamara megnyitó ülésén több incidens tör­tént. A baloldali pártok elégedetlenek az új kor­mánynyal. A második ülésen lármás jelenetek ját­szódtak le s már-már tettlegességre került a sor. Erre az ülést bezárták. Balfour és Asquith a helyzetről London, november 11. A kedden a Guild Hallban tartott ünnepi lakomáról ezt jelentik: Grey, Bonar Luno és Selborne nem voltak jelen. Cambon francia nagykövet, aki Sir John Simonnak a szövetsé­gesekre mondott felköszöntőjére válaszolt, volt az egyetlen szónok, aki becsmérelte az ellen­feleket. A két főszónok, Balfour és Asquith a Times jelentése szerint Milner és Loreburne a felsőházban tartott beszédeivel polemizált. Bal­four ezt fejtette ki: A központi hatalmak óriási előnyben vannak, mert akcióik egységesek, va­lamint előkészületeik és belső összeköttetési vonaluk. Ezek az előnyök leküzdhetetlenek lettek volna, ha a szövetségesek készületlenül a tenger által egymástól elválasztva és a tenge­rentúli munícióra utalva a flotta által nem biz­tosítják a tengerentúli összeköttetéseket Ez volt az alapja minden katonai sikernek. Ha a játék egyenlő kártyákkal történt volna, akkor az eredmények talán mások lennének. Az el­lenséges sikerek áradata azonban most már ha­tárhoz érkezett. Az apálynak be kell következ­nie, akár gyorsan, akár lassan. A központi ha­talmak legújabban is nagy sikert arattak, nem ugyan katonai, hanem diplomáciai téren. Hogy Bulgária a király vezetésével túltett minden hagyományon, az kétségtelenül a német diplo­mácia győzelme. E győzelemnek jelentős kato­­nai következményei vannak, amelyeket nem le­het lekicsinyelni. A szövetségeseknek semmi­féle diplomáciája nem tudta ellensúlyozni azt az egyszerű tényt, hogy a bolgár kormány a központi hatalmak győzelmében hitt,­ ami, mint azt később kétségtelenül be fogja látni, nagy számítási hiba volt. Ezt a nézetet részben az orosz csapatok időleges visszavonulása okozta, amelynek stratégiai és katonai hatását a bol­gárok teljesen félreértették és hamisan értékel­­ték. (Ez volt az egyetlen pont, amelynél a bankot szónokai Oroszországot megemlí­tették.) Balfour végül a sajtó kritikája ellen fordult és ezt mondta: — A kritika ellen nem lehet kifogást tenni mindaddig, amíg túl nem lépi az ország határát. De a helyzet most, az, hogy a néme­tek a nagy lapok cikkeit lefordítják és töme­gesen terjesztik semleges államokban. Itt a sajtószabadsággal való visszaélésről van szó, amelyet a kitűnően szervezett hatalmas német kormány a legveszedelmesebb célokra használt fel, amennyiben az egész világot nemcsak fegyverrel akarja meghódítani, hanem hazug­ságokkal is elárasztani. Balfour így végezte: Nem tudom, hogy a háború hosszabb, vagy rövidebb ideig fog-e még tartani, hogy a dön­tés Keleten, Nyugaton, vagy Délen fog megtör­ténni, de a győzelmet törhetetlen bizakodással várom. London, november 11-Az új lordmajor tiszteletére a Guildhall-ban tartott lakomán Asquith — újabb­­ je­lentés szerint — még a sajtóról is beszélt. Dicsérte a sajtó lojalitását, két-három közömbös kivételtől eltekintve és éles hangon ítélte el a Globe eljárását, amely lap egy meglehetősen kritikus pillanatban egy gonosz hazugsággal állt elő és azt terjesztette. Nevetséges elferdítése volna a tényeknek, ha ez esetben a sajtószabadság meg­sértéséről beszélnének. Asquith ezután ígéretet tett a cenzúra reformja dolgában és igy folytatta: — Legutóbbi alsóházi beszédem óta jelentős incidens történt. Kitchener első­sorban Párisba ment és azután — mit mondjak többet? •— foly­tatta utazását. (Derültség és tetszés.) Elutazott oly célból, hogy amint mi ezt erősen reméljük, rövid időre a helyszínen a szövetségesekkel való belső egyetértésben áttekintse a keleti hadszíntéren az egész helyzetet. Asquith ezután arról az éretlen kritikáról be­szélt, amelyet a szövetségesek diplomáciája és stratégiája felett gyakoroltak, dicsérte a szerbek vitézségét és az olaszok sikereit, akik az osztráko­kat lépésről-lépésre visszaszorították és ily módon hétről-hétr­e közeledtek céljuk felé. Asquith Orosz­országot ne­m említette meg, noha Mihály nagyher­ceg is részrt vett a lakomán. Lord Reading amerikai útjáról beszélt a köl­csönnel kapcsolatban és felemlítette, hogy ame­rikai hajón utazók, mert különben két héttel ké­sőbb indulhatott volna csak útnak. A hajót egy bi­zonyos útvona­lon angol hadihajók kísértek, melyek­nek megjelenését az utasok nagy örömmel üdvö­zölték. Az angliai munkásmozgalmak London, november 11-(Reuters) A három legnagyobb angol munkásszövetség képviseletének, a bányamun­kások, szállítómunkások és vasúti munkások szövetségi választmányainak­ egyesülése meg­történt. Az új egyesülés másfél millió­s munkást képvisel. i —I A tengeralattjárók harca Elsülyesztett angol gőzösök London, november 11-A Lloyds jelenti. A Clan Macalister (4835 ton­nás), California és Marina brit gőzösöket elsüllyesz­tették. (A Lloyds lajstromban két California nevű gőzös szerepel, az egyik 5527 tonnás, a másik 6223 tonnás.) Francia jelentés az Ancona megtorpedózásáról Páris, november 11. A Havas-ügynökség Kap Bonból a következő részleteket jelenti az Ancona megtorpedózásáról: Déli 12 óra tájban a hajó két tengeralattjárót látott, amelyek a hajónak a sürűt köd miatt csökkentett sebessége folytán felfedezték az Anconát és közeled­tek hozzája. Az a tengeralattjáró, amelyet jobban lehetett látni, mintegy 100 méter hosszú volt és két hetvenhat milliméteres ágyúval volt felszerelve. A második tengeralattjáró elállta az Ancona útját, amely menekülni igyekezett.. Amikor a lövések talál­ták a hajót, a kapitány azonnal lebocsátotta a mentőcsónakokat. Alig volt a mentőcsónak a vízen, az Ancona nyomban elsülyedt. Az utasok és a le­génység ama része, ame­ly a hajón maradt és a hátsó fedélzetre menekült, a hajóval együtt a mélységbe, sülyedtek. Este hat óra tájban a mentőcsónakokon levő menekültek egy hajót vettek észre, amelynek lámpái ki voltak oltva és amelynek bengáli tűz­­e-

Next