Pesti Napló, 1915. november (66. évfolyam, 305–334. szám)

1915-11-16 / 320. szám

Kedd PESTI NAPLÓ 1915 november A. nács, Kasselik Ferenc és Erzsébet-alapitvány, Ko­lozsvári róm­. kath. egyházközség Marianum, Zala vármegye árvaszéke, Állami vasgyárak jóléti in­tézményei, Nemzeti Színház nyugdijegyesülete 500.000—500.000 koronát. IV. Magánosok és cégek: Herceg Eszterházy Miklós 10,000.000, Weisz Manfréd 5,000.000, Herczog M. és Társa, Emánuel Friedländer et Co. Berlin 2—2,000.000, Strausz és Bettenheim cég és külföldi ügyfelei 2,600.000, gróf­­ Károlyi Lajos 1,300.000, herceg Festetics Tasziló és neje 1,400.000, Wolfnetz Gyula és Társa 1,375.000, báró Haupt-Stummer-család 1,300.000, egy ismeretlen családi alapítványból Szegeden 1,200.000, Bachruch A. 1,200.000, gróf Wimpfen Simon 1,200.000, Krausz Adolf és neje 1,100.000, gróf Apponyi Géza 1,075.000, báró Révay Ferenc hagyatéka, herceg Battyány-Stratmann László, gróf Almásy Dénes, Jankovich-Bésán Gyula, gróf Hadik-Barkóczy Endre hitbizomány, gróf Kará­csonyi Jenő hitbizomány, gróf Majláth József, Mauthner Testvérek és Társai, Deutsch Ignác és fia, Neumann Testvérek, Klár Gusztáv földbirtokos Nyíregyháza, Salzmann et Co. Cassel, Grünfeld Ig­nác 1—1.000.000, Grünwald testvérek és Schiffer, Mogyoróssy Dezső, dr. Wohl Aladár és neje, Biró Lajos nagybirtokos 800.000, gróf Erdődy Imre és neje 850.000, Berthold és Schlesinger, Csányi Pé­ter, Krausz Adolf és neje 600—600.000, K. B. T. B. K. 700.000, G. G. 520.000, M. A. J. és G. A. 550.000, Schoeper és Társa Bécs, gróf Schönborn-Bucheim Frigyes Károly, gróf Csekonics Endre, dr. Pajzs Gyula, gróf Larisch-Hönich Henrik, Freund Henrik és Fiai, Platschek Vilmos ruhanagykereskedő Bu­dapest, gróf Károlyi Imre, Kohner Adolf Fiai, Lel­bach Keresztély Nagyatád, zombori Zombori Ri­chárd, Herzog­­és Kohn Losonc, Baruch Jeremiás, Pollák Gusztáv gyáros Atzgerdorf, Casar Wolheim,­­V. A. Richters Söhne, báró tornyai Schossberger Rezsőné, őrgróf Pallavicini, Virány Sámuel, dr. Pá­pai Ignác, K. B., Károly Géza és József, gróf Esz­terházy Károly Cseklész, Szapáry Hana grófnő, Lánczy Leó és neje, B. B. Berlin, ifj. Szemző István, gróf Wimpfen Szigfried, U. B. W., Tóth László nagybirtokos, Gerő Mihály és neje Győr, Névtelen, gróf Teleki Imre, Weisz Károly és Társai, gróf Széchenyi Béla, Wiener Ottó gyárigazgató, Punguc Manó, T. L. 500—500.000 koronát jegyez­tek a harmadik hadikölcsönre. (Ujabb jegyzések) A Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál: Oravicai takarékpénztár saját tárcája részére 325.000, Enyingi takarékpénztár saját tárcája részére 120.000, Paul von Satzger a harctérről 100.000, dr. Schwarcz Vilmos 100.000, gróf Vigyázó Sándor újabb 100.000, Tamási takarékpénztár saját tárcája részére 100.000, Walthier Károly 60.000, Nyitrai iparbank saját tárcája részére 50.000­, gróf Forgách­ Dénes 50.000, Schalatz Schwartz Fanny Wien 50.000, basahidi Málnai Gyuláné cs. és kir. alezredes neje 50.000, Goldmann Ármin a Nyírbátori takarékpénztár útján 50.000, Tokaji bortermelők tár­­­sasága 30.000, Bodnár Lajos 30.000, Német-utcai polgári iskola tanulóifjúsága 28.000 korona. A Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál az általa affiliált Borsodmiskolci hitelbank Miskolc útj­án a harmadik hadikölcsönre töb­bek között a következők jegyeztek: Báró Vay Elemér 50.000, dr. Molnár Gyula 50,00, Márkus Soma 50.000, Grós Károly 50.000, Kereskedelmi és iparkamara 40.000, Weiszlovits Ignác 40.000, Horváth Bertalan Ta. Szeder­kény 30.000, Lichtenstein Mór 30.000 korona. A K. B.­nál a debreceni Alföldi Takarékpénztár útján Hartstein Péter örökösei 250.000 koronát jegyeztek. A Kassai Jel­zálogbank rt.-nál újabban 400.000 koronát jegyeztek. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár-Egyesülettel szágos kapcsolatban levő Nyíregyházi takarékpénztár­egyesületnél: Klár Gusztáv Nyíregyháza 1.000.000, Nyír­egyháza városa 400.000, a Nyíregyházi takarékpénztár­egyesület 300.000, Szabolcsvármegye tisztviselői nyug­díjalapja 250.000, Jármy Miklósné Eperjeske 200.000, gróf Dessewffy Délies és Béla Királytelek 100.000, özv. Tahy Miksáné Nyíregyháza 100.000, Várallyay Ferenc Nyíregyháza 40.000, Jármy Menyhért Kótai 40.000, Stronczer Sarolta Nyíregyháza 40.000, gróf Pongrácz Jenő Budapest 30.000, Nyíregyházi termény- és áru­raktár rt. 30.000, Liptay Jenő Nyíregyháza 30.000 kor. A Magyar Általános Hitelbanknál: Herceg Ester­házy Miklós újabb 500.000 (a három hadikölcsönre ösz­szesen 14.000.000 koronát jegyzett), Lukács Györgyné szül. Petényi bárónő 300.000, Mannheimer D. 200.000, Deák Márton vezérigazgató 100.000, Nagyszalontai ta­karékpénztár rt. 100.000 Tóth Mihály nagybirtokos 100.000, Népbank rt. Bánffyhunyad 90.000, Békésszent­andrási takarékpénztár rt. 90.000, Schwarz Jakab nagy­iparos 90.000, Mandel Jenő 80.000, Szilágy-Kraszna és vidéke takarékpénztár 70.000, ifj. báró Mattanklatt Já­nos 60.000, Kramer L. és H 50.000, Copaitich Zsigmond és neje 60.000, Török Sándor 50.000, Szilágyvármegyei jegyzői­ nyugdíjalap 51.000, Varga Károly magánzó 50.000, Gyulavidéki takarékpénztár rt. 50.000, Kocsiszky Mihály földbirtokos 50.000, Balogh Gyula földbirtokos 50.000, gróf Károlyi László 50.000, Szilágyvármegye alapjai 50.000, Kornstein Hermann bankigazgató 40.000, Steiner Lajos főhadnagy a harctérről 40.000, Sarkad­vidéki takarékpénztár rt. 40.000, Szeghalom község 40.000, Középszolnok megye zilahi takarékpénztár 40.600 Békési népbank rt. 40.000, Ciceronescu Sámuel kanonok 30.000, báró Bornemissza Józsefné 30000, Kolozsvári kereskedelmi bank rt. 30.000, Rminer testvérek 30.000, S­anyaga Ágoston és neje 30.000, Borotyán­ Jolán föld­birtokos 30.000, Martens Cézár gyárigazgató 30.000 ko­rona. A Magyar Általános Hitelbanknál az általa affi­liált Tiszavidéki Hitelintézet és Takarékpénztár rt. Szol­nok utján: Jász-Nagykun-Szolnok megye árvaszéke 400.000, Beleznay Mórné 136.000, Tiszavidéki hitelintézet és takarékpénztár 100.000, Sz. Kávási István paraszt­gazda 100.000, dr. Csiky Ferencné 40.000, dr. Vámos Géza 40.000, Szolnok város iparvállalatai 40.000, Tisza­vidéki hitelintézet nyugdíjalapja 30.000 korona. A Magyar Leszám­oló- és Pénzváltóbanknál: Her­ceg Windischgraetz Lajos 100.000, báró Madarassy-Beck Miksa az eddigi jegyzésein felül 100.000, a VII. had­seregbe tartozó „Russ" földerítő különítmény tisztikara nevében gróf Eszterházy Gyula hadnagy 4700, Felső-Aradi község 30.000, May Bálint 30 000 korona. A Ma­gyar Leszámítoló- és Pé­nzváltóbank Erdélyrészi fiókjá­nál Kolozsvárott: Gyulafehérvári római kato­lus püs­pöki káptalan 500.000, Brassó vár 3. 250.000 Löw Ru­dolf 100.000, Kolozsvári római katolikus egyház 200.000, Besztercei római katolikus egyház 150.000, dr. Zacha­riás János 180.000, Vécsey Sámuel utódai 100.000, Har­math Tivadar 85.000, Kovács József 50.000, özv. Ár­kossy Lajosné 30.000, Brassói evangélikus egyház 70.000 Nagyenyed város 50.000, dr. Gergely Albert 30.000, Fü­löp Róza 30.000, Felső-Aradi község 30.000, May Bálint 30.000 korona. Péterrétje nagyközség egy millió koronát jegyez az új hadikölcsönből. Az előző két kölcsönből összesen 500.000 koronát jegyezttek. Az Újpesti Takarékpénztárnál Újpesten eddig 450.000 koronát jegyeztek. Ezek közül nagyobb tételek: az intézet saját jegyzése 50.000, Újpest r. t. város 125.000, Székely Miksa vezérigazgató 100.000 kokrona. Debrecenből jelentik: A hadikölcsönpropaganda­bizottság hétfői záróülésén a főispán bejelentette, hogy szombat estig Debrecenben 24.000.000, a megyében öt és fél millió koronát jegyeztek. Hajdúnánás lakossága egy millió koronát jegyzett. — Aranyosmarótról jelen­tik: Barsvármegye törvényhatósága a harmadik hadi­kölcsönre 100.000 koronát szavazott meg. Osztrák gyárosok támadása Magyarország ellen. Az osztrák gyáriparosok szövetsége szombaton nagygyűl­ést tartott az Industriehausban. A ta­nácskozásra meghívták a Magyar Gyáriparosok Or­szágos Szövetségét is, amelynek képviseletében dr. Grátz Gusztáv és ifj. dr. Chorin Ferenc vettek részt a gyűlésen. A tárgyalások napirendjén több aktuá­lis gazdasági kérdés szerepelt. A gazdasági kiegye­zések megújítása és Németországgal való szorosabb gazdasági kapcsolat kérdésében Friedman reichs­rad­ti képviselő terjesztett elő indítványt, melyet egyhangúlag elfogadtak. Érdekesebb volt ennél a drágaság és a közélelmezés kérdésével kapcsolatos vita, amelynek kapcsán ugyancsak Friedmannn kép­viselő tette elsőnek szóvá Ausztria élelmezési mizé­riáit, melye­knek az a legfőbb oka, hogy Magyar­országból nem kaptak elegendő gabonát. Sokkal élesebb és szenvedelmesebb hangon szólt e kér­déshez Mendl Frigyes, az Anker kenyérgyár igaz­gatója, aki azt adta elő, hogy Magyarország ki­használta Ausztria szorult helyzetét, visszatartotta gabonakészleteit és rákényszerítette az osztrák fo­gyasztókat a kukoricakenyérre, ami nem embernek való táplálék. Azt állította, hogy a magyar kor­mány nem tartotta be azokat a megállapodásokat, amelyeket a gabonaátutalások dolgában Ausztriá­val kötött és általában oly aggresszív módon be­szélt Magyarországról, hogy az elnök kénytelen volt rendreutasítani. Erre újabb felszólalásában elnézést kért a magyar delegátusoktól a szenvedélyes ki­fakadásaiért. Perl szénkeres­kedő ugyancsak Ma­gyarország miatt panaszkodott. Gratz Gusztáv a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének igaz­gatója azt fejtegette, hogy a gabonával való ellá­tás körül éppen olyan bajok vannak Magyaror­szágon is, mint Ausztriában. Nem vagyunk jobb helyzetben, mint ők, és a kukoricakenyér örö­meit mi is kitapasztaltuk. Arról szó sem lehet, hogy magyar részről valami animozitás forgott volna fenn Ausztria iránt a gabonaellátások dolgában. Az a teljes forgalmi szabadság a két ország közti, a­melyet a gabonaüzlet számára az osztrákok most sürgetnek, a háborús viszonyok miatt nem valósít­ható meg, mert hisz Magyarországon olyan for­galmi korlátozások vannak, hogy az egyik törvény­hatóság területéről a másikra sem lehet szabadon átvinni gabonát. Ezek a nélkülözések közösek mind a két országban, olyan­ áldozatok, melyeket meg kell hoznunk a háborús helyzet kényszere alatt. A török-bolgár tanfolyam megnyitása. A Magyar-Bosnyák Gazdasági Központ a mai politikai szövetségek gazdasági kimélyítése érdekében olyan akciót indított, melynek célja egymás nyelvének megtanulásában közelebb hozni gazdaságilag is a politikai szövetségbe került nemzeteket. Ebben a törekvésben a központ együttműködik a Magyar­országi Kereskedelmi Utazók Egyesületével, ami­nek tagjai hivatva vannak ezt a gazdasági közele­dést munkájukkal szolgálni. A célt előmozdító török, bolgár és horvát-szerb tanfolyamokat ma ünnepélyes formaságok között nyitotatá­k meg. A Kereskedelmi Utazók Egyesületének díszter­mében megjelent Lánczy Leó v. b. t.­­ Acimet Hikmet bey török főkonzul, Pantse Doreff bolgár főkonzul és a kereskedelmi élet számos kitűnősége. Báró Harkányi János üdvözlő sürgönyt küldött Auer Róbert megnyitó beszéde után Lánczy Led mondott nagyhatású beszédet. Nekünk tanulni kell­­ a barátainktól és tanulni kell még jobba® az ellenségeinktől. Tanulhatjuk német szövetség­társainktól azt, hogy ha sikert akarunk elérni, gazdasági termelésünknek propagálása tekinteté­ben, idegen országokban mindenkelőtt az ottani népnek nyelvén kell beszélni, ezen a nyelven kel összeköttetéseket létesíteni, mert ez az alapja min­den benső rokonszenvnek. Ellenségeinknek, külö­nösen az angol és francia kereskedelmi utazók­nak és különösen az úttörőknek az volt a legna­­gyobb hibájuk, hogy nem tudtak­ beszélni az illeti nemzetnek nyelvén, hanem mindenütt az ő nemzeti nyelvüket akarták ráoktrojálni a fogyasztóra. A tőlük nagyon drága áron átvett gyenge és rosszabb portékájuknak fogyasztására. De újabban már el is tanultak a németektől. Nemrég olvashattuk a lapokban, ha jól emlékszem, az orosz kereskedelmi miniszter figyelmeztette az angolokat arra, hogy tanulják meg az orosz nyelvet, mert máskülönben nem fogják fentartani versenyképességüket a né­metekkel szemben. Lánczy Leó nagy tetszéssel fo­gadott beszéde után Ah­med Hikmet bey török nyelven mondott köszönő beszédet, azért, hogy — mint mondotta — törökül szólaljon meg az első balkáni hang ezen a kurzuson. Pantse Doreff buda­­pesti bolgár főkonzul német nyelven kezdte beszé­dét, de azután általános meglepetésre mintegy il­lusztrációja gyanánt annak, hogy a testvérnemze­tek csakugyan a leghelyesebben teszik, ha egymás nyelvét megtanulják, már magyarul folytatta. Kö­szönetet mondott azért az őszinte szimpátiáért, amely a bolgár nép iránt Magyarországon meg­nyilvánul. Javaslatot tett a kormányának, hogy küldjön Magyarországra néhány fiatalembert tanu­l­mányok folytatására. Már el is küldte kormányt a budapesti állatorosi főiskolára az első bolgár diákot. A főkonzult rendkívül lelkes ovációban ré­szesítették. Végül dr. Balkányi Kálmán, a Magyar-Bosnyák Gazdasági Központ igazgatója szólalt fel és kérte a kereskedelmi utazók egyesületét, hogy­­ közös érdekeknek megértésével támogassák tovább­ra is a bosnyák központ balkáni akcióját. Miért van szükség a gyufatrösztre? A­ gyufa­­gyárak tudvalevőleg kartelben vannak, és hogy tu érdekszövetségük milyen jó eredménynyel dolgo­zik, arra nézve elég, ha rámutatunk a gyufa árá­nak pár hónap előtt történt száz percentes emel­kedésére, összesen négy gyár van az egész ország­­ban, amely még nem tartozik a kartelbe. Ezek: a Tiszavidéki gyufagyár Tokajban, a Wittenberg-féle és a Reutter-féle gyár Nagybittsén, továbbá a Ko­vács-féle gyár Kiskunfélegyházán. Sok bajt nem tudnak okozni a kartelnek, mert nem elég nagyok ahhoz, hogy komoly versenyt támaszszanak neki, de azért a kartel mindent elkövet, hogy letörje őket és korlátlan egyeduralmat teremtsen maga ré­szére a magyar piacon. Ezt a monopolisztikus célt szolgálja az a legújabb törekvés is, amely most foglalkoztatja a kartelben egyesült gyufagyárai mögött álló nagybankokat: egy trösztbe akarják tömöríteni az összes gyufagyárakat. A kartel nem elég erős szervezet és megvan az a nagy hátránya, hogy fel is oszolhatik. Ellenben egy kézben egyesü­lése az összes gyufagyáraknak: a gyufatröszt nagy­szerű eredményeket ígér, nemcsak a piac korlát­lan uralom alá vétele szempontjából, hanem arra az időre is, amikor a kormány egyszer mégis csak megcsinálja a gyufamonopóliumot. Ez esetben olyan árat szabhat majd a tröszt egyeduralmának, átengedéséért, aminőt akar, nem lesznek kartelból kiugró gyárak, amelyek esetleg lenyomhatják a megváltásért fizetendő árat. Ezért kell a gyufa­trösztöt megcsinálni. A gyufakartel azt mondja, hogy egyelőre nem gondol az árak felemelésére. Lehet. Az elmondottakból ugyanis láthatni, hogy a gyufagyárak legfőbb gazdái a távolabbi jövő szá­mára dolgoznak Az első bulgáriai gabonaszállító hajók útja, Orsováról táviratozzák . Vasárnap haladt el itt a Dunán fölfelé való útjában az első három uszály, amely bulgáriai kikötőkből indult el gabonával megrakottan. A Laditermény részvénytársaság or­sóvai kirendeltsége már megkezdte a működését és hasznos tevékenységet fejt ki a balkáni gabonaüz­­­let irányítása körül.

Next