Pesti Napló, 1915. november (66. évfolyam, 305–334. szám)

1915-11-21 / 325. szám

-jb.«s trasaraap 6. Durazzo—Elbasan—Ohrida—Monastir. 7. Valona—Fjeri—Elbasan. 8. Santi Anaranta—Dclvino—Koritza— Monastir. Szóval van elég kikötő az Adrián és on­nan itt is, bár ha rossz, hogy jelentékeny meg­erősítésekkel, melyek főképpen a Prizren— Gostivar—Monastir vonalának a tartására szol­gálnának a szerb-montenegrói hadsereg meg­menthető és az összeköttetés a déli arcvonal­lal helyreállítható legyen. Ha ez sikerül az angol stratégiának, ha t. i. a központi hatalmak gyors előnyomulása nem keresztezi a terveit, úgy lehet reménye, hogy a Plevje—Ipek— Krcova—Strumica vonalban egy oly erős vé­delmi vonalat teremthet, amely képes lesz a központi hatalmakat feltartóztatni, szóval egy merev állóharcot létrehozni, hasonlóan a je­lenlegi összes többi harcvonalakhoz. Ezáltal sikerülne az angol stratégiának ezen a körül­belül 400 kilométer hosszú harcvonalon a központi hatalmaknak körülbelül fél millió emberét lekötni. Emellett azonban a Gallipoli félszigeten küzdő entente erőket nem volna szabad meggyengítenie, mert egyrészt csak igen erős és állandó támadásokkal tudhatja az ott áló jelentékeny török erőket lekötni és így­­más helyen való alkalmazásukat megakadá­lyozni, másrészt pedig Gallipoli arcvonalának jelentékeny gyengítése nem lehetséges azért sem, mert ez a törökök előtt nem marad­hatna titokban és az a veszély állana be, hogy a törökök mennének át túlnyomó erővel támadásba, ami — miután egy gyors vissza­vonulás ki van zárva — kétségtelenül az ott álló csapatai megsemmisítésével végződne. II. A görögök segítségével az angol straté­gia igen jelentős támaszt nyerne. A görög had­­sereg, mely a balkáni háborúban körülbelül 200.000 ember erős volt, az 1912. évi új véd­erőtörvénynyel jelentékenyen meg lett erősítve s minimálisan 350.000 embert tudna fegyverbe álltani. Ha azonban a világháború év óta folyó fokozottabb kiképzést is számításba vesszük, úgy esetleg 500.000­ ember kiállítására is számíthatunk. A görög hadsereg segítségével az entente offenzívába léphetne nemcsak a Monasztir— Strumica arcvonalon, hanem attól keletre is a görög-bolgár­­határon át is csak rövid idő kér­­dése volna akkor az egész bolgár tengerpart megszállása és a Gallipoli-félszigeten harcoló erőkkel való összeköttetés helyreállítása. Ez esetben számítani lehetne arra, hogy egy össze­függő harcvonal keletkeznék a hercegovinai határtól egészen a Gallipoli-félsziget csúcsáig. Ha ez a teljesen valószínűtlen dolog sikerülne is, akkor sem jelentene ez mást, mint az előb­beni esetben, t. i. ekkor is csak egy merev álló­­harcvonal alakulna ki, azzal a különbséggel, hogy az nem 400, hanem 8—900 km. hosszú volna. Nem hiszem azonban, hogy a görög hadsereg segítségével sikerülne ez utóbbi eset­ben a Berlin—Budapest—Szófia—Konstantiná­poly vasútvonalat megszakítani. Az angol stratégia balkáni terveit a fen­tebbiekben nagyban vázoltuk és most ismét hangsúlyozzuk, hogy az egész balkáni akció céljai: 1. időnyerés a kisázsiai és szíriai hadmű­veletekre; 2. a központi hatalmak minél nagyobb hadseregének lekötése a Balkánon is balkáni népek által; 3. lehetőleg minél nagyobb francia, olasz és orosz erők felhasználása már tisztán angol érdekek védelmezésére Szerbia megmentésének szent jelszavával. Ázsiai hadműveletek célja megegyezik az angol stratégia végcéljával: a központi ha­talmak teljes bekerítésével, izolálásával. Ez adva van Törökország földrajzi helyzete által, mely Keleten mindenütt tengerek által van ha­tárolva, kivéve az orosz és perzsa határokat Ázsiában; az előbbi körülbelül 350 kilométer hosszú s melynek mentén a török-orosz kauká­zusi hadjárat folyik, az utóbbi pedig körülbe­lül 1200 kilométer hosszúságban az orosz ha­tártól a Perzsa öbölig húzódik. Ezzel elhatá­roltuk azt a területet, amelyen az angol stra­tégia tervét keresztül viheti. De miután az Islam szent háborújának kihirdetése óta dél­nyugati Ázsiában az államhatárok nem bírnak jelentőséggel, annál kevésbé, miután Perzsiá­nak nincs is meg a hadserege annak megvédé­sére, elsősorban az angol stratégia legfontosabb­­ feladata a mohamedánok szent háborúja elter­jedésének megakadályozása volt. Ezért követ el most mindent úgy Oroszország, mint Anglia, hogy Perzsiában rendet teremtsenek és esetle­ges perzsa segítséget eleve megakadályozzanak. Ezért nyomultak elő Teherán felé északról az oroszok, délről az angolok, hogy a perzsa kor­mányt megakadályozzák, hogy a központi ha­talmak mellé álljon. Így biztosítva a hadműveleti terület ke­leti határa, felépíthető az angol stratégia tá­madó terve Törökország, illetve a központi ha­talmak ellen. Törökországnak Kisázsiában, illetve Ará­biában két fő életere van. Az egyik a Konstan­tinápoly—Haleb—Damaszkusz—Mekka-­ vas­útvonal, a másik pedig Mezopotámia, a Tig­ris—Euphrat völgye. Ezenkívül még számí­tásba kell venni az oroszországi Tiflisz-ből Erzerum­on keresztül Konstantínápoly­ba vivő utat. Ezekkel adva vannak az angol stratégiá­nak a hadműveleti vonalak, melyek közül egyen már folynak is az angol hadműveletek. Nixons angol tábornok hadseregével a Perzsa öböltől kiindulva elérte a Tigris völgyében Kent városát s ezzel 120 kilométerre megköze­lítette Bagdad­ot és a vasútvonalat. A másik hadműveleti vonal ellen is meg­indult már régen egy angol támadás a Vörös­tenger akabai öbléből, Kalaat el Akaba-ból Maan városa felé, mely a mekkai vasút mellett fekszik. Ez a vállalkozás azonban nem járt eredménynyel. Valószínűleg a törökök előnyo­mulása a szuezi csatorna ellen vetett véget en­nek a hadműveletnek. Most már azonban, hogy a szuezi csatorna biztosítására minden emberi­leg elkövethető meg lett téve és miután ma már nem a Nyugat, hanem a Kelet főhadszín­­tér, ennélfogva biztosan számíthatunk arra, hogy Anglia most újból felveszi hadműveleteit a damaszkusz—merikai vasútvonal ellen, illetve annak mentén.­­ Az angolok ezen új hadműveleteiket két­ségkívül a Földközi-tengerre fogják bazírozni és előreláthatólag Jaffa, Akka, Beirut, Tara­bolons (Tripolis) kikötők közül lesz egy vagy több kiválasztva, melyektől a fővasútvonal csak 50—100 kilométer távolságra van s mindegyikhez szárnyvasút vezet. Annál is in­kább ezen kikötők jönnek számításba, mert körülbelül egy magasságban vannak Bagdad városával és igy a hadműveletek párhuzamo­san lesznek vezethetők Nixons tábornoknak Mezopotámiában Bagdad ellen működő had­seregével.. Ha az angol hadműveletek kezdetét Jeru­zsálem és Bagdad vonalában vesszük fel, úgy Arábia északi határáig 500 kilométer utat kell megtenni Haleb (Aleppo)—Mosoul (a Tigris völgyében) vonaláig, ahol azután megtörtén­hetne az az egyesülés a Kaukázusból elő­nyomuló orosz erőkkel, kiknek iStikW—H­uck vonaláig szintén körülbelül 500 kilométer út­juk van s ahonnan azután közösen folytat­hatnák hadműveleteiket Konstantinápoly ellen. Most már megint ott állunk ugy­e, hogy Anglia megint nincs egyedül, hanem szükséges Orosz­ország támogatása is. A kisázsiai és arábiai hadműveletektől, azt hiszem, már nem sok idő választ el. Ezt kell az angol stratégiának választani, hogy egy olyan útra lépjen, mely biztosan céljához vezet. Ez azonban egy igen hosszú és igen nehéz út lesz, sok-sok küzdelemmel. De csak ez az út vezethetne Törökország teljes teljes legyőzéséhez, mert csak így lesz megfosztva minden segélyforrásától. Bármennyire nagyszabású is ez a terv és bármily nagy erőket is fog az entente ennek keresztülvitelére felállítani, mi még nem hi­szünk annak sikerültében, mert a központi hatalmak Németország vezetésével minden erőt levertek és le is fognak verni. Bakos Tibor: PESTI NAPLÓ 1915. november 21. Budapest, november 20. Vöröskeresztes kitüntetések. A király a ka­tonai egészségügy körül a háborúban szerzett különös érdemeik elismeréseül: báró Harkányi János kereske­delemügyi miniszternek, belső titkos tanácsosnak a Vöröskereszt érdemcsillagát a hadiékitménnyel, gróf Wickenburg István fiumei kormányzónak, belső titkos tanácsosnak és Tolnay Kornélnak, a Magyar Államvas­utak elnökigazga­tójának a Vöröskereszt I. osztályú dísz­jelvényét a hadiékítm­énnyel adományozta. Legújabb t­áviratok /­ Mefonjelentétei) Lázadás orosz hadihajókon Köln, november 20. Kopenhágából jelentik: Finnország­ból ma Stockholmba érkezett utasok el­mondják, hogy Helsingfors előtt hor­gonyzó néhány hadihajó fedélzetén láza­dás tört ki. Sok lázadót agyonlőttek, míg a nyugalmat helyreállíthatták. Briand a balkáni válságról Berlin, november 20. A Telegraphen­ Union bázeli tudósítója szerint Briand a külügyi bizottságban kijelen­tette, hogy az expedíciós hadtest műveletei teljesen függetlenek a szerb hadsereg vállalko­zásától. A szerb hadsereggel való összeköttetést helyreállítani s így Szerbia felszabadításáért nagyszabású offenzívát kezdeni a Balkán-há­ború mostani előhaladásával szemben már nem lehet az angol-francia partraszállott csa­patok közvetlen célja. A négyes szövetség első céljának jelenleg annak kell lennie, hogy a központi hatalmaknak Törökországgal való szabad forgalmát megakadályozza, vagy leg­­alább is a legcsekélyebb mértékre csökkentse. A diplomáciai helyzet Görögországban igen jó, mióta a görög kormány az athéni német ügy­vivőnek kifejtette álláspontját, mely szerint Szaloniki szabad kikötő s így az entente csa­patainak Szalonikiben való partraszállása nem jelenti Görögország semlegességének megsérté­­sét. A központi hatalmak részéről nem történt további lépés, Bulgária részéről pedig csak szóbeli, igen nyugodt figyelmeztetés történt. Ami a bukaresti helyzetet illeti, még mindig adva van Románia fegyveres beavatkozásának lehetősége. Tittoni Rómában Lugano november 20. Tittoni párisi nagykövet legközelebb Ró­mába érkezik­ Teljes nyugalom Kelet-Galíciában Csernovic, november 20. Tegnap sűrű hó hullott, amely helyenkint méter magasságra fedte be a földet. Ennélfogva az ellenséges frontokon minden akció megbénult. Mind a besszarábiai, mind a keletgaliciai fronton teljes a nyugalom. Keletgaliciában és Bukovinában a h­óförgeteg által okozott forgalmi zavarokat ha­marosan megszüntetnék és a forgalmi eszközök még hibátlanul működnek. A portugál kormány lemondott London, november 20. A Reuter-ügynökség jelenti Lisszabonból, hogy a kabinet lemondott. A parlament december 2-án rendkívüli ülésezésre fog összegyűlni vwvwwwvvvwvwwwwvwwwww PESTI N^PLÓ Kérjük a t. előfizetőinket, kiknek előfize­tése november 15-én lejárt, szíveskedjenek a megújításról idejekorán gondoskodni, hogy a lapot akadálytalanul küldhessük tovább. A Pesti Napló előfizetési árai Magyarországba és Ausztriába: 1 hónapra ... 2 K 80 fillér 3 , ... 8 K — fillér Félévre . . . « 16 K — fillér Németországba: 1 hónapra ... 5 K 20 fillér 3 , . . . 15 K 60 fillér

Next