Pesti Napló, 1915. december (66. évfolyam, 335–364. szám)
1915-12-10 / 344. szám
13 Péntek 1 PESTI NAPLÓ 1915. december 10. kalifa marad a feje és központja az Izlámnak. Ha Németország ezt belátva, Törökország igazi barátjaként viselkedik és nem engedi, hogy bizonyos érdekek német gyarmatként kezeljék, akár győztes, akár vesztesként kerül ki a háborúból. Angliát örökre megverte a Keleten. Ezt a befolyást felhasználhatja majd Anglia ellen, amikor alkalmasnak látja, tíz, húsz, ötven év múlva, az Izlám hű marad őszinte barátaihoz. .. A Baralong gyilkossága Berlin, december 9. Az ismeretes Baralong-ügyben nemrég beérkezett az Amerikában lefolytatott tárgyalásról szóló jelentés. A jelentésből a német kormány emlékiratot állíttatott össze, amelyet a vonatkozó tárgyalási anyaggal együtt átadtak a berlini amerikai nagykövetségnek, hogy közölje a brit kormánynyal. Az emlékirat részletesen közli egy német búvárhajó legénységének a „Baralong" brit segédcirkáló parancsnoksága által való megöletése tárgyában lefolytatott bizonyítás adatait. Ansley M. E. Hancocki grófsági (Missisipi állam) és Charles I. Denechaud orleansi (Louisiana állam) közjegyzők előtt 1915 október 5-én és október 8-án az Egyesült Államoknak hat polgára eskü alatt tett vallomását ebben az ügyben. Az emlékirat felsorolja a hat tanú pontos személyi adatait. A tanúk vallomásából a következő tényállást állapították meg : 1915 augusztus havában a „Nicosián" brit gőzös mintegy 350 hadicélra szánt öszvért, tehát hadisugárut szállított New Orleansból Avonmouthba. Az ez ügyben kihallgatott tanuk mint öszvérápolók voltak a hajón. Augusztus 19-én a gőzöst Queenstontól (Írország) ,mintegy hetven tengeri mértföldnyire délre egy német búvárhajó feltartóztatta és rálőtt a hajóra, de előbb az egész legénység, köztük a tanuk is, mentőcsónakokba szálltak. Amikor a tanuk a mentőcsónakokon a búvárhajó lőtávolságán kívül voltak, egy gőzös közeledett a helyszínéhez, mely mint később kitűnt, a Baralong brit segédcirkáló volt. Amikor közelebb ért, felismerték az összes tanuk, hogy amerikai lobogót viselt és hogy a segédcirkáló falain az amerikai lobogó volt látható. Miután a gőzös semleges állam jelvényeit viselte és olyan jeleket adott, amelyek a Nicosián hozzáértő legénységének kijelentései szerint arra engedtek következtetni, hogy kívánságra segélyt nyújt és miután külseje egyáltalán nem árult el semmi ellenséges szándékot,a mentőcsónakban levő legénység azt hitte, hogy nyilván őket kívánja megmenteni. Mialatt a búvárhajó a Nicosianra közvetlen közelből tüzelt, az idegen gőzös felbukkant a hajó oldala mellett és amikor egy kissé a Nicosián elé került, rálőtt a búvárhajóra, még pedig, mint a tanúk vallják, előbb kézifegyverrel és kevéssel utóbb ágyukból, amelyeket addig eltakarva tartottak. Az amerikai lobogót, az egyik tanú vallomása szerint, csak a tüzelés után vették le. Curran tanú ezt a vallomását 1915 október 21-én Schwarz Róbert newyorki közjegyző előtt megismételte. Amikor ,a több lövés által talált búvárhajó sülyedni kezdett, a parancsnok és több matróz a tengerbe ugrott. A matrózok előbb levetették a ruhájukat. Ötnek sikerült a Nicosianra menekülni, míg a többi a Nicosian mentőcsónakjairól lebocsájtott mentőkötelekbe kapaszkodott. Ezeket a mentőkötelekbe kapaszkodó embereket részben a Baralong ágyutüzelése, részben legénységének fegyvertüze ölte meg, miközben a tanuk a mentőcsónakokról a Baralong fedélzetére mentek. A tanuk vallomása szerint a Baralong kapitánya megparancsolta embereinek, hogy a bajbajutott német matrózokra tüzeljenek. Ezután a Baralong parancsnoka a Nicosián mellé vonult hajójával, meghagyta embereinek, hogy menjenek át a Nicosianra és kutassák fel az odamenekült német matrózokat. Palen és Curran tanuk vallják, hogy a parancsnok világosan meghagyta, hogy foglyokat ne ejtsenek. És tényleg, a Nicosian gépházában négy matrózt találtak el, meg is ölték őket. A német búvárhajó parancsnokának sikerült megmenekülnie. A vízbe ugrott és megkerülve a Nicosiául, a Baralong felé úszott. A Nicos'an felélzetén levő angol matrózok nyomban rásrnek, dacára annak, hogy felemelt kézzel jezte, hogy meg akarja magát adni. Az angol matrátok, bár egy lövés szemmel kihatólag szájba találta az úszó parancsnokot, folytatták rá a tüzelést, amig végül egy újabb fejlövés megölte. A Baralong parancsnoka a Nicosiant Avonmouthba vitette és azután a Nicosiannak nála levő legénységét visszaküldte a hajóra. Egyidejűleg levelet küldött a Nicosián kapitányának, amelyben felkérte őt, hogy hagyja meg szigorúan a legénységének, különösen a köztük levő amerikaiaknak, hogy egy szót se áruljanak el az ügyről, sem amikor Liverpoolba érkeznek, sem pedig ha visszaérkeznek Amerikába. A levelet, amelyet Curran tanú maga olvasott, a Baralong kapitánya írta alá : „Captain Wiliam Bride H. M. C. Baralong" aláírással. A beszerzett bizonyítási anyag alapján nem lehet kétség az iránt, hogy Mc. Bride, a brit segédcirkáló parancsnoka,az alája rendelt legénységnek megparancsolta, hogy védtelen német matrózokat ne ejtsenek foglyul, hanem gyáván gyilkolják meg őket és hogy legénysége a parancsot követte és ezáltal a gyilkosság bűnrészeseivé vált. A német kormány közli az angol kormánynyal ezt a borzalmas bűncselekményt és bizonyosra veszi, hogy az angol kormány, miután a tényállásról tudomást szerzett, a Baralong segédcirkáló parancsnokát és bűnrészes legénységét gyilkosságért felelőssségre vonja és a haditörvényszék értelmében meg fogja büntetni. Rövid időn belül az angol kormány nyilatkozatát várja arról, hogy a felháborító eset megtorlására az eljárást megindította. Egyben elvárja, hogy a lehetőleg gyorsan lebonyolítandó eljárás eredményéről beható nyilatkozatot kap, hogy maga is meggyőződhessen arról, hogy a bűncselekmény súlyának megfelelő büntetéssel megtoroltatott. Ha e feltevésében csalódnék, úgy kénytelen volna a büntetlenül maradt bűncselekmény megtorlása végett súlyos eszközök,höz nyúlni. Egymillió magyar katona karácsonya Az idei karácsony csakúgy, mint a múlt esztendőben, megint nem lesz zavartalan ünnepe a szeretetnek és a békességnek. A boldogság nyugodt vonásai helyett a szenvedések barázdái ülnek majd a karácsonyfa körül álló hitvestársak, anyák és gyerekek arcára, hiszen vitéz katonáink megannyi férj, fiú vagy apa — most is idegen földbe vájt odúkban élnek, mintha nem is közelednék megint minden ember békeünnepe. De az itthonmaradottak és a távol küzdők a szeretetben mégis együtt lesznek és nem lesz egyetlen magyar katona a fronton, akit valami hazai ajándékkal meg ne örvendeztetnének karácsony előestéjén. Már szeptemnber óta dolgozik a katonák karácsonyán a Sladsegélyző Hivatal, hogy a szétosztás az idén jobban sikerüljön, mint tavaly. A hadügyminisztérium rendeletileg intézkedett, hogy minden elosztó állomás, mihelyt kerezetadomány érkezik, autón, trénszekereken a legtávolabbi állásokba küldje, hogy egyetlen patrus se akadjon, amelyik nem részesül karácsonyi szeretetadományban. A Balaton utca 18. száma alatt kirendelt tisztek vezetésével százhuszonöt katona csomagolja éjjel-nappal az ajándékokat. A Hadsegélyző Hivatal és a Vörös Kereszt Szeretetadományosztálya csütörtökön délelőtt Kirchner Hermann altábornagy, báró Herzog Mór Lipót és dr. Forray András kalauzolásával bemutatta a sajtó képviselőinek azt a nagy körültekintést igénylő munkát, amelylyel az ajándékokat osztályozzák és külön a tiszteknek, külön a legénységnek ládákba rakosgatják. A raktár gyárszerűen van berendezve és a legcsekélyebb munkát is katonai pontossággal végzik. Az emeleten készülnek a keskeny, lapos ládák (az öszvérek, lovak hátára könnyen felrakhatók) és a földszinten már csomagolják is a dobozokba a kedves és hasznos tárgyakat, melyek százanként kerülnek egy-egy ládába száz ember részére. A tisztek részére összeállított ládák pedig húsz embernek tartalmaznak ajándékokat, amelyeket a harctéren csak igen nehezen lehet beszerezni: cigaretta, szivar, dohány, biztosítótű, patontgomb, cukorka, jegyzőkönyv, öngyújtó, pipa, bicska, ceruza és más hasonló ügyesen összeválogatott tárgyak vannak egy-egy ládában. Báró Herzog, a Szeretetadományosztály parancsnoka elmondta, hogy körülbelül egy millió magyar katona részére gondoskodtak eddig karácsonyi ajándékról. Hogy milyen munkát igényel ez és mily nagy szükség van a magyar társadalom minden rétegének áldozatkészségére, könnyen beláthatjuk, ha csak néhány adatot jegyzünk ide arról, hogy milyen mennyiségben szerezték be az egyes cikkeket: húsz millió cigaretta, hat és fél millió szivar, háromszötvenezer csomag dohány, háromszázhúszezer doboz cukor, négyszázhatvanezer öngyújtó, háromszázötvenezer ceruza stb. várja most a becsomagolást és elküldést. A beszerzett ajándékok még nincsenek teljesen kifizetve. A Hadsegélyező Hivatal azonban reméli, hogy a karácsony közeledtére azok az osztályok is, amelyek eddig tartózkodtak az adakozástól meg fognak mozdulni. Eddig általában csak a szegényebb emberek filléreiből gyűlt be jelentékenyebb összeg. Értesülésünk szerint Magyarország legszegényebb iskoláiból érkeznek be gyűjtőívek, amelyeken 112 filléres adományból 1 korona 68 fillért, 2 koronát adtak össze a gyerekek. Most azonban ki kell már venniök a nemes mozgalomból részüket azoknak is, akik eddig semmit se adtak, holott ezreket adományozhatnának, ha a sok gyermekes szegény asszony nem sajnálja a nehezen összekuporgatott garasokat. Az akcióról, melynek célja az összes katonáknak karácsonyi ajándékkal való megörvendeztetése, megkérdeztük Kirchner Hermann altábornagyot, akinek mint a Hadsegélyző Hivatal vezetőjének a legtöbb társadalmi mozgalom sikerében része van. A kegyelmes úr igy nyilatkozott: — Úgy tudom, hogy a legtávolabb eső falvakból is útnak indítottak a katonák részére szeretetadományokat, amelyek még nem érkeztek meg és igy a karácsonyi akció sikeréről végleges véleményt nem is mondhatok. A tapasztalat azt mutatja, hogy a gyűjtést januárnál előbb nem zárhatjuk le. — A szükséges ajándékok beszerzésére eddig jelentős összeg erejéig hitelt vettünk igénybe, de reméljük, hogy ez a társadalmi adakozás útján meg fog térülni. — Megállapítható, hogy mindazon mozgalmakban, amelyeket eddig a Hadsegélyző Hivatal akár az özvegyek és árvák segélyalapja javára, akár a rokkantak segítésére és minden más hadsegélyző célra indított, a magyar társadalom és legfőképpen a középosztály áldozatkészségee nemcsak, hogy nem áll mögötte a külföldnek, hanem talán lényegesen felül is múlja és ezért a Hadsegélyző Hivatal abban a szerencsés helyzetben van, hogy minden akciója nyomán sikert tapasztalhat. Kirchner altábornagy még megemlítette, hogy József főherceg vitéz katonái karácsony estéjén megkülönböztetett meglepetésben fognak részesülni. Elválásunk előtt megjegyezte, hogy a Hadsegélyző Hivatalnak még nagyon sok pénzre van szüksége, hogy hivatásának úgy tudjon megfelelni, mint eddig. Legújabb . (Táviratok szlefonjelentéteke) Nagy tűz a génuai kikötőben Lugano, december 9. A génuai kikötőben az óriási árumennyiségek között, amelyeket helyszűke miatt szabad ég alatt kellett raktározni, ismeretlen okból tűz támadt, amely átcsapott két nagy árufélszerre és egy vasúti vonatra is. Mindennemű áru, mint sztearin, ásványolaj, gyapjú, gyapot, fa, bőr, szóda stb. nagy mennyiségben pusztult el; értékük több millió drág tesz ki. Húsz megrakott vasúti teherkocsi is tönkrement. Vatikáni követeink és az olasz kormány Lugano, december 9. Az „Agenzia Stefani" útján terjesztett az a közlés, hogy a központi hatalmak vatikáni nagyköveteinek, amennyiben az olasz kormány tekintetbe jön, nem volt okuk az elutazásra, valótlan, mert az olasz kormány a háború kitörésekor azt követelte, hogy a pápa vállaljon kezességet a két nagykövet kifogástalan magatartásáért, amit a