Pesti Napló, 1915. december (66. évfolyam, 335–364. szám)

1915-12-04 / 338. szám

4 Szomnoai­ ­ irányban a görög határ felé körülkerítették. A bolgár elővéd Kenaliba érkezett a vasútvonal közelébe, ami arra enged következ­tetni, hogy azokat a szerb haderőket is körül akarják ke­ríteni, amelyeknek már csak Resna felé szabad az útjuk. Bécs, december 3. Szakińikiből jelentik. A Nea Alib­ia monasz­tai tudósítást közöl, amely szerint az egészen ki­halt város helyzete szinte kétségbeejtő. A szerb ha­tóságok a legutóbbi napokban a legkíméletlenebb módon rekviráltak. Minden férfit, még a betege­ket és a gyengéket is, besorozták Vasics ezredes hadtestébe. Anglia, Franciaország, Oroszország és Olaszország konzuljai elhagyták a várost. A fran­cia konzul ideiglenes székhelyét Lerinában ütötte fel A szerb csapatok elhagyták a várost. Bolgár jelentés Szófia, december 3. Hivatalos jelentés december 1-ről: A helyzet ma változatlan maradt. Görögország visszau­tasította az Intente-t Róma, december 3. A Messagero szerint Görögország vissza­utasította a négyes ententenak azt a megújí­tott kérését, hogy Szaloniki és a vasút felett szabadon rendelkezzék. További jelentések már arról beszélnek, hogy angol és francia részről újra megkezdik a gazdasági kényszer­rendszabályokat Görögország ellen. A görög válaszjegyzék kifogásai Zürich, december 3. A­­Reuter-ügynökség jelenti: A görög vá­laszjegyzék a négyes szövetség egyes követelé­seihez fentartást fűz, másokon hallgatással siklik át. Hosszabb tanácskozás többé nem lesz. Görögország magatartása Lugano, december 3. Rómából jelentik: Görögország politikájá­nak huza­vonája tovább tart. Sonnino és Sa­landra tegnap a görögországi helyzetről érte­keztek: ablakhoz, kitárta az ablak mindkét szárnyát és lemutatott a palota előtti nagy térre, amelyen asszonyok, lányok, gyerekek, fér­fiak sütkéreztek gondtalanul a napsütésben. — Nézz le, — mondta komolyan, — ezek mind az én gyermekeim, akik fölött atyai szeretettel őrködöm, ők semmit sem tudnak arról, amit te akarsz. És te semmit sem tudsz arról, amit én tudok. Elhallgatott Lehunyta a szemét — és maga elé idézte a háború véres borzalmait: a felperzselt falukat, üszkös romokat, az út mentén átszúrt szivű, sáros, rongyos, fejet­len katonákat, akik mind az ő gyermekei, az ő fiai, véréből vérei, lelkéből lelkei . . . És ő most vágóhidra küldje a saját fiait? Nem! Soha! — De a kása-export. . . az uj jövedel­mek . . .!­­— hebegte most az uj kancellár. A király ismét ránézett, mintha idegen világból tévedt volna rá a tekintete. — Eddig is megvoltunk nélküle, ezután is megleszünk, — felelte a király és eszébe jutott régi, vén kancellárja, aki bölcs volt ás — előrelátó. ... A miacország historikusai pedig fel fogják jegyezni, hogy a kásahegyek mö­gött ekkor történt meg először, hogy a király kiadta egy kancellár útját, ami pedig ott örökös hivatalt jelentett. Az új kancellár megbukott. És a háború elmaradt. De persze, ez csak a meseországban tör­ténhetett meg. És ott is csak újzy, hogy az első kancellár — Isten nyugosztalja — bölcs és előrelátó tanácsokkal látta el a ki­rályt, aki megszívlelte e tanácsokat, me­lyekben — a boldog ifjúság! — örömét is lelte. Elsülyesztet görög gőzös London, december 3. A Lloyds jelenti: A Zarifisz nevü görög gőzöst elsülyesztették. A legénység egy részét a Mira nevü gőzös vette fel, a többieket egy másik gőzös Máltában partra szállította. A távirati összeköttetés Bulgáriával Bécs, december 3. Szófiai jelentés szerint Ausztria-Magyarország és Bulgária között a távirati összeköttetés szerb területen keresztül már helyreállt. Tegnap érkezett meg az első távirat Bécsből Szófiába. Clemenceau akciója a szaponiki-i kaland ellen Genf. december 3. Párisból jelentik. A L'Homme Enchainé egyik cikkében, amelyről röviden már meg­emlékeztünk, Clémenceau azt követeli, hogy a szaloniki­­ vállalkozást rögtön adják fel és szó szerint ezeket mondja: — Olyan voltam, mint a pusztában prédikáló próféta, amikor megjósoltam a szaloniki­i kudarcot, amely ugyanolyan, mint amely bennünket a Gallipoli-tenger­szorosnál ért. Franciaország túlbuzgó volt. Először arról volt szó, hogy negyedmagunk­kal fogunk partraszállni, vagy azonnal le­mondunk a vállalkozásról. Ma ennek két hónapja múlt és sem az oroszok, sem pedig az olaszok nem érkeztek meg. Anglia kése­delmének jó okai lehettek, ezeket azonban Franciaországnak előbb meg kellett volna vizsgálnia. Dicsekvő ügynökségek sürgönyei a szerbeknek segítséget ígértek, amely azon­ban elmaradt. Ma a szerbek sakk-mattok és Franciaországnak higgadtan kell a jövőt mérlegelnie, nehogy a becses francia vérű haszon nélkül, csöppenként fröcscsentsék szét Szalonikinél. Tavaszkor a németek ha­talmas offenzívát fognak a nyugati fronton kezdeni, ezért az idő becses­ Joffrenek szük­sége van minden erőre és nem kell, hogy tartalékjait más célokra engedje át. A Sfiatin az orosz iatriáni expedíció tervéről Zürich, december 3. A „Matin"' nem bízik az oroszok sokat han­goztatott balkáni offenzívájában. Az utolsó hat hónap annyira kimerítette az oroszokat, hogy nem lennének képesek 300.000 embert frontjaikról összpontosítani. Ha ezt megtennék, nagy kocká­zatot vállalnának, mert az oroszországi német és osztrák-magyar front még mindig offenzívára van berendezve s egy téli offenzíva a meggyöngült orosz hadseregre nézve végzetes lehetne. Éppen ezért meg kell elégedni azzal, hogy az oroszok állandóan „sakkban tartják" a központi hatalmakat és egy­szerre négy fronton foglalkozt­atják( ?) . Kifejti ezután a lap részletesen, hogy miért tart lehe­tetlennek egy Bulgária ellen intézendő orosz of­fenzívát. "Ruszcsuk lenne az első stáció a Szófiá­hoz vezető úton. Itt azonban a központi hatalmaik és a bolgárok már alaposan berendezkedtek az oro­szok fogadtatására. Ez lenne a deffenzíva ce­n­truma. Nemkülönben megerősítették és rengeteg hadianyaggal látták el a központi hatalmak Bul­gária Fekete-tenger felőli kikötőit, Várnát és Burgaszt is, ahol egyébként a bolgár csapatokon kívül még a Goltz pasa vezérlete alatt álló török sereg is készen áll a defenzívára. Jr. C. P. A kis országok az enfestie görög­országi játéka eStan Amsterdam, december 3. Az itteni Standard írja: Napról-napra foko­zott megütközést kelt minden tisztességesen gon­dolkodó emberben az a tisztességtelen játék, ame­lyet Anglia Franciaország támogatásával Görögor­szágban folytat. Görögország is egyike azoknak a kis államoknak, amelyeknek fentartásá­t és függet­lenségét a nyugati hatalmak céljuk gyanánt tün­tették fel. Ha Belgium ugyanúgy cselekedett vol­na, mint Görögország, s a német csapatokat egy­szerű tiltakozással átengedte volna, azzal a felté­tellel, hogy az okozott károkért pénzzel kárpótol­ják, hajaszála sem görbült volna meg és nincsen kizárva, hogy ez esetben az európai háború már hónapokkal ezelőtt befejeződött. Görögország az a módszert követte, amelyet Hugo Grotius, mint egyedüli helyes módszert ajánlott. Most azonban meg kellett érnie, hogy azok a csapatok, amelye­ket országába bebocsátott, azzal fenyegetik, hogy ellene fordulnak. Az egyik követ a másik után megjelenik Athénben és megfenyegeti Konstantin királyt, hogy rá jár a rúd, ha internálni meré­szelné területére menekülő katonákat, vagy ha gátart akarna vetni annak a féktelenségnek, ame­lyet ententeék Szalonikiban véghezvisznek. Nin­csen kis ország, amelylyel valaha ilyen elbizako­dott játékot űztek. A magyar-román határon nincs román katona Köln, december 3. A „Kölnische Zeitung" jelenti. Egybe­hangzó olasz közlések szerint Romániá­ban az 1892 iki évfolyamot szabadságol­ták s hír szerint az 1893-a iki követni fogja. A román határon Ausztria és Magyaror­szág felé egyáltalán nincs katona. Románia és a központi hatalmak A Berliner Lokalanzeiger-nek jelentik Rotterdamból. A Daily Chronicle tudósítója november 30-án Athénből a következőket írja: Ma este tudomásomra jutott, hogy a központi hatal­mak újból rá akarják bírni a bukaresti kor­mányt arra, hogy semlegességét feladja és Bul­­gária mellé álljon. Úgy látszik, hogy ezek a kísérletek nem jártak sikerrel. Semleges poli­tikai körökben tért nyer az a felfogás, hogy az entente legközelebb új ellenséggel fogja ma­gát szemben találni. Bratiianu nyilatkozata Bukarest, december 3. A liberális pártban tegnap este kijelent­­tette Bratianu miniszterelnök, hogy az el­lenzéknek egyetlen olyan külpolitikai inter­pellációjára sem fog válaszolni, mely a múlt­ban folyt, vagy a jövőben folytatható diplo­máciai tárgyalásokra vonatkozik, vagy amely interpellációk arra akarnak választ a miniszterelnöktől, aminek eldöntése Ro­mánia létérdekét érinti. A pártban megcá­folták, hogy a román kormány rekonstruk­ciója következnék a kamara mostani ülése alatt. Román-török­­kereskedelmi szer­ződés Bukarest, december 3. A bukaresti lapok jelentik: A Konstanti­nápolyban megjelenő Ikdam szerint Románia és Törökország között kereskedelmi szerző­dési tárgyalások folynak. Tekintettel a két ország közötti igen jó viszonyra, a tárgyalá­sok valószínűleg teljes eredménynyel fognak végződni. „I mi mást a balkáni haderőve! ?" Páris, december 3. A Temps katonai munkatársa foglalkozik a szövetségesek balkáni haderőivel, melyekről hiva­talosan semmit sem közöltek. Az olaszok remélhető­leg be fogják látni, — mondja a cikk — hogy az isonzói csaták hiábavalók, ha a központi hatalmak megvetették a lábukat az Adria partján. A bessz­arábiai orosz seregről még mindig nem hallani, hogy elindult, csak azt, hogy már nem Kuropatkin van kiszemelve vezérüknek. A Drinápolynál össze­gyűlt török seregről semmit sem hallani. Mindez nem nagyon biztató. Az angolok Szalonikiben Bécs, december 3. Athéni távirat szerint az angolok Szaloniki­ben hozzáfogtak erődművek építéséhez. Néhány ezer embert szállítottak ismét partra, ezek azonban éppenséggel nem elegendők a veszteségek pótlá­sára. Krivolákot egészen kiürítették, Gergeliben a csapatok és a trón nagy torlódása következtében óriási a kavarodás. PESTI NAPLÓ 1915. december 4.

Next