Pesti Napló, 1915. december (66. évfolyam, 335–364. szám)
1915-12-29 / 362. szám
Szerda Képviselő urak! Én és kormányom az európai háború kitörése után több mint egy egész éven át hallatlan erőfeszítéseket tettünk, hogy a szomszéd Szerbiával megegyezésre jussunk avégből, hogy békés úton visszaadassanak nekünk e Ezek a területek, amelyeket tőlünk áruló módon elrabolt. Ezek a fáradozások meghiúsultak Szerbia hajthatatlan önfejüségén, melylyel vonakodott nekünk Macedóniát visszaadni. Az e cél megvalósítására igénybevehető valamennyi békés eszköz kimerítése után és avégből, hogy az elnyomatás alatt sínylődő testvéreink szenvedéseinek véget vessek, kénytelen voltam seregünknek "megparancsolni, hogy Szerbiába benyomuljon, hogy visszaadja testvéreinknek a szabadságot és helyreállítsa nemzetünk egységét. Büszkeséggel állapítom meg, hogy csapataink páratlan lendülettel és rendkívüli vitézséggel vetették magukat az ellenségek és vállvetve harcolva szövetségeseink, Németország, Magyarország és Ausztria vitéz és dicsőséggel övezett csapataival, két hónapnál kevesebb idő alatt a perfid ellenséget teljesen megverték, országából kiűzték. De még dicsőbb eredményt értek el: azok a csapatok, amelyeket a civilizációnak és saját országaiknak szégyenére Angolország és Franciaország kiküldtek, hogy a sanyargatott bolgár nemzetre nehezedő szerb zsarnokságot támogassák és szilárdítsák, Macedóniából kiűzettek és e pillanatban egyetlen ellenséges katona sem áll többé területünkön, hőseinknek, a múltbeli vértanuknak és a dicsőséges jelennek drága földijén. Dicsőség és megbecsülés a győzelmes bolgár hadseregnek, amely vitézségével, állhatatosságával és lendületével hazánknak és fegyvereinknek új dicsőséget szerzett és kivívta örök háláját felszabadított testvéreinek, akikkel együtt abban a szerencsés helyzetben volt, hogy osztozhatott ama feledhetetlenül megható jelenetek örömében és lelkesedésében, amelyek lejátszódtak azokban a falvakban és városokban, ahová a szabadságot elvitték és ahol a rabság láncait összetörték. Meghajlok a csatatéren elesett hősök emléke előtt, akik vérükkel pecsételték meg a nemzeti egységet. Képviselő urak! Kormányom önök elé fog terjeszteni egy költségvetési provizóriumot az 1916. esztendő első felére, továbbá hiteljavaslatokat, amelyek szükségesek a háború követelményeinek kielégítésére, szegémisorsú katonák családjainak ellátására, a rend fentartására, a megváltott és seregeink által megszállva tartott területek igazgatásának, valamint a szervezési munkálatoknak végzésére a Marica mindkét partján lévő ama területeken, amelyek a szövetséges ottomán birodalommal történt megegyezés rendelkezéseinek megfelelően, az állandó barátság és a két állam magasabb kölcsönös érdekeinek megfelelő szerencsés együttmunkálkodás zálogául Bulgáriának átengedtettek. Kormányom önök elé fogja terjeszteni mindazokat a javaslatokat, amelyeket a jelen pillanat fontosságának tudatában kidolgozott, szem előtt tartván azokat a szükségességeket, amelyeket a hadsereg, a honvédelem s a háború sikeres továbbfolytatásának szükségletet megkövetelnek. Képviselő urak! Abban a meggyőződésben, hogy önök át vannak hatva a nagy pillanattól, amelyet átélünk és attól a bizalomtól, amely az igaz hazafiakat eltölti, tevékenységünk folyamán azt az egyöntetűséget és szolidaritást fogják tanúsítani, amelyre a hazának jobban, mint valaha szüksége van, kérem Isten áldását munkálkodásukra és a XVII. nemzetgyűlés második általános ülésszakát megnyitottnak jelentem ki! Éljen a bolgár nemzet! Éljen a vitéz bolgár hadsereg! Szófia, december 28. A királynak a szobrányeben való személyes megjelenése a képviselőkre is meglepetés volt, mivel a király csak tegnap határozta el, hogy maga fogja felolvasni a népképviselők előtt a trónbeszédet. Az a jelenet, amint a király, oldalán két fiával, a képviselőknek maga számolt be a legutóbbi idők nagy eseményeiről, a maga katonás demokratikus egyszerűségében a hűvös, józan, nem igen lelkesedő bolgárokra sem tévesztette el hatását. A király igen nagy örömmel nyilatkozott arról a lelkes fogadtatásról, amelyben részesült és amelynek örömrivalgásába az ellenzék legtöbb tagja is belevegyült. Az a hang, melyben a király Szerbia eljárását megbélyegezte, épp úgy megfelelt a nép igazi érzésének, mint az, amelylyel Anglia és Franciaország eljárását jellemezte. A német birodalom, Magyarország, Ausztria és Törökország parlamentjeihez a szobranje üdvözlő táviratokat intézett. Ma délután tartotta a szobranje második ülését. PESTI NAPKÓ 1915. december 29. 7 A katonai helyzet A legkalandosabb, egymásnak sokban ellentmondó katonai hírekkel árasztja el az entente-sajtó a világot, különösen pedig a legfantasztikusabbak azok, amelyek a Balkánra és Egyiptomra vonatkoznak. Természetesen mindezeket a híreket a legnagyobb fentartással kell fogadni, mert hiszen az entente katonai vezetői már kétségtelenül megtanulták a központi hatalmak hadvezetőségeitől, hogy csakis egy jól előkészített és meglepő vállalkozásnak lehet sikere.Biztos, hogy ismét jelentős és nagyobbszabású hadműveletek előtt állunk; mindkét ellenfél, a központi hatalmak épp úgy, mint az entente, gyűjti erőit és szervezi támadását és most már csak az a kérdés, az tölt el minket izgalmakkal, hogy hol és mikor kezdődnek meg az újabb hadműveletek és hogy melyik félnek sikerül majd a kezdeményezést biztosítani. A kezdeményezés azonban nem biztosítható egyedül valamely támadó hadműveletnek koraibb és gyorsabb megindítása által, hanem annak elmaradhatatlan kellékei a meglepetés s az ezt követő siker, hogy az ellenfél kényszerítve legyen minden más tervével felhagyni, hogy helyrehozza veszteségét és megakadályozhassa az ellenfél további sikereit. Ebből a szempontból kiindulva kell a mostani helyzetet is vizsgálat tárgyává tennünk, hogy tisztán láthassuk és megalkothassuk a várható fejlemények képét. A francia-belga és az olasz hadszíntéren minden nagyobbszerű hadművelet szünetel. A franciák és az angolok, úgy látszik, teljesen el vannak foglalva a keleti hadműveletekkel. Egyedül Clémenceau az, aki állandóan a nyugati hadszíntér fontosságát hangsúlyozza és figyelmezteti az országot egy német támadás veszélyére. Mi is azon a nézeten vagyunk, hogy a nyugati hadszíntéren kell és fog is a döntés megtörténni, mert a Kelet felszabadítása sem Németországnak, sem Ausztria-Magyarországnak nem a feladata, hanem a törököké, akik egy kis anyagi segítséggel kétségkívül fényesen meg fogják oldani. Olaszország most a negyedik nagy isonzói csata fáradalmait piheni ki és pótolja veszteségeit, hogy egyújabb nagy támadást szervezzen. Nem valószínű, hogy továbbra is makacsul ragaszkodjék a legkönnyebb terepű Isonzó-arcvonal ostromlásához, mert ott már túlontúl sok és teljesen hiábavaló veszteséget szenvedett. Miután azonban egy Tirol elleni támadás túlságosan excentrikus, nem csodálkoznánk, ha rátérne a Napóleon által végrehajtott haditerve és a Fellah völgyének mindkét oldalán próbálna meg egy nagyobb támadást, belevonva a karinthiai arcvonalunk keleti részét is. . Az orosz hadszíntéren a mai nappal egy új és úgy látszik nagyszabású orosz offenzíva indult meg, hasonlóan a tavalyi karácsonyi kárpáti offenzívához, szinte harcvonalunk jobbszárnya ellen. Akkor a nagy magyar Alföld volt a cél; ma azt hisszük, jelentősen kisebb, egyelőre talán csak harcvonalunknak Zaleszczyld és Csernovic mögé való visszaszorítása, azaz legszélsőbb jobbszárnyunk benyomása. Akkor is, most is az orosz stratégiát a politika befolyásolta. Románia megnyerése volt a cél és bizonyára most is az, hiszen Sebeco, az orosz cár külön követe nem hiába járt ezen támadást közvetlen megelőzve Bukarestben. Csak azt volna most érdekes tudni, hogy vájjon milyen katonai eredményeket ígért be az orosz cár Romániának, amelyek után annak segítségét, illetve harcba lépését elvárná? Az oroszok tegnap 14—15 soros tömegekkel indultak neki a támadásnak, mely azonban már tüzérségünk tüzében összeomlott. Nagyon sok emberük fog az oroszoknak megint elpusztulni, míg drótakadályainkig eljutnak és nem hisszük, hogy ezeket valaha is áttörjék. Ez a támadás azonban kétségtelen jele annak, hogy Oroszország ismét erőre kapott és hogy hosszas, nehéz küzdelmek várhatók Bukovinában és Galíciában. A Balkán-hadszíntéren Montenegró padi-4 fikálása halad a maga lassú, de biztos útján. Épp igy Albánia megtisztítása is be fog következni. A hadműveletek súlypontja azonban Macedóniában van, ahol most mindkét fő az előkészületekben a legnagyobb erőfeszítéseket teszi. Mindenki várja, várja, lesi a bolgárok támadását, a nagy offenzívát Szaloniki ellen. Meg van egész határozottan állapítva, hogy Görögország semleges marad! Szabad legyen nekünk ezzel szemben azon véleményünkneki kifejezést adni, hogy mi nem hisszük, hogy a bolgárok a görögök csatlakozása nélkül tovább támadnák az angol-francia hadsereget, mert ha ez szándékukba lett volna, akkor nem hagytak volna egy percnyi pihenőt sem az entente csapatainak, hanem nyomukban átlépték volna a görög határt és azért sem hisszük, mert Szaloniki megtisztítása nem bolgár, hanem görög érdek és ezt így Görögországnak kell elvégeznie. A bolgárok most hagyják az entente-ot előkészülni egy támadás kivédésére, amely nem fog bekövetkezni. Azután pedig jöhet majd az entente akár egy milliónyi sereggel a bolgár határ ellen, azt nem fogja átlépni, ott épp úgy el fog vérezni eredménytelen is, mint a Gallipoli félszigeten. Ez utóbbin Sedil Balir-nél áll még a harc és itt is valószínű, hogy a törökök sem fognak támadni, hanem bevárják azt az időt, amikor az en-Stentenak ezen csapataira is sürgős szüksége lesz, mondjuk, a szuezi csatornánál. A mezopotámiai harcvonalon a török támadások a legszebb sikerekkel haladnak előre és ezen a területen biztosan számíthatunk arra, hogy az angolok véglegesen ki lesznek verve és legfeljebb a tengerpartnál, hajóágyniki hatáskörletében tudnak majd maguknak egy talpalattnyi földet biztosítani. Az egyiptomi és sínai hadszíntereken most kezdődnek meg a harcok, ott még csak erős csapatok és portyázó törzsek voltak tűzben. Kétségtelen azonban, hogy még a tél folyamán — az egyedül alkalmas hőmérsékleti viszonyok mellett — meg fog indulni a nagy küzdelem a szuezi csatornáért. Ez lesz a törökök legnagyobb szabású feladata e háborúban , reméljük, hogy méltóan el is fogják végezni. Ezen hadszíntér égalji viszonyai, távolságai, terepe és különleges földrajzi fekvése folytán oly más, annyira eltérő az európai hadszínterektől, hogy ezt legközelebb egy külön cikk keretében fogjuk ismertetni, kapcsolatosan a várható hadműveletekkel és haditervekkel. Az elmondottakból általánosságban azt vezethetjük le, hogy eltekintve egy várható egyiptomi hadjárattól és Montenegró pacifikálásától, a központi hatalmak egyelőre még passzívek, az ő terveikről nem beszél a fáma, csak az entente dolgozik gőzerővel és indítja meg támadásait majd egymásután. A központi hatalmak egyelőre majd csak védekezni fognak, de az egész háború biztosít bennünket arról, hogy nem múlik el az idő nálunk tétlenségben, hogy jönni fog a mi támadásunk Európában is, hogy az megint csak döntő jellegű és nagy győzelemmel fog végződni. Bakos Tibor: Legújabb (Táviratok et Mefonidensésti) Japán Némdalfadedidia ellen Hága, december 28. Batáviából jelentik: Nyílt titok, hogy Japánban hangulatot csinálnak Németalföld• ellen és hogy valami készülőben van A végrehajtással csak a békekötésre várnak, noha megtörténhetik, hogy Anglia és Amerika közbelép. Kérdéses azonban, hogy e hatalmak bármelyike is, ha egyáltalában hajlandó közbelépni, tud-e valamit cselekedni, míg Hollandia maga teljesen tehetetlen. Románia rekvirálja a hajóikat Bukarest, december 28. Román katonai hatóságok elhatározták, hogy mindazokat a hajókat, tutajokat és tehergőzösöket, amelyek november 29-ike óta román kikötőben vannak, rekvirálni fogják.