Pesti Napló, 1916. január (67. évfolyam, 1–31. szám)

1916-01-13 / 13. szám

Csütörtök FESTI NAPLÓ 1916. muár 13. A háború vége — augusztusra várható Lord Lansdale beszéde Kopenhága, január 12. A Standard jelentése szerint Lansdale lord a Ruthlands mezőgazdasági társaság köz­gyűlésén beszédet mondott, amelyben kijelen­tette, hogy nem tartja szükségesnek az idei őszi közgyűlés elhalasztását, mert nemcsak re­méli, hanem szilárdul meg van győződve, hogy a háború augusztusra véget ér. Az id© Szerdán változékony volt az Az Alföld túlnyomó részét kivéve, mindf­­elé volt csapadék (sok helyütt hó) és a hő­mérséklet észak felől sülyedőben van. Ma­r­muma 11 C Fiuméban, minimuma —4 C Késmárkon. Árvaváralján zivatart észlel­tek. Sopronból hóvihart jelentettek. Néhány külföldi állomás reggeli hő­mérséklete: Bécs 2 C, Lemberg —2 C, Berlin 2 C, Brüsszel 1 C, Zürich 1 C, Stock­holm —8 C, Szerajevo 0, Szófia 3 C. Csütörtökre változékony idő várha­tó, hósülyedéssel és elvétve havazással­ Sürgöny-prognózis: Változékony, hi­­­degebb, elvétve csapadék. NAPIREND: Naptár: Csütörtök, január 13. — Róm. kat.: 40 vt. katona. — Protestáns: Victor. — Görög-orosz: Dec. 31. Melánia. — Izraelita: (5676.) Sebat 8. — Nap kél reggel 7 óra 47 perckor, nyugszik este 4 óra 30 perckor. — Hold kél délelőtt 11 óra 16 perckor, nyugszik éjjel 1 óra 42 perckor. — Pusztító orkán Bécsben. Bécsből jelen­tik, hogy ott kedden délben heves szélvihar támadt, amely északról déli irányban végig­seperte a várost és óriási károkat okozott. Számos baleset is történt, köztük több súlyos természetű, sőt egy ember meg is halt. Az or­kán délután öt óráig dühöngött, tetőcserepe­ket, téglákat, vakolát-darabok­at, cégtáblákat hajított le az utcára, ablakokat zúzo­tt be és tűzfalakat döntött össze. Estére megindult az eső és a hőmérséklet egészen a­­ fagypontig szállt alá. A Ferenc József-pályaudvar terüle­tén levő olajgázgyár tetőzetének öt méter hosszúságú részét szakította le a vihar és a lehulló cserepek halálra sebezték Zwicker Jó­zsef lámpagyújtót, aki a kórházba való szál­lítás közben meghalt. Egész sereg ember szen­vedett könnyebb, vagy súlyosabb sérülést. A mentők harminc esetben vonultak ki és sok szerencsétl­enül járt férfi és asszony maga ment be a mentőtársasághoz, hogy sebeit bekötöz­zék. A tűzoltók hatvannégy esetben vonultak ki, ezek között harminc helyen kisebb tűz volt, a többi esetben pedig tető-, vagy falbe omlások. Az orkán okozta­ károk összegét még nem állapíthatták meg. — Egyházi kinevezések. A király a gyula­fehérvári és fogarasi görög szertartású katolikus szé­keskáptalanban Popu Mateiu Simeon olvasókanonok­nak a nagyprépostságra, Pop Gá­bor éneklő kanonok­nak az olvasókanonokságra, dr. Szmigelski Viktor őr­kanonoknak az éneklőkanonokságra, dr. Marcu Izidor iskoláskanonoknak az őrkanonokságra, Pop István kan­cellárkanonoknak az iskolakanon­okságra és dr. Luciu Vazul theologus kanonoknak a kancellárkanonokságra való fokozatos előléptetését jóváhagyta. — h­ú,­­­ighek. Az utóbbi napokban hűvö­sebbre fordult az időjárás Budapesté®, éjjeli fagy volt, két napon át kisebb-nagyobb szünetelések­kel eső is, szerdán délután pedig nagy pelyhekben, sűrűn, egyenletesen havazott. A budapesti embe­reket egyszerre megszállta a melankólia, szomo­rúan bámultak ki a párás kávéházi ablakokon az utcára, a távoli harctereken járt a gondolatuk: vájjon ott is hull-e a hó? Fáznak-e­­a mi hőseink? Gondolnak-e a tavalyi télre, a kárpáti hóra? Hol van már a tavalyi hó ! Nagy utat jártak meg azóta hőseink, messze földre mentek, dicsőséget szerez­tek fegyvereinknek. — A belga királyi pár életveszedelemben. Amsterdamból jelen­ik, hogy oda érkezett hi, szerint életveszedelemben forgott vasárnap Depanneban a belga királyi pár. Német repü­lők bombákat dobtak a városra és az a kis templom, amelyikben a belga királyi pár ép­pen misét hallgatott, majdnem teljesen elpusz­tult. A királyi pár csak véletlennek köszön­heti megmenekülését. A bombázás következ­tében ötven ember vesztette életét.­­ A kenyérjegy-rendelet módosításai. A fővá­rosi lakosság lisztkészletének összeírását már be­fejezte a hatóság és az összeíró­ lapok gyűjtését szerdán kezdték meg. Az anyag feldolgozásáig még nyolc-tíz nap fog eltelni. A főváros közélelmezési ügyosztálya már enyhítette a kenyérjegy-rendelet egyes szigorúbb intézkedéseit és erről a követ­kezőkben tájékoztatja a közönséget: " A január 29-ikétől folytatónag kiosztandó liszt- és kenyérjegyekre nézve az a szabály irány­adó, hogy mindazok, akiknek saját lisztkészletük van, addig, amíg ez tart, liszt- és kenyérjegyeket nem kaphatnak. Valamely háztartás saját lisztkészletének időtartama pedig mostanáig akként számíttatott, hogy a készlet minden háztartásbeli egyénre nézve egy­forma ideig tart. Ez a számítási mód azonban sok családra nézve azt a kellemetlenséget okozná, hogy több hétig vagy hónapig nem juthat liszt- és kenyér­jegyhez és hogy ebben az időszakban a vendéglők­ben, kávéházakban stb. történő étkezéseinél, kenyér­jegy hiányában, magát a kenyeret kell magával vin­nie, ami nemcsak kényelmetlenséggel, de a hordás közben elszáradt és emiatt esetleg el nem fogyasztott kenyér elpocsékolásával járna. A közélelmezési ügy­osztály most ezeken a bajokon úgy kíván segíteni, hogy a lisztkészletek tartamát a háztartás összes tagjaira nézve nem egyformán, hanem csakis annyi személyre fogja kiszámítani, ahány személy a ház­tartás készletéből augusztus 16-ig egészen el van látva. Az ekkép ellátatlanul maradtak már e hónap 30-tól el lesznek látva kenyérjegyekkel. Ennek az el­járásnak tehát, és­pedig anélkül, hogy a lisztfogyasz­tás előírt mértékén bármi tekintetben változást okoz­na, az lesz az előnye, hogy a legtöbb család már e hónap 30-án egy, két, esetleg több liszt- és kenyér­jegyhez fog jutni. Ez az előny az egyes érdekelt csa­ládokra nézve nemcsak azt teszi lehetővé, hogy nyil­vános étkezőhelyeken jegyeik ellenében kenyeret fo­gyaszthatnak, hanem azt is, hogy az olyan családok, amelyek kenyérliszttel nincsenek vagy csak kis mér­tékben vannak ellátva, úgyszintén azok, akik kenyér­készítésre nincsenek berendezve, nemkülönben, akik kenyérliszt hiányában kenyeret csak a drágább fe­hérlisztekből készíthetnének, jegyeik ellenében a pék­nél vásárolhatnak kenyeret. Remélhető, hogy ez az intézkedés a liszt- és kenyér­jegyrendszerrel járó ké­nyelmellenségeket nagyrészben enyhíteni fogja s hogy éppen ezért a közönség is szívesen fogadja. Az élet­beléptetésről a közönséget a liszt- és kenyérjegyekre vonatkozóan legközelebb megjelenő és egyéb rendel­kezésekre is kiterjedő hirdetmény útján fogják vég­legesen értesíteni. — Gróf Andrássy Gyula előadása Bulgáriáról. A bolgár Vöröskereszt támogatására alakult Orszá­gos Bizottság e hónap 26-ikán az Uránia Színház­ban bolgár estét rendez, amelyen gróf Andrássy Gyula fog előadást tartani Bulgáriáról. Utána B. Sándor Erzsi, az Operaház művésznője, énekszá­mai, köztük bolgár dalok is, valamint Strausz Adolf tanárnak Bulgária belső életéről szóló sza­badelőadása következnek.­­— Fűszerkereskedők a város ellen. Rendkívül érdekes határozatot hoztak szerdán este azon a közgyűlésen, amelyet a Magyar Fűszerkereskedők Országos Egyesülete tartott. Több száz fűszerkeres­kedő jelent meg ezen a gyűlésen, amely mindvégig izgalmas hangulatban f­olyt le Farkas Vilmos egye­sületi titkár hosszabb beszédben ismertette a mai állapotokat. Elmondotta, hogy a fűszerkereskedők­nek a város két hét óta egyáltalában nem ad lisztet, még­pedig azért, mert állítólag a lisztkészleteket a közönség elprédálta. Azzal is okolja a város ezt az eljárását, hogy a fűszerkereskedők nem tudnak el­számolni annyi lisztjegyről­, mint amennyi lisztet tényleg eladtak. Amidőn a város törölte a négyfillé­res kezelési költséget a lisztnél, a fi­szerkereskedő­ket úgyszólván elárasztotta liszttel, ellenben a fű­szerkereskedők, akik a négy­filléres többletet meg­fizetni képtelenek voltak, azt látták, hogy a város­nak ez az eljárása tisztán anyagi szempontok miatt történik, a négyfillérekből sok ezer korona vándorolt a város kasszájába és amikor hirtelen életbe lépett az a rendelet, hogy a fűszerkereskedők olcsóbban kötelesek adni a lisztet, akkor olyan nagy raktáruk volt, hogy kénytelenek voltak meg­szabadulni a liszttől, hacsak nem akarták azt, hogy a város kapzsisága miatt az üzleteikre ráfizessenek. A tejjel foglalkozva, ismertette a Pes­ti Napló ha­sábjain már többször ismertetett azt a helyzetet, hogy azért nincs ma tej, mert a tejnagykereskedők a tejárusítással foglalkozó üzleteknek nem egyfor­ma áron adják a tejet. Indítványára kimondotta a közgyűlés, hogy sürgős feliratban kérni fogja a kormányt, hogy mondják ki, miszerint a tejnagy­kereskedők a tej viszontelárasítóinak, legyen az akár kávés, akár pedig fűszeres, csak ezforma áron adhat el tejet. A kenyérjegyekkel fog­lalkozva arra az álláspontra helyezkedtek a fű­szerkereskedők, hogy a mai rendszer mellett rá­fizetnek az üzlikre, mert az a két filléres haszon, amit a péktől kapnak, voltakéven ráfizet««»­ egyenlő. Nem akarnak ebben az ügyen semmi­féle irányban harcot kezdeni és ezér érintkezés­be lép az egyesület a pékek ipartestülével, ame­lyet arra fog kérni, hogy ne kenyeret, a nem úgy­nevezett normálvekniket süssenek, ezenek a sú­lya 34 vagy 68 deka legyen és ebben az esetben a füszerkereskedőknek módjában áll­ajd kiszol­gálni a közönséget. Ugyanilyen irányban megkere­sik a hatóságot is. Varga Jakab füszekereskedő azt javasolta, hogy az egyesület h­asson egy nép­szerű brosúrát, amelyben fejtse ki, hogy ninő sú­lyos mulasztásokat követett el a város­i közélel­mezési viszonyok rendezése körül, ami az oka an­nak, hogy ma Budapesten alig van élmiszer, ami pedig van, az megfizethetetlenül drága világo­sítsák fel a közönséget arról, hogy félre van ve­zetve és mondják meg őszintén és nyílt­, ada­tokkal, bizonyítékokkal, hogy hol van a bajk kút­forrása. Azt indítványozza, hogy ezt a bajsurát sok ezer példányban nyomassák ki, nagyob pél­dányszámokat küldjenek a fűszerkereskedőhöz azzal, hogy azt a közönség körében leviszék. Többek felszólítása után egyhangúlag elfogyta a közgyűlés az indítványt. Kimondották végül, azt is, hogy a lisztkérdésben, a kenyérkérdiben és a tejkérdésben hosszabb fölterjesztést intének a kormányhoz. A fölterjesztést a kormány­ag­jainak az egyesület vezetősége adja át, külön föl­terjesztést adnak át a fűszerkereskedők a polgr­mesternek is és ebben a fölterjesztésben rézl­e­sen föl fogják sorolni azokat a sérelmeket, ak­e­­lyek a kereskedőket is, de elsősorban a közöle­tre t­érték. A polgármesternek ezer tagú küldött­ség adja át ezt a fölterjesztést és gondoskodik az egyesület vezetősége arról is, hogy a nép tízes­bizottság tagjai szintén kellő formában informál­tassanak. — József főherceg bakái, Nagyk­anizsáról je­lenlik. A minap az olasz harctérről nagyobb sebesült­szállítmány érkezett Nagykanizsára. Ezek közt volt négy debreceni baka is, akik mikor a kórházban el­helyezték őket, egy-egy papírlapot nyújtottak át dr. Biró József orvosnak azzal, hogy József főherceg küldi, aki a debreceni fiuknak megígérte, hogy ápolás végett Debrecenbe fogja őket szállíttatni. Arra kéri tehát a közbeeső hatóságokat, hogy igéret­ének beváltását se­gítsék elő. A négy debreceni bakát még aznap éjszaka útnak indították hazafelé. — A hallbavonult tanárok és tanítók hazaté­rése. A hadügyminiszternek a múlt héten kiadott rendelkezése folytán a népfölkelő katonai szolgá­latra bevonult és segédszolgálatra beosztott taná­rokat és tanítókat a hadsereg kötelékéből elbocsát­ják. A tanárok és tanítók szabadságolása már megkezdődött. Ha a katonaság hivatalos úton — bármely okból — nem tenne eleget a hadügymi­niszter rendelkezésének, úgy az érdekelt segédszol­gálatos tanárnak, vagy tanítónak joga van felettes hatóságánál jelentkezni és szabadságolását kérni, ha be tudja igazolni, hogy állandó alkalmazásban van és az iskolának szüksége van működésre. — A Nemzeti Múzeum igazgatója nyugalom­ban. H­ir szerint báró Szalay Imre, a Magyar Nem­zeti Múzeum igazgatója nyugalomba vonul és a király ez alkalomból a valóságos titkos t­anácsos­sággal fogja kitüntetni. — A szerb király díszkocsija — hadizsákmány. Szófiából táviratozzák. A pályaudvarra szerdán hadizsákmánynyal teli különvonat érkezett. A zsák­mány között van Péter király díszkocsija is. Szó­fiába szállították még a szerb főhadiszállás és a vezérkar levéltárát is, több bronz várágyuval együtt. — A nők munkájának térhódítása. A háború ideje alatt a női munka minden téren erősen hó­dít. Mindig több nő jut alkalmazásba úgy az ipar, mint a kereskedelem terén. A nők munkájára nagy szükség van, mert a hadbavonuló férfi munkaerő­ket pótolni kell. Ez az egyik oka a női munka roha­mos térhódításának. Másrészt közrejátszik az a körül­mény is, hogy a legtöbb vállalat segítségére akart lenni a hadbavonult alkalmazottai családjának és a bevonult férfiak helyébe a család valamelyik nő­tagját alkalmazta. A nők munkájának térhódítását bizonyítja az alábbi felhívás, amelyet a munkások fogyasztási szövetkezete bocsátott ki­ tagjaihoz. „A még mindig tartó katonai behívások következté­ben — mondja a felhívás — szövetkezetünk kény­telen egyes fiókok részére női fiókvezetőket alkal­mazni. Felhívjuk azon női tagjainkat, akik ezen állásokra pályáznak, hogy e célból jelentkezzenek s Írásbeli pályázatukat személyesen adják át. Csak azok pályázhatnak, akik a huszadik életévet már meghaladták és legalább 1000 korona óvadékkal bírnak s legal.Wbb két polgári vagy ennek megfe­lelő hat elemi iskolát végeztek, számolásban meg­felelő jártassággal bírnak. Előnyben részesülnek azok, akiknek férje hadbavonult vagy a fűszer­szakmában már jártassággal bírnak. Akiknek pá­lyázatát az igazgatóság elfogadja, az köteles egy 6—8 hétig tartó gyakorlati tanfolyamot elvégezni. „A pályázó a tanfolyam ideje alatt is fizetést kap". Az u­tóbbi feltétel­­z­­i, hogy a jelentkezők a tan­folyam idejében is fizetésben részesülnek, a mun­kás fogyasztási szövetkezet vezetőinek liberális fel-

Next