Pesti Napló, 1916. január (67. évfolyam, 1–31. szám)
1916-01-18 / 18. szám
IS Kedd tizenkétezerre becsülik. Kitörési kisérletik kudarcot vallottak. „Meg kell változtatni az orosz haditervet" Zürich, január 17. A Raszkija Vjedomoszti az orosz hadsereg déli frontjáról azt a hírt kapta, hogy az osztrák-magyar csapatok ellenállása halomra dönt minden számítást és szükségessé teszi az orosz haditerv megváltoztatását. WVvVWWW AVW\.VW\iW\/WWWWA/WW iks idő Hétfőn változóan felhőn és túlnyomóan száraz volt az idő. Számottevő csapadék csak az északkeleti részeken esett A hőmérséklet többnyire emelkedett, íz éjjel innnenütt a fagypont alá svájc-H. Maximuma 10 C volt Fiuméban, minimuma —10 C Aknaszlatinán és Botfalun. Néhány külföldi állomás reggeli hőmérséklete: Bécs 5 C, Lemberg —1 C, Berlin 6 C, Brüsszel 1 C, Zürich 7 C, Szerajevo —ii C. Keddre lényegtelen hőváltozás és elvétve csapadék várható. Sürgöny-prognózis. Enyhe, elvétve csapadék. tf Kapituláció" Hangulatkép az utcáról Egy szó zsongott ma a város fölött: kapituláció. Az utca, amely hamar felejt és hamar tanul, fölkapta az idegen szót. Pincér, borbély, kocsis ismételgette a latin kifejezést, amely történelmi könyvekből ragadt valaha mindnyájunk emlékezetéhez. , Valami rideg, valami katonai, valami siváran szomorú van ebben a szóban. Nagy térséget lát az ember, fölötte komor, életunt felhők és legyőzött harcosok halomba rakják le a fegyvert a győző előtt. Egy régi, régi fegyverletétel emléke még ma is benn van úgyszólván a csontjainkban, a vérünkben, fázunk még ma is tőle, pedig csak apáinktól és anyáinktól örököltük emlékét. És kinek ne jutnának eszébe erre a szóra azok a borús jelenetek, amiket valahol olvastunk vagy hallottunk, hogy a katona összetörte a fegyverét, mielőtt letette volna, vagy hogy inkább febelőtte magát, semhogy megadja magát az ellenségnek. Talán sehol sem hatott a szó oly mélyen a kedélyekre, mint nálunk. A borzalmak emlékét épp úgy felköltötte, mint az öröm érzését, hogy ezzel a kapitulációval is egy lépéssel közelebb vagyunk a békéhez. És az utcán, a kávéházban, mindenütt rögtönzött külpopok'isok akadtak, akik Montenegró kapitulációjának jelentőségét és következéseit fejtegették. Ha egy gyorsiróa?ú grammofon összeszedte volna ezeket a népies hozzásmlfisokat, a kávéházi vagy iá széli külpolitikát, volna sok nevetni valló az unalmas téli estékre amik most egyáltalában nem unalmasak. Az örömhír felvilatvozta a város embereit A sétautak megteltek járókelőkkel, mint vasárnap vagy ünnepnapokon. Valahogy úgy lehet, hogy akihez csak eljutott a hir. nem tudott nyugton • maradni otthon és sietett ki az utcára, hogy va ' !ami ujat megtudjon. Az ujságok külön kiadásai .. soha nem voltak «ilem kapósak, mint ma. A hir.'•. i plak... iai ekői már rés nem tolongtak olyan sokan, mint ma. Igaz, hogy az idő is kedvezett az • I.r'Aliík csoportosulásnak. Ami!" r pedig este kigyulladtak inne • a villá.moslámpák, amik két h." óta ismét sötéten ,¤• .,!!!!•, föl a magasba, az emberek arca vidámabb • bizakodóbb lett. Különös a tömeg. Amint nagyobb számban ott vannak az emberek, mindjárt kíváncsiak ének és produkciót, látványosságot várnak, ha msként nem lehet, ők maguk csinálnak. Megállok a kávéházak előtt, benéznek a kirakaton át és ugiálják az ismertebb embereket, akiket egymásnak mutogatnak. Hátha kijön valamelyik és beszédet mond, vagy érdekes információt ad? De sem tüntetés, sem beszéd nem hangzott fel, amely csillapította volna a tömeg újságéhségét. Két csinosabban öltözött ember állit az újságplakát előtt. Úgy látszik, kimerítették publikai vitájukat, mert már a nyelvészkedésnél tartottak. — Tudja-el, — mondja az egyik, — hogy honnan ered a „kapituláció" szó? Latinul „caput" annyi mint fej, vagy fejezet, ennek a kicsnyítése: „capitulum", annyi mint: cikkely, vagy békecikkely, békeföltétel. Kapituláció tehát csak annyit jelent, hogy ezekről a békecikkelyekről való tárgyalás, de ma a „fölfett megadás" értelmében használjuk. Annál az utcanépnél amelyet Montenegró kapitulációja oly örvendetesen fölizgatott, csak az a másik nép érdekesebb, amely egy világháború forgatagában a legnagyobb eseményeikről alig vagy egyáltalában nem vesz tudomást, éle az igazi boldogok. Ők azok, akik olyanok, mint egy modern orosz író novellájának a hőse, aki nem vett tudomást Krisztus keresztrefeszítéséről, pedig kortársa volt az ps'Mi'.énymk, de aznap nagyon fájt a foga és nem ment ki az utcára. Két csitrilány megy az utcán. Bizonyára a varróiskolából jöttek és nem érdekli más őket a világon, mint az, hogy nézik-e őket és hogy kikre lehet hatásosan rákacsintani. Az egyik azonban észreveszi, hogy égnek a villámlámpák. — Miért égnek a villanyok? — kérdi. — A Montenegró miatt — feleli a másik, aki nullo-n valamit harangozni. — Nagy győzelem volt, hevertük a muszkákat. És kedvesen vihogva mentek tovább. Egy idősebb, testesebb asszonyság dühösen tör magának utat a tömegben, amely némán olvassa a legújabb hírcoket. Az asszonyság ki is fakad: — Itt lopják a napot és elállják az ember útját! Az asszonyságnak annyi sejtelme sincs a háborúról, mint az állatkertben a tevének és legföljebb azért dühös, mert drága a zsír — természetesen az újságok miatt! Egy idősebb, kiaszolt úr száraz köhögéssel vonja magára a figyelmet. Nagyon bizalmatlanul olvassa a montenegrói hírt és legyint a kezével: — Nem ér ez semmit. Egy szó sem igaz belőle. Az eleven pesszimista. És szidja az újságokat. De ő az, aki gondosan kivág a hírlapok hirdetési vagy innen-onnan rovatából minden újabb vagy titkos gyógyszert, amely a makacs köhögést csillapítja. Oly különösek, oly sokfélék az emberek! Ezt csak akkor látjuk, amikor egy hit megmozgatja a tömeget és amikor sok ember van az utcán és amikor végignézünk egymáson gondolván magunkban, milyen furcsa is az emberi társaság. sz. NAPIREND, Naptár: Kedd, január 18. — Hóm. kat.: Piroska sz. vt. — Protestáns: Piroska. — Görög-orosz: Január 5. Teopempt. — Izraelita: (5676.) Serrat 13. — Nap kél reggel 7 óra 43 perckor, nyugszik este 4 óra 36 perckor. — Hold két délután 2 óra 4 perckor, nyugszik reggel 6 óra 41 perckor. — A trónörökös az olaszországi fronton. Bécsből táviratozzák. Károly Ferenc József trónörökös őfelsége legfelsőbb parancsára a legutóbbi napokban behatóan megszemlélte délnyugati frontunkat. A trónörökös az utazást, amely harmadízben vezette az Olaszország ellen való háború folyamán a nyugati hadszíntérre, január 1 -én kezdte meg és 2-ikán érkezett meg a délnyugati parancsnokság székhelyére, ahol egy napot töltött. Másnap Tiol felé indult. A trónörökös beutazta a Judikaria az Etsch-Fass és a Flitsch-völgy területét és mindenütt megtekintette derék csapataink állásait. Számos tiroli lövész ez alkalommal vette át a trónörökös kezéből a vitézségi érmet. A rendkívül kedvező időjárás lehetővé tette a Col di Lanán levő nagysikerrel védelmezett állásaink megtekintését és egyúttal a Pizzán levő állások megszemlélését. Mindkét állás csapatait a trónörökös megszólításokkal tüntette ki. Január 8-ikán a trónörökös elhagyta Tirolt és a karinthiai frontra ment. Egymás után kereste fel a tarvisi, krni, orsói és a tolmeini hídfő csapatait és kitüntetéseket osztott szét. A délnyugati fronton való tartózkodás utolsó részét a trónörökös a déli Isonzó-frontnak szentelte. A véres Isonzó-csatában minden támadást kivédő csapatokkal a trónörökös közölte a legfőbb halk dicséretét s elismerését. Egymásután felkereste a Monte dei Sei Busi, a Mont San Michele, San Martino és Görz területét és mindenütt meggyőződhetett a trónörökös a hitszegő ellenség véres támadásainak hiábavalóságáról. A tengermelléken való rövid látogatás után a trónörökös visszautazott Bécsbe, ahová január 17-én érkezett meg, hogy jelentést tegyen a királynak. — Bulgária elfogadta a gregoriánus naptárt. Kölnből táviratozzák. A Kölnische Zeitung" jelenti Szófiából. A minisztertanács elhatározza, hogy Bulgária is elfogadja a gregoriánus naptárt. Ez a határozat nagyjelentőségű lépés Bulgária önállósága szempontjából és lényegesen meg fogja könnyíteni a Közép-és Nyugateurópával való forgalmat. Az új naptár bevezetésének napja még nincs meghatározva. • A reformáció négyszázéves jubileum.1. A refomáció négyszáz éves évfordulója méltó megöröküléének megbeszélésére a magyarországi református egyház konventi palotájában hétfőn összeült püspöki és főgondnoki értekezleten megjelentek az összes püspökök és a főgondnokok közül is számosan. Az értekezlet úgy határozott, hogy az ünnepség vesztetes prograramját a tavasszal összeülő konvent vagy a konvent által kiküldendő bizottság fogja megtatarozni. A négyszázéves forduló megörökítésére vonatkozólag úgy határozott, hogy először is egy központi egyházfentartási alapot teremt, melyet a konvent fog kezeln, és amelynek az a célja, hogy bizonyos idő múlva az állami segélytől függetlenítse az egyházat. Másodsorban elhatározta az értekezlet, hogy felszólítást intéz az egyes egyházkerületekhez, hogy anyagi erejükhöz mrten valamely jótékony célú vagy kultúrintézményt létesítsenek. Végül elhatározta az értekezlet, hogy egy nagyobbszabású protestáns irodalmi társaságit alapít az evangélikus egyház bevonásával. Az irodalmi társulat megalakulásánál a Szent István-társulat példája lebegett az értekezlet szeme előtt, amely szintén kis kezdetből növekedett ilyen hatalmas intézménnyé. — Gróf Károlyi Mihály állapota. A függetlenségi párt elnökét, gróf Károlyi Mihályt, mint már megírtuk, a mult héten megoperáltál... Állapota azóta állandóan javul, ágyát azonban még nem hagyhatja el. — Az aradi polgármester jubileuma. Aradról jelentik: Arad város tegnapi törvényhatósági bizottsági ülésén meleg ünneplésben részesítették Varjassy Lajos polgármestert abból az alkalomból, hogy mosttől lőtte be szolgálatának negyvenedik évét. — Károly János címzetes püspök meghalt. Székesfehérvárról jelentik: Károly János címzetes püspök, a székesfehérvári káptalan nagyprépostja, a kiváló történész és egyházi szónok nyolcvankétéves korában meghalt. Az elhunyt a mult évben tartotta gyémántmiséjét. Temetése Prohászka Ottokár megyéspüspök vezetésével e hónap 19-én lesz. — A budapestitörök főkonzul Barabás Bélához. A budapesti török kolónia, tagjai, élükön Ahmed Hikmet török főkonzullal, örömmel hallgatták annak idején Barabás Béla országgyűlési képviselő beszédét az izlám vallás elismeréséről szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával. Achmed Hikmet főkonzul most a következő lelkes hangú levelet írt Barabás Bélának. A mohamedán vallás elismeréséről szóló törvény életbeléptetése alkalmából mondott nagyértékű beszédéért kötelességemnek tartom, hogy ezen a szép és örökké emlékezetes történelmi napion legszívélyesebben köszöntsem. Boldognak érzem magam, hogy a történelmi múltra és a jövőre vonatkozó kijeletései mindenütt visszharót keltettek. Nagyságodnak, k- • jó barátunknak szavait a magyar testvérnemzetet képviselő urak is legnagyobb elismerésükkel kisérték s e törvény elismerésének napját magam sem fogom elfelejteni. Nem mu'.-isztom el e'írttal az alkalmat, hogy kormányomnak tiszteleket meg ne említsem az ön kr.!.»s személyét. Magam és a budapesti török főkön i! ..jS nevében legőszintébb jó kivánataimat fejezem ki ez ünnepies alkalommal. Fogadja Nagyságod kntételen köszönetemet, valamint nagyrabecsülésemet, mellyel maradok igaz testvéri üdvözlettel, hive Ahmed Hikmet, császári török főkonzul. — A szamosujvári püspök temetése. A Budapesten elhunyt ér. Hosszú Vazul szamosujvári görög katolikus püspök holttestét Szamosujwárra szállitották és ott újból felravatalozták. Hívei vasárnap elzarándokoltak ravatalához, amelyet egészen beborítottak koszorúkkal és virággal. A t metést — mint Szamosujvárról táviratozzák — hétfőn reggel végezte nagy papi segédlettel dr. frady Demeter nagyváradi görög-katolikus megyéspüspök. PESTI NAPLÓ 1916. január 18