Pesti Napló, 1916. január (67. évfolyam, 1–31. szám)

1916-01-23 / 23. szám

Vasárnap T9TG. Jamrok­SE­TT közre. Kezdete fél nyolckor. Vasárnapra, január 30-ára­­ Burián Károly kamaraénekes fellépésével a Walkürt tűzték ki. Kezdete hét órakor. — A Vígszínház műsora. Hétfőn: Nőstényördög, k­edden: Ciklámen, szerdán: Nőstényördög, csütörtökön: Táncosnő, pénteken: Nős­tényördög, szombaton: Ciklámen, vasárnap délután: Őnagysága ruhája, este: Nőstényördög. — A Népopera műsora. Szombaton: Tatárjárás, vasárnap délután: Triller, este: Takarodó. — Az Uránia Színház jövő heti műsorát Sebestyén Károlyné darabja, Belgium domi­nálja, mely egészen meghódította a nagyközönséget. Szerdán, e hónap 36-án Bolgár-estély lesz jótékony­célra. Vasárnap délután Tábori Kornél Mi barbárok című érdekfeszítő darabja megy mérsékelt helyárakkal. — A Magyar Színház műsorát két nagysikerű darab teszi változatossá. Az egyik Crain Uli, Föl­les Imre új­­vígjátéka, amelynek a bemutató előadáson óriási sta­tusa van s amely vasárnap, hétfőn, szerdán, pénteken és jövő vasárnap este van műsorra tűzve. A másik a Kisasszony férje című vígjáték, amelyet 45-sz­ör adtak, az utolsó helyig eladott nézőtér előtt. E­zt a nagysikerű darabot a jövő héten Veden, csütörtökön és szombaton adjuk. Most vasárnap délután a­. Új földesúr kerül színre, jövő vasárnap délután pedig a Lyon Lea. — A Király Színházban Granic­staedten gyönyörű zenéjű operettje, a Császárné a jövő héten minden este mű­­sorra van tűzve. A címszerepet minden et". ...." , Fedák Sári fogja játszani. Most vasárnap délután a Legény­bu­csu kerül szinte mérsékelt beryárakkal, jövő vasár­nap délután pedig a János vitéz előadását ismétlik meg.­­ A sín­ek­nek színházban vasárnapon és a következő csütörtökön Hüvelyk Matyi vagy A medvehercegnő cí­mű igen mulatságos kacagtató tündérrege kerül színre föld Mátyástól, ének- és táncszámokat, gyermekhang­versennyel egybekötve, olcsó helyárakkal.­­ A Buda­pesti Színház már minden intézkedést megtett, hogy február havában a mindennapi előadásokat érdekes és értékes újdonságokkal, kitűnő személyzre­t megkezd­jék az újonnan átalakított színházban. ^'SAAWW^W.A.W,'' /"w* /\/\r VAWJ MILLIÓK KÖNYVE EGy TELJES REGIíM­ ÁRA 24 FILLÉR EGY ÖNKÉNTES NAPLÓJA ÍRTA: FARKAS PÁL Mühlbeck Károly rajzaival Ara 24 fillér Kapható mindenhol A MILLIÓK KÖNYVE legközelebbi regénye DOYLE: AZ ÜLDÖZŐ. Ara 24 fillér I­­­TO. Ez a színlap egyszerre fölszabadította az elégedetlenségnek apró ördögeit. Egész Páris forrongani kezdett. A színházat ágyukkal vés­ték körül, a nézőteret megtöltötték katonák­kal és polgári rendőrökkel, ugy hogy a Comé­die Française valóságos fegyveres táborrá alakult át. Amikor a községtanács tagjai bevonultak a terembe, ék­telen ordítozás támadt a néző­téren: — Le a gyilkosokkal! Le a gyilkosokkal! A színészeket olyan rémület fogta el, h­ogy nem akartak játszani.­­ Mindenki ezt kiáltotta: — Olvassák föl! Olvassák föl! öt-hat fiatal ember fölmászott a szín­padra, az egyik olvasta a betiltott darabot, mialatt a többiek őrt állottak mellette. Ez a felolvasás volt a többszörösen betil­tott darab utolsó előadása. „A törvény ba­rátja" végleg lekerült a műsorról, de a színé­szeket utóbb megbüntették, amiért valamikor játszani mertek benne. Utána következett a rettentő nemzeti szín­játék, — Capet Lajos kivégeztetése — de már február 4-én egy tehetséges és szerencsés vígjátékírónak, a később oly híressé vált Picardnak bemutatkozása érdekelte a Comé­d­ie Française közönségét. „A törvény barátja" még ezért a bem­lla­ ,­tón is kisértett. Ilire járt ugyanis, hogy ezt a hírhedt darabot hirtelen és rögtön előadják, ezen az alapon gyűjtést rendeznek a háború költségeire s amikor a függöny­­felgördült, a közönség szinte egyhangúan kérte „A törvény barát­já"-t. De ekkor ismét előlépett Dazincourt s hi­vatkozott arra, hogy a Comédie Francaisot még­ akkor is üldözik, ám a színészek nem ma­guknak játszanak, Jumem jótékony célra s hogy „A törvény barátja" a legnagyobb bajba döntené a Comédie tagjait. Ez halott s azon az estén Picardnak nagy sikere volt. Tavasz felé a Comu­édie előadta „Róbert, a haramiavezér" című drámát, amelyről utóbb maguk a franciák kisütötték, hogy csalk szolgai utánzata volt Schiller Haramiáinak, 1763 őszén azonban a forradalom egyik embere bevádolta a Comédie Francaiset, hogy olyan darabokat ad, amelyekben az arisz­tokraták szimpatikus emberek s hogy ezen a réven szítja az ellenforradalmat. És ekkor megtörtént az, hogy egyetlen tag kivételével a Comédie Francaise összes művészeit és mű­vésznőit elfogták és börtönbe csukták. Az új vád csak ürügy volt, a Comédie Française tag­jainak tulajdonképpen „A törvény barátja" miatt kellett bűnhődniök. Persze, valamennyien kiszabadultak a börtönből. Október 16-án Mária Antoinette feje hullott le a guillotine alatt s 18-án a Rue de Richelieuben „A királyok utolsó ítélete" című darabot adták elő, amely rossz volt, un­dok volt, fércmunka volt, Ízléstelen tákolmány s melyet mégis elő kellett adniok, mert a nem­zeti kormány akarta s mert a szerzője egy bi­zonyos Silvain Maréchal volt, aki „Az atheista szótára" című munkát írta. A színház történetében alighanem ez a legborzalmasabb esztendő, amelyről tudunk. Mi maradt belőle! Semmi. Egy napló: Talma ! följegyzések. A darabok, amelyek tapsvihar vagy füttyszó mellett kerültek színre: örök feledésbe merültek . . . Csak az a nagy színjá­ték él még, amely prológja volt a modern vil­­ágnak: a nagy forradalom, A.Mi^wWitiWTiiiiiwrwr n rn, Ilim . i.. t, i i i . .i^, Két iá] kölcsön Két ajánlatot kapott a főváros Karácsonyi számunkban hosszabb cikk­b­en foglalkoztunk a főváros tőke- és kamat­terheivel és kimutattuk, hogy a főváros pénz­ügyi politikájának következményeképpen az adósságok csakhamar elérik Budapest aktív vagyonának az összegét. Cikkünkben idéztük a folyó évi költségelőirányzatot kísérő tanácsi jelentést, amely szerint „a­z előirányzat 2,525.000 koronát praeliminál átalányként az 1915. évi 21,170.300 koronás függő kölcsön visszafizetésére és újabb beruházásokra fel­veendő kölcsön kamatszükséglete címén". Hozzáfűztük az idézethez, hogy ez nem más, mint „bejelentése egy újabb kölcsönnek, amelynek összege a kamatok után ítélve mintegy ötvenmillió korona lesz. Január 8-iki számunkban már részleteztük is az új kölcsönt. Megírtuk, hogy az április elsején le­járó fü­ggőkölcsön összegén kívü­l szü­ksége van a fővárosnak még 22 millió koronára, mert a tanács azt a pénzt, amely a 158 milliós kölcsönből maradt s amelyből a Magyar Vil­lamossági megváltásának árát kellett volna fedezni, az élelmiszerakció céljaira használta fel. A legutóbbi közgyűlés csakugyan úgy ha­tározott, hogy az élelmiszerakcióba fektetett tőkét fordítsa a tanács eredeti rendeltetésére, az élelmiszerakció céljaira pedig vegyen igény­be egy 22 milliós folyószámla-hitelt. Huszonegy- és félmillió kell tehát április elsején a­ fü­ggőkölcsön kifizetésére és 22 mil­lió korona az élelmiszerakció számára. Egy 41—50 milliós kölcsönnek a felvétele ennél­fogva befejezett dolog volt már a költségelő­irányzat tárgyalásak­or. A főváros vezetőit azonban ez az összeg nem elégíti ki. Egy helyett két új kölcs­éit ak­ar felvenni és ket­tős irányban folynak a tárgyalások. Szó van mindenekelőtt egy 22 milliós kölcsönről, amelyből az április 1-én esedékes függőköl­csönt fizetnék ki s amely a beérkezett aján­lat szerint 1917. december 31-ikén járna le. Tárgyalnak továbbá egy ötvenmilliós kötvény­kölcsönről, amely tíz év alatt volna kifize­tendő. Ebből az ötvenmillióból fedeznék első­sorban a deficitet, azután a­z élelmiszerüzem 22 millióját s a fenmarad­ó összegből végre­hajtanák a legsürgősebb beruházásokat. A kölcsönök végösszege i­s 92 millió és 50 millió volna, hanem ennél több, mert úgy kontemplálják, hogy tisztán, az árfolyam­differencia és a kamatok, jutalékok levonása után maradna ilyen összeg a főváros ren­delkezésére. Két ajánlat érkezett be a fővároshoz: a­z egyiket a budapesti nagybankok közösen nyújtották be, a másikat, amely márkában van számítva, egy német pénzcsoport, amely­ben nincsenek bankok. A feltételek még is­meretlenek, merthogy a tárgya­lások csak most folynak. Ú­gy mondják, hogy a kisebb­ kölcsönre vonatkozó ajánlat r­e­rki-mi ked­vező, az ötvenmilliós azonban súlyos. A köl­csön kritikájával tehát várni kell addig, amíg nyilvánosságra hozzák ezeket a fevelekekel s különösen am­ig a tanács beszámol arról, hogy a fü­ggőkölcsön és folyószámla-kölcsön ki­fizetése és a deficit fedezése után fenmaradó, körülbelül tíz-tizenötmillió koronát milyen célokra akarja fordítani? * Bárczy és Weisskirchner a déli fronton. Bécsből jelentik, hogy Jenő főherceg vezérezre­des meghívására Wehskirchner polgármester va­sárnap a délnyugati arcvonalra merí­, ahol több napig fog tartózkodni az ott lévő bécsi csapatok megtekintésére. Vn.«',sz'nfil. • ezzel a hírrel áll kap­csolatban az a hivatalos közlés, amely szerint Bárczy István poli­é­mester több napi tartózko­dásra elutazott Budapestről. A hivatalos közlés ugyan a Tátrába utaztatja a polgármestert, de tudjuk, hogy a két polgármester a múltkor is egy Cili kilógatta meg az északi frontot. * Fűszeresek a főváros ellen. Megírtuk, a Fűszerkereskedők Országos Egyesülete a múlt héten közgyűlést tartott és éles hangú felszólalá­sokban vínakozott a főváros élelm­iszerpo­kolja el­­len. A közgyűlés határozatából a jövő héten — mihelyt a polgármester üdüléseitől visszatér — ezer tagú küldöttség fogja átadni a városházán az egyesü­let memorandumát. Iíz utal a lőszeresek küldöttségének a miniszterelnök, a kereskedelem­ügyi és földmivelésügyi miniszterek által történt fogad­tat­ásá­ra. Az egyesület akkor panaszt tett a főváros ellen, amely a felmerülő szakkérdésekben mindig a fűszeresek meghallgatása nélkül és érde­keik ellen dönt, ezenkívül kérte, hogy adjon a kormány részére külön lisztbevásárlási jogot. A miniszterek jóindulattal fogad­ták a küldöttséget, de a főváros továbbra is szándékosan mellőzte a fűszereseket a tej- és rizsárusítás megoldásánál és ugyancsak a főváros akadályozta meg a lisztbevá­sárlásra vonatkozó engedély megszerzését. A fő­város magára vállalta Budapest tisztszükségletének fedezését és az eredmény­e a kenyérjegy lett. Holott ha az­ egyesület tagjai számára lisztet sze­rezhetett volna, akkor ma lisztbőség volna Buda­pesten, mert abban az időben­ még nagyon köny­nyen lehetett volna a vidéken lisztet vásárolni. A memorandum azzal végződik, hogy a hatóságok minden ténykedése a kisemberek, szatócsok, kofák üldözésében, büntetésében merült ki. * A kórházépítések önállósítása. Eddigelé a kórházi, általában a közegészségügyi célokat szzol­gáló építkezések a XIII. (középítési) ügyosztályba tartoztak. A polgármester most elrendelte, hogy ezek az építkezések a X. (közegészségi) ügyosz­tály hatáskörébe utaltassaanak, úrra, h­ogy az I.crg­sztálynak egy külön, önálló alosztályát alkossák. Az alosztály vezetésével a polgármester Ilonig Dezső műszaki tanácsost bízta meg. WVAVWWWVWVS^DWWWWWVAWM TUDOMÁNY, IRODALOM * (Ata könyve.) Röstelem a fáradt kézmoz­dulatot, a lemondó pillantást, az érdeklődés ájult lunyaságát, amely e könyvvel történt megismerke­désemet közvetlenül megelőzné. Röstelem a figyel­metlen hangulatot, amely betűiszonyával szinte menekült e kis füzet elől, amely halványan sárga, és messziről női, mint manapság annyi új ..Kézimunka-könyv, amelylyel, a kritika vala­hogyan nyitva maradt zsilipjén keresztül, a boldog­, boldogtalan olvasót most elárasztják. Riado­­­zó ösztön és szendergő figyelem keveredik fáradt­­ pillantásainkba, amikor megint s­ok megint — si fractus illiabatur orbis — egy új írónő könyve ke­rül az asztalunkra és tudva az­, hogy az igazán hi­vatottak, mily tartózkodók s mily ritkán szó­­­la­lnak meg, — csak köteező robot végte­len keserűségével és lemondásával vagyunk képe­sek átadni figyelmünket az uj ..mű­" ..szellemének", hogy aztán nehezen lenyeli őszinteségünk helyeit, a szintén kötelező udvariassággal nyújtsuk át a nyilvánosság előtt a kritika ékszereit, amelyekkel a „ragyogó talentum" versenyt tündököl, lis lám e kínos fanyar állapotban, mint valami kollektív

Next