Pesti Napló, 1916. január (67. évfolyam, 1–31. szám)
1916-01-23 / 23. szám
Vasárnap T9TG. JamrokSETT közre. Kezdete fél nyolckor. Vasárnapra, január 30-ára Burián Károly kamaraénekes fellépésével a Walkürt tűzték ki. Kezdete hét órakor. — A Vígszínház műsora. Hétfőn: Nőstényördög, kedden: Ciklámen, szerdán: Nőstényördög, csütörtökön: Táncosnő, pénteken: Nőstényördög, szombaton: Ciklámen, vasárnap délután: Őnagysága ruhája, este: Nőstényördög. — A Népopera műsora. Szombaton: Tatárjárás, vasárnap délután: Triller, este: Takarodó. — Az Uránia Színház jövő heti műsorát Sebestyén Károlyné darabja, Belgium dominálja, mely egészen meghódította a nagyközönséget. Szerdán, e hónap 36-án Bolgár-estély lesz jótékonycélra. Vasárnap délután Tábori Kornél Mi barbárok című érdekfeszítő darabja megy mérsékelt helyárakkal. — A Magyar Színház műsorát két nagysikerű darab teszi változatossá. Az egyik Crain Uli, Fölles Imre újvígjátéka, amelynek a bemutató előadáson óriási statusa van s amely vasárnap, hétfőn, szerdán, pénteken és jövő vasárnap este van műsorra tűzve. A másik a Kisasszony férje című vígjáték, amelyet 45-ször adtak, az utolsó helyig eladott nézőtér előtt. Ezt a nagysikerű darabot a jövő héten Veden, csütörtökön és szombaton adjuk. Most vasárnap délután a. Új földesúr kerül színre, jövő vasárnap délután pedig a Lyon Lea. — A Király Színházban Granicstaedten gyönyörű zenéjű operettje, a Császárné a jövő héten minden este műsorra van tűzve. A címszerepet minden et". ...." , Fedák Sári fogja játszani. Most vasárnap délután a Legénybucsu kerül szinte mérsékelt beryárakkal, jövő vasárnap délután pedig a János vitéz előadását ismétlik meg. A síneknek színházban vasárnapon és a következő csütörtökön Hüvelyk Matyi vagy A medvehercegnő című igen mulatságos kacagtató tündérrege kerül színre föld Mátyástól, ének- és táncszámokat, gyermekhangversennyel egybekötve, olcsó helyárakkal. A Budapesti Színház már minden intézkedést megtett, hogy február havában a mindennapi előadásokat érdekes és értékes újdonságokkal, kitűnő személyzret megkezdjék az újonnan átalakított színházban. ^'SAAWW^W.A.W,'' /"w* /\/\r VAWJ MILLIÓK KÖNYVE EGy TELJES REGIíM ÁRA 24 FILLÉR EGY ÖNKÉNTES NAPLÓJA ÍRTA: FARKAS PÁL Mühlbeck Károly rajzaival Ara 24 fillér Kapható mindenhol A MILLIÓK KÖNYVE legközelebbi regénye DOYLE: AZ ÜLDÖZŐ. Ara 24 fillér ITO. Ez a színlap egyszerre fölszabadította az elégedetlenségnek apró ördögeit. Egész Páris forrongani kezdett. A színházat ágyukkal vésték körül, a nézőteret megtöltötték katonákkal és polgári rendőrökkel, ugy hogy a Comédie Française valóságos fegyveres táborrá alakult át. Amikor a községtanács tagjai bevonultak a terembe, éktelen ordítozás támadt a nézőtéren: — Le a gyilkosokkal! Le a gyilkosokkal! A színészeket olyan rémület fogta el, hogy nem akartak játszani. Mindenki ezt kiáltotta: — Olvassák föl! Olvassák föl! öt-hat fiatal ember fölmászott a színpadra, az egyik olvasta a betiltott darabot, mialatt a többiek őrt állottak mellette. Ez a felolvasás volt a többszörösen betiltott darab utolsó előadása. „A törvény barátja" végleg lekerült a műsorról, de a színészeket utóbb megbüntették, amiért valamikor játszani mertek benne. Utána következett a rettentő nemzeti színjáték, — Capet Lajos kivégeztetése — de már február 4-én egy tehetséges és szerencsés vígjátékírónak, a később oly híressé vált Picardnak bemutatkozása érdekelte a Comédie Française közönségét. „A törvény barátja" még ezért a bemlla ,tón is kisértett. Ilire járt ugyanis, hogy ezt a hírhedt darabot hirtelen és rögtön előadják, ezen az alapon gyűjtést rendeznek a háború költségeire s amikor a függönyfelgördült, a közönség szinte egyhangúan kérte „A törvény barátjá"-t. De ekkor ismét előlépett Dazincourt s hivatkozott arra, hogy a Comédie Francaisot még akkor is üldözik, ám a színészek nem maguknak játszanak, Jumem jótékony célra s hogy „A törvény barátja" a legnagyobb bajba döntené a Comédie tagjait. Ez halott s azon az estén Picardnak nagy sikere volt. Tavasz felé a Comuédie előadta „Róbert, a haramiavezér" című drámát, amelyről utóbb maguk a franciák kisütötték, hogy csalk szolgai utánzata volt Schiller Haramiáinak, 1763 őszén azonban a forradalom egyik embere bevádolta a Comédie Francaiset, hogy olyan darabokat ad, amelyekben az arisztokraták szimpatikus emberek s hogy ezen a réven szítja az ellenforradalmat. És ekkor megtörtént az, hogy egyetlen tag kivételével a Comédie Francaise összes művészeit és művésznőit elfogták és börtönbe csukták. Az új vád csak ürügy volt, a Comédie Française tagjainak tulajdonképpen „A törvény barátja" miatt kellett bűnhődniök. Persze, valamennyien kiszabadultak a börtönből. Október 16-án Mária Antoinette feje hullott le a guillotine alatt s 18-án a Rue de Richelieuben „A királyok utolsó ítélete" című darabot adták elő, amely rossz volt, undok volt, fércmunka volt, Ízléstelen tákolmány s melyet mégis elő kellett adniok, mert a nemzeti kormány akarta s mert a szerzője egy bizonyos Silvain Maréchal volt, aki „Az atheista szótára" című munkát írta. A színház történetében alighanem ez a legborzalmasabb esztendő, amelyről tudunk. Mi maradt belőle! Semmi. Egy napló: Talma ! följegyzések. A darabok, amelyek tapsvihar vagy füttyszó mellett kerültek színre: örök feledésbe merültek . . . Csak az a nagy színjáték él még, amely prológja volt a modern világnak: a nagy forradalom, A.Mi^wWitiWTiiiiiwrwr n rn, Ilim . i.. t, i i i . .i^, Két iá] kölcsön Két ajánlatot kapott a főváros Karácsonyi számunkban hosszabb cikkben foglalkoztunk a főváros tőke- és kamatterheivel és kimutattuk, hogy a főváros pénzügyi politikájának következményeképpen az adósságok csakhamar elérik Budapest aktív vagyonának az összegét. Cikkünkben idéztük a folyó évi költségelőirányzatot kísérő tanácsi jelentést, amely szerint „az előirányzat 2,525.000 koronát praeliminál átalányként az 1915. évi 21,170.300 koronás függő kölcsön visszafizetésére és újabb beruházásokra felveendő kölcsön kamatszükséglete címén". Hozzáfűztük az idézethez, hogy ez nem más, mint „bejelentése egy újabb kölcsönnek, amelynek összege a kamatok után ítélve mintegy ötvenmillió korona lesz. Január 8-iki számunkban már részleteztük is az új kölcsönt. Megírtuk, hogy az április elsején lejáró függőkölcsön összegén kívül szüksége van a fővárosnak még 22 millió koronára, mert a tanács azt a pénzt, amely a 158 milliós kölcsönből maradt s amelyből a Magyar Villamossági megváltásának árát kellett volna fedezni, az élelmiszerakció céljaira használta fel. A legutóbbi közgyűlés csakugyan úgy határozott, hogy az élelmiszerakcióba fektetett tőkét fordítsa a tanács eredeti rendeltetésére, az élelmiszerakció céljaira pedig vegyen igénybe egy 22 milliós folyószámla-hitelt. Huszonegy- és félmillió kell tehát április elsején a függőkölcsön kifizetésére és 22 millió korona az élelmiszerakció számára. Egy 41—50 milliós kölcsönnek a felvétele ennélfogva befejezett dolog volt már a költségelőirányzat tárgyalásakor. A főváros vezetőit azonban ez az összeg nem elégíti ki. Egy helyett két új kölcséit akar felvenni és kettős irányban folynak a tárgyalások. Szó van mindenekelőtt egy 22 milliós kölcsönről, amelyből az április 1-én esedékes függőkölcsönt fizetnék ki s amely a beérkezett ajánlat szerint 1917. december 31-ikén járna le. Tárgyalnak továbbá egy ötvenmilliós kötvénykölcsönről, amely tíz év alatt volna kifizetendő. Ebből az ötvenmillióból fedeznék elsősorban a deficitet, azután az élelmiszerüzem 22 millióját s a fenmaradó összegből végrehajtanák a legsürgősebb beruházásokat. A kölcsönök végösszege is 92 millió és 50 millió volna, hanem ennél több, mert úgy kontemplálják, hogy tisztán, az árfolyamdifferencia és a kamatok, jutalékok levonása után maradna ilyen összeg a főváros rendelkezésére. Két ajánlat érkezett be a fővároshoz: az egyiket a budapesti nagybankok közösen nyújtották be, a másikat, amely márkában van számítva, egy német pénzcsoport, amelyben nincsenek bankok. A feltételek még ismeretlenek, merthogy a tárgyalások csak most folynak. Úgy mondják, hogy a kisebb kölcsönre vonatkozó ajánlat rerki-mi kedvező, az ötvenmilliós azonban súlyos. A kölcsön kritikájával tehát várni kell addig, amíg nyilvánosságra hozzák ezeket a fevelekekel s különösen amig a tanács beszámol arról, hogy a függőkölcsön és folyószámla-kölcsön kifizetése és a deficit fedezése után fenmaradó, körülbelül tíz-tizenötmillió koronát milyen célokra akarja fordítani? * Bárczy és Weisskirchner a déli fronton. Bécsből jelentik, hogy Jenő főherceg vezérezredes meghívására Wehskirchner polgármester vasárnap a délnyugati arcvonalra merí, ahol több napig fog tartózkodni az ott lévő bécsi csapatok megtekintésére. Vn.«',sz'nfil. • ezzel a hírrel áll kapcsolatban az a hivatalos közlés, amely szerint Bárczy István poliémester több napi tartózkodásra elutazott Budapestről. A hivatalos közlés ugyan a Tátrába utaztatja a polgármestert, de tudjuk, hogy a két polgármester a múltkor is egy Cili kilógatta meg az északi frontot. * Fűszeresek a főváros ellen. Megírtuk, a Fűszerkereskedők Országos Egyesülete a múlt héten közgyűlést tartott és éles hangú felszólalásokban vínakozott a főváros élelmiszerpokolja ellen. A közgyűlés határozatából a jövő héten — mihelyt a polgármester üdüléseitől visszatér — ezer tagú küldöttség fogja átadni a városházán az egyesület memorandumát. Iíz utal a lőszeresek küldöttségének a miniszterelnök, a kereskedelemügyi és földmivelésügyi miniszterek által történt fogadtatására. Az egyesület akkor panaszt tett a főváros ellen, amely a felmerülő szakkérdésekben mindig a fűszeresek meghallgatása nélkül és érdekeik ellen dönt, ezenkívül kérte, hogy adjon a kormány részére külön lisztbevásárlási jogot. A miniszterek jóindulattal fogadták a küldöttséget, de a főváros továbbra is szándékosan mellőzte a fűszereseket a tej- és rizsárusítás megoldásánál és ugyancsak a főváros akadályozta meg a lisztbevásárlásra vonatkozó engedély megszerzését. A főváros magára vállalta Budapest tisztszükségletének fedezését és az eredménye a kenyérjegy lett. Holott ha az egyesület tagjai számára lisztet szerezhetett volna, akkor ma lisztbőség volna Budapesten, mert abban az időben még nagyon könynyen lehetett volna a vidéken lisztet vásárolni. A memorandum azzal végződik, hogy a hatóságok minden ténykedése a kisemberek, szatócsok, kofák üldözésében, büntetésében merült ki. * A kórházépítések önállósítása. Eddigelé a kórházi, általában a közegészségügyi célokat szzolgáló építkezések a XIII. (középítési) ügyosztályba tartoztak. A polgármester most elrendelte, hogy ezek az építkezések a X. (közegészségi) ügyosztály hatáskörébe utaltassaanak, úrra, hogy az I.crgsztálynak egy külön, önálló alosztályát alkossák. Az alosztály vezetésével a polgármester Ilonig Dezső műszaki tanácsost bízta meg. WVAVWWWVWVS^DWWWWWVAWM TUDOMÁNY, IRODALOM * (Ata könyve.) Röstelem a fáradt kézmozdulatot, a lemondó pillantást, az érdeklődés ájult lunyaságát, amely e könyvvel történt megismerkedésemet közvetlenül megelőzné. Röstelem a figyelmetlen hangulatot, amely betűiszonyával szinte menekült e kis füzet elől, amely halványan sárga, és messziről női, mint manapság annyi új ..Kézimunka-könyv, amelylyel, a kritika valahogyan nyitva maradt zsilipjén keresztül, a boldog, boldogtalan olvasót most elárasztják. Riadozó ösztön és szendergő figyelem keveredik fáradt pillantásainkba, amikor megint sok megint — si fractus illiabatur orbis — egy új írónő könyve kerül az asztalunkra és tudva az, hogy az igazán hivatottak, mily tartózkodók s mily ritkán szólalnak meg, — csak köteező robot végtelen keserűségével és lemondásával vagyunk képesek átadni figyelmünket az uj ..mű" ..szellemének", hogy aztán nehezen lenyeli őszinteségünk helyeit, a szintén kötelező udvariassággal nyújtsuk át a nyilvánosság előtt a kritika ékszereit, amelyekkel a „ragyogó talentum" versenyt tündököl, lis lám e kínos fanyar állapotban, mint valami kollektív