Pesti Napló, 1916. március (67. évfolyam, 61–91. szám)

1916-03-12 / 72. szám

I® [Vasárnap, PESTI NAPLÓ 1916 március­ra tane kerül színre. A két vasárnap délutáni előadáson,­­most a Három testőrt, jövő héten pedig Rosenkranz és Güldenstein egészítik ki a műsort. — A Vígszínház jövő heti műsorát estéről-estére a Hermelin, Szomorú Dezső nagysikerű színműve tölti be, amelynek eddigi előadá­sait az u­tolsó helyig megtelt nézőtér előtt tartották meg. Csortos Gyula betegsége miatt a Hermelin két előadása elmaradt és ezt pótolják most azzal, hogy a rendkívül érdekes újdonságot a szokástól eltérően megszakítás­­­élkül minden este játszák. Csortos már teliesen fel­épült és ismét jászhatja Pálfz Tibor szerepét A női t­V szerepeket tudvalevőleg Varsányi Irt­n és Coris C C­hert­­ész Ella adják. Most és jövő vasárnap délután a Carta­ment játszák Göthné Kertész Ellával a kettős női fősze­repben. Szerdán, március 15-én délután három órakor gyem­ekelőadásu­l a timndenbitrg bácsit adják . A Nép­operában a jövő héten is folytatja a Vigszhabert együt­­tese nagysikerű vendégjátékát. Most vasárnap este, va­lamint a jövő hét szombatján és vasárnapján is a Vén bakancsos és fa, a huszár kerül ismétlésre. Most vasár­nap délután a Tatárjárást adják. Jövő vasárnap délután is Tanítani kerül színre. - A Magyar Színház műsorát e héten is A kisasszony férfit ,­a Hran Lili töltik be. Mind a két vígjáték amellett, hogy teljesen leköti a nézőt, fehér darab, melyhez fiatal lányok is mehetnek. A kisasszony férje hétfőn, szerdán, pénteken és jövő vasárnap este van műsorra tűzve, a Gritz Lilit pedig taosi vasárnap este, kedden, csütörtökön és szombaton adják. Most vasárnap délután a Lyon Lea kerül színre, mlig jövő vasárnap délután a Frankfurtiak előadását is­métlik meg. Szombaton délután vizsga­előadás lesz a Magyar Színházban. Rákosi Saidi színé­szisk­olájának nö­vendékei előadják A Ilymnkovis-Vinyokat rendkívül mér­sékelt helyárakkal.­­• A Király Színházban Bakonyi Károly és Szirmai Albert nagysikerű operettje, a Mág­nás Miska jövő héten is minden este ugyanabban a sze­reposztásban kerül szinre, m­int amelyekben eddig a közönséget gyönyörködtette. Az érdekes szövegű és ki­tűnő zenéjű operett eddig haran­tízszor koran szinte és mind a harminc előadáson előre kelt el minden hely. Most vasárnap délután a János vitéz kerü­l szinre, jövő vasárnap délután ped­­ig a l.fr­énybitesn. — A Gyermek­színházban vasárnap nyolc­adszo­r kerül szinre Hüvelyk Matyi vagy A medvehercegnő. Csütörtökön Piroska és a farkast adják. Jegyek váltha­tók a Gyermekszínházban (VI., Révay­ utca 18. szám alatt.) Az is­­olai testi sasoelés reformja A testnevelés és a honvédelem Az Országos Testnevelési Tanács választmánya dr. Berzeviczy Albert elnöklésével több ülésen tár­gyalta az iskolai testi nevelésnek irányelveit Kmelykó János pedagógiumos tímárnak előadói munkálata alapján. Az üléseken a tanács előadóin kívül több kiváló pedagógus és orvos volt jelen, mint meghívott szakértő, kik a tanács állandó tag­jaival egyetértően megállapították a reform irány­elveit, melyeken már meglátszanak a nagy háború tamilságai. A reform két irányelvből indul ki. Az egyik az, hogy az iskolai testi nevelés nem öncél, ha­nem eszköze a harmonikus embernevelés­nek; a másik pedig az, hogy az iskolai testi nevelés az egészségügyi és pedagógiai szempontoknak is meg­felel, olyan helyes alapelvekre legyen fektetve, hogy a nemzet nagy gyakorlati céljainak, elsősorban a honvédelemnek szolgálatára is előkárolts­n. E két sarkalatos elvből folynak az alábbi fontosabb köve­telmények : 1. A testgyakorlati olda­st mindenütt kötele­zővé kell tenni, tehát azokban az oktató intézetek­ben is, hol eddig arról kén nem volt, a főiskolákon pedig mindenkinek h­ozzáférhetővé s általánossá kell tenni­­ a rend­s­sem testgyakorlást. 2. Több időt, hetenként legalább négy, a többi tantweyak közé beiktatott órát és két játékdélutánt -- a főiskolákban mindennap egy órát kell szánni a rends­em testgyakorlásTM — fo « twuMUmndág testi ügyessége é» erejét fejlesaW testgy­akorlásról a szünidö alatt i* gondoskodni kell, 3. Testg­ vakorld csarnokuk —­­ szabad játsszó­terek, wsrodák, jégpályák minden aktola wiwa*» — kellő számban és a modern követelményeknek meg­felelően álllanak rendelkezésre. 4. A tornatanár és tanítóképzés egységes irányí­tása egy, e célra létesítendő állami főiskola út­ján történjék. Alapelv itt is, hogy aki a testet növeli, a lélek nevelésére is képesítve legyen és sem iskolai minősítésben, sem rangban. Bem fizetésben ne álljon alább tanár, illetőleg tanítótársainál. 5. Az oktatás anyaga alkalmazkodjék a tanuló neméhez, korához, testi fejlettségéhez. 6. A nevelő torna mellett egyenlő súly helye­zendő a játék, az atlétikai gyakorlatok, vívás, úszás, korcsolyázás, evezés, Une oktatására is,­­­ S szü­kséges továbbá, h­ogy ez iskolai testi ne­velés anyagába, belelegyenek szetve azok­ a gyakorlati élet szempontjából s­zükséges és egészséges alapgya­korlatok, melyeknek elsajátítása a katonai szolgálat szempontjából is előnyösek. A felnőttebb tanulók a céllövészetben, a tivoltásra előkészítő gyakorlatok­ban, kerti, mezei, ipari munkákban, (szlöjd), első segély és mentésben is ki kell képezni. A leányoknál a kerti, mezei, házi­ munkák, be­tegápolás, első segély azok a gyakorlati ügyességek, amelyre a testgyakorlati oktatás kapcsán előkészít­hetők. 8. Általában, kívánatos, hogy az oktatásügyi és honvédelmi igazgatás a testi nevelés ügyében egy­mást támogatva egyetértően járjon el. A reform életbeléptetése érdekében szükséges és célszerű­ átmeneti intézkedésekkel zárul az irányelvek sorozata, mely rövidesen a tanács tel­jes ülése elé, onnan pedig döntés végett a kultusz­miniszter elé kerül. (Konyhakertek a­ háztartási iskolákhoz.) A Magyar Úrinek Egyesülete a vármegyeház kistermé­ben gyűlést tartott amelyen tudomásul vették, hogy a második szakosztály, a Kispesten megkezdett és a háború folytán felfüggesztett gazdassági munkakörét folytatandó, a budai oldalon a II. Albrecht-út 33. szám alatt lévő és a Jezsuita-lépcső mellett elterülő telkeket, díjmentesen kapta meg konyhakert cél­jaira. A város tulajdonát a közmunkák tanácsától, a kincstárit a miniszterelnöktől kapták meg és her­ceg Eszterházy Millióstól a tulajdonát képező telket szintén megkapták. A földmivelési minisztertől egy zöldség- és gyümölcsaszalót és az államtól és nagy magkereskedésektől díjmentesen vetőmagokat és pa­lántás cserjét kapott. Ez intézményt az egyesület azzal a hasznos céllal kötötte össze, hogy a budai I., II. és I. kerületi háztartási leányiskolát szá­m­ára tanulmányképen szemléltető oktatás céljából ajánlotta fel. Az egyesületi iroda Albrecht-út 10. szám alatt van, hozzá, kéri, rázza, nem felel, a gyereke simul a melléje, szól hozzá, nem felel, étel jön egyik­­ a másik után, az ura tálal, az asszony sem­mihez sem nyúl, az ember s a gyermek két­ségbeesett pillantásokat váltanak, az asszony marad hisztériás és mozdulatlan szobor. A ke­vés nézőnek elakad a szó a torkán, mi lesz itt, ha a tisztek észreveszik ezt az eszeveszett ki­hívást. — Semmi sem lett. A tisztek ettek, ittak, fizettek és mentek, azt sem tudták, szá­zan ülnek-e a teremben vagy senki sem. Az asszony lehajtott egy cognacot, cigarettra gyúj­tott s most indultak ők is. Ez rövid idővel Páris légi bombázása után volt, mikor szom­bat estén a színházból kitolongó népet érte utol Montmar­tre felől s a nagy boulevardon­i Zeppelin. II. Művészi gyönyörűséget ki keres, az ne in­duljon háború idején Bécsbe. A nagyszerű múzeumok és főúri képtárak lárvák, ami ér­tékest pedig az alkalmi kiállítások­­­ általá­ban a háborús művészet - nyújtanak, arról minden jóizlésü embernek meg van az a vé­leménye, hogy célt és érdeket szolgálnak s igy nem a szépet, az örökbecsűt. Negyven icheni szinház- és variéta-est közül pedig örömmel csak kettőre emlékezem (mert az operában eltöltött mindig felüdítő esték nem hatottak az újdonság erejével); az egyiket a munkásosztály külvárosi színházában, a Volksbühne szegényesen asszyr­diszti termé­ben éltem át, a másikat a Hofburgban. Romain Rolland-t játszották kinn, a Mariahilferstrasse-n túl szines pongisblúzokba­­öltözött lánykáknak és cvikkeres ifjaknak: igen rossz színészek. Die Wölfe című darabot, Les loups-t. Az utcában, közvetlen a színház­ kapu mellett, nagy, kivilágított kirakat kínált női kalapokat két korona ötven fillérjével. A darabban nem volt női szerep, a ei-devant mágnást tehetségtelen kereskedősegéd ját­szotta, a csizmák kasírozottak voltak s a ta­nulatlan színpadi beszéd recsegett-ropogott... Romain Rolland akadémikus franciasága bécsi féldialektus recsegésében ... És mégis. Mindenen keresztül és mindenen túl egy világ viharzott felénk, egy ember életének minden vihara, lángokon keresztül bocsátkozott alá egy ember s megállt előttünk a maga egészé­ben, puszta valójában erkölcsi fölényének sugaraival. Egy ember: Romain Rolland. Ti­zennyolc évvel ezelőtt írta ezt a darabot csen­des, csupakönyv szobájában, melynek abla­kai a Sorbonne mellett zárdakertre nyíltak. A francia revolució problémája fűtötte fantáziá­ját akkoriban, a történelem igazságtételét s az ember igazát kereste Rolland a francia kultúra e legvéresebb tragédiájában is, annál olthatlanabb szomjúsággal, hogy a Dreyfus­per csak az imént söpört végig Franciaorszá­gon és forgatott ki sarkából boldog-boldogta­lant. Egy ártatlan ember vértanusága állí­totta Rolland-t először szembe a francia na­cionalizmussal s militarizmusssal s égette be magát oly szörnyűségesen, oly örök időkre szólón idegeibe, h­ogy soha többet nem tudott Rolland, a tudós, Rolland, a művész s Rolland, az ember, más, mint az igazság fanatikusa lenni. A kis külvárosi szinpad már most elénk állítja a konvent mainzi hadosztályának (anno 1793.) vezérkarát, hírhedt san­s-culotte­okat, kik közé: vágóhídi legények s lovászok közé, beállt egy volt nemes s az akadémia egy professzora is. Thoullier, a tudós, meggyőző­­­désből jött ide, imádja az egyenlőséget, testvé­riséget s szabadságot s értük a lejtől és vér­től sem riad vissza. Vadállati fickók ármány­kodása halálos ítéletet eszközöl ki a nemes­ember ellen, kit ártatlanul vádolnak árulással. Theullier nem szereti a nemest, mert gőgös, ellenszenves s önimádó, ezenfelül pedig fajdí­ját tagadta meg, de mikor m­egyőződik ártat-­­lanságáról, népszerűsége s élete kockázatával védelmére kel. „Téged megvásároltak az arisztokraták!" üvölti szép, római metszésű arcába a hentes. Nagyon csöndes, nagyon szo­morú mosolylyal mondja Theullier: „Mindent mondhatsz, Verrat, csak ezt nem. Nem látod, mily szegény ördög vagyok? Nem tudod, hogy mindent otthagytam, tanári székemet, otthonomat, könyveimet s mi mindennél több: munkámat, hogy közzétek álljak s harcol­jak — az igazságért?" Quen­ier-nek pedig, a konvent mainzi elnökének, ki épp ugy tudta nemes D'Ogon ártatlanságát, mint maga Theullier s ki mégis rászavazott halálára, mert nem lehet „ár ellen úszni" s mert ott kell állni „a többivel" —• azt mondja a darab lelkiismerete, Theullier: „Mit nekem negyven győzelem, mikor egy ember igazáról van szó? De csak állj közéjük, Quesnel, állj közé­jük, látod, én megállok egyedül is s én jobb szeretek egyedül itt állani!" Függöny, eddig a darab. Aki tudja, hogy tizennyolcéves prófé­ciával mily igazak lettek a darab, Thoullier sorsa és Thoullier szavai, hogy Romain Rol­land ma földönfutó (e genfi Vöröskereszt­irodában dolgozik), mivelhogy egyesegyedül a franciák közül mert a birokrakelés fölé emel- VW\AflAVWW\AVWVWWW,AT/WVWVVW világában azóta nem használnak idegen szépítószere­ket a nők, amióta megismerkedtek a bőrápolószerek legkiválóbbjaivall, melyek csodás hatásáról legendák keringenek. Yes pi)ioi']Uii-(>\i!}ar( v* | » és 5 koruua hotüiivnl« Yea toiluUa szappan Ara . , . I kor. »0 IMWr Yü8 arckrém ára II üorenn KöiabtAr Magyaromig és Anutrla r«á»ért | Erényi Béla Diana ciyegyiára h­uil»j­eui, I« rtroij • Uarsii v. asuui. SPiT Kapható mindanUfit!

Next