Pesti Napló, 1916. április (67. évfolyam, 92–120. szám)
1916-04-18 / 109. szám
135 Kedd PESTI NAPLÓ 1916. április 18. Darka krónika. Ji könnyű irodai munka — Végrendelet — P. X. srályázat.) Szilágyi János bihari földmives beállított budapesti gyári részvénytársasághoz, miután tudomására jutott, hogy ott több tisztviselőt keresnek és nagy bőbeszédüséggel ajánlotta Jani fiát felvételre. Az igazgató kérdezte Szilágyit, hogy a fia hány nem és milyen iskolát végzett. — Hát instálom — feleli Szilágyi János — a gyerek csak két elemi osztályt végzett, de nagyon értelmes és ugy is, akár egy nótárius. Az igazgató mosolyogva megjegyzi, hogy két elemi osztálylyal nem alkalmazhatja a gyereket; a gyár feltétlenül megkívánja az érettségit. — Bocsánatot kérek nagyságos igazgató úr, ide a gyerek olyan könnyebb irodai munkára azért mégis nagyon alkalmas lenne, mert igazán mondom, nagyon szép írása van! — Hát mi legyen az a könnyű irodai munka? — kérdezi az igazgató mosolyogva. Hát instálom alásan, ugy gondolnám, hogy a levelei aláírására a nyerek nagyon megfelelne! (a. K.) * (Pályázat.) Egy gazdag kézdivásárhelyi csizmadia utolsó óráját érezvén közeledni, végrendelkezett Végrendeletének befejező részében eltemettetése felől intézkedik a következő módon: „Végül óhajtom és meghagyom, hogy örököseim egyszerű tölgyfakoporsóban temettessenek el, mert az érckoporsóról azt hallottam, hogy az nem egészséges" stb. (Pásztor.) * (Pályázat.) A bácskai svábok a puha és kemény mássalhangzókat felcserélve használják, ami beszédjüknek sajátosságot ad. Így, mikor az egyiktől azt kérdezték, milyen névre fogja újszülött fiát keresztelni, büszkén felelte: „hja, nálam az abc szerint megy. Első fiam az Ádám, a második a Raul, a harmadik a Ceppi, a negyedik a Dóni, a most született ház nem lehet más, mint Garl" Vagy mikor a palánkai gőzmalom előtt felhalmozott zsákokon levő B. T. belüli jelentőségét kutatta valaki, megütköztek fölötte, hogy még az is kérdés tárgyát képezheti, hiszen világos: „Balankaer Tamimil!" Hát ezeknek a derék sváboknak volt képviselőjük hosszú éveken át Gromon Dezső, a vajszkabrogyáni birtok hajdani ura, Bácska főispánja, később honvédelmi államtitkár és közismert grand seigneur, akit mód fölött szereltek és nagyrabecsültek a választói nemcsak egyéni tulajdonságaiért, de azért a sok gyengéd figyelemért is, amivel őket valósággal elárasztotta. Így például sohasem mulasztotta el, hogy választóinak névnapjára, más családi alkalmakra ne gratuláljon és tömegesen érkeztek az elefántcsont papírra nyomtatott címeres névjegyek a jó svábok tiszta hajlékaiba a rövid jelzésekkel: p. c. — p. p. c. — p. f., stb. . De bir ezek a betűk rejtélyesek maradtak előttük, amíg csak a kegyelmes úr, aki gyakorta lelátogatott hozzájuk és szeretett velük elbarátkozni, meg nem magyarázta azok jelentőségét, összecsapták a kezüket a bámulattól, hogy milyen egyszerű ez a dolog és hogy ezt ők ki nem VA^AA^VWVVWWVVWWWVVWVWVW találták! Hiába no, az urak az okosak, hát még a kegyelmes ur! Gondoltak hát nagyot és ők is csináltattak névjegyeket s a legelső alkalommal — éppen nevenapja volt a kegyelmes urnák — tömegesen küldték el neki ezekkel a betűkkel: p. x! Már most a képviselő volt zavarban a betűk jelentőségét illetőleg. Be is vallotta nekik alkalommal, hogy bizony ő nem érti mit jelent a p. x! A svábok diadalmasan összenéztek. Hiszen a dolog egészen világos: p. x. pleibnsz xund! (,,Zivatar", Szeged.) Nem lett drágább semmi a Porcellán- Házban ÓRIÁSI RAKTÁR egész konyhaberendezések- nászajándékok, kelengyék, katonai, és kórházi berendezésekből A RÉGI OLCSÓ ÁRBAN Takács, Baross-tér* 4. w\/VWVVWWVWVWWWWWVWVWW SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET (*) Komödie der Worte. A bécsi Burg színház művészei ma a budapesti Vígszínházban három Schnitzler-egyfelvonásost játszottak. A három dramatizált novella (és ez nem lebecsülés, hanem csak megállapítás, dicséret szinte, hiszen nincs a novellánál szebb és tökéletesebb) minden egyfelvonásos menthetetlen erényeivel ékes, menthetetlen hibáitól nyomorék- kerek, befejezett, teljes munkák, ám a kényszerű expozé elkerülhetetlen hosszadalmasságai miatt az elejükön sulák és bénák. A három kis darabot egyetlen filozoféma köti össze, filozoféma, szándékosan használjuk ezt a szót, hiszen Schnitzlerről van szó, aki a legnagyobb problémákat is csillogó elmésségekben oldja fel.Ám ez elmésségek mélyek, gyakran keserűek is, mint az igazság gyökere és minden szalon aforizma kelyhében két szó csillog és ijeszt: halál és szerelem. Egy orvos, egy színész és egy író házassági tragikomédiáját írja meg Schnitzler és ha nevezetes földijére, Freudre hallgatunk, akkor e mileti választásban sok öntudatlan lyraiságot fedezhetünk fel, hiszen nagyon jelentékeny színházi író — Schnitzler — polgári foglalkozására nézve orvos. Mély és gyönyörű volt az első, művészi önmegtagadásban tiszta és artisztikus- Erősebb színház a második, nem vak életfilozófiájára, de az irodalomnak és a színháznak egymáshoz való viszonyában is bölcs megalkuvás a harmadik- A nagy háború alatt írta Schnitzler e három egyfelvonásosát, de nemes elszigeteltségében nem a mai nap, hanem az örökélet és az örök szenvedelemnek problémáit választotta. Bécsi, elmés és mégis mély, néhol egy játszi Ibsennek tűnik, noha a helyzet külsőségei gyakran a Sardoura emlékeztetnek. Az utolsó darab például teljesen a ,,Váljunk el" második felvonása. De ez nem baj, a színpadon sosem lehet egészen újat adni és egy olyan finom fó, mint Schnitzler, még a Sardou-féle rózsalugast is szív és elme benső és intim atmoszférájával tudja telíteni. Nem lett nagyobb, nem is kisebb a három új darabban (15—17-ik egyfelvonásosában) a régi Schnitzler maradt és ennek mindannyian csak örülhetünk. A szereplők közül különösen Harry Walden és Medelsky kisasszony tudták a szerzőt szolgálni. Mayer úrhlgy, Frank úr és egy kiváló epizódista, Strebinge neve említtessék még dicsérettel. Nem az összes szereplők voltak azok, akik a darabot Bécsben is játszszák, rendezés és kiállítás messze mögötte áll Reinhardtnak. A közönség a második, az irodalmilag leggyöngébb, színpadilag legügyesebb darabnál melegedett fel és azóta ki nem fogyott a tapsból és tetszésből. (1. 1.) (*) Mészáros Giza megvált a Vígszínháztól. Hegedűs Gyula távozása után ismét érzékeny veszteség érte a Vígszínházat. Mészáros Giza a kiváló tehetségű és népszerű művésznő, akinek nagyszerű alakításaihoz a Vígszínháznak annyi emlékezetes sikere fűződik, felbontotta a szerződést és minden valószínűség szerint azt a szerződést fogadja el, amelyet a Modern Színház ajánlott fel a kitűnő művésznőnek, aki ez esetben ősztől kezdve a kabaréban és a belvárosi új színházban lép fel. Mészáros Gitza hiányát bizonyára sajnálatosan érezni fogja a vígszínházi ensemble, amely az utóbbi években értékes tagjait vesztette el. (*) Strauss Rikárd beteg, Kraskóból jelentik. Mint a „Kuryer Godzienny" jelenti Varsóból, Strauss Rikárd, aki hangversenyének előkészítése céljából utazott oda, megbetegedett. A komponista betegsége miatt a hangversenyt nem tartják meg. (*) Három a kislány. A Vígszínház legközelebbi újdonsága a Három a kislány, melyet vasárnap adnak először, a következő szereposztásban kerül bemutatóra: Schubert — Környey Béla, báró Schober — Csortos Gyula, Schwindt — Sziklai József, Kupfelwieser — Pártos Gusztáv, Vogt — Fehér Arthur, gróf — Ditrói Mór, Tscholl — Vendrey Ferenc, Mária, a felesége — Haraszti Hermin, Médi — B. Kosári Emma, Édi — Gerő Erzsi, Hédi — Hanti Hanna, Griss Lucia — Mészáros Giza, Brunéder — Kardoss Géza, Binder — Kerrienes Lajos, Házmesterné — Csatai Janka, Stingl — Győző Lajos, Krautmayer — Bogyó Zsigmond, Weberné — Kürti Sári, Rézi — Rozgony Ili, Pikkolo — Balogh Klári, Novotny — Bárdi Ödön, Róza — Dénes Rózsi, Főpincér — Urai Tivadar.. (*) Moissi tüdőbajt kapott a hadifogságban. Bernből érkező hír szerint Moissi Sándor, a híres német színész, — akit Budapesten is jól ismernek a Reinhardt-előadásokból, s aki múlt szeptemberben mint repülőtiszt francia fogságba esett — a hadifogságban tüdőbajt kapott. A német Vöröskereszt Egyesület mindent elkövet, hogy a beteg művészt Svájcba szállítsák, ahol sok súlyosan sebesült vagy nagybeteg foglyot ápolnak, de mivel Moissi szökést kísérelt meg, a franciák nem akarják kiadni. (*) Jótékony célú matiné. A VII. kerületi harmadik számú közgyámi bizottság április 24-én délelőtt tizenegy órakor a Rákóczi-úti Apollóban jótékonycélú matinét rendez, amelyen dr. Bánóczy Dezső és Forgács Rózsi Bródy Árpád: „Svengali doktor" című jelenetét adják elő. Közreműködnek még: Sámson Mária, Kálmán Oszkár, Rigócz Mariska, Szántó Boriska hegedűművésznő, Schusny Miksa hegedűművész, a művészeket zongorán Fletschner Antal, az Operaház korrepetitora és György Albert kísérik. A T. Apolló a helyiségen kívül még ingyen mozgóképeket is ad. (*) Egyházi zene. A belvárosi plébániai templomkar nagyheti műsora. Nagycsütörtökön d. e. kilenc órakor Kirie és Gloria Stehle „Salve Regina" miséjéből. Graduale : „Christus factus est" Führer-től. Otteriorium „Dextera" és „Osabitaris" Haller-től. Nagypénteken délelőtt tíz órakor: Roselli: „Adoramus", Passió: „Popule meus" Visfona-tól. Haller: „Vexilla". Croce: „Tenebrae". Nagyszombaton kilencórai nagymise alatt Seyler G-dúr miséje zenekarral, Graduale és Vespera Misterertel. Délután hat órakor a feltámadás szertartása alatt: "Quare obdormis", négy szólamú vegyeskar és „Domine probassi" zsoltár Kersch Ferenctől, „Regina coeli" Lotti-tól és „Fantum ergo" Kosch-Hellmesbergertől, melyben a hegedűszólót Rozgonyi Ágnes hegedűművésznő játszsza. Húsvétvasárnap délelőtt tíz órakor: Liszt Ferenc: „Koronázási miséje". A magánénekeket Sámson Mária, Budanovics Mária, Gábor József és Kálmán Oszkár az Operaház művészei éneklik. Húsvéthétfőn délelőtt tíz órakor Beliczay F-dor miséje. Az összes zeneelőadásokat Pichler Elemér karnagy vezényli. (*) A Burgszinház tagjainak vendégjátéka. A Burgszinház tagjai kedden Fulda Lajos vígjátékát, a Jugendfreundot adják elő a Vígszínházban. Walden Harry mellett főszerepet játszik Zoska Károly, a bécsi közönség egyik dédelgetett kedvence, aki nemcsak vidám alakításaival, de számos színpadi műveivel is szert tett nagy népszerűségére. Marr Hans szintén ez WNflAVWWVWWWVW*i/VWWWW VWW Sok mufió nő, hogy a férfi szíveinek segélyével sebezhető meg legkönnyebben: Yes porcellán-puderrel Yes szappannal és Yes arckrémmel mert ezek örök szépítő varázsa a legjobb fegyver Yes porcellánpudorra 1, 3 és S.— kor. Yes todletta-szappan ára — — 1.99 kor. Yes arckrém Ara — — — — 3— kor. Főraktár Magyarország és Ausztria rétzére. Erényi Béla Diana gyógytár» Budapest, Károly-körút S. Hém. MT Kaphat* Hrindonfittl