Pesti Napló, 1916. április (67. évfolyam, 92–120. szám)

1916-04-18 / 109. szám

135 Kedd PESTI NAPLÓ 1916. április 18. Darka krónika. Ji könnyű irodai munka — Végrendelet — P. X. srályázat.) Szilágyi János bihari földmives be­állított budapesti gyári részvénytársasághoz, miután tudomására jutott, hogy ott több tisztvise­lőt keresnek és nagy bőbeszédüséggel ajánlotta Jani fiát felvételre. Az igazgató kérdezte Szilágyit, hogy a fia hány nem és milyen iskolát végzett. — Hát instálom — feleli Szilágyi János — a gyerek csak két elemi osztályt végzett, de nagyon értelmes és ugy is, akár egy nótárius. Az igazgató mosolyogva megjegyzi, hogy két elemi osztálylyal nem alkalmazhatja a gyereket; a gyár feltétlenül megkívánja az érettségit. — Bocsánatot kérek nagyságos igazgató úr, ide a gyerek olyan könnyebb irodai munkára azért mégis nagyon alkalmas lenne, mert igazán mon­dom, nagyon szép írása van! — Hát mi legyen az a könnyű irodai munka? — kérdezi az igazgató mosolyogva. Hát instálom alásan, ugy gondolnám, hogy a levelei­ aláírására a nyerek nagyon megfelelne! (a. K.) * (Pályázat.) Egy gazdag kézdivásárh­elyi csiz­madia utolsó óráját érezvén közeledni, végrendel­kezett­ Végrendeletének befejező részében eltemette­tése felől intézkedik a következő módon: „Végül óhajtom és meghagyom, hogy örökö­seim egyszerű tölgyfakoporsóban temettessenek el, mert az érckoporsóról azt hallottam, hogy az nem egészséges" stb. (Pásztor.) * (Pályázat.) A bácskai svábok a puha és ke­mény mássalhangzókat felcserélve használják, ami beszédjüknek sajátosságot ad. Így, mikor az egyiktől azt kérdezték, milyen névre fogja újszülött fiát keresztelni, büszkén fe­lelte: „hja, nálam az abc szerint megy. Első fiam az Ádám, a második a Raul, a harmadik a Ceppi, a negyedik a Dóni, a most született ház nem lehet más, mint Garl" Vagy mikor a palánkai gőzmalom előtt fel­halmozott zsákokon levő B. T. belüli jelentőségét kutatta valaki, megütköztek fölötte, hogy még az is kérdés tárgyát képezheti, hiszen világos: „Balankaer Tamimil!" Hát ezeknek a derék sváboknak volt képvise­lőjük hosszú éveken át Gromon Dezső, a vajszka­brogyáni birtok hajdani ura, Bácska főispánja, később honvédelmi államtitkár és közismert grand seigneur, akit mód fölött szereltek és nagy­rabecsültek a választói nemcsak egyéni tulajdon­ságaiért, de azért a sok gyengéd figyelemért is, amivel őket valósággal elárasztotta. Így például so­hasem mulasztotta el, hogy választóinak névnap­jára, más családi alkalmakra ne gratuláljon és tömegesen érkeztek az elefántcsont papírra nyom­tatott címeres névjegyek a jó svábok tiszta hajlé­kaiba a rövid jelzésekkel: p. c. — p. p. c. — p. f., stb. . De bir ezek a betűk rejtélyesek maradtak előttük, amíg csak a kegyelmes úr, aki gyakorta lelátogatott hozzájuk és szeretett velük elbarát­kozni, meg nem magyarázta azok jelentőségét, összecsapták a kezüket a bámulattól, hogy milyen egyszerű ez a dolog és hogy ezt ők ki nem VA^AA^VWVVWWVVWWWVVWVWVW találták! Hiába no, az urak az okosak, hát még a kegyelmes ur! Gondoltak hát nagyot és ők is csináltattak névjegyeket s a legelső alkalommal — éppen nevenapja volt a kegyelmes urnák — tömegesen küldték el neki ezekkel a betűkkel: p. x! Már most a képviselő volt zavarban a betűk jelentőségét illetőleg. Be is vallotta nekik alka­lommal, hogy bizony ő nem érti mit jelent a p. x! A svábok diadalmasan összenéztek. Hiszen a dolog egészen világos: p. x. pleibnsz xund! (,,Zivatar", Szeged.) Nem lett drágább semmi a Porcellán- Házban ÓRIÁSI RAKTÁR egész konyhabe­rendezések- nászajándékok, kelen­gyék, katonai, és kórházi berende­zésekből A RÉGI OLCSÓ ÁRBAN Takács, Baross-tér* 4. w\/VWVVWWVWVWWWWWVWVWW SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET (*) Komödie der Worte. A bécsi Burg színház művészei ma a budapesti Vígszínház­ban három Schnitzler-egyfelvonásost játszottak. A három dramatizált novella (és ez nem­ lebecsülés, hanem csak megállapítás, dicséret szinte, hiszen nincs a novellánál szebb és tökéletesebb) minden egyfelvonásos menthetetlen erényeivel ékes, ment­hetetlen hibáitól nyomorék- kerek, befejezett, tel­jes munkák, ám a kényszerű expozé elkerülhetetlen hosszadalmasságai miatt az elejükön sulák és bé­nák. A három kis darabot egyetlen filozofém­a köti össze, filozoféma, szándékosan használjuk ezt a szót, hiszen Schnitzlerről van szó, aki a legnagyobb problémákat is csillogó elmésségekben oldja fel.Ám ez elmésségek mélyek, gyakran keserűek is, mint az igazság gyökere és minden szalon aforiz­ma kelyhében két szó csillog és ijeszt: halál és szerelem. Egy orvos, egy színész és egy író házas­sági tragikomédiáját írja meg Schnitzler és ha nevezetes földijére, Freudre hallgatunk, akkor e m­il­eti választásban sok öntudatlan lyraiságot fe­dezhetünk fel, hiszen nagyon jelentékeny színházi író — Schnitzler — polgári foglalkozására nézve orvos. Mély és gyönyörű volt az első, művészi ön­m­­egtagadásban tiszta és artisztikus- Erősebb szín­ház a második, nem vak életfilozófiájára, de az irodalomnak és a színháznak egymáshoz való vi­szonyában is bölcs megalkuvás a harmadik- A nagy háború alatt írta Schnitzler e három egyfel­vonásosát, de nemes elszigeteltségében nem a mai­ nap, hanem az örökélet és az örök szenvedelemnek problémáit választotta. Bécsi, elmés és mégis mély, néhol egy játszi Ibsennek tűnik, noha a helyzet külső­ségei gyakran a Sardoura emlékeztetnek. Az utolsó darab például teljesen a ,,Váljunk el" má­sodik felvonása. De ez nem baj, a színpadon so­sem lehet egészen újat adni és egy olyan finom fó, mint Schnitzler, még a Sardou-féle rózsa­lugast is szív és elme benső és intim atmoszférájá­val tudja telíteni. Nem lett nagyobb, nem is ki­sebb a három új darabban (15—17-ik egyfelvoná­sosában) a régi Schnitzler maradt és ennek mindannyian csak örülhetünk. A szereplők közül különösen Harry Walden és Medelsky kisasszony tudták a szerzőt szolgálni. Mayer úrhlgy, Frank úr és egy kiváló epizódista, Strebinge neve említ­tessék még dicsérettel. Nem­ az összes szereplők voltak azok, akik a darabot Bécsben is játszszák, rendezés és kiállítás messze mögötte áll Rein­hardtnak. A közönség a második, az irodalmilag leggyöngébb, színpadilag legügyesebb darabnál melegedett fel és azóta ki nem fogyott a tapsból és tetszésből. (1. 1.) (*) Mészáros Giza megvált a Vígszínháztól. Hegedűs Gyula távozása után ismét érzékeny vesz­teség érte a Vígszínházat. Mészáros Giza a kiváló tehetségű és népszerű művésznő, akinek nagyszerű alakításaihoz a Vígszínháznak annyi emlékezetes sikere fűződik, felbontotta a szerződést és minden valószínűség szerint azt a szerződést fogadja el, amelyet a Modern Színház ajánlott fel a kitűnő művésznőnek, aki ez esetben ősztől kezdve a kaba­réban és a belvárosi új színházban lép fel. Mészáros Gitza hiányát bizonyára sajnálatosan érezni fogja a vígszínházi ensemble, amely az utóbbi években értékes tagjait vesztette el. (*) Strauss Rikárd beteg, Kraskóból jelent­ik. Mint a „Kuryer Godzienny" jelenti Varsóból, Strauss Rikárd, aki hangversenyének előkészítése céljából utazott oda, megbetegedett. A komponista betegsége miatt a hangversenyt nem tartják meg. (*) Három a kislány. A Vígszínház legkö­zelebbi újdonsága a Három a kislány, melyet vasárnap adnak először, a következő szereposztásban kerül bemutatóra: Schubert — Környey Béla, báró Schober — Csortos Gyula, Schwindt — Sziklai József, Kupfel­wieser — Pártos Gusztáv, Vogt — Fehér Arthur, gróf — Ditrói Mór, Tsch­oll — Vendrey Ferenc, Mária, a felesége — Haraszti Hermin, Médi — B. Kosári Emma, Édi — Gerő Erzsi, Hédi — Hanti Hanna, Griss Lucia — Mészáros Giza, Brunéder — Kardoss Géza, Bin­der — Kerrienes Lajos, Házmesterné — Csatai Janka, Stingl — Győző Lajos, Krautmayer — Bogyó Zsig­mond, Weberné — Kürti Sári, Rézi — Rozgony Ili, Pikkolo — Balogh Klári, Novotny — Bárdi Ödön, Róza — Dénes Rózsi, Főpincér — Urai Tivadar.. (*) Moissi tüdőbajt kapott a hadifogságban. Bernből érkező hír szerint Moissi Sándor, a híres német színész, — akit Budapesten is jól ismernek a Reinhardt-előadásokból, s aki múlt szeptember­ben mint repülőtiszt francia fogságba esett — a hadifogságban tüdőbajt kapott. A német Vörös­kereszt Egyesület mindent elkövet, hogy a beteg művészt Svájcba szállítsák, ahol sok súlyosan se­besült vagy nagybeteg foglyot ápolnak, de mivel Moissi szökést kísérelt meg, a franciák nem akar­ják kiadni. (*) Jótékony célú matiné. A VII. kerületi harmadik számú közgyámi bizottság április 24-én dél­előtt tizenegy órakor a Rákóc­zi-úti Apollóban jóté­konycélú matinét rendez, amelyen dr. Bánóczy Dezső és Forgács Rózsi Bródy Árpád: „Svengali doktor" cí­mű jelenetét adják elő. Közreműködnek még: Sámson Mária, Kálmán Oszkár, Rigócz Mariska, Szántó Bo­riska hegedűművésznő, Schusny Miksa hegedűművész, a művészeket zongorán Fletschner Antal, az Operaház korrepetitora és György Albert kísérik. A T. Apolló a helyiségen kívül még ingyen mozgóképeket is ad. (*) Egyházi zene. A belvárosi plébániai templomkar nagyheti műsora. Nagycsütörtökön d. e. kilenc órakor Kirie és Gloria Stehle „Salve Regina" miséjéből. Graduale : „Christus factus est" Führer-től. Otteriorium „Dextera" és „Osabitaris" Haller-től. Nagypénteken délelőtt tíz órakor: Roselli: „Adoramus", Passió: „Popule meus" Visfona-tól. Haller: „Vexilla". Croce: „Tenebrae". Nagyszombaton­­ kilencórai nagy­mise alatt Seyler G-dúr miséje zenekarral, Graduale és Vespera Misterertel. Délután hat órakor a feltá­madás szertartása alatt: "Quare obdormis", négy szó­lamú vegyeskar és „Domine probassi" zsoltár Kersch Ferenctől, „Regina coeli" Lotti-tól és „F­antum ergo" Kosch-Hellmesbergertől, melyben a hegedűszólót Roz­gonyi Ágnes hegedűművésznő játszsza. Húsvétvasárnap délelőtt tíz órakor: Liszt Ferenc: „Koronázási miséje". A magánénekeket Sámson Mária, Budanovics Mária, Gábor József és Kálmán Oszkár az Operaház művé­szei éneklik. Húsvéthétfőn délelőtt tíz órakor Beliczay F-dor miséje. Az összes zeneelőadásokat Pichler Ele­mér karnagy vezényli. (*) A Burgszinház tagjainak vendégjátéka. A Burgszin­ház tagjai kedden Fulda Lajos vígjátékát, a Jugendfreundot adják elő a Vígszínházban. Walden Harry mellett főszerepet játszik Zoska Károly, a bécsi közönség egyik dédelgetett kedvence, aki nemcsak vi­dám alakításaival, de számos színpadi műveivel is szert tett nagy népszerűségére. Marr Hans szintén ez WNflAVWWVWWWVW*i/VWWWW VWW Sok mufió nő, hogy a férfi szív­einek segélyével sebez­hető meg legkönnyebben: Yes porcellán-pud­errel Yes szappannal és Yes arckrémmel mert ezek örök szépítő varázsa a legjobb fegyver Yes porcellánpudor­­ra 1, 3 és S.— kor. Yes todletta-sza­ppan ára — — 1.99 kor. Yes arckrém Ara — — — — 3— kor. Főraktár Magyarország és Ausztria rétzére. Erényi Béla Diana gyógytár» Budapest, Ká­roly-körút S. Hém. M­T Kaphat* Hrindonfittl

Next