Pesti Napló, 1917. szeptember (68. évfolyam, 218-243. szám)

1917-09-22 / 236. szám

6 Szombat PESTI NAPLÓ 1917. szeptember 22. vissza. Az összes foglyok számát még nem lehetett pontosan megállapítani, csak annyi bizonyos, hogy a kétezret meghaladja. Négy ágyút is zsákmányoltunk. Amerika Ib­m 1 1" Argentina szakit Németországgal London, szeptember 20. A Reuter-ügynökség­nek jelentik Buenos­ Airesből. A szenátus csaknem egyhangúlag szavazta meg a N­­émetországgal való diplomáciai összeköttetés megszakítását. A határo­zatot most a kamarának fogják beterjeszteni. A közvélemény nagyon pártolja a határozat végleges elfogadását. ©3as2 harctér Az olasz király egymillió katonát kér az entantetól Berlin, szeptember 21. Az olasz király párisi és londoni utazásának céljáról következőket tudta meg a Kreuzzeitung hágai levelezője: Viktor Ema­nuel e látogatása alkalmával arról akarja felvilá­gosítani Olaszország két nyugati szövetségesét, hogy Olaszországnak Trieszt és Trient meghódítá­sához segítségre van szüksége. Olaszország belső helyzete nagyon kiélesedett és hogy ha megtud­nák, hogy a háború e beígért céljait nem lehetne elérni, kitörne a forradalom. A legnagyobb mér­tékben megokolt tehát, hogy a nyugeti hala­dok egymillió katonát küldjenek az olasz frontra, mert csak így lehet elérni a háború célját és Olaszor­szágot a belső összeomlástól megmenteni. Szerdán alakítják m­eg a végleges orosz Kornássyt Oroszországban most szélcsönd van. Az ellentétek a munkástanács többsége és Ke­­renszki között ugyan változatlanul fennálla­nak, de a munkástanács nem akarja egyma­gában megindítani a küzdelmet Kerenszki és a direktórium ellen. Szeptember 25-én ül ösz­­sze Pétervárott a forradalmi demokrácia szer­vezeteinek országos konferenciája és ez fog határozni arról, hogy csakugyan felvegye-e a harcot az orosz proletáriátus az államhata­lom kizárólagos birtokbavételéért. Ez a küz­delem természetesen mindenekelőtt Keren­­szkinek és a direktóriumnak távozását tűzné ki hadicélul. Egyre több jel mutatkozik arra nézve, hogy Buchanan, a pétervári angol nagykövet részt vett Kornilov államcsíny­jének előkészí­tésében vagy legalább is már előzetesen tu­dott az orosz hadvezér szándékairól. Bucha­nan mindene­stre hasznos tanácsokkal lát­hatta el Kornilovot, hiszen ez az élet szernű­, erős kezű angol diplomata fontos szerepet töltött be a márciusi forradalom előestéjén is. II. Miklós békevágyának szimptómái a duma progresszív blokkja mellé állították Buchanant, akinek nagy része volt abban, hogy a mérsékelten ellenzéki orosz pártok is beleegyeztek a cár erőszakos eltávolításába. Buchanan forradalmának az lett volna a célja, hogy Oroszországnak felelős parlamen­táris kormányt szerezzen, élén a feltétlenül háborús párti Miljukovval és Gucskovval. De a kocka másképp fordult, az orosz forrada­lom jobban sikerült, mintsem Buchanan gon­dolta volna és­ így nem valószínűtlen, hogy az angol diplomácia most szívesen támogatott egy olyan kísérletet, amely háttérbe akarta szorítani a proletariátus szervezeteinek befo­lyását. Az orosz békemozgalom nagy erőre növekednek, ha kétségtelen dokumentumok merülnének fel Buchanan szerepére nézve. Az orosz kabinet végleges megalakítása Rotterdam, szeptember 20. A ,,Daily Telegraph“ jelenti Pétervárról 18-iki kelettel. A teljes kabinet megalakítását a szovjet szer-­­­dai konferenciája utánra halasztották el. .Nem hiszik azonban, hogy a konferenciának dön­tő hatása lesz. Kaledin önigazolása Novocserkaszk, szeptember 20. (P. T. I.) A kozákok önkormányzati bizottsága tagjainak gyűlé­sén Kaledin hetman beszédet mondott, amelyben kifejtette az ideiglenes kormánynyal szemben kö­vetett magatartását és határozottan kijelentette, hogy sohasem törekedett a régi kormányrendszer helyreállítására, sem arra, hogy a Don-terü­letet politikailag elválasszák Oroszországtól. Kalidein megism­ételete azt az állítását, hogy Kornilov moz­galmáról egyáltalában nem tudott és beszédét e szavakkal végezte: — Nem akarok elrejtőzni a kozák csapatok háta mögé. Kész vagyok a bíróság előtt megjelenni, hogy a kormánynyal szemben való minden csele­kedetemet tisztázzam. Kornilovot nem büníeiik meg Frankfurt, szeptember 21. A „Newyork Herald“ pétervári jelentése szerint Kerenszki kijelentette, hogy Kornilovot tiszta hazafias okok késztették fellépésére s így a k­ormány nem fog eleget tenni a Kornilov ellen elren­delt jogi rendelkezéseknek. Azzal a lehető­séggel is számolnak, hogy Kornilov és Ke­­renszki kibékülnek. Az orosz hadsereg átszervezése Pétervár, szeptember 21. Verhovszkij hadügyi miniszter a munkás- és katonatanács főbizottsá­gában kijelentette, hogy fő feladata az lesz, hogy újra felépítse a hadsereget, amely Oroszországot­ megvédelmezheti a külső és belső ellenséggel szem­ben. Az egész legfőbb hadvezetőséget méltó szemé­lyiségekkel fogják pótolni, akik a legénység bizal­­mát bírják. A legénység állományát a mögöttes or­szágrészekben tetemesen csökkenteni és a fronton levő csapatok állományát oly mértékben fogják emelni, hogy kivívhassák a győzelmet az ellenség felett. Nekraszov, Plechanov , Cserno­v — Kor­­nilov-pártiak Zürich, szeptember 21. A Kornilov ellen le­folytatott vizsgálat kiderítette, hogy Nekraszov, Plechanov és Csernov volt miniszterek vele egy kézre dolgoztak és részük volt a Kerenszki meg­buktatására irányuló tervben. Kerenszki azonban a három politikust nagy népszerűségük miatt nem meri elfogatni. Michaelis csütörtökön nyilatkozik a hadicélokról Hollandia is támogatja a pápa békeakcióját A berlini politikai körök úgy tudják, hogy Michar­ics kancellár a birodalmi gyűlésen rész­letesen kommentálni fogja a pápai jegyzékre adott választ, amint a nyári szünet leteltével újból találkoznak majd a német képviselők. A Painlevé-kormány bemutatkozása után megejtett szavazás elől 178 képviselő kivonult a francia kamara ülésterméből. A szocialista párton kívül Caillaus hívei is tartózkodtak a szavazástól. Az argentínai szenátus kimondotta a di­plomáciai összeköttetés megszakítását Német­országgal. Ez az új szövetséges nev­ nagy ak­vizíció az entente számára. Hadihajói nincse­nek Argentínának és egész kereskedelmi hajó­tere százezer tonna, ennek is szinte a fele vi­torlás hajókra esik. Csak némi anyagi káro­sodást jelent Németország számára az új el­lenség. A legutóbbi békeévben már közel nyolcszázmillió márka értéket ért el a német­­argentínai kereskedelmi forgalom. Ezzel ará­nyosak a német invesztíciók Argentínában. És ez a derék köztársaság most alighanem sietve lefoglalja majd a német befektetéseket. A kancellár véglegesen nyilatkozik a hadi­célokról Berlin, szeptember 21. A ,,Berliner Ta­geblatt“ jelenti. Politikai körökben arra szá­mítanak, hogy a kancellár a birodalmi gyű­lés egyik legközelebbi ülésén a belga kérdés­ről és több más háborús célokról is nyilat­kozni fog, még­pedig sokkal határozottal n­em és részletesebben, mint azt eddig akár ő, akár elődje tette vagy megtehette. Hollandia is támogatja a pápát Berlin, szeptember 21. A „Morgenpost“ jelenti Zürichből. A Neue Zürcher Zeitung Amsterdam­ levelezője arról értesül, hogy a hollandi kormány a pápa béketörekvéseit — ahol csak alkalom kínálkozik — nyomatéko­san támogatni fogja és ezzel a királynő kife­jezett akaratát teljesíti. A berni nemzetközi kongresszus Bern, szeptember 21. A Presstelegraph érte-­­ sülése­ szerint a tartós béke központi szervezetei-­­ nek végrehajtó bizottsága, amely semleges és had­viselő országok képviselőiből áll, egyhangúlag el­határozta, hogy kezdeményező lépést tesz nemzet­közi kongresszusra, amelynek feladata a népek békéje kérdésének tanulmányozása. Ha a hadvise­lő kormányok saját alattvalóiknak útleveleket ad­nak és a semlegeseknek megengedik az átutazást és így lehetővé teszik a kongresszus megtartását, úgy a kongresszus október 15-én és a következő napo­kon tartja meg tanácskozásait Bernben. Ott első­sorban a népek békéjének szervezését beszélik meg. Másodsorban néhány kérdést állítanak fel, s az ezekre beérkező válasz lesz az előfeltétele annak,­­ hogy a népek békéjét a helyes alapon építsék fel.­­ Ezután a nemzetiségek jogaival, a leszereléssel és a­­ népképviseletnek a külpolitikára való befol­tásá­­sával foglalkoznak. Kifejezetten hangsúlyozzák, hogy a kongresszus kizárólag e jövő jogi organi­záció megteremtésének szenteli munkáját, míg a háború befejezésének kérdése nem képezi vita tár­gyát. A központi szervezet elnöksége az új nem­zetközi tanulmányi bizottság száz tagját hívta meg elsősorban, továbbá száz tekintélyes személyiséget a hadviselő és semleges országokból, elsősorban parlamenti férfiakat és a nemzetközi jog tudósait, valamint a kereskedelem vezető személyiségeit. A végrehajtóbizottság a hadviselő kormányokhoz fordul, hogy a kongresszus résztvevői részére ad­janak útleveleket. Békeértekezlet Washingtonban Rotterdam, szeptember 21. A Newyork Herald washingtoni jelentése szerint Lansing államtitkár és a Washingtonban akkreditált entente nagyköve­­tek részvételével több nap óta folytatólagos érte­kezletek vannak, amelyeken eddig kiszivárgott hí­­­rek szerint, a tárgyalások a legújabban felmerült béke­jelenségek körül forognak. A Newyork He­' rald jól beavatott tudósítója határozottan hangsú­lyozza, hogy Washingtonban igen kedvező a han­gulat. Hearst Wilson ellen Becsületes békét ajánl Berlin, szeptember 21. A Loka’­anzeiger-nek jelentik Hágából: Hearst megtámadja Newyork American című lapjában Wilson elnököt és politi­káját, amelyet háborús politikának mond. Azután így folytatja: Franciaországban levő tisztjeink jelentik, hogy­ a szövetségesek elveszítik a háborút, ha nem küldö­dü­nk elegendő hadianyagot, hajót és embert. Ha erre nem vagyunk képesek, semmi célja sem volt annak, hogy a szövetségeseknek a háború folyta-; tását ajánljuk. Saját tisztjeink jelentése szerint Németországnak még több millió kiképzett kato­nája van tartalékban. Hogy Ausztria-Magyarok­­nak, Bulgáriának és Törökországnak mekkora a tartalékja, azt nem tudjuk. Az ententenak öt millió katonája van Franciaországban, az olaszokat pe­dig Ausztria-Magyarország minden különösebb fá­radság nélkül leköti. Az entente görögországi had­serege éppen úgy állhatna az Északi-sarkon. Az angol hadseregeket Mezopotámiában és Egyiptom­ban könnyűszerrel lefogják a törökök és a bolgá­rok. Oroszország megszűnt a háború tényezője lenni. Az egész probléma a németek nyugati front­jának áttörése, tisztjeink azonban azt jelentik, hogy az öt millió főnyi angol-francia hadsereg ehez nem elegendő. Hogy mennyi ember lenne hozzá elegendő, ha a németek odavetik tartalé­kaikat és az orosz fronton levő hadseregeiket is, azt nem tudhatjuk. Nekünk azonban legalább négy millió embert, sőt talán két­szer annyit kel­lene odaküldenü­nk hadseregeink megerősítésére. Föltéve, hogy ennyi embert ki tudnánk képezni és fölszerelni és hogy a tengeralattjáró naszádok nem pusztítanák el hamarabb az entente kereskedelmi hajóit, mint amilyen gyorsan mi építeni tudunk és valamennyi kereskedelmi hajónkat, az óceán­­járókat és a partmenti szolgálatra valókat is át­építhetnénk csapatszállító hajóvá, akkor is leg­alább öt-hat esztendőre lenne szükségünk, hogy lehetővé tegyük a szükséges mennyiségű amerikai csapatnak Franciaországba való elszállítását. A tengeralattjárók azonban, sajnos, időközben nem­

Next