Pesti Napló, 1917. december (68. évfolyam, 296–320. szám)

1917-12-25 / 316. szám

EnM tisztviselője súlyos felelősség terhével január 1-től kezdve köteles elrendelni és a miniszter utasításai­nak megfelelően a törvényhatóság egész területén egris nem végrehajtani. Nyugalomba vonuló bankigazgató, Frenden­berg ft»fa«­ a magyar LesuAmitáló és Pénzváltó Bank Aruoritinyjaink ügyvezető igazgatója, egészségi okok­ból ez év végén megválik az állásától. Frendenberg 34 esztendeig hivatali m­snkássága során as hitére, felvi­rágoztatása ferti­e igen »agy ér­tem«ikon »zcrach. Az Igazgatóság nehezen ivé­fülözhetné a kitűnő Miskemlbert és ezért arra kérte, hogy tartsa meg a bank érdekkö­rébe tartozó felü­­k­böző ipart és kereskedelmi válalat igazgatóságában régebben elfoglalt áfásait. Jerew Jeo­beng erre vállalkozott is. A téli vetések Romániában. A romániai né­met katonai parancsnokság jelentése szerint, a buzá­val bev­etett terí­let 300.000 hektárral nagyobb, mi a m­utt évi volt és pontosam 1.230.000 hektárt tesz ki A búzával bevetett terület nagysága megfelel a legfőbb békés gazdasági évben kimutatott területnek. A kávéházi tőzsde a mai ünnepi hangulatban szokatlanul csendes volt. Inkább a tegnap meg­beszélt üzleteket perfektuálták a tőzsdei emberek. Következő kurzusokról hallottunk: Magyar hitel 1320—1330, Agrár 1045, Fabank 828, Magyar Bank 860, Osztrák hitel 883. Az új ööröhségi adó. Röviden ismertettük már a vagyonátruházási illetékről szóló törvényjavas­latnak az örökségi adóra vonatkozó rendelkezéseit. Eddig az illetékkulcs kizárólag a rokonság fokához alkalmazkodott és az örökség, vagy hagyomány ért­­ének egy százaléka volt ha a kszármazók és 10%, ha távolabb állók voltak az örökösök. Mint már jelentettük, a javaslat a rokonsági fokon kívül az örökség nagyságát is tekintetbe veszi és ez alapon három csoportba osztja az adóköteles feleket. Első csoportba a legkzelebbi roknnok: le­menők, felmenők és házastárs tartoznak. Itt az illeték a vagyonérték nagyságához mérten 1—35,5 százalékig emelkedő. Második csoportba tartoznak :­ testvérek, ezek leszármazói és azok -kik az örök­hagyóval szolgálati viszonyban állottak. Ezek örökségi illeték cimen az örökség értékével emel­kedően 5—13 %-ot fizetnek. Min­den egyéb örökös a harmadik csoportba tartozik és 10—20%-ig ter­jedő illetéket fizet. A progresszivitás tekintetében nem éppen radikális a javaslat, mert egy millió koronát meghaladó örökségnél a maximális ille­tékkulcs általános illetékkulcs lesz. Érdekes, hogy Franciaországban már a háború előtt is 29% volt az örökségi adó maximuma. Angliában pedig 2596, Németországban pláne 85%-os illetékkulcs is van. A régi adótételhez képest azonban a javaslat így is 100—350 százalékos emelkedést jelent. Hogy az állami bevételekben milyen többfélét vár a pénzügyminiszter a felemelt örökségi illetéktől, a javaslatból nem tűnik ki. „ötszáz esztendőre birven el vagyunk látva kálival", — mondotta Suddekopf, a német káli­s­zindikátus igazgatója agy. újságírónak, aki meg­kérdezte tőle, igaz-e a Reuter jelentés, amel­y szerint a német kálitelepek legrövidebb időn belül kime­rülnek, ötszáz esztendeig nemcsak a németországi szükségletet, de az igen jelentős exporttot is ké­nyelmesen tudják fedezni, a német kálisettelepek. Megérzik ugyan a szénhiányt és a munkáshiányt, de hogy a produkciójuk a háború alatt is milyen jelentékenyen fejlődött, azt csak később fogja meg­tudni a világ, amikor már közölni lehet, hová és milyen óriási mennyiségű kálit exportáltak a né­metek. Békekötés után is egyike lesz a káli a leg­főbb német exportcikkeknek és a valutajavító akció során nagy eredményeket vár tőle a káli­szindikátus vezetője. A denaturált szesz aj maximális ára. A pénz­ügyminiszter rendeletet adott ki, amelylyel a­­terkvtu­rált szesz a,i maximális árafot a következőképp ál­la­pít­ja meg : Denaturált szesz nagy­on 360, kicsinyben­­370, palackokban való eladásnál 410 korona 100 hek­toliterrő­ tönkiírt. A kiskereskedelemben 1 liter denatu­rált szesz palackokban legfeljebb 4.2* koronáért dra­.••ilható. ÜZENETEK­ ­Névtelen levelekre nem válaszolunk, adunk vissza. Kéziratot sem Egy csíszető. Az előr 5 használható telefont az amerikai Graham Bell készítette 1875-ben. Előtte már konstruált egy primitiv telefont 1861-ben a német 11 eis Fülöp is, ez azonban praktikus haszná­latra még nem volt alkalma«. — G. E.f Királyháza. A jövő év (1918.) elején. — Ez» régi elöfizetö. For­duljon a Rongy kőzpontho® (Budapest, V. Váci­nt 34.). — 8. Gy. Álnév. Igazi neve: Trócsányi Zoltán (Budapest, Műegyetem). — R. K.-né bánya, Szeged. Február 1—18. közt lehet beiratkozni. Kezdheti a tanfolyamot a második sem­esterben is. FELE&ŐS SXBRS.B5ZTŐ: LIPTAI­­MRE KIADÓTUL/K­DOHOu A «PESTI NAPLÓ» RÉSZVÉNYTÁRSASÁG . Ff&BLös h*Ö4I vAtu PESTI NAPLró 1917. december 35. IS LILA ÄKAC ELBESZÉLÉS IRTA: SZÉP ERNŐ — Mit sóhajtoztk­ itten? — Ásitottam — mondom és imitáltam egy ásítást, hogy igazoljam magamat. — Kérlek, ilyen buta nő mellett­­— mondom — muszáj ásítani. El volt fordulva, láttam, hogy elnéz. Ő is sóhajtott. — Hát te mit ásítasz? — Hagyjon már — mondja — menni akarok. Kedvetlen volt a hangja. Ki akarta szaba­dítani a kezét. — Nem megy még. Ülj csak itt széps! Mondd már, te mi vagy? Otthon vegy még? — Naa, bizonyisten, engessen. Odahajolt, hogy a kezét jobban el tudja rántani. A szalag a kalapjáról az a ocuxito? ért. Megkívántam hirtelen azt a tiszta fehér ircot. Meg fogom ezt a lányt itt csókolni. Egy ilyen csóknak a szívemhez semmi köze. Ettől még olyan boldogtalan lehetek, mint, egy ház. Csak megcsókolom, aztán hadd menjen. — Ijj, ne szorítsa a kezem. Ne tartson itt fel, tényleg micsoda eljárás ez, engessen menni. — Te­­kigyó, még nem is ismerlek és más­ét akarsz hagyni? — Jáj, a­z ujjam. Fáj, nem hallja? Mit gondol, majd itt ülök magával a szigetbe. Mi vagyok én? — Én nem tudom, mi vagy. Hát mi a pol­gári állásod, áruld el már az istenért. — Mit törődik avval. Az anyámnak vá­gyóik a lánya.­­— Te házilány vagy? — Házi vagyok és kész. Úrinő vágyóik, nahát. Jaj, nem engedi a kezem. Dobok­ egy pár talktust a két surfjával a földön. •— Hadd csókoljalak meg. — Hopogyne. — Akkor elengedlek. Hajolj ide, megcsó­koltad. • '• ' • ' .— Sieteki­d­e- No. v •— A kezem, hallja, én ... — No. Iladd csókoljam meg a szádat —­ Inkább ne. — Nem engeded a szádat megcsókolni? .— Cha­gyjon. •— Ilát akkor a fogadat. Hadd csókoljam meg a fogad­at. . Végre visszajött a nevetése, nem tudom, eddig hol volt eltévedve. — Forrja, itt van. Úgy csinált, mintha kivett volna egy fogat a szájtból és nyújtotta. — Ham — bekaptam egy ujját. — Most mind a két keze nálam volt. — Adsz egy csókot? — mondtam, úgy, hogy az ajkaim nem értek egy­máshoz, mint aki szivart tart a fogai közt és beszél. Kirántotta az ujját a számból és rázo­gatta, mintha megégette volna. — Ni, hogy megharapta. Fene egye meg magát.­­ — Borzasztó. Mutasd. —­ Nézzen ide, itt a foga helye. Hozzáhajoltam, az orrom elé dugta az ujját. Megkaptam a balkezemmel a derekát, el­engedtem a kezét, a másik kezemmel a két or­cáját fogtam be, mint egy nagy harapófogóval és odahúztam a fejét a kalapom alá. Szájon­csókoltam. Nem tudta a s­ráját olyan hirtelen összeszorítani, csak a csók alatt éreztem, hogy nyávogva erőlködik, hogy a száját behúzza. Meleg levegő jött az orrából az arcomba. Meg volt csókolva. Elengedtem. Felugrott, elfordult. Visszafordult. — Disznó. Képzelheted, menyire megsértődtem. A szám vizes volt a szájától. Szívélyesen néztem föl rá. A kalapom hátrament a fejemben, úgy hagy­tam. Megláttam a ligeti tó hídján a világos lámpákat egy sorba mosolyogni. A híd alatt a fényes fek­ete vizén két hattyú lassan úszott, mintha mindig megállanának. Eltüntek. A fák sötétzöldek voltak. A csillagok fenn voltak. Villamoscsengés hallatszott és a lilőpit­togta­tás. Éreztem valamit,, azt, hogy étek és ez jó volt. A lány a kalapját ráncigálta a két kezével. — Itt a bugyellárisod — mondom •­« At ne hagyd. — Most már boldog? —, mondta dühé­ben. Boldog. Ha ezt a szót hallottam, min­dig a szivembe ment a nyilalás és úgy let­tem, mintha szédülnék, de nem a fejem szé­dül, hanem lejebb, a lelkemben szédül min­den, mint egy kiállítás, ami elkezd forogni s elhomályosodik. Boldog. Direkt mosolyogtam, úgy néztem a laily kalapját Úgy vehette, hogy büszke vagyok vele szemben és mula­tok rajta. N­a az a nő, az a komoly, az igazi nőm, az az asszony, akitől semmim sincs, csaló egy csúnya zűrzavar a gondolatvilágom­ban, ha ő kérdezné tőlem egyszer, de ném­­­­gy butaságból, hanem valami nagyon ko­molyan és úgy, mintha ünnepnap volna, egy­­ kis szalonspiccel, ragyogva vagy sírva, nem­­ tudom, úgy mélyről és messziről és mégis a legközelebbről olyan hanggal, mint a zúgás a­­ kagylókból, ha kérdezné tőlem: boldog? A tierfoaiud felé néztem, sötét volt és­­ hallgatott a vasrács, a fák álltak előtte, mint valami v­agy szomorú katonáik és a pavillon tetejéről egy nagy fekete tű mutatott az égre­­ felfelé. Azon vettem magam észre, hogy az a lány ott előttem elkezd vihogni: — Ni, hogy néz. Báá! Igaz, ez is itt van. Már nem haragszik Ebben a lányban annyi nevetés van, mint ld a barackban. Micsoda nő ez itt? Különben nem is érdekel. — Adja a ridik­ülőmet Maga marad? Mtoga fám itt szok hálni? — Nem haragszol már? !— Mitt haragudjak — mondta fö fénye­sen és félrerántotta vállát. — Jön vagy ma-­ rad? Felálltam, odaadtam neki a kis tasakját — Én erre megyek — a Stefánia felé fordult. Jaeste megy­?. — Gyere sétálj itt velem egy kicsit — Mit sétáljak, én nem szoktam itt este sétálni. Mi vagyok én? Gondoltam adok egy forintot neki, meg­érdemli. — Kell két kroncsi? — Két kroncsi! — kamgott egyet — Nekem ne adjon. (Folyt, kővj A MAI B­IADÁSOK: Operaház: Faust (Miller) (7). Nemzeti Szinház: Az aranyember (6), Urldivat (7). Vi-szinház: Féltékenység (Vt3), Románc (7). Magyar Szín­ház : A szerető (3 és Vt8). Királyszínház : A csárdáskirályné (S), Sztanbul rózsája (Vt8). Városi Szinházs Három a kislány (3). Padlás­szoba (VaS). Mo­­cra Színpadi Sárgarigó. Karnevál. Muskátli és az új műsor (4 és Vi8). Ápoltó-Kabaré: A bécsi gyors és az új műsor (Vs4, */s6 és vs8). Fővárosi Orfeum 1 Az aranylégy. Hildegarde is a nagysikerű decemberi műsor (Vi1 és */*8). Nemzed Royal Orfeum: A karácsonyi babák, ze­nés, táncos látványosság és az új műsor (Vs4 és %8). Mozgókép OEiion s Fedák Sárival ..Három hét sze­relmes (3, 8A5, Vt7, %9 és 10). Télikert: Brüderlein fein, Marlow Mimivel és Svi­háksttrfang, Somogyi Nusival, Anita Berber stb. (S és 7.10). Uráuiai A Pál­ utcai fiúk, Molnár Ferenc diák­­regénye filmen (3, v26, 6. V18, 9). Kvísifilypalota: A darázsfészek, Steinhardttal és ez Uj műsor (Va4 és '/»8). Folies Caprice 1 Roll Sándor, „A titkos szövetség" és „Der rote Berel­ (V*8). Vasárnap délután Va4 órakor mérsékelt áru családi előadás. A Festi Napló fzti8ipaszát Han­: József 62 -30, 62 -31, 62 - 32, 62-33

Next