Pesti Napló, 1918. február (69. évfolyam, 27–50. szám)

1918-02-06 / 31. szám

2­­Vasárnap PESTI NAPLÓ 1918. február 3. tékáiban egyesíti a finom Eleganciát a csodás ügyes­­séggel. Hadiges és Biller, a külföldön is ünnepelt szűvész-pár, nálunk pompás és művésziesen gyönyörű lépcsőtáncával remekel. Zajos tapsot­ aratnak Dolesch­ és Zielbauer, a fol­k a ja­sszlegények kedvezte hangsze­rét, a harmonikát mesteri­es tökéletességgel kezelik. loussie kisasszony méltóan viseli „a lég tündére" elnevezését. Produkciói bájosak és ügyesek. Igen mulattató Blank, a híres hasbeszélő, kinek „Alfréd" nevű­ bábuja bizonyára a pesti ifjúság kedvence lesz. •Nép sikert aratnak Hollós Terus, Balog Bősike és Hunyadi Emil új magán­számai is. A hálás­­közönség ki nem fogy a csodálkozásból, kacagásból, a mulat­ságból és nem is fukarkodik elismerésével. (•) Wajlner igazgató fe a Deutsches Volks­ !'­eater. Bécsi tudósítónk telefonozza . Kedden este Deutsche­ Volkstheater-Egyesület ülést tartott, amllelyb­en szótöbbséggel elhatározták, hogy Wallner igazgató felajánlott lemondását nem fogadják el s­úútgatják vele a szerződéses viszonyt azzal a felté­tellel, hogy a bizottságnak joga van az 1917/13-iki é­vi­házi év leteltével Wallner igazgatónak az ok megjelölése, nélkül egy színházi év,-re felmondani. (*­ Az igazi fox-trott. A two-step, a laogó és más táncok után most a fox-trott lett a divattánc. Ez az új lánc, amely szóról-szóra rókalépést jelent, tehát távoli rokona a magyar vidéken ma is előforduló ró­katáncnak, nagyon kellemes találmány, kecses és gra­fiózus, amellett elég decens ahhoz, hogy az úri szalo­nok parkettjén is megjelenhessél. Budapesten már meg is vannak az­ apostolai: Sziklai József és Somogyi Nusi, mindketten híres táncosok i maguk is. Ők nép­szerűsítik most az igazi és hamisítatlan fox-trottot. Hogy a fox-trott márkája igazi,­­annak külön törté­nete van. Bécsben van most egy internált amerikai­­.. neo, aki Amerikából az ottani fox-frot-őrület idején került át a nagy vizén. Sziklai és Somogyi Nusi fogta b­iz igáikat és a Télikert egy előadása után a gyorsvonat­tal felmentek Bécsbe. Ott felhajszolták az interneet amerikait, kilenctől háromig tanultak tőle a Bristol egy külön szobájában, délután visszajöttek és este szóltak megint, mintha mi sem történt volna. I . aztán­ minden este eltáncol­já­k a Pityu gróf című ope­rettben az igazi fox-trottot. Nem túlzás, hogy a kö­zönség jórésze ezért a fox-trottért vesz jegyet a Téli­kertbe. (•••) Radmirov Katalin. (Orosz életkép a fel­vonásban. Gorkij eszméje után filmre írta Pakots Jó­zsef. Rendezte Deészy Alfréd. A Star­ filmgyár újdon­sága). A háború előtti orosz társadalom igazi sorstra­gédiáit pergeti le előttünk a Star filmgyár fő legújabb szenzációsan érdekes filmkolosszusa. A Star filmgyár semmi áldozatot sem kímélve, utól­élhetetlen művészet­tel varázsolta élénk a cári Oroszország letört nagy­ságainak utolsó stációját, az éjjeli menedékhelyet és Szibéria szenved­ve itélt áldozatainak lelki és testi gyötrődését. Az éjjeli menedékhelyre jutott emberi sorsok rekonstruáló munkáját Pakots József végezte nagyszerű fantáziával és finom művészettel. Ez a fi­lm attrakció ép­jt úgy örök élményévé lesz a nézőnek, mint Gorkij, a nagy orosz író fenséges munkája, az „Éjjeli menedékhely", amelynek megrázó bevezető re­génye Radmirov Katalin. Radmirov Katalin, ez a va­rázslatos szépségű demimonde tönkreteszi gróf Milov­szky családi boldogságát. A grófné kétségbeesésében öngyilkos lesz és gyermekeit Pavlov, a To­lstoj-szerű emberbarát­ veszi gondjaiba. Amikor már őrült tékoz­lásá­val a grófot koldusbotra juttatta, Bazarov tenoris­tána­k, majd Rudin herceg nagykövetnek lesz a szere­tője s a diplomatának elárulja Oroszország hadi­titkait. Emiatt Szibériába száműzik, ahol viszontlátja Pavlovot, akit intrikáival ő juttatott számkivetésbe. Szibéria gyilkos levegője tüdővészes beteggé teszi Katalint a Pavlov­val együtt hazakerülve, az éjjeli me­nedékhelyen találkozik két áldozatával, a gróffal és a tenoristával. Valóságos szenzáció erejével hat a darab klasszikusan drámai mélysége. A külső keret, amely zománca a nagyszerűen felépített filmkolosszusnak, oly pazar, hogy a Star igazán büszke lehet a film pá­ratlan t­ragy sikerére. Radmirov Katalin fényes, buja otthona, a gróf és a nagykövet fogadótermei, a garden -party, a lóverseny s a szibériai hómezők jelenetei mind Désy Alfréd rendezői talentumát dicsérik. A Star művészgárdája is mindent megtett, hogy a fan­tasztikum miliőben lejátszódó darabot iskolai példá­nyává t­egyék a filmművészetnek. Radmirov Katalin démoni jellemét Góth Annie szubtilis játékművészete sajátszerű, benső finomságú vonásokkal ruházta fel. A rav::.:•: cemimondo szerepében és szibériai rabságának nyomoru­ságában egyformán kiváló. Miovszky grófnő tragikus szerepét Bársony Lilla játssza meghat­ó és közvetlen drámai mélységgel. Nagyszerű karakter­szerepet alakít Lajtai Károly, a tékozló gróf és Réthey Lajos, a paraszt apostol szerepében. Kiválóak még Z­uh József, a tenorista, Turán Gusztáv, a nagy­követ és Kornay Richárd, a rendőrfőnök szerepében. A szenzációsan sikerült filmet február 4-én mutatta be­­társa. A Radmirov Katalinon kívül színre kerül­t.ség Fern Andrával a főszerepben Az áruló csillag című háromfelvonásos bűnügyi dráma is. (*) A Nemzeti Zenede közgyűlése. A Nemzeti Zenede gróf Zichy Géza elnöklésével most­­tartotta köz­gyűlését. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó­ján a közgyűlés elfogadta a költségvetést, elfogadta az­ újonnan módosított alapszabályokat és megerősí­tet­te állásukban Kern Aurél ügyvezető igazgatót és az intézet többi régi tisztviselőjét. Tomka István művé­szi igazgatót az intézet tiszteletbeli tagjává válasz­­­ották. ('••) A farkaskutya. (Az Uránia újdonsága.) 't'ié'-' n különös és újszerű film szerepel az Uránia e b'O műsorán. Különös és újszerű a film, mert a fő­szerepét egy ragyogóan okos és szenzációsan intelli­gens farkaskutya játssza. Egy izgalmas és fordulatos dráma szövevényes cselekményébe állította a rendező­­ a farkaskutyát, amely egészen hihetetlen módon­­végzi­­ el sokszor szinte emberi ötletességet igénylő feladatát. A közönség lélekzetvisszafojtva nézi végig ezt a min­den jelenetében izgató érdekességű filmprodukciót. Az Uránia e heti repertoárján a Farkaskutya mellett Az anyaság című, meghatóan szép és finom filmdráma is szerepel. (*) Mozgókép-Otthon. Mély hatást váltott ki mindenkiből a Legyen világosság ! új sorozata, amely valósággal remekműve a kinematográfiának. Az igazi művészet­ varázsával hatnak a filmben előforduló aktok, szenzációsak a titokzatos kínai házban lejátszó­dó éjjeli mulatozások és egyáltalában minden jelenet egészen originális és újszerű. A rendezés­­klasszikusan nagyszerű, a szereplők játéka pedig abszolút tökéletes. A műsor mási­k része a Légi harcok című kétfelvo­násos háborús kép mindvégig lebilincseli a közön­ség érdekldését. Hogy­ csak egy példát említsü­nk : a szemünk láttára zuha­n le egy reppülőgép, közben fel­robban a benzin tartálya és égő roncsként jut le a földre. A nagysikerű műsor 5, 6,7 ,8 és 'A 10 órakor kezdődő előadásaira a jegyek már egy nappal előre válthatók délelőtt 11,1 és délután 4 órától. (*) Látta már az Intim-Kabaré műsorát ? Mindenki megnézheti, m­ert nagyon jó, érdekes és vál­tozatos. Jegyek kaphatók a pénztárnál (Teréz­ körút 46.) és az összes jegyelárusító helyeken. (*­ Jótékon:ycéhi hangverseny. Sikerült jóté­konycélú hangverseny volt február 2-án Hódságon. Közreműködtek : B. Liszt Mária énekesnő, Fodor Irma és Slagetter Bálint. KÖZGAZDASÁG Höfer generális Ausztria élelmezési bajairól, a központi ha­talmak tanácskozásairól, a román termés fel­osztási kulcsáról és az olasz készletek felosztásáról .-­ Pesti Napló bécsi munkatársától — Bécs, február 5. A közélelmezés aktuális kérdéseiről pénteken igen fontos tanácskozások kezdődtek Berlinben. Eredetileg úgy volt, hogy Höfer generális, az osz­trák közélelmezési miniszter is részt vesz e tanács­kozásokon. Ez a terv utólag megváltozott és Höfer Bécsiben maradt,­­ még­pedig az új magyar kol­légája iránt való figyelemből. Maga a generális mondotta ezt el egy hosszabb beszélgetés kereté­ben a Pesti Napló bécsi munkatársának. — Eredetileg tényleg úgy volt, hogy Berlinbe megyek — mondotta a miniszter a beszélgetések folyamán — de az­tán mivel magyar részről nem utazhatott el a közélelmezési miniszter, aki külön a magyar érdekeket képviseli, a külön osztrák ér­dekek képviselete sem lett volna helyén, a mon­arkiát tehát a közélelmezési választmány elnöke, Landwehr tábornok képviseli. A berlini tanácsko­zások [aktuális gazdasági és főként élelmezési kér­dések körül forognak és legelsősorban a lisztellá­tás biztosítását és a román termés felosztásának megállapítását célozzák. A román termés felosz­tásának mikéntjéről, de főként a felosztás arányá­ról Németország és a monarkia között a legkülön­bözőbb híresztelések voltak forgalomban, de mind­ezekből, sőt mindezek dacára tény, hogy Németor­szág, bár az ottani lakosság száma jóval felül­múlja a monarkiáét, valamivel kevesebbet kapott a román termésből, mint Ausztria-Magyarország. A m­ost közzétett félhivatalos német statisztika két adata, amely szerint Németország eddig 636.000 tonnát, Ausztria-Magyarország pedig 756.000 tonnát kapott, már­is megváltozott egy kissé és ma majdnem pontosan 7:6 az elosztási arány köztünk és a németek között . Ez természetesen csak a román termésre áll, ami tényleg jelentékeny könnyítése a mi élelme­zésünknek, de nem vonatkozik az Olaszországban talált készletekre. Tény, hogy csapataink nagy készleteket zsákmányoltak, de azok a túlzó remé­nyek, amiket a velencei éléskamrákhoz itthon is fűztek, csak múló impressziókon alapultak. Ezek­ből a késztetekből a hadsereg raktárainak részben való utánpótlásán kívül a velencei tartomány egész lakosságát is élelmezni kell egészen az új aratásig, tehát több mint egy fél évig. Valami ola­jat, azután fcitromot, gesztenyét és más déligyü­mölcsöt is kisebb mennyiségben talán sikerült a mögöttes országrész számára is küldeni, de ez számba sem jövő könnyebbítés. Ami pedig a rizst­­­leli, hát élből még azt a néhány vagyont sem közvetlenül Olaszországból kaptuk, amit a bécsi nép ajándékba kapott, hanem a magunk tartalék­készletéből utaltuk ki, abban a reményben, hogy később tényleg, pótolhatjuk azt az olasz hadtáp raktáraiból.­­ Ami Ausztria élelmezésének Magyarország­hoz való viszonyát illeti, itt elég rámutatnunk arra, hogy csek legutóbb is a monarkia kenyér­magtermésének körülbelül háromnegyed részét produkálta Magyarország és csak egynegyed részét Ausztria, amivel szemben csak az ellátandó Hin­­­terlandok lakossága úgy aránylik egymáshoz, hogy az ottani 16 millió fogyasztóval szemben itt 27 millió s­­köztük rendkívül sok nehéz munkás ellá­tásáról kell gondoskodnunk. Ausztria tehát kétség, kívül rá van utalva Magyarországra, amelyről én ismertem­ el és én ismerem mindig a legteljesebb mértéket, hogy rendkívül sokat tett a hadsereg el­látása érdekében és adott is, ha nem is annyit, amennyit békében vettünk tőle, Ausztria polgári élelmezésének is. De aki összehasonlítja a mi vi­szonyainkat az önökével, mégis nagy különbséget vesz észre a m­onarkia két állama között. Ezt a különbséget egészen kiegyenlíteni nem is lehet, nem is akarjuk, mert természetes, hogy aki termel, annak mindig több lesz valamivel, mint aki fo­gyaszt. A nagy ellátási differenciákat tehát ipari ellenszolgáltatások fejében csak redukálni akar­juk, kölcsönös megértéssel, ami meggyőződés sze­rint az egyedüli megegyezéshez való út. Itt csak lojális gondolkodás segíthet bennünket egymáshoz közelebb. Mindegyik fél adja oda a rászorulónak, amiből feleslege, vagy többje van, mert­ csak így tudunk kitartani, de így viszont kitartunk a leg­válságosabb időkben is.­­— Engem, aki mindig a legnagyobb megbecsü­léssel nyilatkoztam a magyarság teljesítményéről, nagyon meglepett, hogy egy rosszul lefordított mondatom miatt megtámadtak. Én mindig az el­lenszolgáltatáson alapuló megegyezés híve voltam, az ellentétes érdekek kiegészítésén dolgoztam. Hogy elég szene legyen Magyarországnak, azért is sokat tettem, mert tudom, hogy a mi részünkről való előzékenység visszahat a tárgyalásokra és megkönnyíti azokat.­­ Azokkal a túlhajtott hírekkel szemben, mintha kizárólag Magyarország élelmezné a had­sereget , hogy a magyar kenyérmagvak jórésze Németországot is táplálja, természetesen hivatkoz­nom kell a tényekre, amelyek szerint például a katonaság­ burgonya- és cukorszükségletét igen je­lentősen a kvóta arányaképp Ausztria elégíti ki, ami természetes is, mert ebből nekünk van több. Ami azonban Németországot illeti, a magyar ke­nyérmag a legkisebb mennyiségben sem kerül oda. Továbbá az sem áll, hogy a külföldi élelmiszer­behozatalt egészen Ausztria foglalja le magának,­­ mert például, hogy csak a dán vajat említsem,­­ bár Magyarország a zsiradékokból exportál is, ugyanakkor, amikor nálunk hétszámra nem kapni vajat, 5 : 7 arányban ebből is megkapja a maga részét. — Igaz, hogy csempészet útján vitathatatlanul sok élelmiszer kerül Ausztriába, de ez nem szol­gál a közélelmezés javítására, ez csak az árdrágí­tók javára szolgál, akik néha kétszer, háromszor is keresztül- és visszacsempészték ugyanazt az árut, Magyarországból élelmiszereket, innen pedig iparcikkeket. Sőt a termelő korona tart­ományokból élelmiszert is, minek legfőbb oka, hogy a magyar­országi árak magasabbak az osztrákokénál. Ter­mészetes, hogy ez ellen a visszaélés ellen az osztrák kormány és az osztrák közélelmezési hivatal ugyanolyan erélyilyet kü­zd, mint a magyar. Hatal­mas organizációt is szervezett, amelybe belevonta a pénzügyőröket, azonkívül külön élelmezési csa­patokat is rendelkezésre bocsátott a helyi hatósá­goknak, amelyek kebelében az újonnan szervezett élelmezési tanácsok nemcsak a hatóság, hanem a fogyasztóközönség képviselőiből is alakultak meg, hogy minden kívülről jövő ötletet azonnal fel is használjanak, ha az praktikus. Az önkéntes élel­miszervizsgáló bizottságok, valamint az úgyneve­zett hadiuzsora-hivatalok a rendőrség mellett szin­tén igen jól beváltak és legutóbb például a bécsi is milliókra menő csempészett posztóárut fog­lalt le.­­ A helyzet nehézségein tehát egymást kell átsegíteni. Közös érdeket, de mind a­­két fél saját javát is szolgálja a kölcsönös jóakarat, ami higg­yék el, az én részemről nem hiányzik. Nem hiány­zik különösen Magyarországgal szemben, amelyé­­yel szemb­en az én nagyrabecsülésem nem frázis. Sokáig, szolgáltam magyar ezredben és ott alkal­mam volt megismerni, hogy milyen nagyszerű fajta a magyar. Azóta szeretem is. Ezért esett rosszul, hogy éppen rólam gondolják, hogy én egy­szerűen rá akarok p­arancsolni a magyarságra. Ugyan kérem . . . Dr. Szabó István A berlini szénellátási konferencia m­egálla­tásai. Bécsből telefonozza tudósítónk, Homann közmunkaügyi miniszter, a berlini közös szén­bizottság tanácskozásai alapján, amelyeken Ma­gyarország és Ausztria is képviselve voltak, a kö­vetkező közléseket tette: , — Helyzetünk a legutóbbi hónapokban rend­kívül nehézzé vált azzal, hogy Felső-Sziléziából a megígért havi 815.000 tonna szén helyett olyan mennyiségek érkeztek, amelyek a legávolabbról sem érik el ezt a számot. Természetes, hogy ránk nézve arról vett szó, hogy oly ígéreteket kapjunk, amelyek teljesíthetők is. Megállapodás történt.

Next