Pesti Napló, 1918. április (69. évfolyam, 78–102. szám)
1918-04-06 / 82. szám
Vasárnap PESTI NAPLÓ ~ 1919. április 6. 5 Olaszországhoz kell csatolni s még elvileg sem hajlandó elfogadni, hogy a kérdést a jugoszlávokkal megvitassa. Ha Fiumét a jugoszlávok kapnák meg, akkor forradalom törne ki Olaszországban. Az adriai kérdést az olaszok ugy, tekintik, mint az amerikaiak a Monroe-elvet. Mindezek ellenére az angol kormány bizakodóan néz az eseményelv elé, amit az is bizonyít, hogy Barnes munkaügyi miniszter kijelentette a londoni ipari konferencián, hogy a békeértekezlet néhány nap múlva olyan stáddiumba jut, hogy Lloyd George meghatározóit , időn belül visszatérhet Angliába. Orlando jóslása bevált: Észak-Olaszországban megmozdult a proletariátus, nem ugyan a fiumei kérdés miatt, de talpra állt s zászlóbontásét rövidesen egész Itália munkássága követni fogja. Lombardiban kezdődött a forradalmi mozgalom a vasutasok általános sztrájkjával, amelyet tegnap proklamáltak. Az olaszországi forrongással egyidejűen Írországban is aggasztóra változott a helyzet az angol elnyomókra nézve. Az ír munkásszakszervezetek forradalmat készítenek elő és kimondták az általános sztrájkot, Írországban rohamosan terjed a bolsevizmus. S a svnnjeinek természetesen felhasználják a kedvező alkalmat és nyíltan hirdetik a forradalmat. Ugyancsak forradalom készül Belgiumban; az utasok, akik Franciországba tartanak, már nem mehetnek Belgiumon át. A „Pravda" azt várja, hogy a bolsevizmus Ukrajnából kiindulva is, biztosan terjedni fog. A drohobyezi és stanislaui ipari területeken munkástanácsok alakultak. A szovjet csapatok bevonultak Krímbe. közelednek Rostovhoz. Az entente szemhatára rövidesen mindenütt vörös lángba borul s az entente-diplomaták minden tudománya kevés arra, hogy ezt a tisztítótüzet elfojtsa. Az orosz vörös hsődsereg körülzárta Odesszát Kurland a szovjet csapatok kezén Az ukrán szovjet köztársaság a következő harctéri jelentést adta ki: Csapataink az ellenséggel való találkozás nélkül nyomulnak előre Korosztenyi felé. Odessza iránijában elfoglaltuk Jakovo és Tisino falvakat. Krímben elértük a Limaszidát. Március 29-én reggel csapataink bevonultak Marszupolba. A kikötő még az ellenség kezén van. Ez alkalommal harcoltak a vörös csapatok először az ellenséges hadiflotta ellen. Tekintve azt, hogy a parti tüzérség birtokunkban van, harcunk sikere biztos. Korosztenyi irányában a vörös csapatok üldözik a futó ellenséget, elfoglalták és már el is hagyták Matint. Litomir irányában megszállották Kolesztisevet. Az üldözés tart. Grigoriev Ataman teljesen körülzárta Odesszát. Néhány kilométerre a várostól heves harc folyik. A délkeleti vasutak intézőségének jelentése szerint vörös önkéntesek megszállták Proszkurovot és Moglev Podoskot. A legerősebb küzdelmeket a vörös hadsereg a román csapatokkal vívja, amelyek Besszarábiát és Podolia egy részét tartják megszállva. Kievi jelentések szerint a szmerinkai garnizon parancsnoka visszhívó rendeletet kapott a direktóriumi csapatok számára, amelyek a Braila, Odessza és Besszarábia között lévő vidéket tartották megszállva. A visszavonulás oka az, hogy a jr. egész hadsereg a szovjet csapatokhoz ment át. Rövid tárgyalások után az egyesülés tényleg megtörtént s ily módon Odessza bekerítése délnyugati irányból is befejeződött. Nabokovnának a szimferopoli kongresszuson tett nyilatkozata szerint a krími önkéntes hadsereg az utóbbi harcokban csapatainak több mint felét elveszítette. Az Ukrajnából érkezett legutóbbi hírek viszont az orosz csapatoknak Nikolajev és Odessza között aratott győzelmét és Odszakov erőd elfoglalását jelenti. Elkeseredett harcok után, amelyeik napokig tartottak, végleg visszavetettük az ellenséget Berdicseven túl és defenzívára kényszeritettük. Több mint négy direktóriumi ezred teljesen felmorzsolódot . - v * -Az urai-fronti kozárok és fehérgárdistacsapatok is felbomlófélben vannak. Egy tokiói sürgöny, amely egyik vilnai litván lapban jelent meg, az amuri kerületben a bolseviki osztagok és japán gárdák között lefolyt harcokról tesz jelentést A február 26-iki küzdelemben egy japán osztagot teljesen felmorzsoltak. A japánok elismerik, hogy mozgási szabadságokban a bolssviki csapatok erősen akadályozzák, mert ezek óriási területen szóródtak el, néhol több ezren vannak és jól szervezettek. A narvai állások lövetése az észt vörös csapatok által a városban nagy pánikot idézett elő és kommunista felkelés tört . A német ezredek által támogatott vörös gárdák megszállták Kurlantjot. A rovnói körzetben az ellenséget Lernes, Chim állomásig vetettük vissza és Berdicsevtől délre irányuló áttörési kísérletei is kudarcot vallottak. Baharka fontos vasúti csomópontot elfoglalták a vörös csapatok és tovább üldözik az ellenséget déli irányban. az osztrák liencellám A magyar példával zsarolja az entsnte-ot Renner államkancellár az államkormány és az országos kormányok Bécsban összeült negyedik konferenciáját ma nyitotta meg terjedelmes, de egyebekben szánalmas beszéddel. Súlya, hatása nem lehet ennek a szónoklatnak s csupán az döbbent meg a hallatára, hogy ezt egy szociáldemokrata politikus mondta el. A demokrácia jegyében állt ki a porondra Renner, aki a demokrácia szót olyan sikerülten alkalmazza, hogy minden kapitalista taps ma az övé. Szinte lehetetlen másképpen elképzelni, hogy ezeknek a tapsotoknak szolgálatában beszélt és csúfolta meg osztrák proletártestvéreinket, akiknek képviseletében ül a kancellári székben. Az osztrák munkásság komoly politikai nevelésére hivatkozik, ammikor azt mondja, hogy ez a munkásság sokkal elszántabban küzdött a demokráciáért, semhogy a kommunizmus csábításának 11e tudna ellenállni. Úgy beszél Benner, mint valami mumusról, a magyarországi eseményekről, amelyet intő példának alkalmaz, de azután siet hozzátenni, hogy a nyugtalanság, amely Magyarországból kiindult, indokolatlan. H Ha csak az európai átalakulások nem ragadnak magukkal bennünket. — szép, hogy ezt koncedálja ma, amikor Münchenben már kész az átalakulás és mindenütt a belső forró tűztől remeg a talaj, amelynek megrázó ereje le fogja dönteni az imperialista és kapitalista építményeket. De mégis megmaradhatunk a demokrácia mellett, ha ez nem is lesz könnyű feladat — szövi tovább Renner a fonalat. Hát nem lesz könnyű feladat, sőt lehetetlen feladat, bárhogyan reméli is Renner. Csalódni fog naiv számításaiban, amelynek mozgatója az a kívánság, ho az entente fizesse meg az osztrák burzsoáziának és a Rennerhez hasonló szégyen-szocialistáknak azt a mesterkedésüket, hogy a maguk kis üzletéért egy világáramlat kerékkötői legyenek. Bécs, április 5. Az államkormány és az országos kormányok negyedik konferenciája ma vette kezdetét. A tanácskozást dr. Renner államkancellár nyitotta meg, aki a következőket mondotta: — Az a pánikszerű nyugtalanság, amely Magyarországból kiindult, tulajdonképp indokolhatatlan. Munkásságunk sokkal komolyabb politikai nevelésben részesült és sokkal elszántabban küzdött a demokráciáért, semhogy már az első összecsapásra ne tudna ellentállani az úgynevezett kommunizmus csábításának és könnyelműen feláldozza a demokráciát. Azt a megrázkódtatást, mely a vasutasok sztrájkjában kifejezésre jutott, aránylag rövid idő alatt kiegyenlítettük, ha érzékeny pénzügyi áldozatok árán is. Bízom benne, hogy hacsak nagy európai átalakulások nem ragadnak magukkal bennünket, megmaradhatunk a politikai demokrácia mellett és megkímélhetjük magunkat minden diktatúrától, bárhonnan jöjjön is. — Ez persze, nem lesz könnyű feladat és különösen a munkásság szervezetét és bizalmi férfiait állítja nehéz teherpróba elé. Mégis szilárdan bízunk benne, hogy megmaradhatunk a demokratikus rendszer mellett és a munkások, földművesek és más termelő osztályok hivatásos képviseleteinek formájába beleilleszthetjük a munkástanácsokat a demokráciába és annak alkotmányába a tanácsrendszer egyeduralma nélkül is, amely uralom a legsúlyosabb külső és belső bonyodalmakra kell hogy vezessen. Jelenlegi államformánk fentartása kétségtelenül külső és belső feltételektől függ. Na a tanácsrendszer Németországban, vagy a csehszlovák köztársaságban győzelemre jutna, sokkal nehezebb lenne az ellenállás. — A tanácsrendszer magyarOrSzági győzelme nem lepett meg bennünket. Az entente oly meggondolatlanul és oly elvakultan nyúlt Magyarországhoz és a magyar állam maradványaival szemben oly követelésekkel lépett fel, hogy kétségbeesett népe aligha felelhetett másképp. Tiszta magyar területeket odaígértek idegen államoknak, igaz, hogy egyelőre csak megszállás formájában, ámde annak sejtetésével, hogy az új demarkációs vonal végleges határa lesz Magyarországnak s ezzel a megcsonkított Magyarországot oly helyzetig kergették, amelyben még levegőhöz sem tudott jutni. Az efelett való kétségbeesés s annak felismerése, hogy ily körülmények között az ország nem életképes, okozta a magyarországi forradalmat. Az entente rövidlátó politikája, mely nem tud ellenállni a francia burzsoázia és imperialista kengyelfutói határt nem ismerő követeléseinek, egész Európát felbomlásba kergetheti. A magyar experimentum azonban, úgy látszik, nagy szolgálatot tett a világnak: a magyarországi események hatása az entanttra élet óriási volt, hogy a szövetségesek végre észretörnek. Az államkancellár beszéde e részben utalt Alizé bécsi küldetésére és Smuts tábornok missziójára és azt mondotta, hogy Smuts tábornok egyik Anglia legkiválóbb férfiainak, aki előítélet nélkül áll szemben Közép- és Keleteurópa problémáival, majd így folytatta: — Magyarország szerencsétlensége talán javunkra válik, mert az entenne most majd lelkiismeretesebben ítéli mreg szenvedéseinket és talán mégis vissza fog riadni attól, hogy ezt az amputációs experimentumot megismételje. Ezután tiltakozott a közvéleménynek túlzó sajtóhíresztelésekkel történitk megfélelmlítése ellen, mert e híresztelések folytán a kommunisták sokkal nagyobb befolyásra tesznek szert, mint amennyivel egyébként rendelkeznének. Az ebből az irányból fenyegető veszedelmet nem szabad lebecsülni. A külföldi missziók képviselőinek nyilatkozataiból megállapítható, hogy az entente nem gondol arra, hogy Németausztriát megszállja s hogy Magyarország ellen irányuló hadműveleteinek bázisává tegye. A magyarországi forradalomból arra következtetünk, hogy ezeken a területeken új Macedónia alakul. Ezért mindent el kell követnünk, hogy országunkat és népünket kimentsük az égő házból és megvalósítsuk a német birodalommal való egyesülést. Mivel Németország az általános feloszlás processzusában az európai konszolidáció elemének bizonyult, és ezért a nyugati hatalmak előtt is egyre, tekintélyesebb lesz, nem krételkedem benne, hogy az egyesülés politikája sikerre fog vezetni, hacsak az entente az utolsó pillmatba is elviselhetetlen feltételeiket nem ró a német birodalomra, ami ott is forradalomra kell hogy vezessen. . Budapest, április 5. — Az új munkásbiztosítás. A munkásbiztosítás minden dolgozó emberre kiterjed. A forradalmi kormányzótanács rndelete eltér a régi rendszer szociálpolitikai módszerétől, amely minden aprócseprő javítást évtizedes megvitatásokkal tette lehetelenné. A kormányzótanács rendelete cselekmény, mert munkásbiztosításunkat olyként fejlesztette ki, hogy példaadó lehet az összes többi államoknak. Minden dolgozó ember, aki műhelyben, gyárban, üzletben, irodában, hivatalban, vagy háztartásban van alkalmazva, úgy betegség mint baleset esetére biztosítva van. Annakelőtte a betegségi biztosítás sokkal szűkebb körre szorítkozott és még korlátoltabb mértékben terjedt ki a balesetbiztosítás. Azonkívül a biztosítás fizetési, illetve bérhatárhoz volt kötve a tisztviselőknél és kereskedelmi alkalmazottaknál. Ez a korlátozás színtén elesik és most már minden tisztviselőre és kereskedelmi alkalmazottra kiterjed úgy a betegségi, mint a balesetbiztosítás. Fel kell hívnunk az elvtársak figyelmét arra, hogy a munkásbiztosító pénztárak szolgáltatásait igénybe vegyék. A munkáltatók figyelmét pedig felhívjuk arra, hogy az összes alkalmazottak újonnan jelentendők be a munkásbiztosító pénztárnál, tehát azok is újabb jelentés alá esnek, akik eddig is be voltak jelentve. A háztartási alkalmazottak, tekintet nélkül foglalkozásuk minőségére, elnevezésére és bérük nagyságára, szintén nyolc nap alatt jelentendők be a kerületi pénztárnál; a bejelentőlapok erre a célra a lisztbizottságoknál ingyen állanak rendelkezésre. Oly házakban, amelyekben a bizalmi rendszer meg van honosítva, a háztartási alkalmazottak bejelentését a bizalmi férfi (nő) útján kell megejteni, aki a bejelentett adatok valóságát igazolja és a bejelentéseket a kerületi pénzárhoz továbbítja. A munkáltató, aki alkalmazottait a rendelet értelmében az erre a célra szolgáló bejelentőlapokon nyolc nap alatt be nem jelenti, illetve ezen határidőn túl jelenti be, vagy valótlan adatokat jelent be, forradalmi törvényszék elé állíttatik. Ugyancsak ez a törvényszék bíráskodik azon munkáltatók felett is, akik az esedékes biztosítási járulékokat és díjakat a munkásbiztosító pénztárnál pontosan be nem fizetik. A biztosítási járulékok és díjak mindenkor a bérfizetés napjától számított három napon belül fizetendők be a kerületi pénztárnál. V-V rv IV