Pesti Napló, 1918. június (69. évfolyam, 129–150. szám)

1918-06-29 / 149. szám

­ Légiposta járat Magyarországon is kereskedelmi miniszter a repülő­­postáról Budapest és Bécs közt legközelebb , ren­des repülőgép-szolgálatot létesítenek, főképp a táviratforgalom csökkentése­­ érdekében. Szteré­nyi József kereskedelmi miniszter megállapo­dott Stöger-Steiner közös hadügyminiszterrel, hogy Budapestről naponta délután indul a postai repülőgép Bécsbe, onnan pedig hajnalban indul mindig vissza, s reggeli hét-nyolc, óra közt érkezik a budapesti repülőtérre. Hasonló járatok lesznek­ Budapest,Arad és Kolozsvár közt és ezt a járatot ki fogják terjeszteni egészen Odesszáig. Az olyan levélért, amelyet a repülőgép szállít, rendes távirati díjat és bizonyos pótdíjat kell fi­zetni. Az európai kontinensen a mi országunk az első, amelyben repülőgép postaforgalmat bonyo­lít le... s- (t()f!.¡í .. tefitifi útsjí ••Y -j-ji 'u j Ebben az ügyben Szterényi Gózs­f .kereskede­lemügyi miniszter a következőket mosíttotta a Pesti Napló munkatársának: — A légiposta tényleg meglesz. Az eddigi rendelkezések szerint július 4-én indul az első repülőgép a mátyásföldi repülőtérről. Minthogy a távirda mai berendezése és személyzeti viszo­nyai mellett nem­ lehet lebonyolítani a táviró­forgalmat, kénytelen voltam más megoldást keresni és a hadügyminiszterhez fordultam a kérdésnek repülőgépekkel való megoldása vé­gett. A hadügyminiszter a legnagyobb készség­gel fogadta tervemet és meleg érdeklődést tanú­sítva iránta, azt megoldásra is segítette. Ugyan­ilyen meleg érdeklődésre találtam az osztrák ke­reskedelmi miniszternél is. Július 4-től kezdve tehát naponként külön repülőgépek fogják le­bonyolítani a postaforgalmat Budapest és Bécs között, még­pedig olyképpen, hogy Mátyásföld­ről délután 4-5 között, Bécsből pedig a haajnali órákban indul el a repülőgép. A bécsi posta reggel 7 és 8 között érkeznék Budapestre. A légiposta katonai berendezés, cs. és kir. katonai légiposta lesz, de a polgári postaforgalmat fogja közvetíteni.­­ Ugyancsak biztosítottuk a bécs—lem­berg—kievi légipostajárathoz hasonlóan a bu­dapest—bukarest—odesszai járatot. Egyelőre, amíg a hadügyi kormányzat a leküzdendő ne­hézségeken túl lesz, ez az utóbb említett járat csak Budapest, Arad és Kolozsvár között fog közlekedni, később azonban Brassó, Bukarest és Odessza között. A budapest—arad­—kolozs­vári járat körülbelül augusztus közepén indul meg. A postaforgalomra külön díjak lesznek megállapítva és pedig a rendes díjjegyzék­hez járuló pótdíjak alakjában. Ezeket külön bé­lyegekkel kell leróni, amelyek negyedikéig el­készülnek. Ezekre a bélyegekre az országház képét fogják nyomtatni. Az első légiposta elin­dulása ünnepélyes formák között fog végbe­menni. A pénzügyi fogalmazói kar országos egyesü­lete anyagi helyzetének javítása céljából június 29-én délután 5 órára Budapestre országos gyűlést hívott egybe. A pénzügyi fogalmazási kar eddigelé a min­denkori kormányok mostohagyermeke volt. Míg a többi miniszteri tárcák a hozzájuk tartozó liszti­kak­ legalább kedvező előmenetelt biztosító, status rendezésben­­ részesítették, a pénzügyi kormány eddigelé éppen azokról felejtkezett meg, akik­­ az ezen több kiadásra szolgáló jövedelmet előterem­teni voltak hivatva. Szintje úgy látszott, hogy a többi tisztviselők sorsának javítására szükséges kiadásokat ezen tisztikaron kívánják m­egta­karí­tani. Évtizedek óta a velük egyenlő képzettségű tisztviselőkkel szemben a pénzügyi fogalmazási kar a legkedvezőtlenebb előmenetellel bírt főkép­pen, mert státusában a magasabb állások száma igen szűkmarkúan volt megszabva. Pálya-e az, ahol egyetemi végzettséggel és doktori oklevéllel a legtöbb tisztviselő csak a VII-ik fizetési osztályig jut el, sőt igen sokan mint VIII. osztályú pénzügyi titkárok mennek nyugalomba? El se hinné­­az ember, hogy egy — sőt­ néhol két — vármegye pénzügyi közigazgatásának főnöke a kir. pénzügyigazgató, óriási felelősség terhes állás viselője 3—4 évig ,­ VII. fizetési osztályban, marad kinevezése után is. A status rendezés a tisztviselői kérdés sarok­köve. Igazságos státusarány mellett minden­­ tiszt­viselő megtalálhatja képzettsége szerinti boldogu­lását. Pedig nincs egyszerűbb dolog, mint igazsá­gos és helyes státust csinálni az államtisztviselői kar öszvégébekn!" Au­tomatikuan akadálytalanul érje el minden négy középiskolát végzett tisztviselő a Vlll-ik fizetési osztályt; az érettségit tett tisztviselő a VII-iket s a felső iskolát végzett tisztviselő a VI-ik fizetési osztályt. A pénzügyi fogalmazói kar a pár száz koronát tevő jutalom megszüntetését kéri már régóta, mert azt csak egyesek kapják s mihelyt ezt nem áta­lányként adják, az emberileg legtöbbször igazság­talan. Eltekintve egy-két magasabb állású budapesti tisztviselőtől ebben a korban senkinek semmiféle mellékjövedelme nincsen, mert ilyen alkalmazta­tást elfogadni tilos; de azonfelül kétségtelen, hogy a fogalmazási tisztviselő éhbérért mellékfoglalkozást a testülét­ szellemre való t£kyjtetlá akkor sem vállalna,' Iis az rileg is.Volna é­rgedve." '"' X félékjüve Hleinr­i iteria és ok­tkonl­v, járan­dóság teljes hiányában ez a kar tehát pusztán fizetésére van életföntartásában utalva. , Hogy tehát tisztességesen megélhessen, az államgazdaságra legfontosabb tevékenységét sike­resen végezhesse, nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy tulajdonképpen ez a tisztikar az, amelyet ta­lán a legjobban kellene fizetni. Ennek a tisztikarnak kell gondoskodnia az államjövedelmek előteremtéséről, befolyásáról s bizony, ha ez a tisztikar hivatása magaslatán nem áll, úgy a háború által okozott költségek aligha lennének rendezhetők. Tantalus gyötrelmeit éppen ezen­ tárca fogalmazói, tisztviselői szenvedik, akik­től függött és még inkább a jövőben függni fog a rendezett állam­gazdasági élet. A függetlenség az ő eljárásukban épp oly fontos, mint másutt, mert százezrekre menő államvagyon áll rendelkezésük alatt, éppen ezért az, hogy a kar szelleme intakt legyen, már nemzetgazdasági szempontból is igen fontos. A kar zömét a pénzügyigazgatóságok fo­galmazói tisztikara képezi. Az egész fogalmazási tisztikar (a minisztériumot, dohányjövedéki igaz­gatóságot, jogügyigazgatóságot stb. s a horvátor­szágiakat is beleértve) pedig áll: 23 tisztviselőből az V-ik osztályban; 12­­ tisztviselőből a Vl-ik osztályban; 242 tisztviselőből a VII-ik osztályban; 318 tisztviselőből a VIII-ik osztályban; 318 tiszt­viselőből a IX-ik osztályban; 248 tisztviselőből a X-ik osztályban; összesen 1275 tisztviselőből. Más tisztviselői státussal összehasonlítva te­hát ezt a státust, a pénzügyigazgatás fogalmazói személyzeténél a magasabb állásokat a következő­képp kellene emelni: * V-ik fiz. oszt. 23-ról 70-re. Vl-ik „ „ 112-ről 250-re. VII-ik „ „ 242-ről 350-re, azonkívül lenne a VIII-ik fizetési osztályban 303 ,s a IX-ben 302 tisztviselő. Ez az egész státus­rendezés legfölebb­ kétmillió koronába kerülne. Azonkívül elvként lenne­ kimondandó, hogy a pénzü­gyigazgatók kinevezésük alkalmával egyene­sen a Vl-ik fiz. osztályba neveztetnének ki,, a VII-i­k fiz. osztályban lévő helyettes igazgatók rangsor szerinti fele pedig szintén a Vl-ikba, mert ezek jogosultak a különböztetett elbánásra, be­töltött állásuk fontosságánál Vo .'va- mi?', a többi fogalmazói tisztviselő íhi!C •...."'..­.-..-a i .r. suti , elő egész a Vl-ik fiz. osztályig. Kéri azonkívül a fogalmazási kar a más fa­iskolát végzett tisztviselőknek esetleg megadjandó működési pótlékot s a törvényben vagy egyetértő legalább miniszteri rendeletben engedélyezendő­­ évenkénti hat heti szabadságidőt. Dr. Fábry m. kir pénzügyi tanácsos. Szombat zonegyedik isonzoi csatánál, amikor 80.000--100.000 embert vesztettünk. Ez a 80—100.000- nél kisebb veszteség nemcsak a Piave frontra és nemcsak a miniszterelnök beszédében emlí­­tett 70. gyalogezredre vonatkozik, hanem az egész harcvonalra a Szilisi-há­gótól az Adriáig, még­pedig a június 15-től június 20-ig terjedő hat nap alatt. S mint a miniszterelnök kijelent­tette, ebben a veszteségszámban benne foglal­tatnak a betegek is, akiknek a száma a délnyu­­gati fronton aő 1 éi 2000—4000 között váltakozik. •Tekintettel az offenzíva alatti esős és his­deg időjárásra, a betegség címén való vesztes­ség egymaga 20—25.000 ember volt, ami les­vonva az összveszteségből mutatja, hogy vesz­­­­teségeink ezen harcok alatt nem haladták meg­­ a normális mértéket és igazolja, hogy a hadi­s vezetőség mindent elkövetett avégből, hogy az Áldozatokat a minimumra leszállítsa. Amerika Wilson nyilatkozatra készül Amsterdam, június 27. Egy itteni lap szerint a Times. Washingtonból azt jelenti, hogy Wilson elnök július 4-én beszédet fog tartani. PESTI NAPLÓ 1918. Jamhis 1B. A közoktatási bizottság jelölése A főváros közoktatásügyi bizottsága péntekért Déri Ferenc alposi pá­rm­ester elnöklésével tartott il-én jelölt a megüresedett tanügyi állásokra. Első helyen jelölték a következőket: I. Egy létszámfeletti középiskolai igazgatói ál­lásra­: dr. Erődi Kálmánt. II. Főreális­koláknál: 1. Egy magyar- és fran­cia nyelvi tanszék, a német nyelv tanításának köte­lezettségével : Baranyai Zoltánt. 2. Egy mennyiségi tani és ábrázoló mértani tanszékre: dr. Szmodies Hildegardot. 3. Egy szabadkézi rajzi és ábrázoló mértani tanszékre: Gliück Károlyt. 4. Egy testneve­lési, tanszékre: Záborszky Sándort. III. Iparrajziskolánál: Egy szabadkézi és mér­tani rajzi tanszékre : Imrey Ferencet. IV. Felsőkereskedelmi iskoláknál: 1. Öt német-és francia­ nyelvi tanszékre (két fiú- és három leány­iskola) (Vass Bélát, Mannheim Károlyt, dr. St­einer Esztert, dr. Szögyén Jolánt és dr. Gatman Erzsé­betet. 2. Egy mennyiségtani és természetrajzi tan­ezekre : • Boros Arimint. 3. Egy történet és földfensei tanszékre: Antony Károlyt. 4. Két természettan ta­nításának kötelezettségével egybekötött kereskedelmi és politikai számtani tanszékre: Rózsa Dezsőné, K Hajdu Irént és Havas Gézáné. Harmos Irént. 5. rom magyar és német nyelvi tanszékre: Lengyel Je­nőt, Rubinyi Mózest és­ Búzás Győzőt. 6­. Két föld­rajz-vegytani és áruismereti tanszékre: dr. Szando­vics Rudolfot és Zatkovics Bélát. 7. Két könyvviteli és levelezési tanszékre : Konkoly-These Pált és Sa­lamon Brúnót. 8. Egy jogi- és közgazdasági tan­székre : dr. Bőér Jenőt. .9. Egy szépirási tanszékre, összekötve a gépirá.5 tanításának kötelezettségével: Dobosffy Feren­cnél. 10. Három testnevelési tan­székre : Kuncze Gézát, Katona Margitot és Skelbé Jolánt. V. Felső leányiskolánál és leánygimnáziumnál: 1. Egy igazgatói állásra: dr. Ágh­ Gézát. 2. Egy ma­gyar- , francianyelvi tanszékre: dr. Czebe Gyuláné, Toperczer Valériát. 3.­ Két német- és francianyelvi­­tanszékre: dr. Peitner Flórát és Fuxhoffer Dezső­nét. 4. Két történeti és latinnyelvi tanszékre: Lin­denmayer Antóniát. 6. Egy történeti- és ném­et­nyelvi-' tanszékre :­ Knnd-pss Mai­gitot. 7. Egy temié­sz:Aráj&-v£árt.finn tanszékre: Liber Endrénót. 8.-JEgj ;^r^e«ze'tvftjz-í&ídrá.izi' ' tanszékre: doktor Hor­-^áth-'-KiStolxt: ?. töi'teliteFöldrajzi turistákre: Oliita Xáfoijn­át. 10 Két mennyiségtí.iíi és tenné­szettízni tanszük­r­e: Jágó Ferencet.­ Kármán Ernőnél VI. Polgári iskoláknál: 1. Négy igazgatói­­ ál­lásra: Gárdonyi Emilt, Baumann Jánost, Drégely Dezsőt és Waldbauer Józsefet. a) A polgári fiúiskoláknál: 2. Egy a magyar-né­m­et nyelvi és földrajzi kürszékre: Lukács Gyulát. 3. Négy magyar-föld­ra­jz-t történe­ti tanszékre: Donnát Pált, Bárdos Gyulát, Szécsi Mihályt és dr. Novák Józsefet. 4. Négy természetrajz-földrajzi tanszékre: Lénárd Gábort, dr. Kárpáti Ernőt, dr. Haltenber­ger Mihályt és dr.­ Fenyvessy Lászlót. 6. Egy ter­mészetrajzi tanszékre: dr. Sebestyén Sándort. 6. Egy számtan-természettani tanszékre: dr. Czajkó La­jost. 7. Egy számtan-természettan-mértanii tanszékre: dr. Pataki Ferencet. 3. Egy számtan-mértan-mértani rajzi tanszékre: Székely Vilmost. 9. Egy mértani rajz-,­­szabadkézi -rajzi tanszékre: Gáspár Dezsőt. 10. Egy testnevelési tanszékre: ifjabb Sürdődy Imrét. b) A polgári leányiskoláknál: 11. Hét m­agyar­német nyelvi és történet-földrajzi tanszékre: Wilde Margitot, Rosenberg Rózát, Erőd­i Irmát, Vajda Pi­roskát, Dominigg Irént, Harisányi Kálmánné, Po­lányi Etelt és Odorfer Emmát. 12. út magyar- és németnyelvi tanszékre: Krizsa Melittát, Székely Erzsébetet, Nemeskey Gizellát, Spur Eldránét és Rényi Valériát. 13. Ilét magyar nyelvi és történet­földrajzi tanszékre: Vécsey Margitot, Bresztovsszky Vilmát, Havas Alicét, Riegler Lujzát, Gaál Margi­tot, Petschher Máriát és Albert Klotildot. 14. Öt számtan-termés­zettani tanszékre: Rittinger Aurélné, Zem­plényi Máriát, Párkányi Arankát, Szala­y Pálné, Vojcsik Idát, Leimeter Ma­rgitot és Radnai M Mttcgi­tot. 15. Egy sz­ám­tan-természettan -mór­t­ani tanssékt®­­ Egner Gabriellát. 16. Egy számtan-természetrajzi tanszékre: Lefkovits Janikát. 17. Egy vegytan-gaz­daságtani tanszékre: Stankovics Ödönnét. 18. Egy kézimunka-szépirási tanszékre: Lusztig Vilmát. 19. Egy kézimunka tanszékre : Láday Szerénát. 20. Két kézimunka-szabadkézi rajzi tanszékre: Holarajton Friderikát és Koronthály Jenőnét. 21. Egy ének­ tanszékre: Wild Inezt. 22. Hét testnevelési tan­székre: Brunner Irént, Horváth Margitot, Doboi Sándornot, Benedek Flórát, Mocsáry Máriát, Kun Paulát,­ Hockwir Amáliát. VII. Elemi iskoláknál: 1. Három igazgatói ál­lásra: Bajnok Józsefet, Déri Pált és Hrivnyák Já­nost.­ 2. Harmincnégy elemi iskolai tanítói állásra: Magyari­ Alajost, Fehér Tibort, Stange Károlyt, Rajna Sándort, Libentritz Józsefet, Nohn Jenőt, Tyu­kos Károlyt, Kovács Bélát, Fodor Dávid Dezsőt, Halasi­­ Mózest, Horváth Zoltánt, Vágó Benőt, Bohnr­­z Izidort'.' 'Rometé Abrihám­ot, Kovacsics Jó­zsefet, Takács Gábort, Krémer Mórt, Unsár Lajost Dobos Andrást, Radics Edét, Winter Pált, Uman

Next