Pesti Napló, 1918. augusztus (69. évfolyam, 177–203. szám)

1918-08-21 / 194. szám

Szer­eh PESTI 19115. augusztus 21. f Wei­iberger Ignác kötegyári szállító azt kö­veteli, hogy tiltsák el azokat az iparűzéstől, akik 1914­ előtt nem foglalkoztak ezzel. Ladányi Gábor körtetarcsai kiküldött elpana­szolja, hogy míg ő a harctéren volt, kofák kerítet­ték magukhoz a helyi piacot és törvényes keres­kedőként most is tehetetlen ellenük, mert ezek minden árura ráígérnek. Matézer József és Stern Ödön hasonló tar­talmú felszólalása után az előadó megígéri, hogy a­ közélelmezési hivatalnál kérelmezni fogják a törvényes kereskedelem megvédését. Majd dr. l­adossa Marcell elnök előterjesztette a határozati javas­latot, amelynek első részében üdvözölték her­ceg Windischgrätzet és Nagy Ferenc államtitkárt, a továbbiakban pedig kimondják a­ következőket: — Az összes érdekeitek bevonásával tartott ed­dgi tanácskozásokat és ez államtitkár úr ő méltósá­gának ott kifejezésre intett álláspontját a nagygyű­lés garanciának tekinti arr.i, hogy a magyar föld e nagyfontosságú produktumának, a baromfinak honi hosústása és exportja mintaszerű szabályozást fog nyerni. . . Kimondja a nagygyűlés, hogy az ország ba­romi kiskereskedű, érdekeinek védelmére hivatott szervnek, addk- is, amig országos egyesület létesül, •v Bnditpo.-ti B- *cr3^kereskedők Egyesületét és a .8.«­romfik"uk O: B"\-s;›‚h-1ó › t ›r"› :'zövetk».-.otét tekinti és megbízza­ e szervek vezetősé­gét, hogy annak illetékes helyen mindig kifejezést adhasson­.­.. — Hozzájárul a nagygyűlés egy, a baromfikeres­kedelem terén szóbb em élő többi érdekeltekkel való meg­állapodás útján létrehozandó oly szervezet létesítés­­éhez, melynek feladata legyen a baromfikereskede­lemben a kereskedők, termelők és fogyasztók­­érde­seinek kielégítésé­vől állandó rendet teremteni és a piacnak zökkenés nélküli ellátását biztosítani. Ennek lőmozdítására a nagygyűlés bizottságot­, küld ki, a­­mely állandóan figyelemmel kísérje és tanácsaival támogassa a létrehozandó szervezet működését. A határozati javaslat elfogadása után a gyű­lés eloszlott. NAPI HÍREK Az idő Szerdára változékony idő vágható, helyenként esővel ér, lényegtelen hesülye­déssel. Szent István lapja A hagyományok misztikus ereje s az arany­fényű, szép idő ••• W.'i-j ünneppé Szent István napját. A nagy felztirándol­ulás a régi arányait avolról sem érte el, de azért — m­iinden közleke­dési kin mellett is — nagyon sok vidéki jött el a fővárosba, hogy a Szent Jobb tömjénes áltita­tába merüljön. A lobogódiszes városban már kora­ reggel megindult a népfolyam fel Budára, ahol az ünnepi körmenetet tartották. Amíg­­a közönség megszállotta a Várnak katonai és rendőri kordon­nal elállott utcáit, az udvari és várplébánia tem­plomban gyülekeztek az országos méltóságok, a hatóságok és k­süítülek vezetői, a kormány és a tábornoki kar pedig a templom előtt várta a ki­rály képviselőjét. Háromnegyed nyolc órakor érkezett m­eg Csernoch János bíboros-hercegprímás, dr. Leopold prelátus-kanonok, prímási irodaigazgató kíséreté­ben, kevésssel utána pedig Albrecht főherceg flam­vag kapitány kamarással. A főherceget az ajtóban a hercegprímás fogadta a papság élén. A bevezető­­könyörgés után megindult a körmenet. Egy sza­kasz díszruhás lovaszem­yör után az udvari plébá­nia körmeneti keresztjét vitték, majd végnélküli sorst..., jöttek a vallásos egyesületek, társulatok, a plébániák, a s­zer­ elesntik növendékeikkel és zászlóikkal. Ez tán jött a honvédzenekar s egy disg.-iűzr-'t. !'..iini a székesfővárosi bizottsági ta­go­k, a bíróságok, a királyi tábla és a Kúria kül­döttségei következte­k. ragyogó, színes ornátusá­ban jött most a papság, majd a szerzetesek cso­portja. A várkápolna zászlói után vállára emelve hozta bibartákorón négy, harctéri kitüntetésekkel­­is::iseit altiszt a Szén! Jobbal. Jobboldal! a tu­dományegyetem rektora és dékánjai, baloldalán K­árczy István főpolgármester és Irédy Tivadar polgármester V. é-rték. A díszőrség tagjai a ma­gyar királyi káromiőrség fliszruhás altisztjei vol­tak. A Szent Jobb után Mészáros János udvari plébános, mint­ a Szent Jobb tera­ haladt, nagy papi segédlettel. Ezután jöttek a prépostok, az­­ipatok, azután Mikes L­ajos szombathelyi püspök, Hor­váth Győző kalocsai segédpüspök, Szmrecsán..i Lajosi egri ér. !­.. majd ragyogóan szép ornátusá­lyai Cser­noch János bíboros hercegprímás. A f.er­.'prímás mögött lépdelt vad'utzfőh­arnagyi egyen­ru!..ill.'.i. a király képviselője, /Utófir'M főherceg, i­zután kt.vp.11../.-ti Wikerle Sándor miniszter­•elnök, Toni Gus-/.' Iv. gróf Zichy János, Popovics Sándor, herceg 1­­indischgriitz Lajos miniszterek, tábornoki kar, a képviselő szi .ívendjjhái, ha­tóságok,­ hivatalok, iskolák képviselői s végül is­mét. egy díszszázad. Háromnegyed kilenckor érkezett a körmenet a koronázó főtemplom bejárata elé, ahol Nemes Antal püspük fogadta a Szent Jobbot. Az ereklyét a Szent László-oltáron helyezték el, azután a szó­székre lépett Buttykay ferencrendi tartományi főnök és hazafias beszédben emlékezett meg Szent Istvánról és az ünnep jelentőségéről. A beszéd végeztével megkezdődött a nagymise, amelyet Csernoch János hercegprímás pontifikált nagy és fényes segédlettel. Az ének- és zenekar Sehubert C-dúr miséjét adta elő, az orgonán Sugár Viktor tüzérőrnagy játszott. A mise főrészeit a Gellért­hegy ágyúi lövéssel jelezték. Amíg a templomban az istentisztelet folyt, a Szentháromság szobra előtti oltárnál Nemes Antal cimszétes püspök misé­zel­, Badalik Bertalan domokosrendi szerzetes pe­dig beszélt, a Szent György-tér oltáránál pedig Várady Viktor pápai prelátus, tábori főpap a ka­tonaság részére mondott misét. A mise végeztével a koronázó főtemplom tornyában megszólalt a harang és a körmenet megindult a Tárnok­ utcán át vissza az udvari templom elé. Ezután megnyi­tották­ a templomot a közönségnek is. Este hét órakor litánia é­s áldás után a Szent Jobbot a vár­i plébánia templomba vitték vissza, ahol 26-ig ma­rad kitéve. A budavér méltóságos, ünnepi eseményei mel­lett Szent István napjának ünnepi színeihez tarto­zón a lipótvárosi búcsú, a Szent István-bazillika környékén és a körúton végig a tarka bazár-sátrak felsorakozása. Reggeltől estig folyt itt a zsibongó vásár s hiába drágultak meg szörnyűségesen a színes, értéktelen holmik, vevő akadt elég s a sípok és kereplők dühös hangoffenzivájával omlott alá Szent István estéje. — Bran­anót letartóztatják. Jassyból táv­iratozzák. .(Hivatalos.). A román kamarában a vizsgálóbizottság elnöke, titkos ülést indítvá­nyozott, hogy a Bratianu-kormány vád alá helyezése ügyében a vizsgálattal összefüggő fontos kijelentéseket tehessen. Az indítványt elfogadták s a nyilvánosságot kizárták. A vizs­gáló Jrt.­I­­­js­ág elnöke megfelelő indokolás után azt jelen­tette, hogy a kamara oly törvényt al­kosson, amely a vizsgáló bizottságot felhatal­mazza arra, hogy a vád alá helyezett minisz­terek ellen a vizsgálati fogságot elrendezlesse". A törvényjavaslatot ,ezután a kamara elé ter­jesztették és holnap el fogják fogadni. --- A kormány ebédje a keleti vendégek tisz­teletére. A kormány a keleti vásár vendégei tisz­teltére a Dunpalojában kedden este díszebédet adott, amelyen a kormány képviseletében meg­jelent dr. Pogovics Sándor pénzügyminiszter és Cakerhauser Károly horvát miniszter, továbbá dr. Ioanovics Pál miniszterelnökségi, Emich Gusztáv kereskedelemügyi mini..., ú­ri államtitkárok, dr. K­árczy István főpolgármester, dr. Bódy Tivadar polgármester, Thék Endre a kereskedelmi és ipar­kamara alelnöke és a gazdasági és politikai étel számos előkelősége. Az első felköszöntőt dr. Po­povics Sándor pénzügyminiszter mondta a vendé­gekre. Utána Stojanovics bolgár főkonzul, majd Thék Endre­ Enisz b. v, a török kormány képvi­selője beszélt magyarul, köszöntve a kormányt. Végül dr. Balkányi Kálm­án f­elovaszi a török és bolgár kormány üdvözlő sürgönyeit. A kassai nemzetközi sakkverseny. Ma, kedden ért véget a Charousek-emlékverseny. Mint tegnap jeleztük a dr. Vidn­in­­és Réti közt az első­cégért folytatott döntő játszma az előbbire nézve valamivel jobb — mégis remis színezetű hadállá­sok mellett — félbemaradt. Dr. Vidmar azonban nem elégedett meg a biztos fél egységgel s az újra­felvételin­ minden áron erőszakolta a nyerést, mert győzelem esetén Réti egységszámait elérve, az első és második" díjat közösen megosztották volna. Ám­de megfordult a kocka, mire a szorongatott ál­lásban vergődő­ Osztálytársa remis-ajánlattal állt elő. Réti ezt visszautasította s a kínálkozó nyerési esélyeket erélyesen kiaknázva, a 67. lépésben győzelemre vezette a játszmát. E győzelmével a fiatal mester 10 nyert egységet ért el — játszma­vesztés nélkül — tizenegy játszmából s az első díj birtokába jutott. Második díjnyertes lett dr. Wid­mar S ponttal, harmadik és negyedik — mint teg­nap jeleztük — Breyer és Schlechter, ötödik dr. Asztalos, hatodik és hetedik Balla és Grünfeld, nyolcadik Mieses. — Az olasz aviatikusok harci kiáltása. Az olasz aviatikusokn­ak, kik a Cap­rani­kon gyorsan szelik a levegőt, külön harci kiáltásuk van, melyet Gabriele d'Annunzio, repülőtársuk, a költő és a nyelvész alkotott, ő, aki annak idején először lett olasz szírt, a repülő­gépre is. A kiáltás igy hangzik: eja, eja, eja, aleilá!" Ezt a különös hangcsoportot az okit.kő" iv.ideidj­ző régi háborus-, és kiáltásokból állította össze. Az ..eja''. a középkori olasz-keresztes. titézekOSL.­­va volt. D'Ancun­zio ezt megháromszorozza és hozzáteszi az ,,a!a!i"-t, mely a francia vadászkiáltásból, a­ Halali-ból származik. Az olasz küllő a nyelve kultúráját a háború alatt is fejleszti, valósággal a nyelv hadseregszállítója, minthogy mindig ellátja új ötletekkel és szavakkal az olasz árm­ádiát. Ma már az olasz repülők ezzel a kiáltással röppennek fel a lev­­egőbe: „Eja, eja, eja, alalá!" Elsikkasztott pá­tka nem Moszkvából je­lentik . Az itteni lapok jelentése szerint a balol­dali szocialista forradalmi párt kasszájából 11/5 millió rubelt elsikkasztottak. A tolvaj Ukrajnába szökött. — Francia dicséret a csehekről. A Mer­cure de France cikket közöl a sebekről,­ nagyon melegen nagyon barátian méltányolja árulásukat. ..A cse­hek — olvassuk a francia folyóiratban — nemzeti hads­ereget szerveznek, mely küzdeni fog a szö­vetségesek szent ügyéért. A cseh hazafiak, kik erre az eredményre jutottak, igazi örömtől lángol­nak. Tudják, hogy áldozataik nem hiábavalók és hogy Csehország felszabadítása, mely a szövetsé­geseknek egyik célja, a cseh légiók munkája lesz.. Költőjük, MíChar, aki a háború kezdete óta bör­tönben van, szintén a militarizmus ellen küzdött. Az új cseh hadsereg már megkapta a kitüntetését, akkor, mikor 1915. április 3-án a 28-ik cseh gya­logezred muzsikaszó mellett átment az oroszokhoz és az osztrákok ellen fordult . . •" Ilyen hangon ünneplik az ellenség lapjaiban a csehek magatar­tásét. "­­- Xn öreg lelkészné szomorú sorsa. Fekete­keretes levélpapiroson öreges irás. A régi módi betűi mögött iskolázott, intelligens lelket lát az ember. Az írója egy lelkész özvegye, akinek a férje valamikor, az elmúlt nagy időkben, 1848-ban tábori lelkész volt. Mikor megkezdődött a mostani háború, még élt az egykori tábori lelkész, de három év előtt itthagyta ezt a szomorúra vált világot és itthagyta öreg párját-Bizonyára az volt öreg életének biztatója, hogy a negyvennyolcas nyugdíjat, ám egyszer majd ki­ kell mennie, a felesége is megkapja. Bizony ez is nagyon kis »egitség lenne, de mégis Talanti, se mi történt,­­ szegény, öreg lelké­snő nem kap nyugdíjat. Azt mond­ják, nem jár neki, mert van­­valami, régi rendelet, amely ezt a kis pénzt megtagadja azoktól, akik 1867 után házasodta­k. 1­0. legnagyobb nyomorúságban él most egyik északkeleti vármegyében, az árdrágítóknak éppen egyik kiválasztott földdarabjén az özvegy, aki­­.­­gsó ínségében most a Pesti Naplónak levelet irt. Férjem — mondja —­ 1848—49-ben tábori lelkész volt. 1901-től kezdve hadnagyi nyugdijat kapott, előbb 504 koronát, majd 864 koronát. Mikor 1915-ben férjeim megü­­lt, özvegyi nyugdíjért folyamodtam. A minisz­terelnökség kérésen­,őt visszautasította, még pedig azzal az indokolással, hogy az 1867 után kötött háza­ságból özvegyen maradt feleségnek a fennálló sza­bályok értelmében nem jár nyugdíj. Kérdezem, hogy n­incs-e egy újabb rendelet, amely szerint arra való tekintettel, hogy már úgy is nagyon kevesen élnek a negyvennyolcasok közül, az 1867 után kötött házasságo­któl maradt özvegyek is megkapják a nyugdíjat. Az elutasítás engem nagyon lesújtott, minden reményemtől megfosztott. Twiesen vagyontalan vagyok s a lelkész­nél: évi járuléka olyan­ csekély, hogy abból megélni nem lehet, mindössze 840 koronát kapok. Keresni nem tudok, mert már őres, és beteges vagyok. Az uram jobb módhoz szoktatott s má­r kimondhatatlan szegénységben élek. Hiszen a magyar kormányra és a nemzetre nézve szégyen, ha éhen hagyják pusztulni a negyvennyolcas honvédek özvegyét. Eddig a levél. Tetszik tudni mit jelent az öreg lelkészné panasza? Azt, hogy neki napi két korona harminc fillérből kell megélni. Egy lelkész özvegyéhez mégis csak méltatlan -sors ez. S ami oda juttatta: egy régi miniszteri rendelet. Igazán minden joggal kérdezi a szegény asszony, hogy várjon nem adtak-e ki azóta egy újat, egy emberségesebbet? Ha nem adtak, hát' tessék most sejt­teni ezen az állapoton, am­ely bizonyára még másokat, hasonló öreg nőket is­­ujt ebben a ret­tenetes drága­ világban, »melyben azok sem ok nélkül panaszkodnak, akik a lelkészné egész­ havi jövedelmét egy ebédre és vacsorára költik el. — A kisip­aros. A következő elkeseredett hangú panaszos levelet hozta hozzánk a posta egy kisiparos katonától. Nem akarok sem a köztisztviselők, sem az ügyvédek ellen állást foglalni, de meg kell említenem, hogy mi, kisiparosok is a világon vagyunk, de velünk senki sem törődik, egészen védtelenül ál­lunk szomorú sorsunkban, távol elhagyott családunk­tól és műhelyünktől. Én páldául már ötödik éve va­gyok a harctéren és sehova sem fordulhatok segítség­ért, hogy hosszabb időre hazamenjek családi és üzleti ügyeimet rendbehozni Valami, olvastam most a la­pnkban. Azt, hogy a háború után akarják segíteni a td.­iparo­­kat. Akkor azonban már késő lesz. Nagyon s­ok az olyan kisiparos, aki még a béke idején bankoki­­ól vett fel pénzt üzletének folytatására vagy házra. Kis vagyonunk, eddigi munkánk eredménye elvész, minden a hadimilliomosok kezébe kerül. Ezért most j­erene rólunk gondoskodni s különösen azokról, akik a­lváború kitörése óta katonák. Mi is joggal kérhetjük a hosszabb szabadságot, de hiába kutatom, sehol sem akadok nyomára, hogy. a kereskedelmi és iparkamarák ib-sfl ir­fij-ban • *figysMaki*ff­xplna. .amint: ezt

Next