Pesti Napló, 1918. augusztus (69. évfolyam, 177–203. szám)

1918-08-21 / 194. szám

/ A KÖZGAZBft$Á€t­ Bécsi levél szengopdol. Ausztriában — A szet*olevniárak „szabályozása " — Hausse a bécsi tőzsdén Bécs, augusztus 20. Az­ osztrák iparnak most sokkal rosszabb dolga van, mint­ a mult esztendőben. A szénkérdés ad töméntelen gondot az osztrák gyárosoknak. Í M­ár a nyár közepén volt kénytelen sok nagy vál­lalat beszüntetni az üzemét. Még szomorúbbak a kilátások az őszre és a télre. A magánosoknak a­­szénellátása is nagyon gyönge. Eredetileg úgy volt, hogy mindenkinek jogában lesz egyszerre hozatni fel az egész készletet, amelyet szénjegy alapján a hét folyamán beszerezhet. Valósággal azonban na­gyon kevesen voltak és csakis különös jó össze­köttetéssel bíró emberek, akiknek módjában állott ilyen készletet felhalmozni. Bár igen sokan kaptak­­biztatást a szén kereskedőtől, hogy fog majd nekik­­a lehetőségihez képest szenet szállítani, azonban a­­legtöbb cég már ma kijelenti, hogy nincs abban a­­helyzetben, hogy kötelezettségének eleget tegyen. Hivatalos helyről különben bizalmasan utasítás­t is adtak ki, h­ogy a készletre való széneladást ide kell szüntetni. Az eredetileg megígért mennyiség­nek csak egészen kis töredékét szabad kiszolgál­tatni. Így akinek nem lesz pénze, hogy a lánc­kereskedelem útján szerezzen be szenet, az majd felállhat e télen a szénüzletek előtt. A szénnel való lánckereskedés pompásabban díszlik ma Bécsben,­­m­int valah­a. A normális szénárak háromszorosát, sőt négyszeresét fizetheti ma, aki egy kis készlet­hez akar hozzájutni. Ez persze csak kicsi rétege a liakosságnak, a nagy tömegek keserű aggodalom­mm­al néznek a szénkérdés megoldása elé. A lánckereskedőknek az a módszere, hogy a 67.ez­et jól ismert, nagy szállítócégek útján szállít­tatják el a fogyasztódéhoz. Minthogy azonban a szén mind ritkább lesz, azért a lánckereskedők újabban a brikettre és a tűzifára vetik rá magu­kat. A fa ára ugyan már egészen fantasztikus ma­gasságot ért el, ez azért senkit sem tart vissza attól, hogy fát vásároljon és így Bécs utcáin sűrűn lehet látni nehéz terhes kocsikat, amelyek a­­ma­gánosok pincéibe hordják a tűzifát. Az osztrák ipar meg van győződve róla, hogy a szénkérdés a jövő ősszel és télen rendkívül sok nehézséget fog okozni. ...­. •• •­­ A nyersolajtermelők és a finomítók árfeleme­lési törekvését is siker kísérte. A legközelebb meg­jelenő kormányrendelet a kész gyártmányok árá­nak felemelését fogja kimondani. Különösen a benzinnek és egyes olajfajtáknak az árát fogják jelentékenyen emelni. A petróleum ára előrelátha­tólag alig változik. A nyersolaj termelőknek az ár­követelése teszi ezt az áremelést szükségessé, amennyiben azok előállítási költségük emelkedésére való hivatkozással a nyersolajárak „szabályo­zását" vitték keresztül. A kormány azonban ez­úttal komolyan el van tökélve,­ hogy a nyersolaj további áremeléséhez semmi esetre sem fog hozzá­járulni. Ha arra emlékezünk vissza, hogy néhány évvel ezelőtt a 3 koronás nyersolajár, mint egy ideális, de alig elérhető cél lebegett a nyersolaj­termelők előtt, akkor a mai 54 koronás­­ árat, amelyet a kisebb bányatulajdonosok és a 14 ko­ronás árat, amelyet a nagyobb vállalatok kapnak, úgy kell felfogni, mint az idők változásának na­ivon világos jelét. A bécsi tőzsdén az utóbbi időben a hivatásos spekuláció az idegesebb, nem a közönség. A ku­lisszban a forgalmat jórészt a spekuláció bonyolítja le, míg a korlátértékekben a közönség megbízásait effektuálták. Még oly napokon is, amelyeken a kulisszban árvariációk gyorsan következtek egy­másután, a korlátértékek forgalma szilárd volt. Egész sorozata az ipari részvényeknek volt élénk kereslet tárgya, de valamennyi mind emelkedett kurzusban került forgalomra anélkül, hogy arra bármely különös ok lett volna. Hol a háborús, hol a békeértékekre fordult a kereslet és ha már a hausse mozgalomnak más tápot nem tudtak adni, akkor a részvénytöbbségért való harcról, vagy egy tőkefelemelés távoli eshetőségéről beszéltek, csakhogy éppen az áremelkedést valamiképek­ meg­magyarázzák. De e megokolást legtöbbször azok sem veszik adják.­­ / A magyar piac. Egy bécsi ifjsági­­afíte­lyik egyáltalában nem prononszírozott a ma­gyarfaló lap, sőt egy időben igen intim össze­köttetést tartott fenn a magyar ellenzékkel, másfél hasábos cikkben kesereg azon, hogy e­ magyar ipar mindjobban megerősödik, az ősz­pedig elveszti talaját a magyar trák ipar­piacon. Megállapít­ja,Mi egy­-a­­háború­ után nagy el­é­­t- védelk­e­z a magyar­ lak­ósság foglalkozásában. Nem­ lesz -.többé 10% a mezőgazda és csak­­14% az, ipari foglalkozást űző. Nagy számmal történ­tek új alapítások és üzem kiterjesztések a fém, , a gép, a vill­am­os iparban, a bihari hegyek bauxit­ját háború után egy részvénytársaság odahaza fogja feldolgozni, az automobilok és repülőgépek és még inkább a mezőgazdasági gépek gyártása terén mind inkább önálló lesz Magyarország. A hiányzó magyar vasércek Bosznia vasérceivel kí­vánják pótolni. Magyarországnak nagyon önálló exporttörekvései vannak Oroszországba, Ukraj­nába és a Balkánra. Példa erre a most megnyílt Keleti Vásár. Miután az osztrák lap mind­ezeket a tényeket megállapítja, felhívja az ő hi­vatalos köreik figyelmét, hogy a magyar ipar rendkívül magas bérekkel igyekszik az osztrák gyárak képzett szakmunkásait Magyarországba átköltöztetni. Ez nagy veszedelem Ausztria szá­mára, mert elveszíti a legjobb munkaerőit. De ennél még nagyobb veszedelem, hogy a magyar ipar még jobban megerősödik és Ausztria elveszti legjobb piacát. Amit a Zeit megirt, az nagyban és egész­ben mind igaz. A magyar ipar tényleg meg­erősödött és az osztrák ipar részben csak­ugyan elveszti a magyar piacot. Mindezt jó­r­észt az iparosai mérhetetlen kapzsiságának kö­szönheti Ausztria. Az osztrák iparosoknak, kik nem engedték az Ausztriából hozzánk bejövő iparcikkek maximálását és akik megtagadták előlünk a háborúban a legfontosabb ipari cik­kek kiszolgáltatását. Ilyen körülmények kö­zött egész természetes, hogy a magyar ipar teljes erőmegf­eszí­léssel és kétségkívül sok eredménynyel dolgozott azon, hogy függetle­nítse magát Ausztriától. Ha az ipari alapítá­sokat az utóbbi években figyelemmel kísérték az osztrákok, meggyőződhettek róla, hogy minden új alakulás az osztrák szű­kkeblű­ség­nek volt a természetes reakciója. Mikor Ausz­tria redukálta a szénszállítást, akkor fogtunk hozzá, hogy a földgázt és a vízierőket hasz­náljuk ki. Amikor Ausztria nem adott szöve­tet, akkor láttunk hozzá posztóiparunk fej­lesztéséhez. Amikor az újságpapirost kezdte­k­ megvonni­ előlünk, akkor határoztuk el rotá­ciós papírgyárak építését. Most a szakmunká­sokat f­élli tőlünk Ausztria. Csak nem akarják zár alá venni szakmunkásaikat és arra kény­szeríteni őket, hogy csakis osztrák gyárakban dolgozhassanak. Erre Ausztria önérzetes mun­kásai úgy sem volnának kaphatók. Különben Magyarország fejlődő, iparát nem lehet ilyen kényszerintézkedésekkel elnyomni. Az osztrák ipar történetében majd jövő nemzedékek azt fogják olvasni, hogy elvesztette a világhábo­rúban a magyar piacot, mert gyáros uraik a magyar fogyasztóról két bőrt akartak le­ny­izni. v . Szilárd az értékpiaci üzlet. Kedden is nagy üzlet volt a kávéházi tőzsdén és az árfolyamok újabb emelkedést értek el. Előfordult kötések: Magyar Hitel 1385—88, Osztrák Hitel 917—18, Hazai Bank 670, Fabank 985, Leszámítoló 843, Magyar Bank 980, Közúti 826, Rima 1165, Orszá­gos Fatermelő 875. A borkivitel központosítása, melynek híre né­hány héttel ezelőtt annyi sok izgalmat okozott a borkereskedők körében, legközelebb kormányren­delet útján szabályoztatik. A centralizálás, mint eredetileg is tervezték, csupán az Ukrajnába irtandó borra és pezsgőborra fog vonatkozni bonyolítására! A Haditermény rt.-ét fogják meg­bízni. A. H. T. nem közvetlenül, hanem egy szin­dikátus útján fogja kezelni az ukrajnai borüzletet, szál­l le­melynek hasznából kétharmadrész az allantot illeti. ^­­ " ' .... .. . Romániai szénbányák német bankok kezén.. Ismeretes, hogy Disconto-társaság a Bleichreder bankházzal együttesen egész sereg barnaszénbá­nyát é­s még fel nem tárt nagy szénterületeket vá­sárolt össze­ Romániában. A román kormány­­is­ megkezdte most a besszarábiai Polgradon lévő barnaszén telepek feltárását. A németek romániai szénüzletét a fent említett német tőkések által alapított Banca Generale Romana bukaresti pénz­intézet fogja vezetni. A németeknek az a legfőbb törekvése, hogy e szénterületekről minél hama­rább elláthassák szénnel Romániát és ezáltal te­hermentesítsék Németországot, mely ma egyedül kénytelen gondoskodni Romániának szénellátását­ról. Az ipari üzemek koncentrálásának gondolata már megint kísért. Egyelőre m£g csak az osztrák közm­unkaügyi minisz­tériumban foglalkoznak az idevágó ter­vekkel, de ha ott sikerülne ezeket megvalósí­tani, nálunk is kísérletet tennének az ipar ha­sonló megnyomorításával. A széngondok, a­melyekről éppen ma számol be bécsi közgaz­dasági munkatársunk — vetették fel újból a tavaly már eltemetett ipari koncentrációnak tervét. Bár az osztrák kormány tisztán látja e programm megvalósításának nagy akadá­lyait, most megint napirendre tűzte és mint osztrák szakkörökből halljuk, nagyobb nyo­matékkal forszírozza a keresztülvitelét, mint tavaly. A burgonyaellátás. A h­ivatalos lap keddi száma közli a közélelmezési miniszter végrehajtási utasítását az 1918. évi burgonyatermés zár alá vé­teléről, igénybevételéről és felhasznáására. A közélelmezési miniszter az egyes törvény­hatósá­gokkal közölte, hogy mennyi burgonyát tarthatnak vissza a termelők házi és gazdasági szüksé­­­et címén és mekkora az ellátatlanok fejkvótája. Az ellátatlanok általában vásárlási igazolványok alapján szerezhetik be évi burgonyaszükségletüket. De Budapest ellátat­lanjai részére vásárlási igazolványokat nem­ állítanak ki és a főváros lakosságának burgonyává való ellátá­sáról külön miniszteri rendelet intézkedik majd- A vá­sárlási igazolványokat a vásárló lakhelyén illetékes elöljáróság (polgármester) állítja ki. A közélelmezési miniszter megállapítja azt a burgonyamen­nyiséget, melyet ez egyes törvényhatóságoknak okvetlenül be kell szolgáltattii: Ifá 'f*t '-íHftemryfeégot »'közfogyasztás részére önkéntes fölajánlás útján bizto­sítani nem leh­et, a fölös készletek rekvirálását rendelik el. Az önkéntes felajánlási eljárást szeptember 15-ig be kell fejezni. Az addig önként beszállított burgonya mázsájáért a termelők öt koron­a ártöbletet kapnak. Az Országos Burgonya Közvetítő Iroda az általa közvetített bur­gonya minden mázsája után 1 korona 50 fillér jutalé­kot számít. A bécsi tőzsde, Bécsből telefonálják, hogy a tőzsde hangulata ma is nagyon barátságos volt Főleg a magyar értékekben fejlődött ki nagyobb üzlet,, a budapesti piac szilárdságáról szóló h­írek hatás­a alatt. Előfordult kötések: Anglobank 600, Bankverein 6­14­ 50, Landerbank 624, Unicbank 715, Magyar Hitel 1382, Államvasút 1056, Alpesi 1067, Prágai vasipar 3500, Skoda 1117, Salgó 1241, Rima 1270, Depositenbank 740, Keleti vas­utak 1575, Dohány 1123, Keleti Vásár. A vásár vezetősége most kapta kézhez azon áruk jegyzékét, amelyeket a Kormány a fennálló kiviteli tilalmak alól feloldott és kivitelüket épen a vásár sikere érdekében megengedte. A kiviteli tilalom alól feloldott és a kivite­li áruk mennyisége több mint ezerötszáz vagyon. Ezek azonban csakis a keleti vásáron résztvevő kiállítók részére vannak mint propaganda kontingens engedélyezve. E kiviteli kon­tingensnek a vásárlók arányában történő felosztására bizottság alakult, melynek élén Fischer Emil áll, tagjai pedig a pénzügyminisztérium részéről Kollár Ottó, a kereskedelmi minisztérium részéről dr. Girardi Tibor, továbbá Szende Gyula, az Áruforgalmi Iroda igazgatója, Kármán Aladár, a vásár igazgatója, Bal­kányi Kálmán, a Keleti Központ igazgatója, dr. Fekete Miklós kamarai előadó és Gyömrey Sándor kamarai fogalmazó. A bizottság a vásár tartama alatt állandó permanenciában van és a Keletre történ eladások be­jelentése után a kiviteli engedélyek tárgyában azonnal dönt. Kimutatás a polgári lakosság számára jutta­tott bőr és ruházati cikkekről. A hadügyminiszté­rium az osztrák és magyar kereskedelmügyi miniszté­riumnak, illetve az ezen minisztériumok alá rendelt szőrbeszerzési központoknak a polgári fogyasztás cél­jaira 1918 június folyamán a következő mennyiségek­ben bocsátott bőrt és ruházati cikkeket rendelkezésre: Ausztriának a talpbőrből 242.659 kg, felsőbőrből 56.091 kg., felsőből 219.223 négyzetláb, egyéb boru­k és hulladékok 224.608 kg., összes­en 523.118 kg. és 219.223 négyzetláb. Magyarországnak: talpbőr 144.­­12 kg., felsőbőr 71.359 kg., felsőbőr 365.769 négyzet­láb, egyéb bőrök és hulladékok 246.033 kg., össze-ott 481.934 kg. és 365.769 négyzetláb. A bőrök árai a kö­vetkezők: talpbőr 8.30—13.30, felsőbőr 10—23, illetve négyzetlábonként 3.10 K, a bőr minősége szerint. A hadvezetőség a bőr elosztására semmi fél befoly­ó­t nem gyakorol. Ritkaneműekben a hadügyminisztérium Az Osztrák-Magyar Bank kormányzója — mint bécsi tudósítónk jelentése, alapján kedden már megírtuk­­»- valószínűleg báró Wimmer lesz, a volt osztrák pénzügyminiszter. Popovics utód­jának kijelölése, mint az események mutatják, sok­kal nagyobb nehézségekbe ütközött, mint eleinte várni lehetett. Nagy szerepe volt a dolog elhúzó­dásában a nálunk sem­ szokatlan intrikáknak, me­lyek Ausztriában is döntő faktorként működnek a politikai jelentőségű nagy hivatali állások betölté­sénél. Mostanáig Spitzmüller volt az egyetlen je­lölt és pénzügyi körökben is hivatottnak tartott személyiség a bankkormányzói állásra. Éppen ezért nagy meglepetés volt mindenfelé a hír, hogy Spitzmüller jelölését elejtették. A Mikes-féle faipari vállalatok úői igazgatója. Szakkörökben halljuk, hogy a Mikes-féle faipari valatok új igazgatót kapnak Gerő Nándor sze-Országos mélyében, aki legutóbb ,az Országos Bank egyik komolyan, akik komolyan tovább ,­­vállalatának volt az igazgatója. Szerdai PESTI NAPLÓ 1918. augusztus 21. 3

Next