Pesti Napló, 1918. augusztus (69. évfolyam, 177–203. szám)

1918-08-20 / 193. szám

PESTI NAPLÓ ^.<918. augusztus 20. 'fi KÖZOAEDASáü maam Kénjyszes'tái'síilások loswáüiá^an '-..=- A Pesti Napló tudósítójától — i •• X Bukarest, augusztus 19. K romá»--kereskedelem* és iparügyi mi* niszter, gr. Cántacusene törvényjavaslatot dol* -jgozott ki az ipari szindikátusok megalakításá­ról. A szindikátusok célja a törvényjavaslat indokcl-ása szerint az, hogy biztosítsa a lakosa ság mindennemű szükségletét és intézkedési jogot biztosítson az államnak az ipari ter* smelésben. Bizonyos nyersanyagokat csak ál* lami felügyelet mellett szabad behozni és fel* 'dolgozni, mindkét tevékenység intézése ezen* tul a szindikátusok utján történik. Egyelőre kilenc szindikátust tervez a román kereskedem lemügyi kormány, még pedig: 1. a gyapjufonó és szövőipar, 2. a bőr= és timáripar, 3. a cukor* ipar, 4. a szappan* és gyertyaipar, 5. az olaj* Ás növényzsiripar, 6Ja cellulose* és papíripar, 7. a malomipar, 8. a kender* és lenipar és ve* ägül 9. a faipar számára. Az ipari szindikátusokra vonatkozólag "Cantacuzene miniszter a bukaresti Lumina munkatársának a következőket mondta: — Lehetetlen ez idő szerint teljes szabad* ságot engedélyeznünk a kereskedelemnek, mert szabad mozgása lenne a lánckereskede* lemnek és spekulációnak. Az sem lehetséges, hogy az állam maga adja el a belföldi ipar* cikkeket, mert ezzel az összeköttetéssel biró kiváltságosakat juttatná előnyös helyzebe a többiekkel szemben. A két lehetetlen meg* oldás helyet egy harmadikat kerestem, amely a lehetőség szerint olyan, hogy ne érződjék rajta az állami beavatkozás szokásos kelle* metlen mellékize. összehívtam a gyárósokat és velük együtt állapítottam meg azokat az elveket, amelyek szerint a kényszertársuiást életbe kell léptetni, a Németországban, Ausz* triában és Magyarországon kialakult elvek szerint. A tanácskozások eredményeként ki* dolgoztam a törvényjavaslatot, amelyet legkö* zelebb be is fogok nyújtani. — A nyersanyagokat minden gyár a szín* dikátus utján kapja meg. Ezek árait külön bizottság állapítja meg. — Az iparcikkek elosztását a gyárak vég* zik a kereskedők segítségével. Az iparcikkek árát a szindikátus gazdasági bizottsága, álla* pitja meg. A bizottságban természetesen a kormány is képviselve van. A kereskedők el* adásait külön szerv fogja ellenőrizni, még pe* dig rendkívül szigorúan. — Ezzel kapcsolatosan külön központot állitunk fel a tisztviselőknek iparcikkekkel való ellátására. A helyzet olyan, hogy a tiszt* viselőkön nem lehet fizetésemeléssel segíteni, csak természetben való ellátással. Amint meg lesznek a kényszerszindikátusok, felállítjuk az erre szolgáló központot, amely a szindiká* tustól kapott cikkeket a tisztviselők között elosztja. A földmivelő nép ellátása viszont a szövetkezetek utján történik. Sem a tisztvi* selői központ, sem a szövetkezetek nem szá* mithatnak fel 3 százaléknál többet az általuk forgalomba kerül» cikkek szétosztásáért. —• Az árak letörésére külön rendszabá* lyokat léptetünk életbe. Csak három kézen mehet keresztül az áru: a termelő, gyáros és kereskedő kezén. Természetesen gondosko* dunk a nyereség nagyságának szabályozása* ról is. P. L. Äs időjárás és a tavasziak. Az utóbbi he­tek süni esőzése igen kedvezőt?) hatott a ta­vasziak fejlődésére. A Bácskából, az észak­• nyugati vármegyékből és különösen a Dunán­túlról igen kedvező híreket kapunk a kapás növények, tengeri és burgonya fejlődéséről. A kávéházi tőzsdén nagy forgalom melleit igen szilárd volt az üzlet iránya. Előfordult köté­sek : Magyar hitel 1375—76, Osztrák hitel 910, Leszámítoló 838, Magyar bank 985, Hazai bank 665, Fabank 976. Közúti 822, Országos l'atermelő 855, Spődium 814, Rima 1160. Mágnásbiríokok, amelyek gazdát cserélnek. Egy agrár-kőnyomatos értesülése szerint gróf Púi ffij László 2400 holdas gönci uradalmát Schivarcz Gyula, az eddigi bérlő vásárolta meg. Gróf Korniss Károly 6000 holdas hagymádfalui birtokát a Földhitelintézet, gróf Szapáry István 1400 holdas birtokát Lőwy Márkus, a topolyai gróf Zicliy-féle birtokot egy budapesti konzor­cium vásárolta meg. A beíéfeh nagyiFérvü szaporodása a J'osíala­UarékpénstáS'nál. A Postatakarékpénztár júliusi ki­mutatása a takarékbetétek ujabb feltűnő szaporodásáról tesz feltűnő bizonyságot. A takarék-üzletben az állo­mány 191«. julius végén 407.5 millió, a mult év ha­sonló időszakában kimutatott 28fi millióval szemben. A csekk- és clearingüzletbcn a betétek összege ugyan­ekkor meghaladta a 668 milliót, az előző évi 488 millió­val szemben. Az összes betétállomány julius végén 1075 millió korona, niig az 1917. évi Zárszámadásokban az egész állomány csak 693 millió korona volt. A hadseregszáU'tás és a hadikölcsiiujegyzé.s. Egy hivatalos összcáílitást láttunk arról, hogy a hadseregszállítók mennyi hadikölcsönt je* gyeztek. Ez az összeállítás valami messze* menő következtetésekre nem alkalmas. Vi* lágos, hogy az a vállalat, amelyik kizáró* lag a hadsereg számára dolgozik, kétség* kivül tekintélyes .profitjából uj befektetése* ket is kénytelen eszközölni és nem for* dithatja egész nyereségét hadikölcsönjegy* zésre. Hogy mennyire tett eleget kötelességé* nek, azt igazán mindegyiknél csak egyénileg lehet e'-dönteni. És nem szabad ellfelejteni még egy fontos körülményt. Téves felfogás, hogy a nagy háborús nyereség feltétlenül ott van, ahol valaki közvetlenül a hadseregnek szállított. A földbirtokos nein közvetlenül a hadseregnek adta cl a terményét, az állatát, a borát, mégis a háborús konjunktura tette lehetővé, hogy birtokát tehermentesítse és nagy ingó vagyont szerezzen. A földbirtokos* nak ugyanannyira módjában állott a hadiköl* csönjegyzés, mint a hadseregszállitónak. Szc retnónk látni azt a másik pontos összeállítást is, hogy Magyarország ezer, kétezer, öt:, tíz­es negyvenezer holdas urai milyen összeggel szerepelnek a hadikölcsönök listáján. A cukorrépa állása. Az ország északnyugati vármegyéiben a cukorrépa állása kitűnő. A vág­völgyi cukorgyárak, NagytapolcSány, Diószeg rayonjában eső területeken az idei cukorrépater­més kitűnőnek Ígérkezik. Ezekben a vármegyékben épp ugy, mint a szomszédos cseh- és morvaországi répavidékeken az időjárás igen kedvező volt a répa fejlődésére. A Dunántúl egy részében szintén elég jó termés mutatkozik, ellenben Fehérmegyé­ben igen sok a bolhakár. A Tiszántúl gyenge a termés, az eső későn jött, igen sok vetést kellett kiszántani. A Bánságban és a Bácskában a kilátá­sok kedvezők. A cukorrépával bevetett terület mintegy 10 százalékkal nagyobb, mint a mult esz­tendőben. A tavalyi 11 és Vi milliós terméssel szem­ben az idei magyar cukorrépatermést 18.—20 mil­lió métermázsára becsülik. Ausztriából is kedvező híreket kapunk a cukorrépavetések állásáról. Olt a mull esztendőben 29 millió métermázsa termés volt, az idén valamivel kisebb területről, mint a mult évben, 40—45 millió métermázsa termést várnak. A Dunagtíüliajőíási Társaság kártérítési pöre a kincstár ellen. A bábom kitörésekor még mielőtt a hivatalos hadüzenet megtörtént volna, a szerbek elsühjesztetiek a Dunagőzha­józási társaságnak egész sereg hajóját, melye­ket a szerb határ közelében, az Aldunán és a Száván találtak. Sok millióra menő kárt szenvedett a hajóstársaság és ennek megtérí­tése végett az oszlrák törvényekben előirt há­rom évi elévülési időn belül, előbb egyezségi tárgyalásokat kezdett a kincstárral, majd meg­indította kártérítés iráni a birói eljárást. Van egy. másik nagy pöre is a Dunagőzhajózási társaságnak a katonai kincstár ellen, amely­nek során a hadvezetőségnek bérbeadott ha­jókon felhasznált szén után bizonyos árlöbb­letet követel és melynek összege a háborús esztendők alatt szintén sok millióra szaporo­dott. Mint bécsi tudósítónk jelenti, a kárté­rítési ügyekben legutóbb ismét egyezkedési tár­gyalások indultak meg a Dunagőzliajozási társaság és a kalona: kincstár között s ezek során sikerült az egyezségre megfelelő alapot találni. A társaság lényegesen redukálta igé­nyeit. A kincstár most már rövid időn belül kifizeti a kártérítésnek még igy is igen tekin­télyes összegét. A ii'i'nieleí'saági termés. Berlinből távira­tozzák: Az aratás lefolyása és a terméskilátások Németországban igen kedvezőek. A mult heti szél gyorsan megszárította a még be nem hordott ga­bonát. A rozstermést behordták, a buza aratása folyamatban vnn. A zabszemek teljesek és súlyo­sak. Sok tarlóföldet répával ültetnek be. A ka­pás növények állása kitűnő, különösen a burgo­nyáé. A burgonyának a városokba való szállítása emelkedik. Lírás bankjegyeink beváltása koronára. A megszállott olasiz területeken, mint ismeretes, líra értékre szóló bankjegyeket adtunk ki. hogy a ko­rona értékű bankjegyeknek az ország határain ki viil való fölhalmozódását kikerüljük. Nagyon sok panasz érkezett az olasz harctérről haza térő sza­badságos katonáktól, hogy a lírára szóló bankje­gyeket idehaza nem tudják beváltani. Illetékes helyről most figyelmeztetik a katonákat, hogy lí­rás bankjegyeiket elsősorbaji a megszállott olasz területen kell koronára átváltani és csak ha ehhez, odalenn nem lett volna módjuk, akkor vállhatják be a mögöttes országrészekben a katonai szám­oivö hivataloknál és póttesíeiknél ezeket a lirás bankjegyeket. Lázas liatisse a kávéházban. A tőzsdeta­nács tudvalevően legszigorúbb rendeletekkel, tiltotta el az ügynököket a kávéházban való üzletkötéstől. Hogy mennyire komoly követ­kezményei voltak e tilalomnak, arról már, sokszor megemlékeztünk és aki még kiváncsi rá, hegy mit érnek a tőzsdetanács szigorú ukázai, az nézzen be egy olyan délelőtt, mint a mai is volt, a tőzsdepalotában levő kávé­házba. Olyan nagyarányú a forgalom, mint egy emelettel feljebb, a tőzsde nagytermében. Csak az a különbség, hogy ott még van az árak kialakulásának valami kontrolja, itt azonban korlát nélkül csaponghat az árfelhaj fás. Az üzlet zöme outssider-értékben bonyo­lódik le. A legutóbb bevezetett vagy a még csak bevezetésre kerülő papírok állanak a forgalom középpontjában. Nem a Magyar hi tel vagy más komoly érték a kávéházi piac. kedvence, hanem például a Marosvásárhelyi kőolaj finomító részvényei, melyet szerdán fog­nak először jegyezni a tőzsdén. Ez utóbbi reszvények ma csekély 30 koronával szöktek fel és a 200 korona névértékű papírok ma va­lahol 650 körül állanak. Bevezetés előtt áll­ván, megfelelő gondoskodás történt darab­liiányról, lévén ez igen alkalmas jogcím a kurzus felhajtására. Ma darabhiány volt. Do mi lesz,, ha egyszer el is akarják majd adni az igen exotikus értékek gazdái a papírjaikat?' Kétségkívül — vevőhiány. A Keleti Vásárt az első napon liarmichétezer ember látogatta meg, a második napon még ennél is többen. A kormány igen jelentős kiviteli kontingenst biztosított :: Vásáron kiállító magyar iparosok és ke rcskedők részére, ugy, hogy a megszabott kontingens keretén belül a Balkán részére megvett árflk kivitele biztosítottnak tekinthető. A nagyközönség is ezrével ke­resi fel a I>cleii Vájárt, hogy gyönyörködjék Bosznia, Bul­gária és ' Törökország iparművészeti remekeiben. Va­sárnap délután fél 3 órakor külön vonattál \17Ö s'íeA, montenegrói' és albán kereskedő érkezett a Keleti Vá­sírra, akiket a cs. és kir. katonai fökormány.zóság részéről Hírt kapitány kisért fel Budapestre és a ki-, állításon Kúrmár. Aladár igazgató fogadott. A cscre-zsir. A legjobb fehér lisztből készült kenyeret köztudomás szerint a karlsbadi ha* risnyakereskedők eszik, akik magyar fiirdő* vendégektől harisnyáért fehér lisztet kapnak cserébe. A csererendszert most államilag' sza* bályozott rendszerré tették nálunk és mint a Pesti Napló már megírta, 25 csomag dohányt; vagy 3 kiló petróleumot, két kiló cukrot, két kiló gyertyát, 50 doboz gyufát, ezer méter lencérnát, kétszer 915 méter pamutcérnát, egy méter szövetet, vagy egy liter szeszt adnakj annak, aki egy kiló zsirt vagy szalonnát szolf gáltat be a Sertésforgalmi Iroda bizományosé* hoz. Nagyon szép ez a csererendszer, de vájjon nem gondolják*e, hogy az árufelhabj mozó hölgyek és urak ezután nemcsak saját; zsirszükségletük teljes biztosítására, hanem 1 minden egyéb szükségletük fedezésére is sza* lonnát fognak felhalmozni és hogy nagyon elősegítik őket ebben a sertésforgalmat és a tengeriforgalmat szabályozó rendeletek is? Ezek a rendeletek nem engedik meg a sertést tartó gazdának, hogy a város vagy az ipari munkások csoportja részére hizó sertéseit kösse, ellenben házi és gazdasági szükségle* tére annyi sertést tarthat, hogy a belőle elő' állított szalonna és zsir saját szükségletét bő* ségesen meghaladja. Tehát a gazdának, aki elég ügyesen tudja disznaját a rekviráló köze* gek elől megoltalmazni, nemcsak több zsírhoz lesz jussa, hanem több dohányhoz, petróleum­hoz, cukorhoz, cérnához is. (Itt a cenzúra öt sort törölt) A vasúti tarifaemelés. A magyar és osztrák 1 vasutak tarifaemelése, mint a monarchia összes vasutintézet igazgatóságai liirdetményileg közhírré teszik, szeptember elsején lép életbe. A tarifákat általában abban a keretben emelik, ahogyan azt a Pesti Napló már belekkel ezelőtt közölte. A szén­küldemények fuvardiját tekintet nélkül a szén; bel- vagy külföldi származására, negyven száza­lékkal emelték fel. Az eddig érvényben volt üzem-' költségpótJékot megszüntették, helyébe állandó pót­lék elnevezéssel uj niellékilleléket alkottak, amely éppen fele a megszűnt iizemköltségpótléknak. Az' uj díjszabási füzetJaen, csupán 'átszámítási láblá-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék