Pesti Napló, 1918. szeptember (69. évfolyam, 204–228. szám)

1918-09-21 / 221. szám

.­­ Szombat —­­PESTI NAPLÓ 1918. szeptember 21. Az új eljárásnak sok előnye van a régi felett, ameny­nyiben azelőtt egy eny­öl­—CO koronába, addig most körülbelül a századrészébe kerül. Ezen kívül gyorsaság terén is haladást jelent, mert míg azelőtt egy plakett elkészítésére hetekre volt szükség, addig az új eljárás­­szerint maximum egy nap alatt elkészül. Mint értesü­ltünk, a vállalat, mely már a komoly alakulás stádiumá­ban van, foglalkozni fog plasztikus térképek, könyvek, folyóiratok (vakok részére „Brey" írással) reklám és dísz tömegcikkek reprodukálásával és azok sokszorosí­tásával. — A® Astoria közkedvelt ötórás tea­dél­után­jai ma megkezdődnek.­­ — Rendőrségi hírek. Pintér József tizenegy íves iskolásfiú egy 63-as jelzésű villamokocsiról menet­közben leugrott, de visszaesett és a kerekek alá került. A mentők életveszélyes sérülésével az Uj Szent János kórházba szállították. — Zselmer István lakatos, Röp­pentyű­ utca 27. szám alatt a lámpavasra felakasztotta­­magát. Mire rátaláltak, már halott volt. — A Széna­téren egy 6-1-es jelzésű közúti villamos elütötte Ilan­kovics Nervis bosnyák katonát, aki súlyos sérüléseket szenvedett. A 17-es helyőrségi kórházba vitték. — Schwarcz Hermann budapesti lakót­ a Rákóczi-úton el­gázolta egy körúti villamos kocsi. Súlyos sérülteivel a Rókusiba szállították. — Házasság. Király Jenő, nagybecskereki gimnáziumi tanár eljegyezte Prónay Micike, tanítónőt. Prónay Ferenc fertőszéleskuli főtanító és neje született Hackl Carola leányát. Nádasi Vidor kir. postasegédtiszt eljegyezte egri-i Csüry Margitot Budapesten. — Gyászrovat. E hónap 20-án, pénteken dél­­után 4 órakor helyezték örök nyugalomra Schmidt Albint, a Triesti Általános Biztosító Társulat (Assi­curazioni Generali) elhunyt aligazgatóját a kerepasi­úti temetőben. A temetőben testületileg megjelent az Assicurazioni Generali tisztikara, a Magyar Általános Ingatlanbank rt., melynek Schmidt Albin alapítása óta igazgatósági tagja, az Első Általános Baleset ellen Biztosító Társaság, melynek igazgatója és a Magyar Jog és Viszontbiztosító rt, melynek felügyelő bizottsági tagja volt, képviseltette magát. Ezenkívül a Magyar Általános­ Takarékpénztár, a Minerva Általános Bizto­sító rt. és az Európai Áru és Podgyászbiztosító rt. vezetősége is küldöttségileg volt a temetésen képviselve. A koszorúkkal borított koporsónál Wellisch J. cég­vezető mondott búcsúbeszédet, melyben megható sza­vakkal méltatta Schmidt Albin érdemeit és kiváló egyéni tulajdonságait. Dr. Schurtzer Zoltán népfelkelő segédorvos, az Albán fronton­ szerzett betegségébe, hosszas szenvedés után, az ungvári barokkórházban 27 éves korában hősi halált halt. Fiatal felesége és nagy családja gyászolja­ felé. Ő tudniillik egészen jóhiszeműen nevezte Randának a derék kereskedőt, akit Jandának hív­­tak­ — mert Bertalan beszédében minden ,,j'-' betűt „r"«sek fordított le és eszébe se jutott, hogy ebben a kivételes esetben a „j' csakugyan ,,j"-t je­lentett. ' (K.)­ ­ flarka krónika* Cinizmus — Nyelvhiba Az asszony, zsebkendővel a kezében, sirán­­kozik. •—• Rettenetes ember vagy, Boldizsár. Most már megmondhatom neked. Cinikus, önző, gonosz ember vagy. Nem törődsz velem, csak magadra gondolsz, nem veszed észre, hogy elhervadok mel­letted, mint a virág, amit nem öntöznek. Négy éve vagyunk együtt és elmondhatom, hogy négy lég óta egy jó órám nem volt veled. A férj lekváros gombócot eszik. A gombóc mögül válaszol. •— Nem volt egy jó órád? Iiát mondok neked valami!. Menj el gyalog Szentendrére, az van két jó óra. (K.) . Bertalan barátunk, a jeles közgazdász, igen derék ember, de egy kis nyelvhibája van: az ,,r" betűt nem ismeri és nem akar­ja tudomásul venni, s ehelyett a lágyabb ,,j" betűt szokta használni, amiből már számos kalamitás származott. Legutóbb szegény X. járta meg vele, akit az­­zal küldtem Bertalanhoz, hogy az majd zutja egy bonyolult pénzügyében. Bertalan nagyon szívesen fogadta, foglalkozott a dolgával, ellátta tanácsokkal, bőven megbeszélte vele a követendő eljárást s végre lebe­­kére kötötte, hogy keressen fel egy bizonyos bőr­kiskereskedőt, hivatkozzék rá és kérje meg erre meg­­ erre, az neki jó barátja és ebben az ügyben rendel­­kezésére fog állani. — Kérem, keresse csak fel Janda Kristóf urat, jól jegyezze meg a nevét, borkereskedő, — mondta­­ neki. N. megköszönte szépen a protekciót és fel­kereste a borkereskedőt teste a körben. Bertalan­­ leírása alapján ismert rá és odament az asztalához. — Nagyon örülök, hogy megismerhetem­­ Randa urat, — mondta neki, — egy jó barátom ! küldött Randa úrhoz, h­ogy Randa úr majd segitse? Igémre lesz ... — kezdte nyájasan mosolyogva. 1 Tabló. A borkereskedő dühösen felugrik. .. — Kikérem magamnak az ilyen szemtelen sviccelődést, — nem ismerem az urat, h­ogy meré­­gzel velem szemtelenkedni? Szegény .., hült-fult és rémülten hátrált ki­ SZÍNHÁZ, művészet Egy férj, aki mindent tud — A Magyar Színház bemutatója — Egy férj, aki mindent tud — Der Gatte der alles weiss — Le mari epit sait tous — The hus­band whit magnetic eyes — Il merito chi vede lutto — Utan svalvel och giftfrij — Opasn­oje van se nagmili etc.etc. Drégely Gábor kétségkívül azt a műfajt mö­veli, amely sem országhoz, sem divathoz, sem iro­dalmi áramlatokhoz nincs kötve, amely olyan egy­forma mindenütt a világon, mint a kifli. Ez az ő titka vagy szerencséje vagy tehetsége, talizmánja, ez az ő bölcsek köve. Nem titok az ő receptje, mindenki megnéz­heti, utána csinálhatja — csinálták is — és m­égis az ő darabjai azok, amelyek keresztülhatolnak tűzön-vizen, háborún, forradalmon és színre ke­rülnek, sikert aratnak, míg másokés valahol az ügynökök, direktorok fiókjaiban elakadnak. Nem félelmetes, nem észbontó jelenség ő a színpadon, hanem inkább egyszerű, jámbor, szelíd, maga sem tehet róla. Sohasem éreztem vele szem­ben azt, hogy íme egy veszedelmes példa, amelyet ki kell irtani. Természetesnek, törvényszerűnek tartom a sikereit. Ha nem volnának törvényesek, akkor a világ kifordulna a sarkaiból. A darabja pompás vígjátéki ötletből indul ki, amely például Strindberg tollán az ezer facetten gyémánt szivárvány fényeivel csillogna és esetleg — megbukna. Az ő jámbor, egyszerű, ügyes kezén a témából zökkenő nélkül megcsinált helyzetvíg­játék lett. Slárom fölvetliten vígan, mulattatón gördül le, nem okoz fejfájást, nem állít követ a gondolkodásod elé és a pesszimizmusa is olyan ártatlan, mint egy igazi nézőtéri nézőé. A polgár, aki a gondjait és a világfelfogását hozza a szín­házba, ott felejti a gondjait és megerősíthe látja a világnéz­etét. Kelbe ennél több? Az alapötlete az, h­ogy egy férj azt hiszi ma­gáról, h­ogy az emberek szeméből mindent ki tud olvasni és mint féltékeny férj első­sorban a fele­sége szemét kutatja. Nem minden ok nélkül, mert az asszonynak gyöngéd kis flörtje van egy világ­hírű, de ü­res szívű zongoraművésszel. És a férj­nek sikerül is a titokzatos tehetsége révén meg­akadályoznia, hogy a felesége áldozatává legyen a flörtnek. És h­ogy semmi titokzatosság ne marad­jon a dologbr­­, a szerző siet fölvilágosítani a kö­zönséget, hogy a férj clair Boyancea a barátjai ár­tatlan tréfájának egy következménye és hogy éles­látásának a feleségével szemben nincs más ma­gyarázata, mint az, hogy a férjek rendszerint nem szokták nagyon élesen ügyelni a feleségüket, de ha egyszer figyelik, akkor természetesen sok mindent meglátnak. Mulatságos, kedves, biztosan és nyugodtan fölépített bohóság ez, amelyben mindenki talál nevetni és szórakozni valót. A Magyar Színház a legkitűnőbb erőit állí­totta a siker szolgálataiba. Törzs a férjet játssza, aki mindent tud, annak a színésznek a képessé­geivel, aki mindent tud és mindenféle színészi feladatnak fölényes ura tud lenni. Báthory Géza a feleség szerepében elragadón kedves, finom, gra­ciózus jelenség és egész lényéből valami nemesség sugárzik, ami a vígjátéki stílusra praedesztinálja. Simányi Mária mindig érdekes, mindig hangsúlyos alakja pompásan illeszkedik bele a vígjátéki miliőbe és valami kü­lön borsát-savát adja meg. Z. Molnár László a maga erősen karakterizáló, a groteszkség felé hajló, különös színeivel a világ­hírű zongoraművész alakját a viharos derültség­nek gyakran középpontjává teszi. Gyárfás joviális, komikus alakja már a megjelenésével is biztos siker, de van ebben a színészben, még a túlzásai­ban is valami ellenállhatatlan kedvesség, igazi derű. Virányi faragatlan, vidéki földbirtokosa pompás, jóízű alak. Kardos nagykereskedője is kitűnő. T. Oláh Erzsi egy kis kokott szerepében. Vándori, Horváth, Saári Rózsi, Jávor egészítik ki a jó ensemblet, amelynek erőskezű összefogása nyilván Vajda László rendezői érdeme. A közönség a vid­ám helyzeteken, jeleneteken sokat nevetett és ez a vígjátéki siker fokmérője. Színi Gyula. (*) Operaház. Goldmark „Sába királynőjéé­nek pénteki előadásán Szulamit szerepében Palay Matildnak nyílott alkalma jelentős kvalitásait ér­vényesítenie. Az ambiciózus fiatal művésznő új szerepében ismét bizonyságát adta nagyon figye­lemreméltó tehetségének. Hangjának drámai erejét bensőséges érzés fűti, éneke minden magasságban egyforma melegséggel csiengett; játéktudása is fej­lődik, alakítása finom és poétikus. Kitűnő estéje volt Székelyhidynek, zavartalanul élvezhettük pompás Asszad-jának érzéki énekét, szenvedélyes akcentusait, hasonlóan Szemere nemes páthoszát a király szólamában. Az előadást Fleischer Antal vezette, sok készséggel és rutinosan. (g. ö.)­­*) Kubin­yi Sándor grafikai kiállítása. Fe­renczy Károlynak, IványiGrünwald Bélának és a többi nagybányainak generációjához és társaságé-­ hoz tartozott Kubinyi Sándor. De München erőseb­ben hatott reá, mint Nagybánya: elhagyta ,a ter­­­mészet színeinek tanulmányozását és a müncheni­ Jugend-stílus révében kötött ki. Sok évig volt Kubinyi a Jugend egyik népszerű illusztrátora. Rajzai könnyed eleganciájukkal, szellemes szőke szavuságukkal, friss lendületükkel hódították meg­ a müncheni szecesszió közönségét. A képírók és a képfaragók kiállítási helyiségében összegyűlt újabb­ grafikai munkái szerint Kubinyi ritka virtuozitás­­­sal talál mindig új változatokat a női akt­őrök­­ témájában, kifejezési eszközei azonban kissé­ modorosak és hidegek. Kubinyi ugyanis nem tarrto­zik az erős és eredeti egyéniségek közé: stílusát; alapos művészi kultúrájáról szólt le, nem pedig a­ női test mozdulatvilágának és vonal­kígyózásának­ közvetetlen, egyéni megfigyeléséből. És bizonyára az akt egyoldalú kultusza is részes abban, hogy gyakran konvencionálisak Kubinyi munkái. Gra­­fikai művészete melegebb és őszintébb lesz, ha el­­vétve egy városrészletet vagy egy tájékot választ ki motívumul. Kubinyi színes pasztelljei teljesen anyagszerűek és a művész által annyira kedvelt teknika sajátos lehetőségeit használják ki, tiszta stílusérzékkel. De mi azért jobban szeretjük Kubinyi fekete-fehér grafikai munkáit, amelyek néha meglepően színesek és gyengéden tónusosak. (f.g.) (*) A Télikert és az Unió Rt. Néhány napja híre kelt a színházi világban, hogy az Unió rt. kiterjeszti színházi program­mját a Télikertre is, amelyet megvásárolt tulajdonosaitól és át fog alakítani operettszínházzá. Kérdést intéztünk ebben az ügyben az Unió rt. igazgatóságához, amely a legnagyobb határozottsággal megcáfolta a híresztelést. Az U­nio rt.-nak felajánlották ugyan annak idején a Télikertet, azonban tárgyalást sem kezdtek az ügyben, sőt a Corvin filmgyár sem vette meg a varietét, amelyről ugyancsak azt hí­resztelték, hogy a reflektánsok között volt. (*) Ezer korona — Blaha Lujzának. Néhány héttel ezelőtt hosszabb cikk jelent meg a Pesti Napló­ban Blaha Lujzáról. A cikkben intervjú is volt a művésznővel és Blaha Lujza azt is meg­­említette az intervjú során, hogy az elmúlt télen ő is nagy szükséget szenvedett: alig tudott szénhez és fához jutni. Most Barabás Béla aradi főispán egy hódolatteljes levél kíséretében egy jótékony alapból ezer koronát küldött a művésznőnek — fára és szénre . . . (*) Csortos Gyula kártérítési pöre. A Vígszín­ház egyik előadásán történt, hogy Csortos Gyula, aki a Három a kislány operettben Schober báró szerepét játszotta, szerepének szövegébe szőve ki­hirdette a közönségnek azt a h­áborús hírt, hogy lord Kitchener meghalt. Egyik napilap kritikájá­ban súlyosan elítélte e rögtönzést. Csortos az úji sajtótörvény alapján pert indított a sértő kritika miatt. Most foglalkozott ezzel az ügg­gyel a Kúria II. polgári tanácsa és megváltoztatta az alsó biró-­­ságok ítéletét, a napilapot száz korona kárösszeg és a felmerült költségek megfizetésére kötelezte. Kimondotta a Kúria, hogy a kritika teljes szabad­ságot élvez ugyan, azonban hangjában tartozik megmaradni azon határok között, amelyeket az emberek egymással való jóhiszemű érintkezésének általános szabályai megszabnak és nem használhat olyan hangot, amely a személyes támadás bélye­gét hordja magán. (*) Haraszthy Mici betegsége. Haraszthy Mici in Apolló Kabaré művésznője, vasárnap óta spanyol náthában szenved és a műsorban játszott szerepeit ideiglenesen részben Homoki Paula, részben Nagy Manda vette át. A ffiúvas®ő betegsége enyhe lefo­utbalga­buzgón

Next