Pesti Napló, 1918. szeptember (69. évfolyam, 204–228. szám)

1918-09-22 / 222. szám

__________ "trasarnaip 1 PESTI NAPLÓ 1918. szeptember 22. "f . ő: Ént Én azt mondtam, hogy egy zombori nőt vettem el -! Én: Ja ... Bocsáss meg, félreértettelek... Na sebaj... Zombor különben nagyon szép város ... ö: Nagyon szép... (És most Zomborról kezdünk beszélgetni), Karinthy. PESTI KÖVEZET ww Hodina, a temetésrendező (A járásbiróság szomorú kis poros, piszkos .Szobájában egy sánta ember áll a bíró előtt. Hortina István temetésrendező (..katonai temetések, exhumálások és hullaszállítások pontosan és kényelmesen az ország bármely részében). Semmi nincs ezen az emberen a temetésrendezőből. Barna puhájában, kopasz fejével inkább néz ki helyi kereskedőnek. Az ilyen rendezők rendszerint feketében járnak és ünnepélyesek, mint a papok, vagy a tiszti orvosok. Ilodina István ellenben nem jár feketében, fürge és hangos, úgy áll a biró előtt, mint a boltos a pultnál. Becsületsértéssel és rágalmazással vádolják Hodina Istvánt. Azzal rágalmazta meg Lovag Károlyt, hogy svindlizen a katonaság körül s hogy ebbe egy ezredes is bele van keverve. Lovag Károly az Entreprisenek a hivatalnoka s a Külső Váci út S3. számú temetési üzletnek a vezetője. Ez az üzlet éppen szemben fekszik Hodina üzletével. Innen van az ellenségeskedés. Hodina mérges az Entreprise üzletvezetője, aki neki konkurrenciát csinál. Tudja a fene, ha már muszáj temetkezni, az emberek inkább mennek az Entreprisehez. Van abban valami megnyugtató. Slodina ezért haragszik s ezért rágalmazta meg a katonaság előtt az Entreprise üzletvezetőjét. A tárgyaláson megtudtuk, hogy Slodinát, a temetésrendezőt többször elítélték már súlyos testisértésért, becsületsértésért, rágalmazásért. Egyszer egy parasztembernek, aki már kifizette a költségeket, azt sürgünyözte vidékre, hogy a halottat nem adja fel addig vonatra, míg nem küldenek neki még külön ötszáz koronát. A paraszt elküldte az ötszáz koronát, viszont Ilodinát elítélték zsarolásért hat hónapra. Az ember azt hinné, hogy egy ilyen temetés üzletben a csipkés koporsódíszek csöndjében izgalmas emberek élnek, akik áhítattal árulják a temetést. Megtudtuk a tárgyaláson, hogy némelyik cupringer sem oly vad és ízléstelen konkurenciájában, mint a külső Váciuti temetésrendezők. Lovag Károly, az Entreprise embere elmondta, hogy mikor gyászoló hozzátartozókkal tárgyal, Hodina kinyitja az ajtót és bekiabál. ..rossz helyre jöttek, ezek svindlerek, jöjjenek át hozzám. Úriember itt nem temetteti el magát“. „Megyek a féllel, kérem, — mondja Lovag — egyszerre Ilodina kiszalad az üzletből, belekarol a félbe és kapacitálja, hogy nála rendeztesse a temetést“. Hodina ha meghallja, hogy valaki súlyos beteg, szalad a házmesternél,ez és megállapodik vele, hogy a házmesterné értesíti őt, ha a beteg állapota válságosra fordul. Gyakori eset, hogy a szegény beteg még nem halt meg, csak agonizál, Hodina már ott sétál a ház előtt, vagy bent ül a házmesterné lakásában. Hia Hodina egy ház előtt sétál, az azt jelenti, hogy ott haldokolnak. Egyébként nem is kell neki, hogy súlyos beteg legyen valaki, elég ha nagyon öreg és elgyengült egy szomszéd, Hodina odamegy a házmesterhez és leköti az üzletet. Egyszer egyik éjjeli kávéházban nagy mulatságot csapott őrmesterekkel, akik valamelyik katonai kórházhoz tartoztak. Olyan feltűnőek és illetlenek voltak és Ilodina úgy szórta a pénzt az éjjeli helyen, hogy feltűnt a dolog és hamarosan kiderült, hogy Hodina üzleti összeköttetésben áll a kórházi őrmesterekkel, akik neki kuncsaftokat szereznek. Ha valaki meghalt a kórházban, az őrmesterek siettek telefonálni Ilodinának. Hodina előbb tudta meg a gyászhírt, mint a hozzátartozók. Persze az őrmestereket ellették aztán a kórházból. Hodina szalad a felek után az utcán és behívja őket az üzletbe. Naiv embereket azzal szédít el, hogy zászlót is ad a temetéshez. Ezenkor Hodina elől megy a menet előtt barna ruhásban és viszi a zászlót. Ha szükség van rá, beszédet is tart a temetésen, elbucsuztatja a halottat. Ez Hodina úr, a külvárosi temetésrendező. Most itt a tárgyaláson rágalmazás miatt fognak ítélkezni felette. De Hodinának a mifaja tele van pörökkel és ítéletekkel és nem mer belemenni a tárgyalásba. Mindenféle elégtételt ajánl. Nyilvános bocsánatkérést, pénzt, háromezer koronát jótékony célra. Mindent, csak ne legyen tárgyalás. Az ellenfél azonban nem akar kegyelmezni Hodinának. Nagy kapacitálások következnek. Hodina a háromezer koronából ezerötszázat a bírói segélyegyletnek akar adni, hogy a bírót meghódítsa magának. Ezerötszázat a Szurmay-alapra szán. Mikor én beléptem a tárgyalóterembe, birsesen a Szunnay-alap helyett ezerötszázat a hírlapíró nyugdíjintézetnek ajánlt fel. Újabb nagy tárgyalások következtek, végre azt határozták, hogy Lovag Károly visszavonja a panaszát, de Hodina háromezerötszáz koronát adjon jótékonycélra és több lapban nyilvánosan kérjen bocsánatot. Ebben aztán végleg megállapodtak. " Mikor elmentünk, megkérdezték Hódinát, hogy mérteli úgy a tárgyalástól. Az emelés: rendező komolyan azt felelte, hogy most nem ítéltetheti el magát, mert akkor elveszti a Schlicks gyárat, amit most kapott meg és nagy súlyt helyez rá, mert ebben a gyárban igen sok sebesülés s egyéb haláleset fordul elő. Nádas Sánnlor. 1 300.000 kiló éles körött adtak el Budapesten A baromfi akció mérlege — A beszerzési csoportok is kapnak az olcsó baromfiból Leleplezett visszaélések Az élelmiszerek árnyak megállapításánál eddig a baromfit figyelmen kívül hagyták. Egyrészt azért, mert a baromfit a hatóságok eddig inkábbb luxuscikknek tekintették, másrészt pedig azért, mert itt joggal lehetett tartani attól, hogy egy esetleges ármaximálás teljesen eltünteti az árut a piacról. A hatóság tehát kénytelen volt tűrni, hogy a liba, kacsa és csirke ára a végtelenségig emelkedjék. Végre Nagy Ferenc államtitkárnak támadt a nyár derekán egészséges gondolata. Miután másként nem sikerült gátat vetni az árak folytonos emelésének, a közélelmezési hivatal elhatározta, hogy a jövőben csak azok a baromfikereskedők kapnak külföldi szállítási igazolványokat, akik a kiszállítottaromfimennyiségnek felét előzőleg már meghatározandó olcsó áron a fővárosnak átadják. Ez volt az előzménye annak az akciónak, amely Budapest háborús közélelmezésében ma mint Székesfővárosi baromfiakció szerepel. Ma korán reggel Géczy Imre miniszteri titkár és Háry Kálmán közélelmezési miniszteri megbízott társaságában sorra látogattam a budapesti piacokat. Géczy Imre a főnöke a közélelmezési minisztériumban annak az ügyosztálynak, amelynek hatáskörébe többek között a baromfiakció is tartozik, Háry Kálmán pedig a minisztérium részéről ellenőrzi az akciót. Budapest piacain ma hetvenhét baromfikereskedő árul akció baromfit, ezenkívül azonban árusítanak a székesfővárosi élelmiszerüzem üzleteiben is. Az akció baromfi ára lényegesen alatta van a baromfi napi árának, amit legjobban a következő kimutatásból vehetünk észre : Az akció-baromfi árusítását a főváros tanácsa legutóbb jegyhez kötötte, az élelmiszerigazolványon lévő B és C jegyű szelvényekért lehet libát, kacsát vagy zsírt venni. Itt is elsőbbségben részesülnek a vörös színű élelmiszerjegyek tulajdonosai, vagy a szegényebb emberek. A Garay-téren nyolc baromfikereskedőnél árusítanak olcsóbb baromfit. A baromfikereskedők bódéjai egy szűk sikátort alkotnak, az árusítás hét órakor kezdődik, de éjfélkor odaállnak már az asszonyok a libáért. Nem olyan nagy a felhozatal ma még, hogy libából vagy kacsából mindenkinek jutna, de egy-egy csirkéhez hozzájutnak azok is, akik a sor végén állnak. Feltűnő, hogy az úgynevezett szabad árusoknál, akik nem tíz olcsó áron árulják a baromfit, alig lézeng egy-egy vevő, pedig ezek az árusok ugyancsak a leggyönyörűbb libákat tették a pultra. A jobb ruhába öltözött asszonyoknak oda is kiáltják: — Ide tessék jönni, ez aztán a liba, ez nem akció-liba! A publikum azonban inkább vár, mert igen nagy a különbség az ár között. Egy hat kilós libánál például a differencia százhatvankét korona. Meg lehet állapítani, hogy az akció révén forgalomba kerülő baromfi nagy része éppen olyan minőségű, mint amilyen hideg liba, kacsa vagy csirke elnevezés alatt egyebütt forgalomba kerül. Természetes, hogy éppen ezért nagy a tolongás, az asszonyok türelmetlenek, legfeljebb azonban amiatt panaszkodnak csak, hogy kevés az áru és nem jut mindenkinek abból, amiből venni szeretne. • „ Sok a panasz azután egyes árusok visszaélései miatt. A főváros rendelete értelmében az elárusításra kerülő liba és kacsa felét egészben kell eladni, felét azonban felbontva is kiárusíthatják a kereskedők. És éppen itt lehet úgy intézni a dolgot, hogy a kereskedőnek nagyobb legyen a ■haszna. Ha a viszontelárusító a libát egészben adja el, akkor minden kilónál egy korona haszna marad. Ha ellenben külön adja el a húst, az aprólékot, a lenyúzott bőrt, hajat és bélzsírt, azután meg a májat, akkor a haszna lényegesen nagyobb. Kiváncsi voltam, hogyan alakul a mérleg, ha a hízott liba bontva kerül eladásra és ezért próbamérést csináltunk kint a piacon. Egy 5 kiló 75 dekás libával csináltuk a próbát. Ezt a libát az árus 92 korona 57 fillérért kapja és 98 korona 32 fillérért adja tovább. Ha tehát a libát egészben adja el, akkor 5 korona 75 fillér a haszna. Ha a libát felbontja, akkor a mérleg úgy alakul: 1 kg. 60 dg. húsz kg-ként 14 koronával 22 K 40 fill. 2 kg. 25 dg. zsirt kg-ként 50 koronával 67 ív 50 fill. 1 kg. 30 dg. aprólékot kg-ként 6 koronával 7 K 80 £ 35 dg. májat kg-ként 60 koronával 21 korona, áron értékesít, a libát tehát igy már 118 korona 70 fillérért adja el, tehát az előbbi 5 korona 76 fillér helyett egy libánál 26 korona 13 fillért keres. De nyomban nagyobb lehet a keresete, ha a bőrt úgy nyúzza le, hogy ahhoz egy kis húst is hozzávág. Néhányan pedig ezt megteszik. Háry Kálmán a Garay-téri piacon emiatt vett fel jegyzőkönyvet Klein Angelusz, Klein Mózes Jakab és Kohlt Siímiánnéval,akik a zsírhozbőven hozzávágták a húst és holnaptól kezdve már nem árusítanak akciólibát. Sokan azt hiszik, hogy a libának részletekben való elárusítása esetleg rizikót jelent, ezt hittem én is, de nyomban felvilágosítottak arról, hogy van ugyan sok olyan liba, amelynél kevés a zsír és kicsiny a máj, de a baromfikereskedő megismeri az ilyen libát és ezt egészben adja el. Itt megelégszik a koronával is. Visszaélés azonban aránylag kevés fordul elő és még ha akad is itt-ott, akkor is a mai árakhoz képest aránylag olcsón jut a publikum ehhez a baromfihoz. A Lehel-téren sehol sem vettük észre, hogy a húst hozzávágták a zsírhoz. Itt más volt a baj. Azok a baromfikereskedők, akik nem akcióbaromfit árusítanak, panaszkodtak, hogy mivel a rendőrök a baromfi utcába csak csoportonként engedik a vásárlókat, őket sérelem éri és árujukat nem tudják eladni. Ezen is segítettek. Holnaptól kezdve a szabad baromfi árusok külön bódésorba kerülnek és hozzájuk akárki, akármikor odamehet. A Hunyady téri csarnokban az ellenőrök rajtakapták Makovitz Mórnét, amint a bélzsírt félretette. Bizonyára nem azért, hogy harminc koronáért eladja. Holnaptól kezdve ő sem fog árusítani. Végül elmentünk a Központi Vásárcsarnokba, ahol az egész akció üzeme van. Hatalmas vagyonokból szedikitt ki ládaszámra a libát, csirkét és kacsát. Az áru a hűtőbe jön, ahonnan esténként kocsikon viszik ki az egyes boltokba. Tegnap pontosan 13.999 kilogramm leölt és a ketrecekből 315 kilogramm élő baromfi került az árusítóhelyekre. Ezt az árut Budapest szegény népe két óra alatt szétkapkodja. Az akció megindítása óta, körülbelül egy hónap alatt a következő mennyiségeket árusították ki leölt baromfiból: , Csirke Gyöngy tjui Tömött liba Üres liba Tömött kacsa Üres kacsa Pulyka Pulyka-kakas Élő baromfiból ugyanezen idő alatt 35.030 darabot adtak el, az akció révén tehát háromszázezer kilogrammnál nagyobb mennyiségre tehető az a baromfi, amely a napi árnak mintegy harmadáért, fillért fut a szegény ember asztalára. Budapest fogyasztásának azonban még ennél is nagyobb mennyiségre van szüksége. Éppen ezért Akció-baromfi Szabad baromfi napi ára Leves-lyuk darabja 13.— 24—28.— Csirke darabja 6.50—11.— 16—24.— Hízott liba kg-ja 17.0 40—44.— Hízott kacsa kg-ja 18.50 42—46.— Libaháj és bőr kg-ja 30.— 72—76.— 76.652.50 kg. 14— kg. 144.886.10 kg. 2.994.80 kg. 35.985.30 leg. 2.789.40 kg. 662.40 kg. 212.-— kg.