Pesti Napló, 1918. október (69. évfolyam, 229–255. szám)

1918-10-01 / 229. szám

­ Az első tőkeemelési engedély. A sokat em­legetett tőkeemeléseket korlátozó rendelet meg­jelenése óta, most járult hozzá a kormány először egy részvénytársaság tőkeszaporító programmjá­hoz. Mint a hivatalos lap vasárnapi számában ol­vassuk, a kereskedelemügyi miniszter megengedte a Magyar folyam és tengerhajózási rt.-nak hogy alaptőkéjét húszról harminc millió koronára fel­emelhesse. Felemelték a cukor árát. A hivatalos lap keddi száma közli a kormány rendeletét a fogyasztási cukor legmagasabb árának újabb megállapításá­ról. Ezzel a rendelettel a cukornak eddigi 100 ki­logrammonként 212 koronában megállapított gyűm­ rdapára 78 koronával, azaz 21­2 koronára fog fel­emeltetni. Ez az emelés elsősorban azért vált szükségessé, mert az 1918. évi termetű cukorrépa ára az előző évi répaárral szemben métermázsánként körülbelül 7.30 koronával emeltetett fel, úgy, h­ogy ez ma az 1917. évi 7.70 koronás répaárral szemben métermázsánkint 14 koronát tesz ki, amely összeghez még további­­ korona prémium is járul. A prémiummal együtt a cukorrépa ára métermázsánkint 15 korona, a jelenleg érvényben álló 212 koronás cukorárban nem­ talál fedezetet. Figyelembe kellett venni az 1918. év január 1-én és 1918. év szeptember 1-én életbe lépett két rendbeli fuvardij-emelést, a cukorgyártás körül felmerülő jelen­tékeny többköltségeket, jelesül a legutolsó cukorár­megállapítás óta a szénárakban és az egyéb anyagok árában beállott emelkedéseket, nemkülönben a munka­bérek, tisztviselői fizetések körül mutatkozó jelenté­keny többleteket is. A kormányrendeletben azonban a kormány fentartotta magának azt a jogot, hogy a fent említett áremelés felett rendelkezhessen, még­pedig azzal a célzattal, hogy a most megállapított 78 koronás többletből a törvényhozástól annak idején kikérendő felhatalmazás alapján métermázsánként 23 koronát az államkincstár részére biztosítson. A költségek rendkívüli mértékben történt emelkedésére való tekintettel a rendelet a nagykereskedők által felszámítható ár­többletet az eddigi 4 korona helyett száz kilogrammon­ként 6 koronában állapítja meg és az így előálló árhoz a kiskereskedők az eddigi 12 fillér helyett kilogram­monként 20 fillért adhatnak hozzá. Ezek szerint tehát a cukor detail ára, az e­ddigi kilogrammonként 2,40 korona helyett körülbelül 2.50 korona lesz. A rendelet október 1-én lép életbe. Kifakadások Magyarország ellen az osztrák íjint szén-napján, Bécsből jelentik. A bécsi ipar­palota termeiben most tartották meg az osztrák ipar „szén­ napját" amelyen Hamann közmunka­ügyi miniszter tájékoztatta az egybegyűlteket a szénellátás nehézségeiről. Januártól augusztusig 106.523.000 tonnára csökkent a széntermelés. A német szénbehozatalra vonatkozóan kijelentette, hogy Ausztriának 000.000, Magyarországnak ,­100.000 tonna járna havonta, de Magyarország keresztülvitte, hogy a felsősziléziai szénből többet kapjon. Minthogy Magyarország a belföldi szén dolgában is jobb helyzetben van (?) az osztrák kormány visszautasította a magyar kormány ama kívánságát, hogy a szén felosztásáról csináljanak újabb megállapodást. Annál is inkább tette ezt, mert nem járja, hogy Magyarország az osztrák széntermelés hanyatlásának tekintetbe vétele nél­kül relatíve és abszolúte is több szenet kapjon, mint eddig. A széntermelést feltétlenül fokozni kell, de mint Wieset kereskedelemügyi miniszter kijelentette, az iparnak juttatott kontingenst sem­ mi körülmények között sem fogják csökkenteni. Szünetel az áruforgalom Bulgáriával és Tö­rös­os­zággal. Az áruforgalom megszüntetésére­­,­­amife­te kormányintézkedés nem történt ugyan, de az Áruforgalmi Iroda beszüntette a bolgár állo­másokra való áru­felvételt. A török áruforgalom a vasútvonalon beállott nagyobb torlódások kö­vetkeztében hosszabb ideje szünetel. A vasművek kényszertársulása. A kereskede­lemügyi miniszter kényszerszindikátusba akarja­­ tömöríteni a vasműveket is. Az új kényszerszindi­­­kátus tervezetét most küldte meg az érdekelt­­ egyesületeknek. A tervezet szerint a Vasbizottság­­ hatáskörének jelentékeny részét az új szövetség venné át és a vasanyagok szétosztását is ez vé­gezné. A­.­cijitC­­tyegok tájékoztató ára. Három kor­mányrendelet jelent meg a hivatalos lap vasárnap,s visszanyerték volna a megnyitás árfolyamát. Kor­­látértékekben is árfolyamesés volt. A befektetési piac nyugodt maradt. A következő árfolyamokat jegyezték: Anglobank 532, Österr. Bodenkredit 1488, österr. Kredit 802, Depositenbank 685, Austro-Bosnische 315, Orient­bahn 1380, Austro-Americana 1295, Lloyd 1800, Aussig ehern 1215, A. E. G. Union 730, Vesf iiűgte Elektr. 449, Alpine 967. Friedrich 1925, Kabeldraiht 765, Ditmar-Lampen 370, PöldíhiiU« 1326, Prager Jtisen 3250, Brevillier 1800, Waagneí 870, Waften­fabrik 1800, Daimler 612, Rurton 4S9.50, Apollo 456, Galiaische Karpathen 2395, Semperit 960, Holzhan­dels 740, Krupp 811 korona. barátságosabban alakult, anélkül, hogy a­­papírok­­ számában építési anyagok, a tégla, az égetett mész • • és cement tájékoztató áráról. Eszerint közönséges jól kiégetett falitégla tájékoztató ára 1000 dara­bonként 280 K, az égetett mész métermázsája 12.50 K, portlandcementé 14 K. A „közhasznú" szindikátusok. A budapesti kereskedelmi kamara egyik szakcsoportja foglalt kruolt minap azzal a kérdéssel, hogy mely esetben méltóak a szervezkedő áruszindikátusok arra, hogy a kereskedelmi kamara támogatásában részesülje­nek* Alepelvül állították fel azt, hogy a szindiká­tusban­ bármely kereskedő igényelhesse fölvételét. Szerintünk ez a megállapítás túlságosan generali­záló és nincs tekintettel arra, hogy elképzelhetők — tovább megyünk: vannak — olyan szindikátus­­ok,-.amelyeknél a belépés papiroson minden ke­reskedő számára nyitva áll, azonban a szindiká­tusi szabályzat, a szindikátusnak egész szervezeti módja olyan, hogy ténylegesen az érdekelteknek csak egy kis köre tud oda belépni. Hogy most már a kamara ilyen esetekben is monopóliumot adjon, vagy monopóliumhoz segítsen egynéhány érdekeltet az összes többi érdekeltnek és nem utoljára a fogyasztók n­­agy tömegeinek a rovására — azt sehogysem látjuk a kereskedelmi és ipari karyara hivatásával összeegyeztethetőnek. Horvátország kül­ön részesedést kíván k is uk­rán textlárukból. Az ukrán textiláruk behozatala — mint ismeretes — az Europäische Handels A. G. útján történt, amelyet Németország, Magyar­ország és Ausztria közösen alapítottak. A behoza­talt az E. N­. A. G. végezte és előre megállapított arány szerint osztotta széjjel a behozott árukat az érdekelt országok között. A horvát textilérdekelt­ség és a horvát kereskedői körök a zágrábi Pamut- központ és a horvát országos kormány útján lé­péseket tettek abban az irányban, hogy Horvát­ország külön részesedjék az áruforgalomban, hogy számára külön részesedési arányt állapítsanak meg és ezt vonják le Magyarországi kvótájából. A hor­vátok ezzel kapcsolatban azt is kívánják, hogy az Ukrajnába exportálható áruk kerül a szeszre és a borra külön kiviteli kvótát állapítsanak meg szá­­myukra, a magyar kvótától függetlenül. Centralizálási törekvések a német iparban. A Sáboru tudvalevőleg fenekestől felforgatta az ipar „telephely-viszonyait''. Azelőtt a nyersanyagbe­szerzés, az előnyös forgalmi viszony, az olcsó haj­­tóerő szerepelt mint döntő tényező egy-egy új iparvállalat telephelyének a kiválasztásánál. A há­borúban azonban részint hildiérdekekből, részint pedig egyes területek külön érdekeinek szempont­jából olyan helyeken is létesítettek hadigazdasági üzemeket, ahol a gazdasági előfeltételek egyáltalá­­ban nem kedvezőek, ahol például az ott lakó mun­kásoknak akartak helyben foglalkozást adni, ahol egyes nagy vidékeket is részesíteni akartak a vál­lalatok háborús nyereségéből, így Németország déli részében, ahol azelőtt a játékipar szerepelt mint házi foglalkozása az ott letelepedett lakosság­nak, hogy számmal állítottak fel háborús iparte­­lepeket. Most a szénhiány és a közlekedési eszkö­zök hiánya folytán Németország ama probléma előtt áll, hogy ezeket a kedvezőtlen elhelyezésű gyártelepeket vagy az egyetemes közgazdasági ér­dekek kárára tovább is üzemben tartsa, ami lénye­gesen emelné a termelési költségeket, vagy pedig kartelszerződés vagy állami beavatkozás útján üzemen kívül helyezze azokat. Devizaárfolyamok. A Devizaközpont részes tagjainak külföldi fizetési eszközökben való forgalma számára hétfőn a következő leszámolási árfolyamok voltak érvényben: Márka jegy­ek 173.5 pénz, 173.40 áru. Lei jegyek 112.50 pénz, 113.50 áru. Léva jegyek 130.26 pénz, lll.75 áru. Svájci jegyek 354— pem, 256.— áru. Török jegyek 34.50 pénz, 35.25 áru. Roma­nov rubel jegyek vételárfolyama 186.30, duma rubel jegyek (250-es és 1000-es) vételárfolyama 161.05 korona. A bo­relosztás új szervezése. A kereskedelem­ügyi miniszter leiratot intézett a készbőrközponthoz, amelyben utasítja, hogy­­a felosztás alá kerülő bőrök legalább 50 százalékát a nagykereskedők útján ossza széjjel. Ezzel a bőrnagykereskedők tM­KU-Amu*., i.,i. éjjel. Ezzel a bőrnagykereskedők régi kívánsága tel­jesült, mert eddig a borelosztásból úgy ítólván teljesen ki voltak zárva. Rendelet a gabonaprémiumról. A hivatalos lap vasárnapi számában megjelent a minisztérium ren­delete, amelynek értelmében az új gabonáért fizetendő ártöbbletre mindazoknak igényük van, akik búza, rozs, kétszeres, árpa, zab és köles fölösségüket legké­sőbb 1919. április 1-ig a tladitírménynek felajánlják. Ezt az íztöbbletet a június végére kiadott rendelet a búza métermázsájára IS, egyéb gabonanemű­ekre mé­termázsákként 10 koronában állapította meg. Budapesti juhvásár. Szeptember 30. Felhajtn­tott 632 juh. Árjegyzések: Elsőrendű ürü­st00—840, középminőségü árü 725—800, anyajuhok 725—"1"­ fillérig. Az irányzat élénk volt. A mai pótm­arhavásárra felhajtottak 109 darab vágómarhát, az irányzat lany­hább­­volt, az árak nem változtak. Kedd PESTI NAPLÓ 1918. október 1. 13 NyÍLTTÉR A Társadalomtudományi Társaság, a Társadalomtudományok Szabad Iskolája, a Huszadik Század szerkesztősége mély fájdalommal jelenti, hogy a Társadalomtudományi Társaság el­nöke, a Társadalomtudományok Szabad Iskolája igazgató választmányának és a Huszadik­­Század szerkesztőségének tagja, 41 éves korában elhunyt. Szabó Ervin munkás életét utolsó pilla­natáig a társadalom törvényes kutatásá­nak és a társadalmi haladás ügyének szentelte. A progresszív magyar társa­dalmi tudomány intézményeinek lelkes úttörője és vezetője volt. Sorainkból való kieste pótolhatatlan veszteség számunkra. Emléke felejthetetlen erkölcsi örökségünk marad­. Temetése október hó 2-án, szerdán délután 4 órakor lesz a farkasréti temető református halottas bázlából. »I .« MOZGÓKÉP­_ szimbozí­sa és a következő lapokon Színjáték 4 felvonásban A­­szerepben: Menny Porten Bűnügyi történet 3 felvonásban Slu­dnok faétkfenap 5, 7 «3­0 írtkor. VnaAr­­ól ttnnenioa» S, 5, ja arthor, JegreKivétel :1. e. i/.n-i/ni-ig, d. „. ..tai. Tel. Józse József 125 Emészffol elpspgllj •tyáikafejti sav'^zomutjait« VIZSG­AHEXSSa 1 2«| Zsoltias tanitézet lsoban.­r.tel. 84. TesVn »2­««. /.zowiali szál* iliara ajanlun-FAVJEORfif­­1 vasabronescsal drb. kQt K 45 6 kg. os gyümölcsízhez drb.-ént E 5.50 Hozni Forgalmi és Raskeddal rí. Budapest, v., ^siiUmia­ utca 20. szám. Sürgönyeim: Grossist. t­elefon: 113—66, 159—16. A hatalmas sikerre­l»4 tekintettel míg téhiny napig! UTAZAS A MARSBA Fantasztikus történet. 4 felvonásban. 1 főszerepben: GIJMNAR TOLXAS. Azonkívül T­ATJANA BíiniAéi 3 (elv. A :G4«erepben 111* .«aj a ROYAL-APOLLÓBAN előadások kezdete 5, 7 és 9 órakor. Ma, kedden, október 1-án este 7­/1 órakor lesz az eri ús műsor bemutatója a X / Kabaréban

Next