Pesti Napló, 1918. október (69. évfolyam, 229–255. szám)
1918-10-01 / 229. szám
Az első tőkeemelési engedély. A sokat emlegetett tőkeemeléseket korlátozó rendelet megjelenése óta, most járult hozzá a kormány először egy részvénytársaság tőkeszaporító programmjához. Mint a hivatalos lap vasárnapi számában olvassuk, a kereskedelemügyi miniszter megengedte a Magyar folyam és tengerhajózási rt.-nak hogy alaptőkéjét húszról harminc millió koronára felemelhesse. Felemelték a cukor árát. A hivatalos lap keddi száma közli a kormány rendeletét a fogyasztási cukor legmagasabb árának újabb megállapításáról. Ezzel a rendelettel a cukornak eddigi 100 kilogrammonként 212 koronában megállapított gyűm rdapára 78 koronával, azaz 212 koronára fog felemeltetni. Ez az emelés elsősorban azért vált szükségessé, mert az 1918. évi termetű cukorrépa ára az előző évi répaárral szemben métermázsánként körülbelül 7.30 koronával emeltetett fel, úgy, hogy ez ma az 1917. évi 7.70 koronás répaárral szemben métermázsánkint 14 koronát tesz ki, amely összeghez még további korona prémium is járul. A prémiummal együtt a cukorrépa ára métermázsánkint 15 korona, a jelenleg érvényben álló 212 koronás cukorárban nem talál fedezetet. Figyelembe kellett venni az 1918. év január 1-én és 1918. év szeptember 1-én életbe lépett két rendbeli fuvardij-emelést, a cukorgyártás körül felmerülő jelentékeny többköltségeket, jelesül a legutolsó cukorármegállapítás óta a szénárakban és az egyéb anyagok árában beállott emelkedéseket, nemkülönben a munkabérek, tisztviselői fizetések körül mutatkozó jelentékeny többleteket is. A kormányrendeletben azonban a kormány fentartotta magának azt a jogot, hogy a fent említett áremelés felett rendelkezhessen, mégpedig azzal a célzattal, hogy a most megállapított 78 koronás többletből a törvényhozástól annak idején kikérendő felhatalmazás alapján métermázsánként 23 koronát az államkincstár részére biztosítson. A költségek rendkívüli mértékben történt emelkedésére való tekintettel a rendelet a nagykereskedők által felszámítható ártöbbletet az eddigi 4 korona helyett száz kilogrammonként 6 koronában állapítja meg és az így előálló árhoz a kiskereskedők az eddigi 12 fillér helyett kilogrammonként 20 fillért adhatnak hozzá. Ezek szerint tehát a cukor detail ára, az eddigi kilogrammonként 2,40 korona helyett körülbelül 2.50 korona lesz. A rendelet október 1-én lép életbe. Kifakadások Magyarország ellen az osztrák íjint szén-napján, Bécsből jelentik. A bécsi iparpalota termeiben most tartották meg az osztrák ipar „szén napját" amelyen Hamann közmunkaügyi miniszter tájékoztatta az egybegyűlteket a szénellátás nehézségeiről. Januártól augusztusig 106.523.000 tonnára csökkent a széntermelés. A német szénbehozatalra vonatkozóan kijelentette, hogy Ausztriának 000.000, Magyarországnak ,100.000 tonna járna havonta, de Magyarország keresztülvitte, hogy a felsősziléziai szénből többet kapjon. Minthogy Magyarország a belföldi szén dolgában is jobb helyzetben van (?) az osztrák kormány visszautasította a magyar kormány ama kívánságát, hogy a szén felosztásáról csináljanak újabb megállapodást. Annál is inkább tette ezt, mert nem járja, hogy Magyarország az osztrák széntermelés hanyatlásának tekintetbe vétele nélkül relatíve és abszolúte is több szenet kapjon, mint eddig. A széntermelést feltétlenül fokozni kell, de mint Wieset kereskedelemügyi miniszter kijelentette, az iparnak juttatott kontingenst sem mi körülmények között sem fogják csökkenteni. Szünetel az áruforgalom Bulgáriával és Törösoszággal. Az áruforgalom megszüntetésére,amifete kormányintézkedés nem történt ugyan, de az Áruforgalmi Iroda beszüntette a bolgár állomásokra való árufelvételt. A török áruforgalom a vasútvonalon beállott nagyobb torlódások következtében hosszabb ideje szünetel. A vasművek kényszertársulása. A kereskedelemügyi miniszter kényszerszindikátusba akarja tömöríteni a vasműveket is. Az új kényszerszindikátus tervezetét most küldte meg az érdekelt egyesületeknek. A tervezet szerint a Vasbizottság hatáskörének jelentékeny részét az új szövetség venné át és a vasanyagok szétosztását is ez végezné. A.cijitCtyegok tájékoztató ára. Három kormányrendelet jelent meg a hivatalos lap vasárnap,s visszanyerték volna a megnyitás árfolyamát. Korlátértékekben is árfolyamesés volt. A befektetési piac nyugodt maradt. A következő árfolyamokat jegyezték: Anglobank 532, Österr. Bodenkredit 1488, österr. Kredit 802, Depositenbank 685, Austro-Bosnische 315, Orientbahn 1380, Austro-Americana 1295, Lloyd 1800, Aussig ehern 1215, A. E. G. Union 730, Vesf iiűgte Elektr. 449, Alpine 967. Friedrich 1925, Kabeldraiht 765, Ditmar-Lampen 370, PöldíhiiU« 1326, Prager Jtisen 3250, Brevillier 1800, Waagneí 870, Waftenfabrik 1800, Daimler 612, Rurton 4S9.50, Apollo 456, Galiaische Karpathen 2395, Semperit 960, Holzhandels 740, Krupp 811 korona. barátságosabban alakult, anélkül, hogy apapírok számában építési anyagok, a tégla, az égetett mész • • és cement tájékoztató áráról. Eszerint közönséges jól kiégetett falitégla tájékoztató ára 1000 darabonként 280 K, az égetett mész métermázsája 12.50 K, portlandcementé 14 K. A „közhasznú" szindikátusok. A budapesti kereskedelmi kamara egyik szakcsoportja foglalt kruolt minap azzal a kérdéssel, hogy mely esetben méltóak a szervezkedő áruszindikátusok arra, hogy a kereskedelmi kamara támogatásában részesüljenek* Alepelvül állították fel azt, hogy a szindikátusban bármely kereskedő igényelhesse fölvételét. Szerintünk ez a megállapítás túlságosan generalizáló és nincs tekintettel arra, hogy elképzelhetők — tovább megyünk: vannak — olyan szindikátusok,-.amelyeknél a belépés papiroson minden kereskedő számára nyitva áll, azonban a szindikátusi szabályzat, a szindikátusnak egész szervezeti módja olyan, hogy ténylegesen az érdekelteknek csak egy kis köre tud oda belépni. Hogy most már a kamara ilyen esetekben is monopóliumot adjon, vagy monopóliumhoz segítsen egynéhány érdekeltet az összes többi érdekeltnek és nem utoljára a fogyasztók nagy tömegeinek a rovására — azt sehogysem látjuk a kereskedelmi és ipari karyara hivatásával összeegyeztethetőnek. Horvátország külön részesedést kíván k is ukrán textlárukból. Az ukrán textiláruk behozatala — mint ismeretes — az Europäische Handels A. G. útján történt, amelyet Németország, Magyarország és Ausztria közösen alapítottak. A behozatalt az E. N. A. G. végezte és előre megállapított arány szerint osztotta széjjel a behozott árukat az érdekelt országok között. A horvát textilérdekeltség és a horvát kereskedői körök a zágrábi Pamut- központ és a horvát országos kormány útján lépéseket tettek abban az irányban, hogy Horvátország külön részesedjék az áruforgalomban, hogy számára külön részesedési arányt állapítsanak meg és ezt vonják le Magyarországi kvótájából. A horvátok ezzel kapcsolatban azt is kívánják, hogy az Ukrajnába exportálható áruk kerül a szeszre és a borra külön kiviteli kvótát állapítsanak meg számyukra, a magyar kvótától függetlenül. Centralizálási törekvések a német iparban. A Sáboru tudvalevőleg fenekestől felforgatta az ipar „telephely-viszonyait''. Azelőtt a nyersanyagbeszerzés, az előnyös forgalmi viszony, az olcsó hajtóerő szerepelt mint döntő tényező egy-egy új iparvállalat telephelyének a kiválasztásánál. A háborúban azonban részint hildiérdekekből, részint pedig egyes területek külön érdekeinek szempontjából olyan helyeken is létesítettek hadigazdasági üzemeket, ahol a gazdasági előfeltételek egyáltalában nem kedvezőek, ahol például az ott lakó munkásoknak akartak helyben foglalkozást adni, ahol egyes nagy vidékeket is részesíteni akartak a vállalatok háborús nyereségéből, így Németország déli részében, ahol azelőtt a játékipar szerepelt mint házi foglalkozása az ott letelepedett lakosságnak, hogy számmal állítottak fel háborús ipartelepeket. Most a szénhiány és a közlekedési eszközök hiánya folytán Németország ama probléma előtt áll, hogy ezeket a kedvezőtlen elhelyezésű gyártelepeket vagy az egyetemes közgazdasági érdekek kárára tovább is üzemben tartsa, ami lényegesen emelné a termelési költségeket, vagy pedig kartelszerződés vagy állami beavatkozás útján üzemen kívül helyezze azokat. Devizaárfolyamok. A Devizaközpont részes tagjainak külföldi fizetési eszközökben való forgalma számára hétfőn a következő leszámolási árfolyamok voltak érvényben: Márka jegyek 173.5 pénz, 173.40 áru. Lei jegyek 112.50 pénz, 113.50 áru. Léva jegyek 130.26 pénz, lll.75 áru. Svájci jegyek 354— pem, 256.— áru. Török jegyek 34.50 pénz, 35.25 áru. Romanov rubel jegyek vételárfolyama 186.30, duma rubel jegyek (250-es és 1000-es) vételárfolyama 161.05 korona. A borelosztás új szervezése. A kereskedelemügyi miniszter leiratot intézett a készbőrközponthoz, amelyben utasítja, hogya felosztás alá kerülő bőrök legalább 50 százalékát a nagykereskedők útján ossza széjjel. Ezzel a bőrnagykereskedők tMKU-Amu*., i.,i. éjjel. Ezzel a bőrnagykereskedők régi kívánsága teljesült, mert eddig a borelosztásból úgy ítólván teljesen ki voltak zárva. Rendelet a gabonaprémiumról. A hivatalos lap vasárnapi számában megjelent a minisztérium rendelete, amelynek értelmében az új gabonáért fizetendő ártöbbletre mindazoknak igényük van, akik búza, rozs, kétszeres, árpa, zab és köles fölösségüket legkésőbb 1919. április 1-ig a tladitírménynek felajánlják. Ezt az íztöbbletet a június végére kiadott rendelet a búza métermázsájára IS, egyéb gabonaneműekre métermázsákként 10 koronában állapította meg. Budapesti juhvásár. Szeptember 30. Felhajtntott 632 juh. Árjegyzések: Elsőrendű ürüst00—840, középminőségü árü 725—800, anyajuhok 725—"1" fillérig. Az irányzat élénk volt. A mai pótmarhavásárra felhajtottak 109 darab vágómarhát, az irányzat lanyhábbvolt, az árak nem változtak. Kedd PESTI NAPLÓ 1918. október 1. 13 NyÍLTTÉR A Társadalomtudományi Társaság, a Társadalomtudományok Szabad Iskolája, a Huszadik Század szerkesztősége mély fájdalommal jelenti, hogy a Társadalomtudományi Társaság elnöke, a Társadalomtudományok Szabad Iskolája igazgató választmányának és a HuszadikSzázad szerkesztőségének tagja, 41 éves korában elhunyt. Szabó Ervin munkás életét utolsó pillanatáig a társadalom törvényes kutatásának és a társadalmi haladás ügyének szentelte. A progresszív magyar társadalmi tudomány intézményeinek lelkes úttörője és vezetője volt. Sorainkból való kieste pótolhatatlan veszteség számunkra. Emléke felejthetetlen erkölcsi örökségünk marad. Temetése október hó 2-án, szerdán délután 4 órakor lesz a farkasréti temető református halottas bázlából. »I .« MOZGÓKÉP_ szimbozísa és a következő lapokon Színjáték 4 felvonásban Aszerepben: Menny Porten Bűnügyi történet 3 felvonásban Sludnok faétkfenap 5, 7 «30 írtkor. VnaAról ttnnenioa» S, 5, ja arthor, JegreKivétel :1. e. i/.n-i/ni-ig, d. „. ..tai. Tel. Józse József 125 Emészffol elpspgllj •tyáikafejti sav'^zomutjait« VIZSGAHEXSSa 1 2«| Zsoltias tanitézet lsoban.r.tel. 84. TesVn »2««. /.zowiali szál* iliara ajanlun-FAVJEORfif1 vasabronescsal drb. kQt K 45 6 kg. os gyümölcsízhez drb.-ént E 5.50 Hozni Forgalmi és Raskeddal rí. Budapest, v., ^siiUmia utca 20. szám. Sürgönyeim: Grossist. telefon: 113—66, 159—16. A hatalmas sikerrel»4 tekintettel míg téhiny napig! UTAZAS A MARSBA Fantasztikus történet. 4 felvonásban. 1 főszerepben: GIJMNAR TOLXAS. Azonkívül TATJANA BíiniAéi 3 (elv. A :G4«erepben 111* .«aj a ROYAL-APOLLÓBAN előadások kezdete 5, 7 és 9 órakor. Ma, kedden, október 1-án este 7/1 órakor lesz az eri ús műsor bemutatója a X / Kabaréban