Pesti Napló, 1918. október (69. évfolyam, 229–255. szám)

1918-10-13 / 240. szám

I Vasárnap .4* v •t :f PESTI NAPLÓ . :T' *J .. ••?*T-" f 1918. október 112. 13 AZ ELET PROBLÉMA! TUDOMÁNYOS KÉRDÉSEK Báró Eötvös Lóránd, aki a magyar tudo­mányos világ örömére a közelmúlt napokban lépte át a hetvenedik évet, egyénisége erkölcsi súlyánál, tudománya európai nevezetességénél, egész szellemi életének hatalmas látkörénél fogva ahhoz a nemzedékhez tartozik, mely élén Deák Ferenccel, Eötvös Józseffel, Kemény Zsigmonddal, az 1849-ben sötétségbe sü­lyedt oszágot a világtörténelmi szereplés útjaira vezette. Eötvös Lóránd nem politikus, nem a mindennapi aktualitások embere; ízig-vérig tudós s a csöndes műhely elvonult munkása, ki egész életében elutasította az újságok pro­fán zaját. Ez alkalommal is a magyar nép szeretete tekint be hozzá. A magyarság, mely ma visszafojtott lélekzettel keresi vezető fér­fiait, meghatottan tekint fel nagy tudására s mialatt boldogan üdvözli hetvenedik születés­napja alkalmából, kéri az ismeretlen végzetet, hogy még sokáig, nagyon sokáig tisztelhesse körében. Az itt következő cikk Eötvös főbb mun­káját ismerteti.­­ * Báró Eötvös Loráns,K­ét dr. Fröhlich Pá! cikke Elete főmunkája azon módszer megállapítása és annak az eszköznek megszerkesztése, mellyel a nehézségi erő változásai igen kis téren belül és igen nagy pontossággal ismerhetők. Főleg pedig a nehézségi erő és a földmágnességre vonatkozó, az ezzel kapcsolatban végzett rendszeres kísérleti és elméleti kutatások, melyek segítségével Földünk belsejébe eddig nem is sejlett bepillantást nyerhe­tünk s amelyek gyakorlati­­ fontossága ma még szinte beláthatatlan. Hogy az Eötvös-féle torziós mérleget és az ezzel összefüggő kutatásokat némileg megérthes­sük, mindenekelőtt azzal kell tisztába jönnünk, hogy mi a nehézségi erő, illetőleg, hogy mik ezen erőnek külső megnyilvánulásai. Az, hogy a testek a Föld felé esnek, hogy az alátámasztott tárgyak nyomást gyakorolnak az alátámasztó felületre, hogy a függő­en függőleges irányba feszíti a zsinórját, hogy az egyensúlyi hely­zetéből ki­terj­­elt ingólengéseket végez, ho­g­y a tes­tekítékt súlyuk van, ezek a jelenségek mind a ne­hézség közismert következményei. A nehézség a Föld különböző pontjain irány és nagyság szerint más és más. Vagyis a függő ón nem feszíti a zsinórját ,mindenütt párhuzamos irányokba, de nem is a Föl­d középpontja felé, hanem­ ettől eltérő irányokat vesz fel, továbbá ugyanazon tömegnek különböző helyeken más a súlya. A változás akkor is fellép, ha nem a Föld felszínének különböző pontjait tekintjük, hanem ha a Föld felületétől valamely irányban eltávolodunk. Így például 10 kilogramm tömeg súlya Kiskun­halason körülbelül 1 g1rammmal kevesebb, mint Bu­dapesten, ugyancsak 1 grammal kevesebb az Eiffel­torony tetején, mint a földszintjén. Természetszerűleg a közönséges mérleg 10 kilogramm tömegű árut mindenütt ugyanakkora tömegűnek fog jelezni, mert hiszen a mérleggel nem a súlyt, ha­nem a súlyok viszonyát állapítjuk meg és a mérlegelésre szolgáló súlyegységek s a meg­mérendő tömeg nehézsége arányosan változik. A rugós mérleg esetén azonban ez nem áll. A rugós mérleg ugyanazon teher mellett Budapesten más értéket és pedig kisebbet fog mutatni, mint például Lemb­ergben. Hogy ezen változásokat megérthessük, tudnunk kell, hogy a nehézség két erőnek, a Föld vonzásá­nak és a Föld forgásából eredő centrifugális erőnek az eredője. A vonzóerőre nézve Newton gravitációs törvé­nye áll érvényben, mely szerint ez a tömegekkel, ha­­ ezek pontszerűek, egyenes és a távolság négyzetével fordítva arányos, iránya pedig beleesik a két tö­meget összekötő egyenesbe. Földünk esetén a vonzóerő a Föld középpontjától való távolság négy­zetével fordítva arányos s a Föld középpontja felé irányul. A centrifugális erő minden forgó­ mozgásnál fellép s a forgó testet a forgás tengelyétől eltávolí­tani törekszik. Ez az erő a testek tömegével, a for­gástengelytől való távolsággal s a szögsebesség négyzetével arányos. A Föld, forgása következtében tehát fellép egy erő, mely a Föld felületén lévő testeknek a vonzásból eredő súlyát kisebbíti. Ezekből az következik, hogy a Föld felületétől távolodva, a testek súlya kisebbedik, mert a vonzó erő kisebb s a centrifugális erő nagyobb lesz. A Föld tengelyén, tehát a Sarkokon ,a­ centri­fugális erő zérus lévén, a nehézség a­ legnagyobb. "Az egyenl­­­en a Föld tengelyétől legtávolabb va­gyunk s így olt a centrifugális erő a legnagyobb s ennek m­egfelelőleg a nehézség a legkisebb. Ha tehát egy délkör mentén az északdéli irány­ban haladunk, akkor a nehézség a centrifugális erő változása következtében fokozatosan csökken. A nehézségi erőnek észak-déli irányban fellépő ezen szabályszerű változásai számítás útján is meghatározhatók. De ha centrifugális erő következében fellépő szabályszerű változásoktól el is tekintünk, a ne­hézség akkor is fog szabálytalan változásokat mu­tatni, mert a vonzóerő is a földfelület minden pontján más és pedig azért, mert a Föld felülete nem tökéletes gömb és belseje sem ugyanazon sűrűségű anyagiokból alkotott rétegek sorozata. Tehát a Föld felületének szabálytalanságai, a hegyek, vizek, épületek, továbbá a Föld felülete alatt elterülő különböző sűrűségű kőzetek szin­tén befolyásolják a nehézségi erőt irány és nagyság szerint. Vagyis a függő ón zsinórja a hegyek és épületek felé fog elhajolni, de épp igy el fog ha­jolni a Föld felszíne alatt lévő sűrűbb kőzetek felé is; egyszersmind az erő mértékszáma is más lesz a sűrűbb, mint a ritkább anyagok közelében. A nehézségi erőnek ezen igen csekély változá­sai, melyeket gravítatiós zavaroknak is nevezünk, ezelőtt csak tökéletlenül és durva megközelítéssel voltak megmérhetők. Báró Eötvös torziós mérle­gével ezen kis változások is a legnagyobb pontos­sággal meghatározhatók. Egy igen vékony, 0.04 mm. átmérőjű platina irridium­ torziós dróton, melynek rugalmassági együtthatója hosszas preparálásokkal állandóvá lett téve, egy vízszintes helyzetű rúd van felfüg­gesztve. A rud egyik végére egy 30 gr. tömegű platinalemez van ráerősítve, másik végére pedig egy vékony dróton felfüggesztett, ugyancsak 30 gr.-nyi platinahenger lóg le. A rúd két karja tehát egyenlően van megterhelve s igy vízszintes hely­zetben egyensúlyban van. Az egész lengő szerke­zet a torziós drót mint tengely körül a vízszintes síkban végezhet lengéseket s ezek következtében a drót elcsavarodik. N­a az eszköz közelében egy, a környezetnél sűrűbb test volna oly­anódon elhelyezve, hogy a lelógó platina hengerhez közelebb áll, akkor ezt nagyobb erővel fogaj vonzani s igy a mérleg ebben az irányban elcsavarodik. Az elcsavarodás csakis a vízszintes siklóin mehet végbe, vagyis ezt a két platina hengerre működő vonzóerők vízszintes összetevőinek kü­lönbsége létesíti. Az esetben, ha a sztrit test elhe­lyezése olyan, hogy a két platina hengerre működő vonzóerők vízszintes összetevői egyenlők, a mérleg eredeti helyzetében fog megmaradni. Ezt az­ esetet oly módon kerülhetjük ki, hogy különböző állá­sokban végezzük a megfigyelést, s rendszerint 5 állásban. Az első helyzetben a rúd észak-déli irányban van beállítva és ezt a helyzetet óránként 72 fokkal változtatjuk. Két észlelés között leg­alább is egy órai időköznek kell lennie, hogy ezalatt az eszköz lecsillapodhassék. Minthogy így egy teljes megfigyelés igen sok időt vesz igénybe, ezen báró Eötvös úgy segített, hogy egyszerre két torziós mérleget alkalmazott, amelyek teljesen egymás mellett, de egymástól izolálva vannak oly módon elhelyezve, hogy a vízszintes rudak ellentétes irányúak­­legyenek. ilyen kettős eszköz esetében már három beállítás is elegendő, hogy minden adatot meghatározzunk. Az eszköz természetesen nincs a szabadban felfüggesztve, mert akkor a levegő mozgása és a hőmérsékleti változások igen erősen befolyásolnák s ezért erős hármas fémtokkal védik a külső ha­tásoktól. A torziós, drót elcsavarodását tükör-leolvasás segítségével határozzuk meg. A torziós drót tehát azért csavarodik el, mert a nehézségi erő vízszintes összetevője a­ két platina henger helyén különböző. Minthogy a drót csavarási együtthatója ismeretes, ebből és az elcsa­varodás mértékéből megállapíthatjuk azon erőt, mely az elcsavarodást létesíti. A felszín egyenlőtlenségéből eredő, a hegyek, folyók és épületek, továbbá a föld lapultsága által létesített gravitációs zavarok kiszámíthatók s ezek tekintetbe vétele után az eszköz mérési adataiból nyerhetők a föld felszíne alatti tömegek okozta rendellenességek. Végül ezen rendellenességekből következtetés vonható a felszín alatti töm­egek fekvésére és szer­kezetére. Az Eötvös-féle torziós mérlegnek, mint az előzőekből látható, nem laboratóriumi megfigyelé­sek a fő célja. A szabadban való mérésekhez nagy, valóságos expedíciószerű felszerelés szükséges. A műszerek, szerszámok, az expedíciók személyzete felszerelésének szállítására külön­ös célra készült kocsik szolgálnak. Összehajtható kisebb és nagyobb sátrak, melyekben a műszert állítják fel és ame­lyek a személyzet tarisául szolgálnak. Az expeditió tagjai valóságos nomád éle­t­i módot folytatnak. A balatoni expedíció alkalmá­­­val a Balaton jégen, Kecskemét környékén a ho­mokbuckák között, Debrecen vidékén a Hortobá­gyon s Erdélyben a gyergyói havasok között sát­rak alatt éltek. Anyagilag eleinte az Akadémia és a­ tudomány iránti önzetlen lelkesedéstől indíttatva Semsey Andor főrendiházi tag támogatták. Újabb időben pedig felismerve a megfigyelések óriási gyakorlati fontosságát, a kormány nagyobb évi átalánynyal teszi lehetővé a mérések végrehajtá­­sát. Az expedíciók munkája nem szorítkozik csu­pán a földnehézségi változások megállapítására, hanem­ minden megfigyelő állomáson a földmág­nesség adatait, a deklinatiót, inklinatiót és a ho­rizontális intenzitást is meg­­sitározzák. A nyert adatokat, könnyebb áttekinthetőség kedvéért, grafikusaan tüntetik fel. Az így nyert görbe rendszerek bepillantást nyújtanak a föld felülete alatt fekvő tömegek eloszlására és szerke­zeté­re vonatkozólag. Ilyen módon, h­a szabad ezt a kifejezést használni, a föld felszíne alatti vi­déknek a térképét rajzolják meg. Így e mérésekkel kimutatták, hogy a budai hegyek sziklarétege a Duna medre és a pesti sík­ság alatt folytatódik, Kecskemét és Kerekegyháza között a homokfelület alatt egy ritkább sűrűségű tömeg, esetleg sótömb, vagy egy kráter terül el; érdekes és fontos adatokat nyújtanak az Erdély­ben történt megfigyelések, ezek különösen a föld­gáz szempontjából lényegesek. Lehetetlen meg nem emlékezni báró Eötvös kiváló munkatársairól, dr. Pekár Dezső főgeofizi­kus és Fekete Jenő geofizikusról, akik évek óta foglalkoznak a gravitációs és földmágnességi kér­désekkel s végzik az expedíciók nehéz és fárasztó munkáját. Dr. Pekár Dezső ezenkívül számos elő­adáson és közleményben ismertette báró Eötvös módszerét és az eddigi mérések eredményeit. A báró Eötvös módszerét úgyszólván az egész világ minden kulturnemzete követi és a tudósok egész sora foglalkozik vele. A külföld nagy fizikai int­ézetei sorban ren­dezik meg a torziós mérleget, melyet egyedül ná­lunk, a Süss Nándor-féle gyárban gyártanak s az egyetem I. számú fizikai intézetében szerelik fel véglegesen és végzik velük az első megfigyeléseket. A legkiválóbb fizikusok (pl. japánok is) jön­nek hozzánk, hogy ezt a nagyfontosságú kérdést­ tanulmányozzák. Kantról mondták, de báró Eötvösről­ is jogos büszkeséggel mondhatjuk, hogy a világ minden tájáról zarándokoln­ak hozzá a legkiválóbb elmék, hogy tőle tanulhassanak. Labdarúgás A vasárnapi mérkőzések. A válogatott mérkő­zés után ismét a bajnoki küzdelmek felé fordul az érdeklődés, melynek középpontjában ezúttal az Üllői­úti sporttelepen döntésre kerülő FTC—Törekvés mér­kőzés áll... Az FTC sorozatos győzelmei után, m­ost is mint favorit indul a küzdelembe s csaknem biztosra ve­hető, hogy komplett csapata két-három gólarányban győzni fog. A Hungária-úti sporttelepen kettős bajnoki mérkőzés keretében a Vasas—BAK és a MÁV—Kispesti AC csapatai játszanak. Az előbbiben a BAK, az utóbbi­ban a Kispestiek győzelmét várjuk. A K­atár­ utcai pályán a III. ker. TVE az UTE-et látja vendégül. Egyre­­ javuló formája alapján az UTE győzelme látszik való­színűbbnek. Magyar csapatok Kü­lföldön. Vasárnap két magyar csapat is szerepel külföldön. Az MTK Bécsben játszik és ellenfele az osztrák bajnokság második helye­zettje, a Floridsdorf lesz. Mivel az MTK Schaffer és Orth helyén tartalékkal játszik, győzelme bizonytalan. A 33FC Krakóban mérkőzik. Ellenfele a Sport Club Krakovia lesz, mellyel szemben alig számíthat sikerre. Atlétika : Az FTC országos atlétikai viadala. A Ferenc­városi Torna Club vasárnap délután 1 órakor évzáró atlétikai viadalt rendez az Üllői­ úti sporttelepen. A ne­vezés jól sikerült s különösen a futó­számokban vár­h­ató érdekes végküzdelem. A viadalt az FTC—Török- s football-meccs követi. Magyarország tízki­lomé­teres gyar­orló bajnok­sága vasárnap délelőtt tíz órakor kerül eldöntésre a népligeti nagy körben. •t­szás Középiskolai úszóverseny. Nagyméretű úszó­versenyt rendez vasárnap délután a Rudas-fürdőben a Sportlap szerkesztősége a középiskolai tanulók részére. A verseny, melyre Brüll Alfréd, Röser A. Ed­vin, dr. Drrsztay Gedeon, Zwack Jenő és dr. Fodor Henrik ajánlottak fel tiszteletdíjakat, délután 5 órakor kez­dődik. (iIKI'IWi | 1 ' • | • il^tHH^t'i, i' , 'Ui H | J, , i.|| ,»i _ |»ŰSZERKESZTŐ, HATVANI LAJOS FELELŐS SZERKESZTŐ! LIPTAI IMRE KIADÓTULAJDON­OS: A «PESTI NAPLÓ» RÉSZVÉNYTÁRSASÁG MELE&ÜL KIÁSÓ |­VÁRI D£ZSd

Next