Pesti Napló, 1918. október (69. évfolyam, 229–255. szám)
1918-10-13 / 240. szám
I Vasárnap .4* v •t :f PESTI NAPLÓ . :T' *J .. ••?*T-" f 1918. október 112. 13 AZ ELET PROBLÉMA! TUDOMÁNYOS KÉRDÉSEK Báró Eötvös Lóránd, aki a magyar tudományos világ örömére a közelmúlt napokban lépte át a hetvenedik évet, egyénisége erkölcsi súlyánál, tudománya európai nevezetességénél, egész szellemi életének hatalmas látkörénél fogva ahhoz a nemzedékhez tartozik, mely élén Deák Ferenccel, Eötvös Józseffel, Kemény Zsigmonddal, az 1849-ben sötétségbe sülyedt oszágot a világtörténelmi szereplés útjaira vezette. Eötvös Lóránd nem politikus, nem a mindennapi aktualitások embere; ízig-vérig tudós s a csöndes műhely elvonult munkása, ki egész életében elutasította az újságok profán zaját. Ez alkalommal is a magyar nép szeretete tekint be hozzá. A magyarság, mely ma visszafojtott lélekzettel keresi vezető férfiait, meghatottan tekint fel nagy tudására s mialatt boldogan üdvözli hetvenedik születésnapja alkalmából, kéri az ismeretlen végzetet, hogy még sokáig, nagyon sokáig tisztelhesse körében. Az itt következő cikk Eötvös főbb munkáját ismerteti. * Báró Eötvös Loráns,Két dr. Fröhlich Pá! cikke Elete főmunkája azon módszer megállapítása és annak az eszköznek megszerkesztése, mellyel a nehézségi erő változásai igen kis téren belül és igen nagy pontossággal ismerhetők. Főleg pedig a nehézségi erő és a földmágnességre vonatkozó, az ezzel kapcsolatban végzett rendszeres kísérleti és elméleti kutatások, melyek segítségével Földünk belsejébe eddig nem is sejlett bepillantást nyerhetünk s amelyek gyakorlati fontossága ma még szinte beláthatatlan. Hogy az Eötvös-féle torziós mérleget és az ezzel összefüggő kutatásokat némileg megérthessük, mindenekelőtt azzal kell tisztába jönnünk, hogy mi a nehézségi erő, illetőleg, hogy mik ezen erőnek külső megnyilvánulásai. Az, hogy a testek a Föld felé esnek, hogy az alátámasztott tárgyak nyomást gyakorolnak az alátámasztó felületre, hogy a függően függőleges irányba feszíti a zsinórját, hogy az egyensúlyi helyzetéből kiterjelt ingólengéseket végez, hogy a testekítékt súlyuk van, ezek a jelenségek mind a nehézség közismert következményei. A nehézség a Föld különböző pontjain irány és nagyság szerint más és más. Vagyis a függő ón nem feszíti a zsinórját ,mindenütt párhuzamos irányokba, de nem is a Föld középpontja felé, hanem ettől eltérő irányokat vesz fel, továbbá ugyanazon tömegnek különböző helyeken más a súlya. A változás akkor is fellép, ha nem a Föld felszínének különböző pontjait tekintjük, hanem ha a Föld felületétől valamely irányban eltávolodunk. Így például 10 kilogramm tömeg súlya Kiskunhalason körülbelül 1 g1rammmal kevesebb, mint Budapesten, ugyancsak 1 grammal kevesebb az Eiffeltorony tetején, mint a földszintjén. Természetszerűleg a közönséges mérleg 10 kilogramm tömegű árut mindenütt ugyanakkora tömegűnek fog jelezni, mert hiszen a mérleggel nem a súlyt, hanem a súlyok viszonyát állapítjuk meg és a mérlegelésre szolgáló súlyegységek s a megmérendő tömeg nehézsége arányosan változik. A rugós mérleg esetén azonban ez nem áll. A rugós mérleg ugyanazon teher mellett Budapesten más értéket és pedig kisebbet fog mutatni, mint például Lembergben. Hogy ezen változásokat megérthessük, tudnunk kell, hogy a nehézség két erőnek, a Föld vonzásának és a Föld forgásából eredő centrifugális erőnek az eredője. A vonzóerőre nézve Newton gravitációs törvénye áll érvényben, mely szerint ez a tömegekkel, ha ezek pontszerűek, egyenes és a távolság négyzetével fordítva arányos, iránya pedig beleesik a két tömeget összekötő egyenesbe. Földünk esetén a vonzóerő a Föld középpontjától való távolság négyzetével fordítva arányos s a Föld középpontja felé irányul. A centrifugális erő minden forgó mozgásnál fellép s a forgó testet a forgás tengelyétől eltávolítani törekszik. Ez az erő a testek tömegével, a forgástengelytől való távolsággal s a szögsebesség négyzetével arányos. A Föld, forgása következtében tehát fellép egy erő, mely a Föld felületén lévő testeknek a vonzásból eredő súlyát kisebbíti. Ezekből az következik, hogy a Föld felületétől távolodva, a testek súlya kisebbedik, mert a vonzó erő kisebb s a centrifugális erő nagyobb lesz. A Föld tengelyén, tehát a Sarkokon ,a centrifugális erő zérus lévén, a nehézség a legnagyobb. "Az egyenlen a Föld tengelyétől legtávolabb vagyunk s így olt a centrifugális erő a legnagyobb s ennek megfelelőleg a nehézség a legkisebb. Ha tehát egy délkör mentén az északdéli irányban haladunk, akkor a nehézség a centrifugális erő változása következtében fokozatosan csökken. A nehézségi erőnek észak-déli irányban fellépő ezen szabályszerű változásai számítás útján is meghatározhatók. De ha centrifugális erő következében fellépő szabályszerű változásoktól el is tekintünk, a nehézség akkor is fog szabálytalan változásokat mutatni, mert a vonzóerő is a földfelület minden pontján más és pedig azért, mert a Föld felülete nem tökéletes gömb és belseje sem ugyanazon sűrűségű anyagiokból alkotott rétegek sorozata. Tehát a Föld felületének szabálytalanságai, a hegyek, vizek, épületek, továbbá a Föld felülete alatt elterülő különböző sűrűségű kőzetek szintén befolyásolják a nehézségi erőt irány és nagyság szerint. Vagyis a függő ón zsinórja a hegyek és épületek felé fog elhajolni, de épp igy el fog hajolni a Föld felszíne alatt lévő sűrűbb kőzetek felé is; egyszersmind az erő mértékszáma is más lesz a sűrűbb, mint a ritkább anyagok közelében. A nehézségi erőnek ezen igen csekély változásai, melyeket gravítatiós zavaroknak is nevezünk, ezelőtt csak tökéletlenül és durva megközelítéssel voltak megmérhetők. Báró Eötvös torziós mérlegével ezen kis változások is a legnagyobb pontossággal meghatározhatók. Egy igen vékony, 0.04 mm. átmérőjű platina irridium torziós dróton, melynek rugalmassági együtthatója hosszas preparálásokkal állandóvá lett téve, egy vízszintes helyzetű rúd van felfüggesztve. A rud egyik végére egy 30 gr. tömegű platinalemez van ráerősítve, másik végére pedig egy vékony dróton felfüggesztett, ugyancsak 30 gr.-nyi platinahenger lóg le. A rúd két karja tehát egyenlően van megterhelve s igy vízszintes helyzetben egyensúlyban van. Az egész lengő szerkezet a torziós drót mint tengely körül a vízszintes síkban végezhet lengéseket s ezek következtében a drót elcsavarodik. Na az eszköz közelében egy, a környezetnél sűrűbb test volna olyanódon elhelyezve, hogy a lelógó platina hengerhez közelebb áll, akkor ezt nagyobb erővel fogaj vonzani s igy a mérleg ebben az irányban elcsavarodik. Az elcsavarodás csakis a vízszintes siklóin mehet végbe, vagyis ezt a két platina hengerre működő vonzóerők vízszintes összetevőinek különbsége létesíti. Az esetben, ha a sztrit test elhelyezése olyan, hogy a két platina hengerre működő vonzóerők vízszintes összetevői egyenlők, a mérleg eredeti helyzetében fog megmaradni. Ezt az esetet oly módon kerülhetjük ki, hogy különböző állásokban végezzük a megfigyelést, s rendszerint 5 állásban. Az első helyzetben a rúd észak-déli irányban van beállítva és ezt a helyzetet óránként 72 fokkal változtatjuk. Két észlelés között legalább is egy órai időköznek kell lennie, hogy ezalatt az eszköz lecsillapodhassék. Minthogy így egy teljes megfigyelés igen sok időt vesz igénybe, ezen báró Eötvös úgy segített, hogy egyszerre két torziós mérleget alkalmazott, amelyek teljesen egymás mellett, de egymástól izolálva vannak oly módon elhelyezve, hogy a vízszintes rudak ellentétes irányúaklegyenek. ilyen kettős eszköz esetében már három beállítás is elegendő, hogy minden adatot meghatározzunk. Az eszköz természetesen nincs a szabadban felfüggesztve, mert akkor a levegő mozgása és a hőmérsékleti változások igen erősen befolyásolnák s ezért erős hármas fémtokkal védik a külső hatásoktól. A torziós, drót elcsavarodását tükör-leolvasás segítségével határozzuk meg. A torziós drót tehát azért csavarodik el, mert a nehézségi erő vízszintes összetevője a két platina henger helyén különböző. Minthogy a drót csavarási együtthatója ismeretes, ebből és az elcsavarodás mértékéből megállapíthatjuk azon erőt, mely az elcsavarodást létesíti. A felszín egyenlőtlenségéből eredő, a hegyek, folyók és épületek, továbbá a föld lapultsága által létesített gravitációs zavarok kiszámíthatók s ezek tekintetbe vétele után az eszköz mérési adataiból nyerhetők a föld felszíne alatti tömegek okozta rendellenességek. Végül ezen rendellenességekből következtetés vonható a felszín alatti tömegek fekvésére és szerkezetére. Az Eötvös-féle torziós mérlegnek, mint az előzőekből látható, nem laboratóriumi megfigyelések a fő célja. A szabadban való mérésekhez nagy, valóságos expedíciószerű felszerelés szükséges. A műszerek, szerszámok, az expedíciók személyzete felszerelésének szállítására különös célra készült kocsik szolgálnak. Összehajtható kisebb és nagyobb sátrak, melyekben a műszert állítják fel és amelyek a személyzet tarisául szolgálnak. Az expeditió tagjai valóságos nomád életi módot folytatnak. A balatoni expedíció alkalmával a Balaton jégen, Kecskemét környékén a homokbuckák között, Debrecen vidékén a Hortobágyon s Erdélyben a gyergyói havasok között sátrak alatt éltek. Anyagilag eleinte az Akadémia és a tudomány iránti önzetlen lelkesedéstől indíttatva Semsey Andor főrendiházi tag támogatták. Újabb időben pedig felismerve a megfigyelések óriási gyakorlati fontosságát, a kormány nagyobb évi átalánynyal teszi lehetővé a mérések végrehajtását. Az expedíciók munkája nem szorítkozik csupán a földnehézségi változások megállapítására, hanem minden megfigyelő állomáson a földmágnesség adatait, a deklinatiót, inklinatiót és a horizontális intenzitást is megsitározzák. A nyert adatokat, könnyebb áttekinthetőség kedvéért, grafikusaan tüntetik fel. Az így nyert görbe rendszerek bepillantást nyújtanak a föld felülete alatt fekvő tömegek eloszlására és szerkezetére vonatkozólag. Ilyen módon, ha szabad ezt a kifejezést használni, a föld felszíne alatti vidéknek a térképét rajzolják meg. Így e mérésekkel kimutatták, hogy a budai hegyek sziklarétege a Duna medre és a pesti síkság alatt folytatódik, Kecskemét és Kerekegyháza között a homokfelület alatt egy ritkább sűrűségű tömeg, esetleg sótömb, vagy egy kráter terül el; érdekes és fontos adatokat nyújtanak az Erdélyben történt megfigyelések, ezek különösen a földgáz szempontjából lényegesek. Lehetetlen meg nem emlékezni báró Eötvös kiváló munkatársairól, dr. Pekár Dezső főgeofizikus és Fekete Jenő geofizikusról, akik évek óta foglalkoznak a gravitációs és földmágnességi kérdésekkel s végzik az expedíciók nehéz és fárasztó munkáját. Dr. Pekár Dezső ezenkívül számos előadáson és közleményben ismertette báró Eötvös módszerét és az eddigi mérések eredményeit. A báró Eötvös módszerét úgyszólván az egész világ minden kulturnemzete követi és a tudósok egész sora foglalkozik vele. A külföld nagy fizikai intézetei sorban rendezik meg a torziós mérleget, melyet egyedül nálunk, a Süss Nándor-féle gyárban gyártanak s az egyetem I. számú fizikai intézetében szerelik fel véglegesen és végzik velük az első megfigyeléseket. A legkiválóbb fizikusok (pl. japánok is) jönnek hozzánk, hogy ezt a nagyfontosságú kérdést tanulmányozzák. Kantról mondták, de báró Eötvösről is jogos büszkeséggel mondhatjuk, hogy a világ minden tájáról zarándokolnak hozzá a legkiválóbb elmék, hogy tőle tanulhassanak. Labdarúgás A vasárnapi mérkőzések. A válogatott mérkőzés után ismét a bajnoki küzdelmek felé fordul az érdeklődés, melynek középpontjában ezúttal az Üllőiúti sporttelepen döntésre kerülő FTC—Törekvés mérkőzés áll... Az FTC sorozatos győzelmei után, most is mint favorit indul a küzdelembe s csaknem biztosra vehető, hogy komplett csapata két-három gólarányban győzni fog. A Hungária-úti sporttelepen kettős bajnoki mérkőzés keretében a Vasas—BAK és a MÁV—Kispesti AC csapatai játszanak. Az előbbiben a BAK, az utóbbiban a Kispestiek győzelmét várjuk. A Katár utcai pályán a III. ker. TVE az UTE-et látja vendégül. Egyre javuló formája alapján az UTE győzelme látszik valószínűbbnek. Magyar csapatok Külföldön. Vasárnap két magyar csapat is szerepel külföldön. Az MTK Bécsben játszik és ellenfele az osztrák bajnokság második helyezettje, a Floridsdorf lesz. Mivel az MTK Schaffer és Orth helyén tartalékkal játszik, győzelme bizonytalan. A 33FC Krakóban mérkőzik. Ellenfele a Sport Club Krakovia lesz, mellyel szemben alig számíthat sikerre. Atlétika : Az FTC országos atlétikai viadala. A Ferencvárosi Torna Club vasárnap délután 1 órakor évzáró atlétikai viadalt rendez az Üllői úti sporttelepen. A nevezés jól sikerült s különösen a futószámokban várható érdekes végküzdelem. A viadalt az FTC—Török- s football-meccs követi. Magyarország tízkilométeres gyarorló bajnoksága vasárnap délelőtt tíz órakor kerül eldöntésre a népligeti nagy körben. •tszás Középiskolai úszóverseny. Nagyméretű úszóversenyt rendez vasárnap délután a Rudas-fürdőben a Sportlap szerkesztősége a középiskolai tanulók részére. A verseny, melyre Brüll Alfréd, Röser A. Edvin, dr. Drrsztay Gedeon, Zwack Jenő és dr. Fodor Henrik ajánlottak fel tiszteletdíjakat, délután 5 órakor kezdődik. (iIKI'IWi | 1 ' • | • il^tHH^t'i, i' , 'Ui H | J, , i.|| ,»i _ |»ŰSZERKESZTŐ, HATVANI LAJOS FELELŐS SZERKESZTŐ! LIPTAI IMRE KIADÓTULAJDONOS: A «PESTI NAPLÓ» RÉSZVÉNYTÁRSASÁG MELE&ÜL KIÁSÓ |VÁRI D£ZSd