Pesti Napló, 1918. október (69. évfolyam, 229–255. szám)

1918-10-05 / 233. szám

Szombat PESTI NAPLÓ 4918. okóber 8.­­ KÖZGAZDASÁG Gazdasági érve&glissí­­u­lváriában Bulgáriának a fkespooti hatalmak szövetségé­ből való­­kilépése katonai szempontokon kívül gazdasági és kereskedelmi vonatkozásokban is megváltozott viszonyokat teremt. A magyar üz­­leti világnak Bulgáriában élő exponensei lassan­­ként hazatérnek és mint a legutóbb érkezett jelen­tésekből látjuk, igen rövid időn belül mindennemű­­gazdasági összeköttetésünk megszűnik Bulgáriával. Sasvári Ármin, a Kereskedelmi Múzeum al­igazgatója, alapos ismerője Bulgáriának, a meg­változott helyzettel kapcsolatban a magyar-bolgár üzleti viszonyokról a következőket mondotta el tudósítónknak: — A bolgár sereg, által már kiürített mace­­dón terület a háború előtt ipari tekintetben tel­jesen ránk volt utalva. A háború alatt a lakos­­ság szükségletét iparcikkekben különféle okok­ból csak kis részben elégíthettük ki. Nem igen , voltak fölösleges áruink és m­ajdnem teljesen a németeknek engedtük át a bolgár csapatok által megszállott piacokat, tüküböt, Nist, Pirotot,­­ noha háború előtt oda már igen tekintélyes ki­­vitelünk volt. A macedón területen történt váltók­r­zés tehát gazdasági szempontból nem okoz ne­künk veszteséget. —­ Ami már most Ó-Bulgáriát illeti, ott je­lentős gazdasági érdekeink forognak szóban. Ennek behozatali­­statisztikájában Ausztria-Ma­gyarország állott első helyen. Magyarország ki­vitele Bulgáriába a nyolcvanas évek óta állan­dóan emelkedett­ A­­ háború előtti kiviteli sta­tisztikának számadatai ma már túlhaladottak és keveset mondók, mert hisz 1912 óta a mi kivi­teli cikkeink értéke pénzben is óriásilag emel­kedett és iparunk exportképessége is nagyon megizmosodott. A háború alatt a központi ha­talmak exportjai sokféle okokból korlátozva voltak. Csaknem kizárólag hadseregszük­ségleti cikkeket szállítottunk Bulgáriának. Németország három úr,egy milliárd leva értékű ilyen szükség­leti cikket exportált oda, ágyukat, lőszert és mindenféle más hadfelszerelési cikket, még­pe­dig mindent hitelbe. A monarkia legfeljebb egy milliárd értékű ilyen árut hitelezett Bulgáriá­nak., Polgári célokra aránylag kevés árut küld­tünk. Március végén több mint kétszáz macedón és bolgár kereskedő járt Budapesten és ezek néhány millió korona értékű árut kaptak, augusztus második felében pedig a budapesti Keleti Vásárra feljött bolgár kereskedők — szin­tén vagy kétszázan — kaptak néhány millió korona értékű magyar portékát, de túlnyomó­részben készpénzfizetés mellett.­­ A háborús konjunktúra Bulgáriában is erős alapítási tevékenységet eredményezett. Egyre-másra alakultak új pénzintézetek, keres­kedelmi, vasúti és hajózási vállalatok. A pénz­intézetek között igen tekintélyes pozíciót foglal­­tak el a magyar és osztrák nagybankok érde­keltségei. Ilyenek a Magifir Bank által alapított Société Anonyme Bulgare du Banque et de Commerce — mely a múlt hónapban Banque Bulgaro-Hongroise-ra változtatta a nevét — az­után a Kereskedelmi Bank által alapított Banque Générale de Bulgarie és a Banque Balcanique, melyben a Hitelbank, és két bécsi nagybank van érdekelve. Ezek igen tekintélyes szerepet vittek a bolgár pénzügyi világban. . .A kérdés most az, hogy az entente, mely Bulgáriát hatalmába kerítette, ebben az ország­ban is alkalmazzam majd a háborús gazdasági rendszert, melyet Anglia, Franciaország, Olasz­­ország a velük hadat viselő államok polgárait­­­nak mindenféle üzleti vállalataival ü­zemben követnek és amely e vállalatok erőszakos fel­számoltatásában jut kifejezésre? Ezt ma még nem tudhatjuk.­­ Mindenesetre jó lenne, ha az illetékes hatóságaink gondoskodnának róla, hogy a Bul­gáriából vagy Romániából hazaigyekvő honfi­társainknak az ottani hatóságok idejekorán adják meg a hazautazás lehetőségét. Nagy kár lenn­e, ha itt is olyan meglepetések érnék honfitársainkat, mint annak idején Romániában. Gondoljunk arra, hogy a bukaresti „Schadeamnt"- nál több mint 80.000 magyar és osztrák állam­­polgár jelentette be kárigényét, amit valameny­­nyien arra alapítanak, hogy nem volt módok­ban vagyonukat kellő időben biztonságba he­lyezni. Nagy áremelkedések a tőzsdén. Úgy lát­szik, hogy­­ a tőzsdei krízis csütörtökön csak­ugyan elérte tetőpontját. A tegnapi üzlet vége felé jelentkezett javuítást a monarkia küszö­bön álló újabb békeakciójáról szóló hírek piára nagy árfek­yamemelkedésekkel járót szi­lárd és bizakodó üzleti tendenciává növelték. A pénzintézetek és tőzsdebizományosok óriási tömegét kapták reggel a vás­árló megbízások­nak, aminek hatása első­sorban ott nyilvánult meg, hogy a mai üzleti forgalom kezdőárfo­lyamai már 10—1­5 koronával magasabbak voltak, mint a tegnapi záró­kurzusok. A vá­sárló megbízásokat alig tudták a bankok effek­tuálni, mert a viharos kereslettel szemben aránylag csekély volt a kínálat. Nagyon meg­nyugtató­ztatással volt a piacra, hogy újabb fizetésképtelenségek — amelyekkel tegnap még ugyancsak ijesztgették az embereket —­nem fordultak még elő. A fizetési nap a Giró­nán egész simán folyt le és bizonyosra vehető, hogy a még függőben lévő differenciákat hol­nap pontosan rendezik. Támogatta az üzlet megerősödését a bankok beavatkozása is, melynek rendszabályait naponként megbeszé­lik a vezető intézetek azokon az össze­vetele­ken, melyek egyik nap a Kereskedelmi Bank­ban, másik napon a Hitelbankban folynak le. .4 szilárd üzleti irány a forgalom végéig válto­zatlanul megmaradt és a kuliszpapirok között 40—50 koronás, a helyi piacon pedig 100 ko­ronáig terjedő árfolyamemelkedéseket eredmé­nyezett. Zárlatkor a Magyar Hitelt 1175 koro­nával jegyezték (4* 42), Magyar Bank 873 (+33), Leszámítolóbank 728 (+38), Agrár­bank 900 (+60), Hazai Bank 532 (+27), Fa­bank 748 (+ 38), Jelzálog 504 (+32), Rima­­murányi 1030 (+ 78), Sallyó 1085 (+45), Köz­úti 760 (+48). Ma még természetesen nem tudhatjuk, hogy a hangulatnak ez az örven­detes megváltozása tartós marad-e. De min­denesetre konstatálhatjuk, hogy a tőzsdén helyreállott a nyugalom,és biztató képe van az értékpiaci üzletnek. A titkárság a következő szélső —­ legalacsonyabb és legmagasabb — árfolyamokat jegyezte fe­l. Bankok: Mnor Mtel 1146—78, Osztrák hitel 763—80, Agrárbank 860—903, Bosnyák agrár 337— 43, Fabank 700—49, Forgalmi 600—40, Földbirtok 345—66, Hazai 518 33, Hernes 455—90, Ingatlan 570—610, Jelzáloa 400—505, Keraskodalmi 5400, Ker. hitel 255—60, Wran­Mti 700—32, Mak­ar BANK 840- 73, Mercur 315-40, CIM­ bank 500—15, — Takarékok: Alt. takar. 790, Fővárosi 2260—300, Központi 1800, lipótvárosi 248—54, Nemzeti 550, P­esti hazai 19000—100. — Biztosítók: Jó. 428—32, — Malmok: Budaipesti 1250, Borsodanisk. 1150—75, Concordia 713 -660, Gizella 610—25, Hungária 750 -80, Viktória 1390-400. — Bányák és téglagyáraik: Alt. Kossn 1360—980, Beposini 1000—20, Konak 700 —30, Keramia 600—20, Kohó 1465—525, Magnesit 365—50, Sab­ó 1045—90, Saánvári 780-835, Uri­ká­ny 775—800, Köb. gratégia 600. — Vasművek: Rima 970—1030—32, Qilálky 496—82, Felver 810— 35, Ganz 4130—65, Gans­vill. 650—60, Kóburg 500— 20, Láng 399—410, Lipek 222—18, Repülő 400—10, Schlick 436—60, Kaszab 574—36. — Közlekedési vállalat: Adria 1390-450, Atlsuitica 1120—070, Ál­lamvasút 945—60, Déli vasút 98—102, Levante 825— 45, Közúti 730—75, Váross 320. Vas­uti forg. 515-20, — Különféle­­vállalatok: Brassói 430—40, Baróti 556—35, Cukor 3825—40, Cancin 505—50, Danica 900—20, Fatermelő 1400—360, Flóra 1150—60, Gold­berger 415—20, Gummi 980—1020, Gutonam­ 810— 70, Gáz­izzó 820, Hal 1300, Hung. trágya 760—20, líró 660—735, Klotild 470—5750, Lámpa 700, Nasici 2520-35, Olaj 740-45, S­apír 460-500, Spódium 530—55, Sclavonia 700-55, Tröszt 280-90, Textil 540—670, Temesv. sör 1150—160. Telefon 730—56, Orsz. Fatermelő 690—700, Phabum 135—50, Bux 240, Gáz 930—40, Polgári sör 2650—550, Maroev. petl. 500, Szt. Lőrinci 500. Fontos szociálpoliikai törvényjavaslat. Báró Szterényi József kereskedelemügyi miniszter a képviselőház megnyitását követő napokban négy törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé: az ipari bíróságokról, a munkáskamara felállításáról, a ke­reskedelmi alkalmazottak és magántisztviselők jog­viszonyainak rendezéséről és végül a nőmunkások védelméről. A képviselőház elé kerülő új törvény­javaslatok közül különösen az ipari bíróságokról szóló törvényjavaslatnak van nagy szociálpolitikai jelentősége. A törvényjavaslat lényege az, hogy a munkaadó és az alkalmazottak között felmerülő jog­viszonyokat — eltérően az eddigi törvényes gyakorlattól — külön ifa­rt bíróságokra bízzák, amelyek szakbíróságok lesznek. Az ipari bíróságok élén egy magasabb állású bíró áll, mellé lesz ren­deve két ülnök és pedig egy a munkaadók és egy az alkalmazottak részéről. Az ipari bíróságokat a városokban szervezik és feladatuk körébe tartozik majd a kollektív munkaszerződések körül támadt ellentéteknek békés elintézése is. Az ily törvény­­javaslatok előkészítésében úgy a munkás- mint a munkaadó-szervezetek részt vettek. Működnek a helyi ármegállapító­ bizottságok. Működésükből csak egy példát hozunk fel, amelyre a „Magyar Fakereskedő" mutat rá, hogy ugyanaz a léc, melynek köbmétere Komáromban .428 kg­. rana, Zalaegerszegen csak 320 korona. Így van ez a legkülönbözőbb cikkeknél, minden bizottság önkényesen a maga tetszése szerint állapít­ja meg a helyi árakat. A Faértékesítő Hivatal az összes helyi ármegállapításokat meg fogja apellálni. Szaporodnak a borérverések. A bortermő vi­dékek lapjai tovább­ra tele vannak árverési hirdet­ményekkel, amelyeket a késedelmes vevő vagy adós terhére foganatosíntat az eladó vagy a hite­­­­ező. Így­s Sátoraljaújhelyen és Tokajban egy na­­pon nyolc árverést rendeltek el. A legtöbb igen nagy bormennyiségről szól. A kikiáltási ár hektóm­literenként 2100—2200 korona, azonban a borok a kikiáltási áron alul is eladatnak. A kolozsvári földgázhálózat. A Magyar Föld­gáz rt. kiküldöttjei egy szerződés tervezetében ál­lapodtak meg a kolozsvári városi tanácscsal, amely azt a legközelebbi közgyűlés elé terjeszti jóváha­­gyás végett. A szerződés szerint a társaság köteles a vezeték építését 1919 október 15-ig befejezni, 8 városi elosztóhálózatot üzembe helyezni és a föld­gáz kiszolgáltatását megkezdeni. A szerződés 1965 december 31-ig lesz érvényben. A háztartási cé­lokra szolgáló gáz ára köbméterenként 20 fillér lesz. A közvilágítás céljaira szolgáló gáz ára, úgya­ szintén a kisebb ipari vállalatok ipari gázának ára köbméterenként 8 fillér. Az évi másfél millió köbméter földgáznál többet fogyasztó nagyipari vállalatokkal a Magyar Földgáz rt. külön fog meg­állapodni. Ha egy tonna szén ára Essenben 25,60 márkánál magasabb lesz, akkor a földgáz ára az áremelkedés arányában nő. Amíg a földgázfogyasz­­tás évi 6,4 millió köbméter háztartási gáz árának megfelelő nyers bevételt el nem ért, addig a város semmi jutalékot nem kap. Ezentúl 14 millió köb­méterig a város részesedése 5 százalék, 14 milliótól 20 millió köbméterig jut, azontúl 10 százalék. A szerződés lejárta, vagy bármely okból megszűnése esetén a városnak joga van tulajdonába átvenni az egész területén létesített földgázelosztó hálózatot, a kimutatott könyvszerű érték és a használati ér­ték együttes összegének feléért. A német termés, Dr. Heim titkos gazdasági tanácsos, a bajor parasztszövetség vezetője, nyilat­kozott az új termésről. Az 1918-as gabonatermés kiadósabb, mint az 1917-es volt. Sokkal jobban ütött be különösen az árpa és a zabtermés. Így azok az árpamennyiségek, amelyeket a múlt­ esz­tendőben a hadsereg lovainak kellett adni kiegé­szítő abraktakarmányul, az idén emberi táplálko­zás céljaira fognak szolgálni. A gyümölcstermés észatkon jobb, délen rosszabb, mint a mult esz­temlőben. A zöldségterm­ésre­ kedvezőbb időjárási viszonyok voltak, Burgonyában nem lesz olyan ínséges esztendő, mint 1916—17-ben volt, a mult évi rekordtermést azonban nem fogják az idén elérni. A kilátások általában a mezőgazdasági ter­ményekre nézve kedvezőbbek, mint tavaly és sok­kal kedvezőbbek, mint két éve. Sokkal rosszabb a helyzet a húsellátásnál. A húsadagokat le kell szállítani. Legkedvezőtlenebbek a tej- és szírellátás kilátásai. Azt, hogy 1918 első négy hónapjában féléves és egyéves borjuk százezreit vitték a vágó­hídra, nem lehet gyors intézkedésekkel helyre­hozni Dr. Heim érdekes nyilatkozatában a legna­gyobb súlyt arra fekteti hogy a kenyéradagokat ne egyformán osszák el az egész esztendőben, ha­nem legyenek tekintettel az egyes évszakok igé­nyeire. Ősszel, midőn több zöldség és gyümölcs van és tél®, amidőn bőségesebbek a húsadagok, s redukálni kell, a lisztadagokat és az első nyári hó­napokra kell azokat nagyobb mennyiségben fen­tartani. A bécsi tőzsde, Bécsből telefonálják. A poli­tikai helyzet kedvező megítélése az árfolyamok erőteljes javulására vezetett. Főleg budapesti vá­sárlások támogatták hatásosan a javulást és ötven koronás és annál magasabb emelkedést idéztek elő. Villamossági, építőanyag, cukor, sörgyári és általában az úgynevezett békeipari értékek nagy keresletnek örvendtek s tekintélyes áremelkedést értek el. Hadfelszerelési, automobil és csavargyári részvények árfolyamalakulása kevésbé kedvező.­­A befektetési piac nyugodt. A gyümölcs és törköly vásott szállítása. A központi szeszfőzde szövetkezetek felkérésére a ke­reskedelmi minizzter elrendelte, hogy a gyümölcs­pálinka kosajtéléhez szükséges nyersanyagokat, gyü­mölcsöt, törkölyt seprőt, úgy friss, mint erjedt ál­lapotba® akadálytalanul szállj­ák. Ugyanilyen elbá­násban részesül a már kifőzött de még takarmányo­zásra használható szőlőtörköly is. A kilencedik német hadikölcsöön sikere. Ber­linből jelentik. Mint a Wulff-ügynökség értesül, szeptember 30-án, a kilencedik hadikölcsön első befizetőnapján a komoly külső és belső helyzet ellenére óriási összegeket fizenek be. Ezen az első napon jelentékenyen nagyobb összegeket jegyesí­tek, mint 1917 szeptember 30-án, a hetedik hadi­kölcsön első befizetőnapján. Devkagáriaiok. A Devwaközpontbam pénte­ken a következő leszámolási árfolyamok voltak ér­­vényben. Márka-jegyek kMSCTdí

Next