Pesti Napló, 1918. november (69. évfolyam, 256–281. szám)

1918-11-14 / 267. szám

„Cabiria" néger óriása vakmerő produkcióival ra­gadja tapsokra a közönséget. De bármily nagy is le­gyen az érdeklődés, Magnus pompás alakításában­­már csak e h­ét végéig gyönyörködhetik a publikum, amikor is a kitűnő Magnus film­ lekerül a műsorról, és helyett ad az Omnia pompás újdonságainak, ame­lyeik hivatva vannak a közönség legteljesebb tet­szését kié­rdemelni. Vidéki színészet ' (*) A szegedi színésztwiáes felhívást intézett az ország összes színtársulatai miosz, hogy Szeged köz­pontu­l országos szervezetet létesítsenek,­­mely a seb­­és­zek szociális elhelyezkedésértek megbízhatóbb ala­pot teremtsen az eddiginél. A felhívás lelkes hangon, foglal állást a közitámasági államforma mellett, fel­ajánlja szolgálatait a Nemzeti Tanácsnak és an* 'buzdítja a színészeket, hogy ezentúl konzorciális­ ala­pok szervezkedjenek.­­ (*) Színészek vigasztalása. A minap a Pesti Napló hasábjain jelent meg egy felhívás a vidéki színészekhez, hogy a nagy átalakulásnak mindenütt buzgó segítői legyenek. A tordai s­zínés­zek már eleget tettek a felhívásnak. Tordán a hatóság az éppen be­vonuló színtársulatnak a spanyoljárvány miatt nem­­­engedte meg az előadásokat. Erre az elbusult színé­szek mind egy sziliig beálltak nemzetőröknek. Most napi 30 koronájuk van, több mint a gázsijuk volna. Előadások (*) Forradalmi képek. Tábori Kornél rendkívül érdekes előadást tart a magyar forradalom esemé­nyeiről ma d. u. 1a4 órakor a­z Urániában. NYILTTÉR A forradalom asszonyai Várnai Zseni Garami Ernőné Kunfi Zsigmondné Müller Ernőné az uj Ara 1 korona 20 fillér. Mindenütt kaofrdtö. orí^ii m fillér ] 'STEMA Bpo*«,iiotten- J tf a, miler-B. 40. (BtoUa-wlv»rf j Szinmü 3 felvonásban. A főszerepben Else­­ Frölich és Alf Stittecher. Bemutatásra kerül ! Előadások 4, 5, és 8 órakor Ak'k H biztosan és Jól elítelteinj atartAu, valamint CSALADJUKNAK a­karnak alapítani, vegyenek na­prZré'­tort, k­irályné-ut mentén levő­­S­ínolyeknerf árai naponta, to­emesen em­elltetinek. Lövebbet a tulajn­onosnál BEKES­ JÓZSEF irodájában, BUDAPEST, VII., Almássy-tér 8. t­elefon 67-12. [Mi­­­lén . Ü4 minden meimytaC'íicn- njceón 1 Pmü? száUi' "»C« pnrtEAru-iaililiwi líftia fsougcrí-uíi-a I s.Z. 9 liFai i talpu cipők©! bőr felső résszel jegy nélkül siá­llt Haas Lipót Budapest, VII., Baross-tér 16. Jr. féle örvos­­rendelő férfi és nő. betegen részére, Budapesti József­ körut 2. szám.­ ­ PESTI NAPLÓ 19 l8. november 14. ^ KÖZGAZDASÁG Egy semináns története Friedmann Ernő távozik az árvizsgáló­bizottság éléről Dr. Friedmann Ernő, az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság elnöke ma délelőtt­­ beadta lemondását Garami miniszternek, aki a lemon­dást a minisztertanács beleegyezésével elfogadta. Ez­ a hír a kereskedői világ határain túl is élénk föltűnést­­kelt, annál is inkább, mert csak két nappal ezelőtt terjesztette ki a kormány ugyancsak minisztertanácsi határozat alakjában az Árvizsgáló Bizottság jogi­ és működési körét és Friedmann Ernőnek teljesen szabad kezet adott. Az Árvizsgáló Bizottság elnöke lemondásának fölöttébb érdekes háttere van. Az Átvizsgáló Bi­zottság ellen keletkezése óta a különböző agrá­rius és főleg merkantilista körök szívós kitartás­sal dolgoztak. Friedmann Ernő háromnegyed év előtt szervezte meg hivatalát és munkája eredmé­nye értékét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az érdekeltek küldöttsége is sorűn keresték fel az előbbi kormányt, hogy a hivatal­­rendeleteit és intézkedéseit enyhítse, illetve helyezze hatályon kívül. Weketle "kormányánál tényleg erősen érvé­nyesült az érdekeltségek nyomása. Az Árvizsgáló Bizottságot maga a kereskedelmi kormány kezelte legellenségesebben. Hivatalos iratok, a följelen­tések, tervek gyakorta elvesztek a minisztérium­ban és ha az Árvizsgáló Bizottság hosszas tárgya­lás után megállapította­ valami ipari vagy élelmi­cikknek a forgalmi árát, a befolyásos érdekeltsé­geknek nem került nagy munkájába, hogy az Árvizsgáló Bizottság rendelkezését már a követ­kező napon kormányrendelettel keresztülhúzza. A bizottság ennek ellenére is igen szép munkát végzett. Megállította az 1917-ben elkezdődött ro­hamos drágulási folyamatot, egyes cikkeknek árát erősen leszorította és kemény rendőri intézkedé­sekkel szerzett érvényt irányárainak. Meg tudta tartani erejét és befolyását a forradalom heteiben is, ugy hogy a legutolsó két hét alatt egyetlen közforgalmi cikk ára sem emelkedett. Azóta is tárgyalásokat folytatott Friedmann Ernő a keres­kedelmi és általában gazdasági tényezőkkel. Fi­gyelmeztette az érdekelteket, hogy legyenek tekin­tettel — esetleg anyagi veszteségük árán is — arra a súlyos helyzetre, amely előtt állunk. Fi­gyelmeztette őket az elviselhetetlen drágulás foly­tán veszedelmessé vált közhangulatra és azokra a gazdasági megrázkódtatásokra, amelyek a közel­jövőben bekövetkezhetnek. A küldöttség panaszra ment Garami Ernőhöz azzal, hogy az Árvizsgáló Bizottság elnöke fenyegetéssel akarta árleszállí­tásra kényszeríteni a kereskedőket. Ezzel egyide­jűleg érvényesültek az Átvizsgáló Bizottság elleni aknamunkák is. Friedmann Emu, akinek még ez­előtt negyvennyolc órával teljes hatáskört ak­ott a minisztertanács, egy nappal később nagyfokú bi­zalmatlanságot látva maga iránt, beadta lemon­dását. Lemondó levelében többi közt ezeket mondja: — Meg kell vallanom, hogy sajnálattal mondok le, mert azt hittem, hogy most nyíl­ik alkalom az intézmény igazi működésére és hogy módomban lesz megvalósítani azokat a célokat, amelyeket szem­ előtt tartottam, amikor ennek az intézmény­nek létesítését kezdeményezte?.­. Ezek a szempontok lebegtek előttem akkor is, miven a bizottság hatás­körének­ nagymérvű kibővítésére vonatkozó javasla­tomat megtettem. Az intézmény szempontjából öröm­mel értesültem, hogy­ a minisztertanács a hatáskör kibővítéséhez hozzájárult. Dacára a nehéz viszo­nyoknak, saját iniciatívámból nem hagytam volna el ezt a helyét, ha nem értesülök, hogy a minisz­tertanács több tagja nem viseltetik s­ámiomban az­zal a bizalommal, melyet Miniszter úr részemre elő­legezett . Nekem, megvallom tényleg az a meggyőző­désem, hogy a forradalom egyik nagy vívmánya az, hogy azokat a régi érdekszálakat, amelyek behálóz­zák egész gazdasági életünket, el lehet majd vágni. Most magasabb állami érdekek és a közbékének mindenesetre való megóvása indokolják, hogy a gazdasági ellentétek ne élesíttessenek ki, ezért hát­­­térbe aln­­.am a magam személyét, amelyet ez irányban talán túlságosan exponáltam eddigi tudományos és közéleti működésemben. De a magam elégtételére ki kell jelentenem," hogy nem úgy kívánok távozni,­­ mint a múlt rezsimnek itt felejtett maradványa, ha­­­nem mint­ egy olyan jövő állam-szocialisztikus irány-JJJI képviselője­, amelynek tiszta elvi megvalósulása még e pillanat­ban nem érkezett el. Érdekes, hogy az Árvizsgáló Bizottság tiszti­kara szolidárisnak jelentette ki magát elnökével és valamennyien lemondtak az állásukról. (J. J.) Az új adókat rendeleti ú­ton léptetik életbe. Az állami folyton növekedő pénzügyi terheinek fedezetéről sürgősen gondoskodni kel és mivel a politikai­ helyzet alakulása a parlament összehívá­sát s az új adó­javaslat­oknak a törvényhozás repe­dés útján való elintézését lehetetlenné teszi a Károlyi-kormány rendeleti úton fogja azokat életbeléptetni. A legmélyreh­atőbb adóintézkedés az egyenes állami adóknak igen maga a pótlékkal való kiegészítése lesz. Ettől Szende Pál 500 millió korona bevételi többletet vár. A pótlék tökéletesen progresszív lesz és száztól ötszáz percentig fog emelkedni. Földadónál az alsóbb fokozatokat men­tesíteni fogják.­­ Az értékpiacról. A tőzsde egészen üzlettelen. Alig pár kötés fordult, többnyire a minimális kurzuson. Csak a záloglevelek iránt tartós és­ nagy az érdeklődés, az elsőrangú intézetek zálog-, leveleit 104-es árfolyamon is szívesen vásárolják. Előfordult kötések Beocsini 1030, Esztergom szászvári 795, Általános kőszén 1850, Újlaki 623 —632 (k­m.­­520), Lipták 215, Phoebus 121 (120) Rimamurányi 912, Adria 1195 (1180), Déli vasút 99—100 (k­m. 95), Gummi 910, Guttmann 745 Általános kőszén 1850, Beocsini 1030, Szászvári 795, Újlaki 628—32, Rima 912—31, Lipták 215, Adria 1195, Déli vasút 99—100, Fobus 121, Gummi 910, Guttmann 745 korona. Szénért állatot adunk cserébe Német-Ausztriá­nak. Német-Ausztriával folytatott tárgyalásaink­ során rekompenzáció fejében először is élőállatot kértek tőlünk szomszédaink. A magyar kormány elvileg hozzá is járult ehez a követeléshez és az Állat- és Takarmányforgalmi rt.-et bízta meg az­ állatok beszerzésével. Itt említjük meg, hogy az­ állatvásárokon és az állatárak alakulásában nagy változ­ásokat idéztek elő a legutóbbi hét esemé­nyei, főleg az a körülmény, hogy nagyon sok álla­tot elhajtottak a régi gazdájától. Bár az árak min­­nőség szerint igen változók, általában olcsóbb lett, a marha, annak ellenére, hogy a kereslet megle­hetős nagy a kormány jóléti akciói­­következtében.­ Csupán Budapesten hetenként 3000 darab marhát­ vesz igénybe az olcsó­ húsaukció.­­ A Hangyát állami kezelés alá akarják vitetni saját tisztviselői. A háború alatt oly sok millióra szert tett gazdag fogyasztási szövetkezet, a HanA gya, tisztviselői javadalmazásánál még most is­ a legzsugoribb módon jár el. A tisztviselők erre bizalmi férfiakat választottak, hogy ezek vezetése­ alatt fizlési mozgalmat kezdjenek, de ez jóformán­ megindulása előtt hajótörést szenvedett. Az igaz­gatóság ugyanis a bizalmi testület elnökét cégve­e­zetővé, alelnökét csoportvezetővé léptette elő, mire­ a vezetők nélkül maradt bizalmi testület elállott a további mozgalmaktól. A Hangya tisztviselői erre a Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egyesü­letéhez fordultak, tudva, hogy a Hangya a harc­térről visszatérő, alkalmazás nélküli magántiszt-­­viselőket akarja kijátszani ellenük. Ebben az ügy-­­ben gyűlést is tartanak, amelyen azt fogják kérni­ a kormánytól, hogy a Hangyát vegye állami ked s­zelésbe, vagy pedig olvassza be a szocialisták Ál­­­talános Fogyasztási Szövetkezetébe. De­­kaárfolyamok. A Devizaközpont részes­ tagjainak külföldi fizetési eszközökben való forgalma számára szerdán a következő leszámolási árfolyamok­ voltak érvényben : márka­jegyek 182.50—182.60, lei-­ jegyek 122—123, rtomanov-rubel jegyek 220, duma-­ rubel jegyek 205, svájci jegyek 249—251. A berlini tőzsde megnyitása­ Berlinből jelen-ő­lik. A berlini tőzsdét november 15-én újra rueg-i nyitják.­­ Ádatforgalmi korlátozások megszüntetése. A­ földmivelésügyi miniszter értesítette a törvé­nyható­­­ságok első tisztviselőit, h­ogy azokat a szarvasmarha-, juh- és kecskeszállítmányokat, melyek irányítása­ belföldre szól, a szállítási igazolványok kényszere­ alul feloldotta, külföldre irányított szállítmányok! Azonban továbbra is csak igazolványokkal továbbít-t hatók.­­ Az Osztálysorsjáték Rt. felszámolása. Most ke­rül kifizetésre az Osztálysorsjáték rt. felszámo-­ lási eredményének első részlete. Ennek fejében­, minden részvény után 1100 K-t fizet ki a Magyar­ Országos Bank.­­ A szénhiány és a szalmafeltár­ás. A háborús­ kényszer megtanított bennünket a takarékosságra.­ Nemcsak a készletekkel való takarékosságra, ha­nem az anyag jobb, kihasználására is. A mezőgaz­dasági termények közt például a szalmának a fel­­­tárását i­s állati táplálékul való felhasználását a háború alatt ismerték meg Magyarországon. Száz-­ nyolcvan állomása van ez idő szerint a szalma-­ feltárási akciónak Magyarországon. Ameddig bő-1­s ebben volt szén, a szalmafeltáró gépek szakadat-,­lanul dolgoztak. Szénhiány miatt itt is megakadt­ a munka folytonossága, nagy kárára a mező».»*-' daságnak és állattenyésztésünknek. Poszbrklesstől HATVANI LAJOS FELELŐS S2BKKB£2TŐ. UPTAI IMRE KIADÓTULAJDONOS: A «PESTI NAPLÓ» RÉSZVÉNYTÁRSASÁG R­imös sucé . VÁM

Next