Pesti Napló, 1918. november (69. évfolyam, 256–281. szám)

1918-11-09 / 263. szám

­ Vasárnap PESTI NAPLÓ 1918. november 10. , annexiós gondolat, Ferenc Ferdinánd átkos­­ öröksége zúdított minket, nem haragszik ránk, ma is föltekint ránk, mint műveltebb testvérére, akitől tanulni és akivel együtt­haladni akar. Közvetlen szomszédaink pedig a szerbek lesznek, ez a tetőtől talpig de-­mokratikus és jó lelkű nép, amely hét esz­­tendei háborús sanyargatás után a jó szom­szédságot és a­­békés együttmunkálkodást akarja. Az az egyszerű szerb közkatona, aki megéljenezte Károlyit és a magyarokat, na­gyobb lelki műveltségről tett tanúságot, mint a háborúnak sok hatalmas nagyura és az ő­­ gondolkozása és érzülete zálog egy szebb és íbékésebb jövendőnek. Míg Magyarország így jog és forma sze­­­rint is kiléphetett a hadakozók sorából, addig­­Németország példátlan események­­színterévé­­lett. Egész Németországban kiütött a forradalom,­­még pedig olyan mértékben és oly mélységgel, hogy ahoz mérve valóban békés kis tüntetés­inek látszik a magyar októberi forradalom.­­A német földrengés végre megrázta a császárt is. Egy kerülő uton jött hír­e,z érint II. Vilmos ug­y a maga mini t­­r­ón­örökös nevében lemondott a trónról. De ez m­ég semmi. Bajorországban kikiáltották a köz­társaságot és még tegnap este történt, hogy a bajor atunkás-, katona- és­ paraszt­­tanács birtokába vette Münchent és kezébe ragadta a közhatalmat. Katonaság, rend­őrség és minden karhatalom a katona­tanácsnak esküdött fel. A bajor katonák letépték kokárdájukat és egytől-egyig vörös szocialista jelvényeket tűz­tek sapkájukra. A Katonata­nácsnak engedel­meskedő müncheni postaigazgatóság beszün­­tette a Berlinnel való érintkezést. A mozgalom pedig terjed egész Dél-Német­országban. Stuttgartban bolseviki forradaom tört ki, revolveres munkások hatol­tak be a minisztertanácsba és ki­­kiáltották a köztársaságot. A wörtembergi királyt elcsapták. (Érdekes, h­ogy ezt a királyt is II. Vilmosnak hívják.) •.'.v'V alán .A német köztársasági mozgalom f...- a éri be a császár bukásival, .'•/usz.t követeli mind a huszonkét n 'yer­é'ő neme • din-xszi'.a távozásét, '.szes kiskirályokét és nagy fejedelmekét. . -lenül sajnáljuk, hogy nem tudunk min­den kimerítő és részletes hírt adni a világ­­ nagyobb forradalmáról, a német forrada­lomról, de Berlin ma teljesen el van zárva a világtól úgy, ahogyan annak idején el volt zárva a forradalom első napjaiban Pétervár és igen, valószínűen Budapest is a külfölddel való érint­kezéstől. Így is megtudtuk azonban, hogy a forradalom nem szorítkozik kizárólag Dél-Né­metországra, hanem a szabadságmozgalom újult erővel tört ki Észak-Németországban is. 2Ss»éma csatlakozott a Mama wifi?»©­soSt forpaas&lmáStozi, ÍSerGisa és Rarst» scupg közt magakatSt a vaaatS nsx­sxokSttetés. 19x Ssssss nagy M&íttö» v&posakbam m Rttztatias&y csaSla&o-tOtt a. towva&ak­si&vahfiGz* Miután értesüléseinket nem mint . edd.... tehettük, közvetlen Berlin­ cn át nyerjük, ha nem csak Bécsen és Reichenbergen át tudjuk beszerezni, nem tudunk teljes pozitívumot a nytagtsSS ffegyvspsziinaipöl, amely» ncSt azonSam rszát* be kelett kömet» hezette, mert az utolsó normális híradások szerint szewsStim ziiezzots eet Kölnern es német &éh«hést& depundsSn» Valószínűnek tartjuk, hogy tekintettel a deputáció szigorú utasítására, hogy azonnal és bármilyen áron érjen el fegyverszünetet, a nyugati fr­onton már atállt a star­c, mint ezt egy Hollandiából érkezett távirat is megerősíti, viszont egy svájci értesülés az, amely hirt ad a nyugati jfpont pilA&tlasiZíl Remény fegywsnsxUnsti faltétetsiPnL Ezek szerint Franciaországon, Belgiumon, és Luxemburgon kívül­­i mérnetek fon­k­aZti& Eíxászt Ss, a franciáit psiiíg megsztBUß^lk­a. JSa^na menti összes némát vámosokat. Tin»­gol és eznncFlSsaS csapattok vontatnak ÍJA -t­étneS07,sztSgha, armaty egész kaFes&aäe&tsaSftatts&fát JZnae&ike&mak, egész kauliflott&iát Jungllsímak tav­­tozSR, kíalítZ. igen kemény dolgok ezek, Németország leg­r.agyi­bb meg.;láztatásá.iak órái. erkölcsileg sulyosabbak azoknál a­ dolgoknál is, amiket T. Jena mellett győzedelmes Napoleon mért rá az összezúzott Németországra. Ilyen (i körül­egy­­sár Tsa!­polgs Sí'lsáhozta, melyek között a legszörnyűbb gondolat volna amelynek ötletét úgy látszik, még mindig nem vetette el a szörnyűséges Vilmos, aki egy késő hajnalban érkezett táviratunk szerint nem te­kinti­­érvényesnek a tőle kikény­szerí­tett le-TAbr­dást és hadseregének egy részével Berlin ellen kér, jpl--vomilni. És megszól.­.­ is, akinek hatalma —Franchet d'Esperay a bizonyság rá — úgy látszik erősen hanyatló­ban van. Már nem ultimátumot és nem poli­tikai jellegű üzenetet küld, hanem egyszerűen arra kér-e a stolt monarcsíta napszt, Hogy spane­lvert és mérséklettel éljenek és Res»Uipelli«A m­inifien es^iiszafiossá­got és *­. egy ctt?nsi gef• Az elnök szavát ezerszeresen megszívlelhet­nék azok, akiket ő eddig leginkább protegált, ÍZ esaktek, ezSiik­zsza­­kat nyitjál és ffszacsény geiv'tísí­ vetitek MftokukSa, akoSiss3, szenk­el vzígnikeSyS, sttfa&Gi és p3styóssy­­sSf&st vasutsal és pász­tával eg­yetemben. Kissé túlságosan rapidnak tartjuk a cseh­szlovák állam e berendezkedését. Az urak mindenáron befejezett tényállás elé akarják állítani a békekonferenciát, ami azonban nem­ fog menni, hiszen a kemény Franchet d'Es­peray is beleegyezett Magyarország integritá­sának a fegyverszünet alatt való fent­irtásába és az ország határainak megóvására. A cse­hek most erőszakkal tépik szét azt a megálla­podást, ami létrejött a magyar állam és az entense egyik főparancsnoka közt és amit, hogy a csehek egyoldalúan megsértsenek, az ententenak sem katonai becsülete, sem igaz­ságérzete el nem törhet. Badapes­t r­ovo­ nber 8. Fölmen­et fön­pánokt. A kormány Szvarccsá­nyi Györgyöt, rozsom vánao-,­­ és P­ozsony vá­ros, báró­ Diószegi Zsigmondot Szolnok-Doboka vármegye, gróf Mikes Zsigmondot Brassó várme­gye, Dotka Bélát Torontál vármegye, dr. Kelemen fnát Csongrád vármegye és Szeged szabad királyi város, gróf Bethlen Sándort, Torda-Aranyos vár­megye főispánját állásától fölmentette. » Beiaa Siet isiusfers­irh­t­, szeretetei: kiván A Magyar Nemzeti Tanács ma a követ­kező táviratot kapta az Egyesült Államok berni információs irodája útján Woodrow Wilsontól, az Egyesült Államok elnökétől: A Magyar Nemzeti Tanács elnökségének — Magyarország. Az Egyesült Államok elnöke a következő felhívást intézte azokhoz a népekhez, amelyek Ausztria-Magyarországho­z tartoztak és ame­lyek most az osztrák-magyar császárság igája alól felszabadultak. Engedtessék meg nekem, mint legna­gyobb számú és leglelkesebb barátaik tolmá­csának, hogy megmondjam önöknek, hogy a szabadság minden barátja, bárhol legyenek is, azt várja és reméli, főként azoktól, akik­nek jelenlegi és sürgős kötelességük segíteni a világ felszabadított népeit, hogy az igazi sza­badság felé vezessék népeiket. Tegyenek meg minden lehetőséget, hogy a folyamatban levő válságos átalakulások rendben­ mérséklettel, megértő szeretettel és határozottsággal hajtas­sanak végre. Kerüljenek és akadályozzanak meg minden erőszakosságot, emberietlen cse­lekedetet. Ne mocskolják be ilyenekkel az újjászületés korszakának évkönyveit. Tudják meg, hogy az nlyílt cselekedetek csak késlel­tetnék azokat a n­agy dolgokat, amelyekért val­a­m­e­nn­y­ie­n­ k­ü­zd­ü­­nk. Bizalommal fordulunk hozzátok azzal a kéréssel,, nyomjatok el­­mii­den erőszakos visszaélést, amely csak késleltethetné és disz­kreditálhatná a szabadság közeledését. A Magyar Nemzeti Tanács, elnöke, Hock János, a kormánynyal egyetértésben még a mai nap folyamán válaszolni fog Wilson el­nök táviratára. Kifi teli o Iffi. A Ladis­yszünicstev rendelete Leszerelési rendelet. Milyen régen vártuk. Másképpen képzeltük,­­de most végre mégis itt van. A hivatalos lap mai szám­a Linder Béla had­üffyy­iniszter rendeletét közli a hadsereg leszerelé­séről. A rendeletet a hadügyminiszter a következő sorokkal vezeti be: Mélyen sajtolt hazánk, a közbiztonság, a magán- és nép­vagyon, valamint az összes pol­gárság érdeke és jóléte követeli, hogy a leszere­lést a viszonyokhoz képest a legnagyobb rend­ben, gyorsasággal és lehetőleg súrlódás nélkül legyen végrehajtva. A rendes, gyors és súrlódás­nélküli leszerelés alapfeltétele a fegyelem. Az­egyetértés és együttműködés a polgári hatósá­gokkal mindenben biztosítandó. A leszerelés végrehajtásáról a rendelet a kö­vetkezőképpen intézkedik: A leszerelést decentralizálva, elvileg a pót­testeknél, a kiegészítő parancsnokságoknál és ahol ilyen parancsnokság nincs, az állomás­parancsnokságoknál kell végrehajtani. A hadra­kcai seregből jövő zárt alakulásokat a póttestek­hez irányítják leszerelés végett, az egyéb alakulá­sok és a már hazatért kat­onák a legközelebb fekvő pótestnél vagy parancsnokságnál szerelnek le. A kerületi parancsnokságok (Budapest, Pozsony, Kassa, Szeged, Kolozsvár) megmaradnak, de a katonai parancsnokságok (Budapest, Kassa, Po­zsony, Nagyszeben ) megszűntek. A leszerelés sorrendje a következő: legko­rábban, november 11-én a nem tényleges állomá­nyú katonai személyek közül elbocsátják az ISSO is ennél idősebb születésű évfolyamokat és a f '.'­iskolai hallgatókat. A többi közt a hadsereg, köte­lékében maradnak tehát az 18% és­ ennél fiata­labb évfolyamú legénység ,valamennyi orvos és a katonai intézményekhez beosztott személyek is. A visszatartott Ic^ray.i^^gfeljebb napi 10'korona munkabért kap/'az" illetményeken kívül. Szolgálati helyükön nym­ódnak azok is, kik a nemzetőrség­ben, a kötelezett üzemekben és­ a karhatalmi ki­rendeltségeknél teljesítenek szolgálatot. A vissza­tartott személyeket is rövidesen, de legkésőbb, amint elég önként jelentkező áll e célra rendelke­zésre, szintén elbocsátják. Az elbocsátott katonák illetményei a követ­kezők: 10 napi zsold és élelmezési váltság. Aki lakóhelyén a közigazgatási hatóságnál sz­i'tály­ • szerű elbocsátását igazolja, további...T- zsol­­l dot és élelmezési váltságot h •'• ober • 1-től kezdve folyósítanak.

Next