Pesti Napló, 1918. november (69. évfolyam, 256–281. szám)
1918-11-09 / 263. szám
Szombat 1918. november 9. 3 magyar békedelegáció tárgyalásai Franchet d'Esperay tábornokkal A Pesti Napló kiküldött munkatársától Franchet d'Esperay tábornok Belgrádban november hetedikén előtte gróf Károlyi Mihály vezetésével megjelent békedelegációnak átnyújtotta az entente által előzetesen elkészített fegyverszüneti feltételeket. A 16 pontból álló fegyverszüneti szerződési tervet küldötteink nem írták alá. Károlyi Mihály miniszterelnök hosszabb memorandumban fejtette ki a magyar népkormány álláspontját. Franchet d'Esperay tábornok, aki kijelentette, hogy a memorandumot és az ő válaszát közli az entente népeivel, még tegnap este Szalomnikin át az alábbi táviratot küldte Belgrádból Versailles is az entente haditanácsához. Ennek a táviratnak az elküldése és az ententeval való közvetlen érintkezésünk felvétele a delegáció útjának egyik legfontosabb eredménye. Válasz négy napon belül várható. A távirat így hangzik: A magyar kormány békeküldöttsége, amelyet gróf Károlyi Mihály kormányelnök vezetett, elvben elfogadta azokat a fegyverletételi feltételeket, amelyek analógok az olasz fronton elfogadottakkal A szerződést azonban a magyar kormány képviselői csak abban az esetben írják alá, ha az entente a féketárgyalásokon biztosíja a magyar álam mai határait (Horvát-Szlavonországot nem értve bele) minden idegen támadással szemben, történjék az akár német, akár cseh, akár román, akár délszláv részről. A béketárgyalásokig a magyar állam egész területén a kormányzást a magyar kormány fogja gyakorolni testvéri egyetértésben a magyar, tót, román, szerb és német nemzeti tanácsokkal. Ezen feltétel teljesítése nélkül a magyar kormány nem érez magában elég; erkölcsi erőt arra, hogy a szerződést aláírja. J£ békedelegáció utáni Budapesttől Belgrádig ... ezt, jeleim: helyreállott, Belgrád, november 6. — A Pesti Napló kiküldött munkatársától — Kelt Belgrádban, ma még a szerb dunai divízió főhadiszállásán, holnap már Franchet d'Esperay tábornoknak, a balkáni ententehadseregek főparancsnokának aszékhelyén, csupa ellenség, e percben már volt cilefiaség között, egy megrendítően érdekes utazás "Után, a Srbska Kruna szállodában, homályos étteremben, angol, francia és szerb tisztek tőszomszédságában. Négy szörnyű év után az első emberi nercek, még ebben a borzasztó sötétségben, ebben a hangulatnélküli lesújtó korcsmában is, még a sok izgalom után is, ami a Budapesttől Belgrádig való utat felejthetetlenné teszi. A ferencvárosi pályaudvarrólnovember ötödikén, kedden éjszaka indult el a különvonat. A volt magyar királyi darabont -testőrgárda harminc válogatott legénye őrködik a vonat biztonsága fölütt, amely Károlyi Mihály miniszterelnökkelaz élén a magyar békedelegációt viszi Belgrádba. Ezek az emberek, akik az elsők között voltak, mikor fel kellett esküdni a független Magyarország zászlaja alá — minő sors, a király magyarországi gárdistái voltak — és most a népkormány küldött , őrzik. Csákóikról eltűnt a sapkarózsa, vakmicanyin a nemzetiszínű kokárda. Lelkes, nagyszerű legények, hetvenkét órája szolgálatban vannak, szombaton fújták az első fia..'.t, rohantak a ferencvárosi pályaudvarra, hotgy — akkor még az volt a terv — Károlist Pádnábg kísérjék. Lelkesek, bátrak, nem ! ..-j'k magukat felváltani, mindegyik vag.'•.: kettősével, szuronynyal állnak őrt, ha : vor.ni egy-egy állomáson néhány percre . .'!iv',';v»l, :az egész őrség fegyverbe lép. De nincs •Lstg az őrségre, az egész vonal nyugodt, i-iv.1 és Katonavonatok zsúfolva közlekednek, a U:Ie Fá iyaidvarokon, ha megtudják, hogy VM vis.: a Vonat; éljeneznek és ujjonganak. A .'•! éljenzik és Károlyit, aki hozza, t-jvié " .cn — ezt tessék jol raegj.égyc.z.m.. a városról terjedtek e! alegfan?, a hírek — a. legteljesebb rend és Ft.r.gel nyolc órakor, amikor kis. berobog, egy fegyelmezett népör-Magyarok és németek, szerbek, hadifoglyok állnak egymás mellett vonat előtt, amely : : újvidéki főkapi- ; feleszállnak a vonatra és a vár..si an a rend teljesen" a legteljesebb nyugalom van, hogy az elterjedt rémhirek nem igazak, se gyújtogatás, se fosztogatás nem történt, hogy a zavargásoknak mindössze egy halott és két sebesült lett az áldozata. Jelentik azt is, hogy Kövess Hermann tábornagy két nappal ezelőtt elment Újvidékről és hogy a két parlamenter,akiket még Kövess küldött, tegnap este érkezett vissza Újvidékre. Újvidék szépe tarka, változatos, nem áll neki jól, de egészen internacionális. Magyar, osztrák, német, szerb és olasz katonák ezrével. .A németek a legfegyelmezettebb rendben, négyfogatú trónkocsikkal gazdagon megrakodva vonulnak visszafelé. Magyar és osztrák katonák szanaszét mindegyik hazafelé, olasz foglyok, akik a fogolytáborokból kiszabadultak, csoportokban tanácskoznak, hogyan meneküljenek haza. Nem kell menekülniök, szabadok, sőt az újvidékiek, hatóságok, civilek egyformán tanácsokat adnak és támogatást. Hajók zsúfolva mennek olasz foglyokkal, Belgrád felé. Közben természetesen újabb rémhírek terjednek el, hogy a hajókat a horvátok feltartóztatják, hogy a szárazföldön hazamenekülő szerb foglyokat a németek fölkoncolják, magának Károlyinak is átnyújtanak két táviratot, az egyikben Szabadkáról figyelmeztetik, hogy le ne menjen Belgrádba, mert ott tőrbe csalják, a másikban újvidékiek panaszkodnak, hogy a mi katonáinkat a délszlávok gyilkolják. Mindebből természetesen egy szó sem igaz. Hajónk a történelmi hajó, amelyre indulása percében fölvonják a fehér lobogót, zavartalanul megy le Belgrádba, ahol fantasztikusan érdekes történelmi, nem is történelmi, világtörténelmi, sőt jelzőkkel meg se közelíthető harminchat órát töltöttünk. A Malemntum fedélzetén A Millennium, a világtörténelmi hajó, nem valami szalongözös, még csak nem is egy margitszigeti kirándulóhajó, hanem egy sleppeket vontató rozzant uszályhajója a Dunagőzhajózási Társaágnak. Az újvidéki pályaudvarról külön villamosokéi etmegyünk a Dunapartra, ahol a legteljesebb rendben történik a behajózás. Tekintettel a rossz hírekre, velünk jönnek a gárdisták és velünk jön egy gépfegyverosztag, de szinte a levegőben van, a gyönyörű napfényben és minden kedvező előjelben, hogy semmi ilyen túlzó elővigyázatosságra nem lesz szükség. A hajóra, minthogy velünk, hogy a delegáció tagjai borotváltan érkezhessenek az ellenséges hadiszállásra. Minden a legnagyobb rendben, amikor titkára, Jeszenszky Béla főhadnagy kíséretében Károlyi Mihály a fedélzetre érkezik. A hajó parancsnoka fogadja Károlyit, akit közben a partról nemcsak a magyar és szerb tömeg, de az olasz és szerb hadifoglyok is lelkesen megéljeneznek. Major kapitány alázatosan bemutatkozik a miniszterelnök úrnak és parancsát kéri az indulásra. — Indulhatunk! — válaszolt Károlyi. — Mennyi idő alatt leszünk Belgrádban? — Ha minden rendben lesz, négy óra alatt. A békeküldöttség elhelyezkedik a hajón, amelynek igen szerény termeiben alighogy helye jut a miniszterelnöknek és kíséretének. Károlyi az egész időt a fedélzeten tölti, legtöbbnyire Jászig val, Hatvanyval és Bokányival tárgyal, majd majgába mélyedve jár föl és alá, látszik róla, hogy izgatja a grandiózus feladat, amire vállalkozott. " — Újvidék rendkívül megnyugtatott! — mondja nekem. .— A rémhírek, amiket terjesztet-' tek, most látjuk, egészen alaptalanok. Hiszek benne, hogy így van az egész országban. Komolyan aggasztanak azonban a német brutalitásokrólvaló hírek, bár nem tudok bennük hinni, mégis fel fogom vetni a kérdést, hogy mit lehet tenni ellene. Boldog vagyok azonban, hogy Magyarországon nyugalom van. Jászi Oszkár miniszter így szól hozzám: — Föltétlenül tessék megírni, amiket ma Újvidéken láttunk és csak örömmel fűzhetem hozzá, hogy hasonló megnyugtató híreim vannak Erdélyből is. Egy órakor szerény ebéd a hajón, ki ahogy tud, hordókon, kiszniken eszi meg a gyorsan elkészített ebédet. Elmegyünk Zalánkemény alatti és látjuk, hogy tulajdonképpen mi is az a híres rablás, aminek rémhírével az egész ország telen van. Óriási német rekvirált szalmakazlak áll- nak elhagyottan, most már gazdátlanul, és a partról látni, amint parasztok, paraszt- asszonyok cipelnek belőle el, amennyit éppen bírnak. Se tüzeket nem látni, se lövöldözéseket nem is hallani, az óvintézkedések egészen feleslegeseknek látszanak és mert közben egyre jobban közelekedünk Belgrádhoz, Károlyi Mihály miniszterelnöki el is rendeli, hogy a fegyvereket és lőfegyvereket vigyék be a hajó fenekére és semmiféle katonaság ne mutatkozzék a hajón. Fél kettőkor messziről már látszik Zimony fest föltűnnek Belgrád véresen és fájdalmasan emléke- zetes és felejthetetlen körvonalai. Major kapitányt — nem tudom miért — éppen hozzám lép éslődem kérdezi meg, hogy itt történjék a kikötés. Azonnal szólok Károlyinak — itt nincs nagy képüsködés és nincs bürokratikus fontoskodás, mindenki mindenben részt vesz — és Stielly Walter vezérkari századossal megbeszéli a kikötés módozatait. — Azt hiszem, egyszerűen menjünk neki és kössünk ki! — mondja Károlyi. — Kár az időért. Látszik róla, hogy izgatja már, hogy ott legyen és hogy egész lelkével otthon szeretne lenni. I Messziről most tényleg hangzik néhány puskalövés és minthogy vannaik, akik azt mond-' ják, hogy Belgrádból könnyen ránk lőhetnek, valaki azt tanácsolja Károlyinak, hogy menjen le a kabinjába. — Nekem itt a Selyem és itt is maradok! —' szólt és elrendelte, hogy a nemzetközi formák leg- szigorúbb megtartását kívánja és küldjünk c'öib parlamentereket Belgrádba, ők jelenl :•:; ' • a nyttgíilm. iönvom.! itt ség élit őrr. »Hi szerb ! fe«verbe», áiszörségd a Kérelyi Mihályt hozza. / tínv é.s semmit se lehet tudni, öt napra való élelmiszert raknak be, sőt egy újvidéki szerb borbély is jön kommandónak, hogy megérkeztünk