Pesti Napló, 1918. november (69. évfolyam, 256–281. szám)

1918-11-09 / 263. szám

Szombat PESTI NAPÍLÖ Parlamentereink Belgrádban f^iB. wrmaSm Kél óra harminc. A hajó befordult a Szávába. Előttünk Belgrád. Egy jó látcsövei már tisztán látni a partot. Rengeteg nép. Ezek a foglyaikat várják. Tényleg. Zimonyból csónakok jönnek át, de jönnek tutajok Ide szerb foglyokkal és jönnek szerbek és olaszok, egy szál deszkán evezve, la­pátolva, söí latiam egy olaszt egy gerendán félig a vizben átkelni Belgrádba, aliol abban a percben, ahogy partra szállt — szabad! A parlamentereknek írást kell adni. És az nagyszerit, ahogy azt Srljuk. Itt nincsenek formák, íbt igazán demokratikusan megy minden azzal az egészen uj szellemmel, amit Károlyi ye jeleni. Hozzám lordul Károlyi: •— Nézze csak kérem, maga biztosan tudja, hogyan kell fogalnfazni egy ilyen parlamenter­igazolványt. Ugyan csinálja meg. És imáris leülünk és dolgozunk. Egy hordó tetején irunk. Egy jv papírra írom ;i parlamen­terek igazolványát. Premier-lieutenan! «-In garde Albin Abt és capitaine Etienne •'.'» r'n,':'; részére. Amikor készen vagyok vele, Kár ni! n hordó tetején aláírja: Le Comic Midv:! .'•;,:,-. .'.'•' Presi­dent <lu Gonseil. Egy abroszt körben rászögeznek egy rúdra, a csónakot leeresztik, két hajóslegény és a gár­dának ogy őrmestere beszállnak a csónakba. A parlamentereket elkíséri a csónakon egy tüzér­főhadnagy is. A csónok elindul. Károlyi és az egész társaság a fedélzetről izgatott érdeklődéssel néz a c?ónak ulán. Nagyszerű percek. A csónak parira ér. Károlyi megkérdezi: — Ilány óra pontosan? — Két óra negyven! — Történelmi pillanat! — motodja Károlyi, amikor a csónak a Kalimegdán alatt tényleg el­éri a szerb partot. — És nagyszerű, hogy ilyen szép békének való idű van! • Egy rohamsisakos, szuronyos szerb lesz lát­: hatóvá és Károlyi, aki a Icgcrbb látcsővel nézi a jeleneiül, pontosan hitjá, amint a szerb katona a szerbül is beszélő A üt giÍKláfühadhágygynl tárgyal' cs valahogy ugy integet, bogy jobbra felé kösse­nek ki. nyilván ott már várják őket. Közben őszrevesszük, hogy a Kalimegdanon szerb nemzeti zászló lobog és időközben a várfokra egy fehér, zászlót is kitűztek. Parlamentereink parira szállnak. Látni, amint egy szerb tiszt fogadja őket és szuro­nyos katonák előbb a tömeget nyomják vissza, majd kerülő uton végig a Kalimcgdan parkján a hegyen át vezetik föl a városba. Pillanatokra még néha lálni a fehér zászlót, aztán eltűnnek sze­meink elől. Nem jömsek vissza a jrai'lameE­terek Háromnegyed három volt, amikor elmenlek Abt Albin darabon Igán! a főhadnagy és Csernák Imre százados, a parlamentereink s elmúlt egy negyedóra, egy félóra és egy óra és nem jöttek vissza. És elmúlt egy ujabb óra és a fehér zászló nem liint újra elő és küldötteink sorsáért már aggódni kezdtünk, mert n megállapított jelet ínég mindig nem láttuk, a fehér zászló sehogy se akart újra előtűnni. Közben ugyancsak fehér zászló alatt befut a Magyar Folyam- és Tenger­hajózási Részvénytársaság Mohács nevű gőzöse, amelyről két liszt száll le, akiket még a minisz­terelnök utja előtt indítottak el előzetes parla­mentereknek, de csak most érkeztek meg. I gyanaz a ..Mohács" hajó vitte november máso­dikán Kövess két parlamenterjét. llormándy és Kozmovszky alezredeseket és a hajó kapitánya, aki közben parlraszáll}, elmondja, hogy a két al­ezredes negyvenöt órát töltött Belgrádban, mer! •JÍ főparancsnokság még mindig nincsen ití. Ez is lehangoló hir, mert a miniszterelnök nem várhat ily .>n liosszn ideig és most'már egyre nagyobb iz­galommal várjuk,"'hogy föltűnjön a megbeszélt ras jel. Három K betű A Kalimegdán várfokán háromnegyed ölkor ígywrro csak f-eliiinpi a fehér zászló, Siitfhj Wal­ter vezérkari :•;;.':.•:,!:!os szintén cgv zászlai kap ma­gához, hogy u í.torse-jci-atlásra válaszolhasson. Aki tiszt a hajón van. mind Izgatottan lesi, hogy mit adnak le. Végre pontosan látható, hogy parlamen­tereink ismételten három K betűt szig,nalizá!na!k. Ebben voltunk megállapodva. Azt jelenti, hogy ki lehet kötni. A íöraeg elözönli a partot. Szerb kato­nák futólépésben érkeznek a stég felé, közben meg­érjük azt a megrázóan szép jelenetet is, bogy be a hadnagy hibátlan magyarsággal a következőket jelenti a miniszterelnöknek: — Belgrád parancsnoka e pereiben Miljevici ezujf. Az ezredes hadosztály-parancsnok w tudomásul vette a békekövetsóg megérkezésiét és azonnal jelentést tett a hadseregpanme.snok ságnak. hogy onnan jelentsék tovább a főparancsnoknak, aki Nisben vagy Kragujevácban van. Az ezredes ur szabad választást enged, hogy itt a hajó fedél­„Hattyú" nevű margitszigeti hajó a fedélze- I zeté n méltóztatnak megvárni a továbbiakat, vag S fut a lén léte szerb foglyokkal, akik tamtara szóval és szerb nemzeti dalokat énekelve érkeznek meg lvaza hét év kínszenvedése után a szabadságba. A partról integetnek, hogy kikötni nem szabad, ma­radjunk legalább harminc-negyven lépésnyire a parttól. Motorcsónakunkat kiküldjük a parlamen­tereidért. Látjuk, amint szuronyos rohamsisakos Katonák szállnak' be, néhány pillanat és szerb tisztek vannak a fedélzeten. Hajdúk Kvelkovics főhadnagy és Szlepan Neradzsin líadnagy lépnek először a fedélzetre. Károlyit keresik. Feszesen, tisz­telegnek, a főhadnagy szerbül mond valämit. majd a Korona-szállóban, amelyet az urak rendelkezé­sérc bocsát. A szűkebb delegáció tizennyofc emberből Öli — Én mindenesetre szeretnék partraszáltaá, de nagyon kérném, hogy az egész delegáció vetem jöhessen! — szólt Károlyi. * . j — Ennek semmi akadálya, — válaszai -ti hadnagy, — meri ez csak a szobák számától függ és ugy tudom, hogy az egész szálloda az mai rendelkezésére áll. :' '• | Károlyi erre kiadja a rendelkezést, hogy szűkebb békedelegáció nyomban szálljon partra. A békedelegáció bevonulása Belgrádba S hajó hágcsójánál Stiellg Walter vezérkari százados felolvasta a hivatalos névsort, mert csak azoknak szabad paríraszálinidk, akik benn vannak eibbam a hivatalos okiratban, amelyben a magyar kormány békeküldötteit bejelenti. A nevezetes ok­irat, amely immár történelmi dokumentum, ere­deti francia szövegében igy hangzik: La liste clc la délé gátion hongroise Le conseil des ministres hongrois a 'decidé d'envoyer unc délégation offici-elle au cojnman­dant en chef des armées balkanique de l'En­tente afm d'arreter en comnuin accord les ter­mes de Pármustere. A cette délégalioo preunent part outre les délégués du gouvernement hon­grois les présentants du Conseil national hon­grois, du Conseil des ouvriers et du Conseil des soldats. La délégation comprend les inem'bres suívants: Le com te Michel Károlyi, ^resident du Conseil, nViriisíre des Affaires éírangéres; Mr Oscar Jászt, ministre sans" porte­feuillc; Le báron Louis llatvany, délégué du Con­seil national hongrois; Mr Désiré Bokányi, délégué du Conseil des ouvriers; La capitaine Eiienne Csernák, délégué du Conseil des soldats; Mr Andre Bakonyi, secrétaire ä la prési­denco du Conseil; le premier-lieutenant Etienne Jeszenszky, •secrétaire particulier du com te Károlyi; Mr Edmond de Noiscux, interpréte; la capitaine Valter Sticlly ct le premier-lieutenant Albin Abt, délé­gué du minis tere de la Guerre; Mr Jean Körfer, délégué du ministere de l'Agriculture; Mr Gottlob Rauh, délégué du ministére du Commerce; Mr Géza Hcrczeg, secrétaire du délégué du Conseil national hongrois du báron Louis llatvany; Mr Ernest Lorsy. secrétaire particulier de Mr Jászi. Mr Désiré Urai. secrélaire de Mr Boikányi; Mr George Rntlkay, secrétaire du presi­dant Csernák. Le comte Károlyi est aceompaghé de son valet de cliamibre. Au bord du battcau Millenium" le G 110­vernbre 1918. Comic Michel Károlyt President- du Conseil et miniiitre des Affaires étranigéres •.;...•: r fordul a motorcsónak, amig az egész küldüftscg partra száll. Most már ítófbmhőTftst'jf., van a párton, ez óriást tömeg éi'déklőíive egyre | közelebb húzódik, a szerb katonák, pedig szurony van a fegyvereiken, alig tudják visszatartani a tömegei, amely azonban abszolút,; r.e:n ellenséges, sőt lelkes és amikor megtudja, 'hegy ki jött a ha­jón és hogy miről van s:-:ó. éljenezni kezd: — Zs.ioio mir! Zsivio Srbiju' Dole Anstria! A némelek visszavonulásul; alkalmával elron­tották a vízvezetéket, elpusztították a villamos­vezetéket, azért van sötétségben a város. Amikor mind együtt vagyunk, szuronyos katonák fognak bennünket közre és kísérnek fői rettentően gö­röngyös és még 1914-es és 1915-ős gránátoktői felszaggatott uton a hotelba. Borzasztó a sötét­ség, mondja Károlyi, az Isten csak allól óvjon meg bennünket, hogy Budapesten így ne legyen. Közben a parlamenlairek elmesélik, hogy rendkí­vül szívesen fogadták őket, kamerádnak szólítot­ták a szerb tisztek a mi tisztjeinket és szemmel­láthatálng nagy örömet keltett, hogy az önálló Magyarország küldöttsége jön Károlyi Mihály ve­zetésével. A szuronyos katonák, akik kisértek bennün­ket, mindenesetre nem voltak túlságosan vesze­delmesek, mert izzadva hozták a kofferjaikat, amiket csak akkor tettek le egy pillanatra, ha a mellékutcákból kitóduló tömeget puskatussal kel­lett visszaszorítani. Az osztrák megszállás idején Park-hotelnak (hívták a Serbska K rúnát, most azonban visszaállították a régi nevét, már le is szedték a német cimtáblát: A hotel -előtt már áll az őrség, az étterem zsúfolva, gyertya melleit ül­nek szerbek, civilek és katonák, nyugodtan söröz­nek, csak a hirre, hogy „delegacija" megérkezett, tódulnak az ajtókhoz, de visszaszorítják őket. Sötét a lépcső és sötét as emelet és Iszonyúan sötétek a szobák. A szerb tisztek intézkedésérc Ká­rolyi Mihály kapja a legszebb sarokszobát, amely­nek ablakai a Kalimcgdan parkjára nyílnak. Min­denkit elstzállásolnak, valahonnan gyertyákat ke­rítenek, tűrhetővé lesz a szokatlan és kissé kinos helyzet. A folyósokon nagy sürgés-forgás, minden­felé szuronyok, rohanisisakok és ez egv szerény szállodában — istenem — mégis szokatlan egy kissé. Hét órakor megjelenik a szállodában Mtlje­vics ezredes hadosztályparancsnok, aki egyúttal Belgrád városparancsnoka és Károlyi Mihályt ke­resi. Károlyi lepihent, Jeszenszky főhadnagy. Káro­lyi titkára, nyomban jelenti a látogatást, mire Károlyi azonnal fogadja az ezredest. Miljevics ezre­des, aki tökéletesen beszél franciául, körülbelül tíz percig veit Károlyi Mihálynál. Egyszerűen ud­variassági látogatás v-oll, amely c. legszívélyesebb látogatási formák közölt folyt le. A.', ezredes kö­zölte Károlyival, hogy érkezését ő maga személye­seri jelentelte telefonon Bojovics tábornoknak, az első szerb hadsereg parancsnokának, aki azóta már nyilván továbbította az érkezés híréi Franchet • d'Ésperáy 'tábornoknak, aki leghamarabb másnap késő délután vagy este lehet Belgrádban. Az ezre­desnek már arról is tudomása volt, hogy a titká­rok gyanánt beosztott delegáció tagok közölt új­ságírók is vannak, mire ő kijelentette. hogy a sajtó­szolgálat öt egyáltalán nem zavarja, erre nézve az intézkedés és w ellenőrzés minden jogát át­engedi Károlyi miniszterelnöknek. Károlyi tudomá­sul velle az ezredes közléseit, szívélyesen elbúcsú­zott tőle. ' Estß' i-.yolc órakor volt az első vacsora. Fus­iwKí v Iozlaíl t 'kis vendéglőhe-.i, egy hosz­' asztalnál ültünk valamennyien, ár-a magvarok ellenséges főhadiszálláson. Szemközt az asztalunk­kai el-egán- angol tisztek ültek, szerb tisztek mentek át a termen, hangosan beszélgetve és francia tisz­tek és közlegények és soffőrök hangosan és élénken vitatkoztak a frank és a korona árfolyamai fölött. Szerbiában tudniillik mindenütt csak osztrák-ma­ó'yar péii-:-; Van forgalomban, a németek is csak ezzei íizateíi a franciák két korona tíz fillért kép-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék