Pesti Napló, 1918. december (69. évfolyam, 282–306. szám)

1918-12-03 / 283. szám

Ü9 Kectó PESTI NAPLÓ 19IS. december a * SZÍNHÁZ, MŰVÉSZÉT A Vörösmarty­ Akadémia megalakulsa ! Vasárnap délután öt órakor tartotta meg ala­kuló gyűlését a Vörösmarty Akadémia a Magyar Tudományos Akadémia patkószobájában. Az ala­kuló ülést november 27-én előértekezlet készítette elő, amelyen Ady Endre megnyitó szavai után a tisztikart választották meg és a harminc tagból álló akadémia névsorát állították össze. Az akadé­mia elnöke Ady Endre lett, alelnökei Babits Mihály és Móricz Zsigmond, főtitkára Schöpflin Aladár, titkára Tót Árpád. A tagok névsora a következő: Ambrus Zoltán, Barta Lajos, Báró Lajos, Bródy Sán­dor, Füst Milán, Gárdonyi Géza, Gellért Oszkár, Hat­vany Lajos, Heltai Jenő, Herczeg Ferenc, Ignotus, Juhász Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Kis József, Kemény Simon, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Laczikó Géza, Lengyel Menyhért, Molnár Ferenc, Révész Béla, Szép Ernő, Szint Gyula és Szomory Dezső. A tagok között szerepel az azóta elhunyt­ Kaffka Margit is. Az alakuló ülést Móricz Zsigmond nyitotta meg, meleg hangon méltatta az akadémia első halottjának, Kaffka Margitnak k­ói értékeit. Indítványára az akadémia elhatározta, hogy Schöpften Aladárral könyvet irat Kaffkáról és az akadémia 5000­­koronás Vörösmarty-díját ez évben Kaffka Margit legutolsó művéért az elhunyt írónő családjának adják ki. Móricz Zsigmond ez­után lelkes szavakban fejtegette az új akadémia hivatását a magyar kultúra és irodalom életében, majd Schöpflin Anadám olvasta fel Lovászy Márton kultuszminiszternek a Vör­ösm­art­y-aka­d­émiához intézett üdvözlő levelét. A miniszter Vörösmarty költészetének nagy európai és pacifista eszményeit idézi, majd reményét fejezi ki, hogy a Vörösmarty Akadémia működése irodalmi viszonyaink átalakí­tását fogja eredményezni. Végül lelkes melegség­gel üdvözli a modern magyar irodalom legjele­sebbjeinek új csoportosulásait. Lovászy levele után Schöpflin Aladár a Vörösmarty-alkadémia megalakulásának előzmé­nyeit foglalta össze. A most tömörült írókat a forradalom hozta egy társaságba, de voltaképpen eddig is szolidárisan küzdöttek. Az ülés végén K­iabits Mihály ismretette a Vörösmarty-akadémia­­alapszabálytervezetét és különféle indítványokat vitattak meg. Kimondották, hogy az akadémia 5000 koronás Vörösmarty-díját minden év leg­jelesebb szépirodalmi termékének adják ki. Az aka­démia új tagjait ezentúl a Vörösmarty-díj nyerte­sei közül választják. Az akadémia könyveket ad ki, megszerkeszti a közhasznú szavak magyar szó­tárát, gondot fordít az ifjúság irodalmi színvona­lának megjavítására, valamint a régi irodalom ér­tékes emlékeinek felelevenítésére. Az új akadémia új kritikai szemlét is indít, azonkívül Vörösmarty­nak a kultuszát, aki irodalmunkban első nagy képviselője volt az európaiasságnak és a pacifiz­musnak, állandóan él­rentartja, erre külön szak­előadót választ. Meg fogja alakítani maga mellett a magyar tudományosság legkiválóbbjainak tár­sascsoportosulását is. Első nagy nyilvános ülését az akadémia december hónapban fogja tartani a Nemzeti Színháziban. Ezt az ülést Károlyi Mihály minisztere­lnök nyitja meg. (*) A­ IV. filharmóniai hangverseny meg­hozta az első magyar újdonságok Xádor Jenő ,,Bánk bán" című szimfóniai költeményét. Más­két éve benyújtotta, de a műsor (magyar újdon­ságok ?) „torlódás miatt" csak ma került sorra, mondja a programm-újság, így hát csak azt álla­píthatjuk meg belőle, hogy a fiatal szerző iskolai tanulmányaiban már akkor elérkezett Wagner-ig, az első Strauss-ig, egy közhelyekből­­összerótt ze­nei nyelvezetig. Jutott-e azóta tovább, nem tudjuk. "A darab címének nem sok köze, van a tartalmá­hoz: Strauss például „Tod und Verklärung"-nak nevezett el egy sokban rokon zeneművet. Talán pedagógiai célzattal, azt is ma tűzték műsorra a filharmonikusok. Wagner Faust-nyitányán kivü­l Dvorák hosszadalmas cselló-koncertjét hallottuk még. Csuka Béla játszotta, kissé élettelenül, úgy látszik, háború előtti képességének még nem teljes újrafejlettségével. A ritkás közönség tőle telhetően tapsolta a szereplőket. (K. Z.) (*) Dalest. Basilides Mária, az Operaház ki­váló énekesnőjének vasárnap esti dalestélye alkal­mat adott a művésznő sokoldalú képességeinek, művészete igazi értékeinek megismerésére. Mert az Operaház játékrendjén a vezetőség eddig távol­ról sem f­ogytalakoztatta érdeme szerint a művésznőt; a »fédjük, a színház elkövetkező új kor?«akn­ban Basilides Mária is elfoglalja a repertoáron a kivé-t­­eles művészetét megillető helyet. Hangversenyére a klasszikáié és modern c­alirodalomból válogat:* : össa* műsorái. Sötét-ördeg, pasztózus hajstgja bím­, minden részletében muzikális­ és stílusos előadásá­ban tiszta gyönyörűséget tolt a közönségnek, mely teljesen megtöltötte a Zeneakadémia nagytermét és hosszan ünnepelte minden egyes dal után a kitűnő művésznőt. (G. D.) Sim­hának h­írei­ ­*) „A csavargólány." „A csavargólány" mind­két vasárnapi előadását zsúfolt házak lelkes közönsége tapsolta végig s megpecsételte a pompás Gilbert-operett rendkívüli sikerét. Az az érdeklődés, amely az eddigi sorozatos előadások alatt nyilvánult, nem csak a kiváló szereplőknek és az élvezetes előadásnak köszönhető, hanem annak is, hogy az igazgatóság kellemesen fűtött ragyogó színházban fogadja a közönséget és a gyorsan perdülő előadás után, amely fél 10 előtt végződik, al­kalmat ad arra, hogy a látogatók minden irányban villamoshoz juthassanak. Az e heti összes előadásokra jegyeket telefonon is lehet rendelni a pénztárnál (József 38—17) és az összes jegyirodákban. Kabaré (*) Nagyon jó m­ű­sora van az Intim Kabaré­nak. Jó és nívós darabok, pompás magánszámok ke­rülnek színre. Jegyek előre válthatók a pénztárnál, Teréz-körút 46 és a jegyirodákban. Hangversenyek (*) Egy új telepatikus fenomén. Egy új ma­gyar fiú tűnt fel orvosi körökben, aki telepatikus képességének rendkívüli jeleit mutatta. A legkompli­káltabb feladatokat villámgyorsan oldotta meg és az abszolút biztosság jellemezte mindazt, amit csinált. A legcsodálatosabb azonban, hogy ez a fenomén, aki végtelenül azenzibilisnek és akaratnélkülinek mutatko­zott, azután akaraterejének egész rendkívüli jelét adta szuggeráló képességével. Amint halljuk, egy előkelő s­angversenyrendező vállalat szerződtette is. (*) Fil! Leó bűbájos operettje, az „Édes öre­gem­", akkora sikert aratott a Színházi Élet decem­ber 1-jei matinéján, hogy az előadást jövő vasárnap december 8-án délelőtt 1­0-kor megismétlik. Király Ernő és Solti Hermin szianaációs alakításáról csak a­ legnagyobb elragad­tatás hangján lehet nyilatkozni. Ezenkívül nagy stkere volt még Vár­konyi Mihály­nak, Putty Lián­a­k, Gallai Nándorna­k, Dobrovits Mártának, Illés Böskének, Csatthó Gittának és Be­regi Katónak, akik a jövő heti matinén színtén a bemutató előadás műsorával fognak közreműködni. Jegyek 1á Színházi Élet boltjában (Erzsébet-körút 28.) Bárdnál és a Royal Apolló pénztáránál kap­hatók. i J FiLm&xviháxak (*) Premier at Sojil-ApolloSian. (4 diadalmas asszony és Nincs tovább!) Ha a foikliai Sámson törté­netének­­hitelességében a hitetlenek kételkedhetnek is, mint­­a gyönge férfi szimbólumában, akit a nő visz a romlásba, azonban ez az ótestameistumbeli alak mégis örökéletű m­ara­d és a valóságban épp úgy, mint a köl­tött művekiben, minduntalan találkozhatunk vele. A­ Royal­ Apolló ma bemutatott sláger darabjának, a Diadalmas asszony című négy felvonásos Nordisk darabnak is egy ilyen típus, a fiatal Liegundt báró a hőse. Liegundt Sámsont elszántsággal követ el bűnt bűn után és még a gyilkosságtól sem riad vissza, míg végül rajta veszt és vesztét természetesen egy modern Delila, a dráma hősnője, Nina, okozza, akit a vakító szép Clara Wieth csodálatos realizmussal játszott. A mostoha körülmények közt él£ Nina a rendőrség ke­zére juttatja Carl Weldont, akit a rendőrség gyilkos­sággal vádol. Nem kapzsiságból teszi ezt, hanem azért, hogy a holtra keresett ember fejére kitűzött díjból halálosan beteg anyját gyógyíttassa. De Nina anyja meghal s az árvaságra jutott leány egy gyermekmen­helybe kerül ápolónőnek. Itt a véletlen csodálatos játéka éppen annak az embernek fiával hozza össze, akit miatta ért utól a törvény keze. Viktor Weldon ez, az­ intézet orvosa, ki halálosan belészeret és feleségül is veszi. A teljes boldogság sugarai aranyozzák most be a hányatott életű lány napjait, amikor felbukkan a gonosz életmódot folytató Liegundt, aki már előbb is üldözte szerelmével. Leleplezéssel fenyegeti, mire Nina el­hagyja férjét, de megfogadja, hogy bosszút áll Liegundton és szavát be is váltja. A szerelmétől elva­kított csábító ugyanis bevallja, hogy ő ölte meg az öreg Siegundt bárót, aki miatt Weldon ártatlanul szen­ved a bört­önben. És a férjétől cselszövényekkel el­szakított, meggyötört lelkű asszony végre megtalálja boldogságát. A darab újabb étappe-ot jelent a Nordisk­drámák sikereinek­­hosszú lajstromában. A műsor be­vezetéséül a „Nincs tovább" című négy felvonásos de­tektivdrám­­a szerepelt. Bonyodalmas rendőri történet, amelynek összebogozott szálait a közkedvelt Nick Phantomnak csak különféle izgalmas kalandok után sikerült kibogoznia. A mesének különösen pikantériája, hogy a zseniális detektív fülig szerelmes épp­­abba a személybe, akinek bűnéig fel akarja deríteni. A bemu­tatóra került darabokért feltétlen elismerés illeti a Royal Apollo igazgató­ságát, amely a külföldi import­nak mindig csak a legjavát iparkodik nyújtani. A kö­zönség ezúttal is felismerte a direkció ebbeli törekvé­sét, amiről a zsúfolt nézőtér tett csalhatatlan tanúságot. (*) Palotaforradalom és A szenvedély rabja. Íilemut­ató az Omniában.) Az európai tranto­k általá­nos összeroppanása különösem aktuálissá teszi az Om­nia rmongókép-szénh­áz hétfői premierjén bemuta­tott ötfelvonásos drámát, u, Palotaforisid­almit. Né­, uuet szerző munkája, amelynek cselekd­énye a­ kép­zeletbeli­­ fejedelemségben játszik. A haldok­ló fejede­lem egyetlen leányára akarja, a. trónt hagyni, ami ;.zonb.'.n nen­ogy sem tetszik a fojodekanséj. «.'gyík vi­téz tábornokának. Fori-^dwkuat szit és a ; . n j&glekhrlélyi-cjbb f'őurát akarja ültetni. Az . imát­ykodások összedogozott szövevényéb ,•. «zonban Amor lövi bele éles t»gil'it.' A iró.ikö.-elfki leteli a­­ fegyvert a szépséges fejedelemleány előtt. A mozit kedvelő közönség könnyen elképzelheti, hogy ez a háladatos téma mennyi alkalmat nyújt a rendező tu­­dásának és művészi kvalitásainak kifejtésár© és meg kell állapítanunk, hogy a darab néhány jelenete egyenesen káprázatos volt. A műsor második diarabja „A szenvedély rabjai" úgynevezett kult­urfilm. Té­­mája erősen emlékeztet Zola „Assomoii"-jára s egy szerencsétlen család tragédiáját tárja szemeink el. Egy terhelt család drámája ez, amelyet gondatlansága a romlásba dönt. Telt nézőtér élvezte végig a bemut­­ató előadást és a két új darab bizonyára sokáig fogja vonzani a közönséget a Sándor-téri mozgó­színházba. (*) Az Uránia új műsora. Ritka szenzációi­ként hatott az Uránia hétfői premierje. Két különlege­­sen eredeti film — egy Corvin és egy amerikai — vistil hírét az Uránia nagyszerű új műsorának. Az előadások 5 és fél 9 órakor kezdődnek. (*) A Mozgókép-Otthon bemutatója. (A pisz­kos pénz. — Sárarany.) A Mozgókép-Otthon leg­utóbbi műsoraiban előszeretettel kultiválta a magy­ar filmek bemutatását. Most a változatosság kedvéért külföldi filmeket" mutat­ott be a Mozgókép-Otthon, még­pedig egy francia s egy amerikai filmet. A vi­­­lágh­áború elzárta az útját annak, hogy ezek a fil­­m­ek eljuthassanak hozzánk, most azonban, amikor megváltozott a politikai helyzet, ismét meg lehetett csodálni az amerikaiak na­gyk­once­pciója, szédületei teknikája munkáját és a franciák finomságát, öli® tességét és eredetiségét. A Moz­gókép-Otthon új mű­­­során szereplő hatfu­lvoná­sos erkölcsdráma: ,,A pisa­kos pénz", egyik­e a világ lehatalm­asabb és leg­kivá­­lóbb filmalkotásainak. Realisztikus erővel elevend­­zik meg a filmen az amerikai lánykoreeskedők üze­­me. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ez a film bármennyire is hű tükrét adja ,,A pisáskos pena" lovagjainak, mindvégig decens és egy cseppet sert törekszik a kippentirozlásra. Nagyon értékes az a­ műsor másik filmje, a „Sárarany", melyben a fra­n­­ciák fejlett filmművészetét ismerjük meg és vi­szontlátjuk a kiváló Grandais Susannne-t, an­o párata­laji mű­vészetével és ragyogó szépségével újra meg­h­ódította a magyar közönséget. A közönségnek na­gyon tetszett az uj mű­sor és mindkét előadáson a suf­folásig megtöltötte a nézőteret. Most ugyanis csak két előadás van a Mozgókép-Otthonban. Az egyik 5—7-is a másik 0—11-ig tart. , Pénzintézetek szersp® a birtokreformban A miniszterek megnyu­gtató Mjelesítései A Pénzintézetek Országos Egyesülésének, kezdeményezésére a hazai pénzintézetek va­­sárnap délelőtt országos értekezletet tartottak, amelyen —ö régen kívánatos harmóniában — a Pénzintézetek Országos Szövetsége is részt vett. Az értekezleten Éber Antal elnökölt. Székely Ferenc az önálló jegyban­k kérdések­ről. Hantos Elemér a hadikölcsön sorsáról, Éber Antal pedig a birtokreformról és a pénz­­­ntézeteknek az akció során juttatandó szere­­péről tartott nagy érdeklődéssel fogadott elő­­adást. Végül Katona Sándor kormánybiztos tett megnyugtató nyilatkozatot a kormány ál­­lampénzü­gyi programmjáról, kijelentvén, hogy az állam minden kötelezettségének meg fog fe­­lelni. Megnyugtatta az értekezletet az adópro­grammok dolgában is, mondván, hogy semmi olyan nem fog történni, ami akár egyes embe­rek exisztenciáját, akár az ipar, kereskedelem vagy mezőgazdaság életképességét megbénít­hatná. Az értekezlet elhatározta, hogy küldöttség­­et meneszt a földmivelésügyi és a pénzügy­­miniszterhez, hogy tolmácsolják előttük a ha­­zai pénzintézetek memorandumba is foglalt kis­válságait és jelentsék be készségüket az ország pénzügyi reorganizációjának munkálataiban való részvételükre vonatkozólag. A küldöttség hétfőn délelőtt járt a minisztereknél. A földmivelésügyi minisztériumban Éber A­v­­al tolmácsolta a pénzintézetek kívánságát, mely szerint a hazai vidéki pénzintézetek a földbirtok­i reform megvalósításánál a munkáiból részt kérnek. Hangsúlyozta azonban, hogy a pénzintézetek a közérdekű akciónál nyerészkedésre nem gondolnál Búza Barna földmivelésü­gy miniszter terrmé­­­szetes kötelességének tartja, hogy a pénzintézete­ket, amelyek ugy látszik valóban nehéz helyzete­ben vannak, — minden erejével és lehető módon segítse. Jól esik hallania, hogy egyetértenek az­on felfogásával, hogy a földbirtok-reform lebonyolítá­sánál a nyerészkedés ki legyen zárva. Ezalatt azon­ban" nem a polgári hasznot érti, — ezt min­dig jogosultnak ismerte el, — hanem csak az azon túlmenő nyereséget. Kéri a pénzintézetek ja­s­vaslatait, amelyeket mindig a legnagyobb jóaka­rattal­ fog elbírálni. A küldöttség ezután­­ Szende Pál pénzügymi­nisztert kereste fel­. Hantos Ele­snér államtitkár a­­küldöttség­e-t is. arra k .­• • a pénzt..; trániszteri, hártson oda minden enejev •'., hogy a he­likülcsönök árfolyama m­e'js: Húr (Híjon es hggy a földbirtokre)

Next