Pesti Napló, 1919. január (70. évfolyam, 1–27. szám)
1919-01-30 / 26. szám
• CsÖtftrK® PESTI NAPLÓ 1919. január 10. 269 * A Vörösmarty-Akadémia a temetésről MóriczZsigmond, a Vörösmarty-akadémia alelnöke, a következő sorok közlését kéri: Ady Endre temetése alkalmából néhány esti lap megtámadja a Vörösmmarty-akadémiát a rend fentartása miatt. Ezzel szemben az igazság az, hogy Ady Endre temetése oly imponzánsan és hatalmasan folyt le, ahogy éppen csak Ady Endréhez illik és ahogy csak ő érdemli meg. A tömeg már a kora déli órákban mint egy görgeteg nyomult fel és mikor a szociáldymokrata párt száztagú küldöttsége, a rendőrség és a többi karhatalom megjelent, akkor már régen, déli 12 órakor, lehetetlen volt kordont vonni. A mai napok forradalmi láza uralkodott, az általános egyenlőség érzése döngött. Igazi sérelem csak azokon a kiváltságokon esett, akik eddig a legnagyobb tumultusokban kényelmesen sétáltak a leterített szőnyegeken. Itt az emberek tömege egyformán élet-halál árán is jelen akart lenni a költő koporsójánál. Valóban félelmes lett volna fegyverrel akadályozni ebben a költő tisztelőit. És mégis sem a csarnokban, ahol még a fekete leplek mögötti lépcsők is tömve voltak, hanem a Múzeumkertben is, ahol ezer és ezer ember szorongott, az ünnep kegyeletét zavaró semmi incidens nem történt. Az újságírók Ady emlékéért A Budapesti Újságírók Egyesülete ma este nyilvános választmányi ülést tartott, amelyet nagy halottja, Ady Endre emlékezetének szentelt. Márkus Miksa elnök lendületes és tartalmas beszédben méltatta az újságírás súlyos gyászát. A beszéd után, amelyet mély megilletődéssel hallgattak meg az egyesület jelen volt tagjai, elhatárolta a választmány, hogy Ady Endre emlékének méltó megörökítésére tízezer koronás alapítványt létesít, hogy annak kamatait kitüntetésképpen olyan fiatal újságírónak adja évenkint a közgyűlés, akit költői munkásságáért erre legérdemesebbnek tart. Göndör Ferenc indítványára elhatározta még a választmány, hogy Ady Endre arcképét az egyesület részére megfestett, emlékét jegyzőkönyvben megörökíti és erről az elhunyt költő özvegyét értesíti. Az egyetem állást foglalt az új tanárok ellen Az egyetem tanári karának plénuma szerdán ülést tartott, amelyen azzal" a sérelemmel foglalkoztak, mely az egyetem autonómiáját érte az új tanárok kinevezésével. . Az ülésen Moravcsik Ernő rektor elnöklésével részt vettek a jogi kar részéről Király János és Szentmiklósi Márton, a bölcsészeti kar részéről Angyal Dávid és Goldzieher Ignác, a hittudományi kar részéről Kmoskó Mihály és Lukcsics József, az orvosi kar részéről Krompecher Ödön és Buday Kálmán dékánok és prodékánok. Az ülés jegyzőkönyvét Margittay tanácsjegyző vezette. A tanácsülésről Grosschmied Béni prorektor távol maradt. Az egyetemi tanács hosszas tárgyalás után elfogadta a jog és államtudományi kar javaslatát, amely teljesen egyezik a többi kar határozatával és amely törvénysértésnek tekinti az új kinevezéseket. Az egyetem tanácsa tehát a következő egyhangú határozatot hozta: " Az egyetemi tanács törvénysértésnek minősíti a miniszternek azt a tényét, hogy az egyetem meghallgatása nélkül tanszéket szervez és tölt be. A tanács felfüggeszti az eskü kivételét a miniszteri leiratban említett uraktól és kéri a minisztert, hogy a leiratban felsorolt tanszékek felállítását és az azokra kinevezettek kinevezését helyezze hatályon kívül. Ily értelemben járult hozzá egyhangúlag a jogi és államtudományi karnak a többi tudománykarokkal egyező javaslathoz és felterjesztését ily értelemben fogja megtenni. Kunfi Zsigmond közoktatásügyi miniszter hoszszabb nyilatkozattal felel az egyetemi tanács állásfoglalására. Az érdekes nyilatkozat megállapítja,hogy ha az egyetemi tanács határozata hiteles, ugye a harc a kormány és az egyetemi tanács között elkerülhetetlen. A miniszter megállapítja, hogy Varga Jenőre és Hónai Zoltánra vonatkozólag Lotászy Márton volt kultuszminiszter kérdést intézett az egyetemhez és nyolcnapos határidőt, tűzött ki a válaszra." Azóta nyolc hét telt el válasz nélkül, mert a jogi kar reakciós elemei obstrukciót kezdtek a kormány ellen. Az egyetemi tanács határozata ellenforradalmi lény és a kormány nem lesz hajlandó respektálni a renitens tanárok kiváltságait, hiszen az egyetemet a dolgozó néposztályok adófilléreiből tartják fenn. Az egyetem jogi karánakállásfoglalása áltudományos és jogi formulák köntösébe öltöztetett politikai támadás a kormány, és a forradalmi, Magyarország ellen. Ha hét kongreganistát vagy nacionalistát nevezne ki ily módon a kormány, akkor a jog-és államtudo-, mányi kar megtalálná azokat az érveket, amelyekkel az ilyen kinevezéseket az ő érzékeny "lelkiismeretük szerint is igazolni lehet. Egyébként csodálkozik a miniszter azért urak tudományos érzékenységének kormányozhatóságán, akik nem akarják maguk közé beengedni a forradalmi szellem tudományos reprezentánsait, de senmit sem lettek arra nézve, hogy oly tanárokat, akiket cáfolatlanul illettek a plagizálás vádjával, — például dr. Angyal Pált, aki egy gyászbeszédet plagizált egy rabbi írásaiból, vagy Pauer Imrét, vagy Heinrich Gusztávot — eltávolítsanak az egyetemről. A szociáldemokrata munkásosztály, amely a saját politikailag megfelelő bizalmi embereit beültette a hatalom birtokába, véget fog vetni annak az állapotnak, hogy valaki ne lehessen egyetemi tanár, ha tudományosan rátermett arra, mert szociáldemokrata vagy haladó világfölfogású. Ez az egyetemi tanács állásfoglalásának az igazi lényege és a kérdésnek ilyen módon való fölvetése már önmagában világossá teszi azt a feleletet, amelyeterre a provokálásra a kormánynak adnia kell. Apáthy István szabadulása A románok kegyetlenkedései Erdélyben — A Pesti Napló tudósítójától — Az utóbbi napokban hihetetlen hírek keringtek az Erdélyt megszálló román csapatok kegyetlenkedéseiről. Egy konkrét esetből kifolyólag az államvasutak budapesti igazgatóságának utasítására az aradi üzletvezetőség vizsgálatot indított, amely megrendítő tényeket állapított meg. Barátka állomáson román katonák egy vasúti alkalmazott hasából vágtak ,a sebet besózták és azután bevarrták. A szomszéd állomáson egy vasutast puskatussal vertek agyon, a petrozsényi állomásfőnököt a hűségeskü megtagadása miatt félholtra bolozták. Az aradi üzletvezetőség a bizonyítékokat felterjesztette a kormányhoz, amely szikratávíró útján fogja azokat a párisi békekonferencia tudomására juttatni. Ezek az esetek adták meg az aradi vasutasszövetségnek az impulzust, hogy panaszait memorandumba foglalva Martui őrnagy, az aradi francia megszálló csapatok parancsnoka elé terjessze. Martui őrnagy megígérte a vasutasok küldöttségeinek, hogy panaszaikat 24 óra alatt személyesen ''fogja a temesvári francia főparancsnokságnak átadni. Az aradi üzletvezetőség vizsgálatának adataival szemben dr. Erdélyi János, a román kormányzótanács meghatalmazott minisztere, a Kel. Krt. munkatársa előtt így nyilatkozott: — A legnagyobb felháborodással olvastam a hírt, mely elejétől végig szemenszedett valótlanság. Ily tartalmú híradásoknak nyilvánvalóan csak az a célja, hogy a magyarság körében gyűlölséget keltsenek a román lakosság ellen és hogy a megértést lehetetlenné tegyék. De az ilyenizgatással legkevésbbé használnak a magyarság ügyének. Apáthy Istvánt szabadon beksátották Nagyszeben. január 29. Apáthy István egyetemi tanárt, Erdély főkormánybiztosát, akit a kolozsvári román katonai hatóság Neculcea tábornok rendeletére nemrég letartóztatott, ma szabadonbocsátották. Apáthyt letartóztatása után Nagyszebenbe szállították, ahol a hadapródiskolában helyezték el. Itt tudatták vele a szabadonbocsátásáról szóló rendeletet. • Pathé francia tábornok megparancsolta a románoknak, hogy szüntessék be a harcot — A Pesti Napló tudósítójától — Nagyvárad, január 29. Barátkáról jelentik. Tegnap délután járőrünk páncélvonaton sikeres felderítést végzett. Az éj folyamán lövöldözés folyt, de sebesülés részünkről nem történt. A reggeli órákban a 21. gyalogezred parancsnoksága felsőbb parancsnokságától távirati értesítést kapott, amely szerint a budapesti francia fegyverszüneti bizottság közlései értelmében Pathé francia tábornok, aki jelenleg Kolozsváron tartózkodik, a románoknak parancsot adott, hogy Csocsa, a környékén a lövöldözést január 28-án délig beszüntessék. Ezzel az értesítéssel egyidejűleg csapataink is parancsot kaptak, hogy ne lépjenek fel támadóan. A románok a kapott parancs dacára még lövéseket adtak le. Járőrünk a délutáni órákban is felderítésen volt s ennek eredményétől függ további magatartásunk. A Nagyváradon tartózkodó nemzetőrségi kerületi parancsnok rendeletet küldött a román nem-,zeti gárda parancsnokságához, hogy az alája tartozó gárdistákat fegyverezzék le. A lefegyverezem nemmegy simán. Balassagyarmatot visszafoglaltuk Balassagyarmat, január 29. Balassagyarmatot csapataink saját kezdeményezésü kiből elfoglalták. A városban képes utcai harcok voltak, amelyeknek eredményeképpen a cseheket a mieink a balassagyarmati hornvédkaszárnyába szorították be, ahol géppuskákkal védekeznek NAPI HÍREK — A vasúti forgalom biztonsága. A belügyminiszter egy országos vasúti osztály felállítását rendelte el, amelynek az lesz a hivatása, hogy őrködjék a vasúti áru- és személyforgalom biztonsága felett. A főkapitány ezen osztály élére Czövek Sándor rendőrtanácsost állította. S — Diáktüntetés Ady Endre temetése miatt A közoktatásügyi minisztérium, mint jelentettük, Ady Endre halála alkalmából elrendelte, hogy a temetés napján szüneteljen a tanítás a középiskolákban. Talán csak a községi iskolákhoz nem jutott el idejekorán ez a rendelet és így megtörtént, hogy az Izabella-, Kertész- és Vas-utcai kereskedelmi iskolákban formálisan sztrájkoltak a diákok, a tanítást abba kellett hagyni és a diákok serege tüntetve és a tanári kar akaratával is dacolva, elhagyták az iskolákat. Az Izabella utcai iskolában kezdődött a dolog, disputáció kereste fel Hajdú Miklós igazgatót és kérte, engedje el az ifjúságot a temetésre. Az igazgató ridegen kijelentette, hogy a tanítást nem szünetelteti és ha az ifjúság renitenskedik és zajong, akkor rendőröket hivat. Egyben figyelmeztette a küldöttséget, hogy senki se hagyja el az épületet. Amikor a küldöttség ezt a választ megvitte a diákoknak, ezek elhagyták a tantermeket és az utcára tódultak. De valamennyi nem juthatott ki, mert közben a kapukat bezárták.Azok az ifjak, akik kijutottak, a Kertész-utcai iskolá- hoz vonultak, de Székely László igazgató a kapukat bezáratta és senkit sem bocsátott ki. A Vas-utcai kereskedelmi iskola igazgatója, Kárpáti Béla megértőbb volt a nagy költő emlékezete iránt és rövid habozás után elbocsátotta a növendékeket. .. Sajnos, az Alkotmány utcai kereskedelmi Akadémián Szuppán Vilmos igazgató magatartása csúnya jeleneteket provokált. A diákok ott is megjelentek az igazgató előtt és kérték a tanítás beszüntetését, de Szuppán kidobta a küldöttséget. A diákok erre az utcára vonultak. Az igazgató felszólítására azonban több faiskolai hallgató, csupa tiszt, eláltotta a kijárókat, sőt egyik közülök revolverével fenyegette meg a diákokat. Néhány percig farkasszemet nézett a kordon a diákokkal, akik hirtelen keresztültörtek és az utcára rohantak. Akkor jött épp arra egy karhatalmi járőr, amely néhány tiszt revolverét elszedte. Két tisztet véresre vertek a felizgatott tanulók. A pesti diákok nagy része minden igazgatói tilalom ellenére megjelent Ady Endre temetésén. J . Mehring meghalt. A német szocialista elmélet egyik legkiválóbb képviselője, Franz Mehring ma hetvenkét éves korában meghalt. Mehring tagja volt ugyan aporosz országgyűlésnek, de a német szociáldemokrácia politikai harcaiban inkább csak tollával vett részt. A német történeti fejlődést Mehring revideálta először a materializmus szempontjaiból és mindig különösen, hangsúlyozta azokat az eseményeket, amelyek alkalmasak voltak a porosz Hohenzollernkultusz megdöntésére. Két kis kötetben megírta a német nép történetét az újkorban. Ez a könyve rendkívül népszerűvé vált a német munkásosztályban és amellett egyik legalaposabb alkalmazása a történelmi materializmus módszerének. Mehring szerkesztetteegy ideig Kautsky társaságában a német szociáldemokrácia kitűnő folyóiratát,a Neue Zeit-ot. A háború alatt a független szocialistákhoz csatlakozott Mehring és a függetlenek csoportjának balszárnyán állott. — Boroevics az olasz front katasztrófájáról. Bécsi tudósítónk jelenti: Boroevics táborszernagy Klagenfurtból a Neue Freie Presséhez intésett levélben védekezik a Magyar Távirati Iroda állításai ellen. Cáfolja, hogy az összeomlás az olasz fronton tíz nappal a budapesti forradalom előtt történt. Az ő hadserege, mely a Brenta és a tenger között állott, egyáltalában nem is omlott össze, mert a csapatok szelleme ellenállott úgy a lántájnak, mint az állandó éhezésnek. Áttörés az ő hadseregénél egyáltalában nem történt. Az ellenség október 24—18-ig hiába támadott. Ezután kezdődött meg Venezia kiürítése, amelyet azonban nem a parancsnokság rendelt el, hanem az események." Nem igaz az, hogy mikor a budapesti forradalom kitört, a fronton már régen nem volt hadsereg. Épp úgy nem igaz az sem, hogy a tisztek és a vezérkar már nem voltak ebben az időben az olasz síkságon, hanem csak Klagenfurtban értesültek a budapesti eseményekről. Nem igaz, hogy József főherceg hadcsoportja közölte vele, hogy a huszadik és harmincadik honvédhadosztály fegyverletételt határozott el. A huszadik honvédhadosztály nem is József főherceg, hanem az ő parancsnoksága alatt állott és sohasem hozott ilyen határozatot. Igaz ellenben az, hogy csapatai csaknem teljes számban és rendben érték el a monarkia határát és csak azután jutottak részben a mögöttes, országrést áramlatainak befolyása alá .