Pesti Napló, 1919. január (70. évfolyam, 1–27. szám)

1919-01-30 / 26. szám

• CsÖtftrK® PESTI NAPLÓ 1919. január 10. 269 * A Vörösmarty-Akadémia a temetésről Móricz­­Zsigmond, a Vörösmarty-akadémia alelnöke, a következő sorok közlését kéri: Ady Endre temetése alkalmából néhány esti lap megtámadja a Vörösmm­arty-akadémiát a rend fentar­tása miatt. Ezzel szemben az igazság az, hogy Ady Endre temetése oly im­ponzánsan és hatalmasan folyt le, ahogy éppen csak Ady Endréhez illik és ahogy csak ő érdemli meg. A tömeg m­ár a kora déli órák­ban m­int egy görgeteg nyomult fel és m­ikor a szo­ciáldymokrata párt száztagú küldöttsége, a rendőrség és a többi karhatalom megjelent, akkor már régen, déli 12 órakor, lehetetlen volt kordont vonni. A mai napok forradalmi láza uralkodott, az általános egyen­lőség érzése döngött. Igazi sérelem csak azokon a kiváltságokon esett, akik eddig a legnagyobb tumul­tusokban kényelm­esen sétáltak a leterített szőnye­geken. Itt az emberek tömege egyformán élet-halál árán is jelen akart lenni a költő koporsójánál. Való­ban félelmes lett volna fegyverrel akadályozni eb­ben a költő tisztelőit. És mégis sem a csarnokban, ahol még a fekete leplek mögötti lépcsők is tömve voltak, hanem a Múzeumkertben is, ahol ezer és ezer ember szorongott, az ünnep kegyeletét zavaró semmi incidens nem történt. Az újságírók Ady emlékéért A Budapesti Újságírók Egyesülete m­a este nyil­vános választmányi ülést tartott, amelyet nagy ha­lottja, Ady Endre emlékezetének szentelt. Márkus Miksa elnök lendületes és tartalmas beszédben méltatta az újságírás súlyos gyászát. A beszéd után, amelyet mély megilletődéssel hallgattak meg az egyesület jelen volt tagjai, elhatárolt­a a választ­mány, hogy Ady Endre emlékének méltó megörö­kítésére tízezer koronás alapítványt létesít, hogy annak kamatait kitüntetésképpen olyan fiatal új­ságírónak adja évenkint a közgyűlés, akit költői munkásságáért erre legérdemesebbnek tart. Göndör Ferenc indítványára elhatározta még a választ­mány, hogy Ady Endre arcképét az egyesület ré­szére megfestett, emlékét jegyzőkönyvben megörö­kíti és erről az elhunyt költő özvegyét értesíti. Az egyetem állást foglalt az új tanárok ellen­­ Az egyetem tanári karának plénuma szerdán ülést tartott, amelyen azzal" a sérelemmel foglal­koztak, mely az egyetem autonómiáját érte az új tanárok kinevezésével. . Az ülésen Moravcsik Ernő rektor elnöklé­sével részt vettek a jogi kar részéről Ki­rály János és Szentmiklósi Márton, a bölcsészeti kar részéről Angyal Dávid és Goldzieher Ignác, a hittudományi kar részéről Kmoskó Mihály és Lukcsics József, az orvosi kar részéről Krompecher Ödön és Buday Kálmán dékánok és prodékánok.­ Az ülés jegyzőkönyvét Margittay tanácsjegyző ve­zette. A tanácsülésről Grosschmied Béni prorek­tor távol maradt. Az egyetemi tanács hosszas tár­gyalás után elfogadta a jog és államtudományi kar javaslatát, amely teljesen egyezik a többi kar ha­tározatával és amely törvénysértésnek tekinti az új kinevezéseket. Az egyetem tanácsa tehát a követ­kező egyhangú határozatot hozta: " Az egyetemi tanács törvénysértésnek minő­síti a miniszternek azt a tényét, hogy az egyetem meghallgatása nélkül tanszéket szervez és tölt be. A tanács felfüggeszti az es­kü kivételét a miniszteri leiratban említett uraktól és kéri a minisztert, hogy a leiratban felsorolt tanszékek felállítását és az azokra kinevezettek kinevezését helyezze hatályon kívül. Ily értelemben járult hozzá egyhangúlag a jogi és államtudományi karnak a többi tudomány­karokkal egyező javaslathoz és felterjesztését ily értelemben fogja megtenni. Kunfi Zsigmond közoktatásügyi miniszter hosz­szabb nyilatkozattal felel az egyetemi tanács állás­foglalására. Az érdekes nyilatkozat megállapítja,­­hogy ha az egyetemi tanács határozata hiteles, ugy­e a harc a kormány és az egyetemi tanács között el­kerülhetetlen. A miniszter megállapítja, hogy Varga Jenőre és Hónai Zoltánra vonatkozólag Lo­­t­ászy Márton volt kultuszminiszter kérdést inté­zett az egyetemhez és nyolcnapos határidőt, tű­zött ki a válaszra." Azóta nyolc hét telt el válasz nélkül, mert a jogi­ kar reakciós elemei obstrukciót kezdtek a kormány ellen. Az egyete­mi tanács ha­­tározata ellenforradalmi lény­ és a kormány nem lesz hajlandó respektálni a renitens tanárok kivált­ságait, hiszen az egyetemet a dolgozó néposztályok adófilléreiből tartják fenn. Az egyetem jogi kará­nak­­állásfoglalása áltudományos és jogi formulák köntösébe öltöztetett politikai támadás a kor­mány, és a forradalmi, Magyarország ellen. Ha hét kongreganistát vagy nacionalistát nevezne ki ily módon a kormány, akkor a jog-és államtudo-, mányi kar megtalálná azokat az érveket, amelyek­kel az ilyen kinevezéseket az ő érzékeny "lelki­ismeretük szerint is igazolni lehet. Egyébként cso­dálkozik a miniszter azért urak tudományos érzé­kenységének kormányozhatóságán, akik nem­­ akarják maguk közé beengedni a forradalmi szel­lem tudományos reprezentánsait, de sen­mit sem lettek arra nézve, hogy oly tanárokat, akiket cáfolatlanul illettek a plagizálás vádjával, — pél­dául dr. Angyal Pált, aki egy gyászbeszédet plagi­zált egy rabbi írásaiból, vagy Pauer Imrét, vagy Heinrich Gusztávot — eltávolítsanak az egyetem­ről. A szociáldemokrata munkásosztály, amely a saját politikailag megfelelő bizalmi embereit be­ültette a hatalom birtokába, véget fog vetni annak az állapotnak, hogy valaki ne lehessen egyetemi tanár, ha tudományosan rátermett arra, mert szociáldemokrata vagy haladó világfölfogású. Ez az egyetemi tanács állásfoglalásának az igazi lé­nyege és a kérdésnek ilyen módon való fölvetése már önmagában világossá teszi azt a feleletet, amelyet­­erre a provokálásra a kormánynak ad­nia kell. Apáthy István szabadulása A románok kegyetlenkedései Erdélyben — A Pesti Napló tudósítójától — Az utóbbi napokban hihetetlen hírek keringtek az Erdélyt megszálló román csapatok kegyetlen­kedéseiről. Egy konkrét esetből kifolyólag az állam­vasutak budapesti igazgatóságának utasítására az aradi üzletvezetőség vizsgálatot indított, amely megrendítő tényeket állapított meg. Barátka állo­máson román katonák egy vasúti alkalmazott ha­sából vágtak ,a sebet besózták és azután bevarrták. A szomszéd állomáson egy vasutast puskatussal vertek agyon, a petrozsényi állomásfőnököt a hű­ségeskü megtagadása miatt félholtra bolozták. Az­ aradi üzletvezetőség a bizonyítékokat felterjesztette a­ kormányhoz, amely szikratávíró útján fogja azo­kat a párisi békekonferencia tudomására juttatni. Ezek az esetek adták meg az aradi vasutas­szövetségnek az impulzust, hogy panaszait memo­randumba foglalva Martui őrnagy, az aradi francia megszálló csapatok parancsnoka elé terjessze. Martui őrnagy megígérte a vasutasok küldöttsége­inek, hogy panaszaikat 24 óra alatt személyesen ''fogja a temesvári francia főparancsnokságnak át­adni. Az aradi üzletvezetőség vizsgálatának adatai­val szemben dr. Erdélyi János, a romá­n kormányzó­tanács meghatalmazott minisztere, a Kel. Krt. munkatársa előtt így nyilatkozott: — A legnagyobb felháborodással olvastam a hírt, mely elejétől végig szemenszedett valótlanság. Ily tartalmú híradásoknak nyilvánvalóan csak az a célja, hogy­ a magyarság körében gyűlölséget keltsenek a román lakosság ellen és hogy a meg­értést lehetetlenné tegyék. De az ilyen­­izgatással­ legkevésbbé használnak a magyarság ügyének. Apáthy Istvánt szabadon beksátották Nagyszeben. január 29. Ap­áthy István egyetemi tanárt, Erdély f­őkormánybiztosát, akit a kolozsvári román katonai hatóság Ne­culcea tábornok rendeletére nemrég letartózta­tott, ma szabadonbocsátották. Apáthyt letar­tóztatása után Nagyszebenbe szállították, ahol a hadapródiskolában helyezték el. Itt tudatták vele a szabadonbocsátásáról szóló rendeletet. • Pathé francia tábornok megparancsolta a románoknak, hogy szüntessék be a harcot — A Pesti Napló tudósítójától — Nagyvárad, január 29. Barátkáról jelentik. Tegnap délután járőrünk páncélvonaton sikeres felderítést végzett. Az éj folyamán lövöldözés folyt, de sebesülés részünkről nem történt. A reggeli órákban a 21. gyalogezred parancsnoksága felsőbb parancsnokságától távirati értesítést kapott, amely szerint a budapesti francia fegyverszüneti bizottság közlései értelmében Pathé francia tábornok, aki jelenleg Kolozsváron tartóz­kodik, a románoknak parancsot adott, hogy Cso­csa, a környékén a lövöldözést január 28-án délig beszün­tessék. Ezzel az értesítéssel egyidejűleg csapataink is parancsot kaptak, hogy ne lépjenek fel támadóan. A rom­ánok a kapott parancs dacára még lövése­ket adtak le. Járőrünk a délutáni órákban is fel­derítésen volt s ennek eredményétől függ további magatartásunk. A Nagyváradon tartózkodó nemzetőrségi ke­rületi parancsnok rendeletet küldött a román nem-,­zeti gárda­ parancsnokságához, hogy az alája tartozó gárdistákat fegyverezzék le. A lefegyverezem nem­­megy simán. Balassagyarmatot visszafoglaltuk Balassagyarmat, január 29. Balassagyar­matot csapataink saját kezdeményezésü kiből elfoglalták. A városban k­épes utcai harcok vol­­­tak, amelyeknek eredményeképpen a cseheket a mieink a balassagyarmati hornvédkaszárn­yá­ba szorították be, ahol géppuskákkal védekez­nek NAPI HÍREK — A vasúti forgalom biztonsága. A belügymi­niszter egy országos vasúti osztály felállítását ren­delte el, amelynek az lesz a hivatása, hogy őrködjék a vasúti áru- és személyforgalom biztonsága felett. A főkapitány ezen osztály élére Czövek Sándor rendőrtanácsost állította. S — Diáktüntetés Ady Endre temetése miatt A közoktatásügyi minisztérium, mint jelentettük, Ady Endre halála alkalmából elrendelte, hogy a temetés napján szüneteljen a tanítás a középiskolákban. Talán csak a községi iskolákhoz nem jutott el idejekorán ez a rendelet és így megtörtént, hogy az Izabella-, Kertész- és Vas-utcai kereskedelmi iskolákban for­málisan sztrájkoltak a diákok, a tanítást abba kellett hagyni és a diákok serege tüntetve­ és a tanári kar akaratával is dacolva, elhagyták az iskolákat. Az Izabella­ utcai iskolában kezdődött a dolog, disputáció kereste fel Hajdú Miklós igazgatót és kérte, engedje el az ifjúságot a temetésre. Az igazgató ridegen ki­jelentette, hogy a tanítást nem szünetelteti és ha az ifjúság renitenskedik és zajong, akkor rendőröket hivat. Egyben figyelmeztette a küldöttséget, hog­y senki se hagyja el az épületet. Amikor a küldöttség ezt a választ megvitte a diákoknak, ezek elhagyták a tantermeket és az utcára tódultak. De valamennyi nem juthatott ki, mert közben a kapukat bezárták.Azok az ifjak, akik kijutottak, a Kertész-utcai iskolá-­ hoz vonultak, de Székely László igazgató a kapukat bezáratta és sen­kit sem bocsátott ki. A Vas-utcai ke­reskedelmi iskola igazgatója, Kárpáti Béla megértőbb volt a nagy költő emlékezete iránt és rövid habozás után elbocsátotta a növendékeket. .. Sajnos, az Alkotmány­ utcai kereskedelmi Akadémián Szuppán Vilmos igazgató magatartása csúnya jeleneteket provokált. A diákok ott is megjelentek az igazgató előtt és kérték a tanítás beszüntetését, de Szuppán kidobta a küldöttséget. A diákok erre az utcára vo­nultak. Az igazgató felszólítására azonban több fa­iskolai hallgató, csupa tiszt, eláltotta a kijárókat, sőt egyik közülök revolverével fenyegette meg a diákokat. Néhány percig farkasszemet nézett a kor­don a diákokkal, akik hirtelen keresztültörtek és az utcára rohantak. Akkor jött épp arra egy karhatalmi járőr, amely néhány tiszt revolverét­ elszedte. Két tisztet véresre vertek a felizgatott tanulók. A pesti diákok nagy része minden igazgatói tilalom ellenére megjelent Ady Endre temetésén. J . Mehring meghalt. A német szocialista el­mélet egyik legkiválóbb képviselője, Franz­ Meh­ring ma hetvenkét éves korában meghalt. Mehring tagja volt ugyan a­­porosz országgyűlésnek, de a német szociáldemokrácia politikai harcaiban in­kább csak tollával vett részt. A német történeti fej­lődést Mehring revideálta először a materializmus szempontjaiból és mindig különösen, hangsúlyozta azokat az eseményeket, amelyek alkalmasak voltak a porosz Hohenzollernkultusz megdöntésére. Két kis kötetben megírta a német nép történetét az újkorban. Ez a könyve rendkívül népszerűvé vált a német munkásosztályban és amellett egyik leg­alaposabb alkalmazása a történelmi materializmus módszerének. Mehring szerkesztette­­egy ideig Kautsky társaságában a német szociáldemokrácia kitűnő folyóiratát,­a Neue Zeit-ot. A háború alatt a független szocialistákhoz csatlakozott Mehring és a függetlenek csoportjának balszárnyán állott. — Boroevics az olasz front katasztrófájáról. Bécsi tudósítónk jelenti: Boroevics táborszernagy Klagenfurtból a Neue Freie Presséhez intésett le­vélben védekezik a Magyar Távirati Iroda állítá­sai ellen. Cáfolja,­ hogy az összeomlás az olasz fronton tíz nappal a budapesti forradalom előtt történt. Az­ ő hadserege, mely a Brenta és a tenger között állott, egyáltalában nem­ is omlott össze, mert a csapatok szelleme ellenállott úgy a lán­táj­nak, mint az állandó éhezésnek. Áttörés az ő had­seregénél egyáltalában nem történt. Az ellenség október 24—1­8-ig hiába támadott. Ezután kezdő­dött meg Venezia kiürítése, amelyet azonban nem a parancsnokság rendelt el, hanem az események." Nem igaz az, hogy mikor a budapesti forradalom kitört, a fronton már régen nem volt hadsereg. Épp úgy nem igaz az sem, hogy a tisztek és a vezérkar már nem voltak ebben az időben az olasz síkságon, hanem csak Klagenfurtban értesültek a budapesti eseményekről. Nem igaz, hogy József főherceg had­csoportja közölte vele, hogy a huszadik és harmin­cadik honvédhadosztály fegyverletételt határ­ozott el. A huszadik honvédhadosztály nem is József főherceg, hanem az ő parancsnoksága alatt állott és sohasem hozott ilyen határozatot. Igaz ellenben az, hogy csapatai csaknem teljes számban és rend­ben érték el a m­onarkia határát és csak azután jutottak részben a mögöttes, országrést áramlatai­nak befolyása alá .

Next