Pesti Napló, 1919. április (70. évfolyam, 77–102. szám)
1919-04-02 / 78. szám
4 Vasárnap II. A felettes tanácsnak vagy intézőbizottságnak jogában áll az alárendelt tanács határozatait megváltoztatni. A választói jog 19. §. A Tanácsköztársaság csak a dolgozó népnek adja meg a választói jogot. Választók és tanácstagokká választhatók nemre való tekintet nélkül mindazok, akik tizennyolcadik életévüket betöltötték és a társadalomra hasznos munkából élnek, mint a munkások vagy alkalmazottak stb., vagy olyan háztartási munkával foglalkoznak, amely az előbb említett munkásoknak, alkalmazottiaknak munkáját lehetővéteszi. Választók és választhatók továbbá a Vörös Hadsereg katonái, valamint a Tanácsköztársasságnak azok a hasznos munkáiból élő munkásai és katonái, akik munkaképességüket egészben vagy részben elvesztették. 20. Választók és választhatók más állam polgárai is, ha az előbbi §-ban említett feltételeknek megfelelnek. 21. Nem választók és nem választhatók azok, a) akik nyereség szerzése céljából bérmunkásokat alkalmaznak, b) akik munkanélküli jövedelemből élnek, c) kereskedők, d) lelkészek és szerzetesek, e) elmebetegek és gondnokság alatt állók, f akiknek politikai jogjai aljas indokból elkövetett bűncselekmény miatt fel vannak függesztve, annak az időnek tartamára, amelyet az ítélet megállapít. Választási eljárás 22. §. A Forradalmi Kormányzótanács minden városban választási bizottságot állít fel a városi tanácsi választások intézésére. A falusi és járási választások intézésére a forradalmi kormányzótanács a megyei székhelyeken állít fel külön választási bizottságot, amelynek joga van nagyobb községekre vagy egész járásokra külön választási bizottságokat ki-s nevezni. 23. §. A szavazás a szavazatszedő bizottságok előtt titkosan, a jelöltek nevét tartalmazó listák leadásával történik. Azokat a jelölteket kell megválasztottaknak tekinteni, akik a legtöbb szavazatot kapták. 24. §. Azokban a falvakban és városokban, ahol a választók száma ezt megköveteli, több szavazatszedő bizottságot kell felállítani. 25. §. A szavazatszedő bizottságok tagjait a választási bizottság küldi ki. 26. §. A szavazásról két példányban jegyzőkönyvet kell felvenni. A szavazatszedő bizottság összes tagjai mindkét példányt aláírják. 27.§. Minden szavazásról szóló jegyzőkönyvet az illetékes választási bizottságnak kell megküldeni. 28. §. A választási bizottságok megállapítják a tanácsi választások eredményét. Az eredményekmegállapításáról két példányban jegyzőkönyvet vesznek fel. A jegyzőkönyv egy példányát megküldik a kormányzótanácsnak. A kormányzótanács felülbírálhatja a választási eredmények megállapítását és a szabálytalan választásokat megsemmisítheti. 29. §: A falusi és városi tanácsok megválasztása után történik a járási, a járási tanácsok megválasztása után a megyei, a megyei tanácsok megválasztása után az országos tanács tagjainak megválasztása. Mindennemű választás eredménye felett végső fokon a tanácsok országos gyűlése dönt. A tanácsok egyelőre hat hónapra alakulnak. 30. §: A választók ugyanazon a módon, ahogy a tanácstagokat választották, visszavonhatják azok megbízatását. 31. §: Külön rendelettel szabályozza majd a kormányzótanács a választás napját. Külön rendelettel szabályozza továbbá a kormányzótanács azoknak a bizottságoknak a megalakítását, "amelyek a végleges alkotmány életbeléptéig, egyes nemzetek ügyeinek Intézésében döntenek. A Forradalmi Kormányzótanács XXVI. számú rendeleti A falusi, városi, járási, megyei és országos munkás-, katona- és földmives tanácsi választások megtartásáról. A Forradalmi Kormányzótanács szükségesnek tartja, hogy Magyarország dolgozó népe akaratát a munkás-, katona- -és földművestanácsok útján minél előbb kifejezésre juttassa. A Forradalmi Kormányzótanács elrendeli tehát, hogy 1. a falusi és városi tanácsok megválasztását legkésőbb április 7-ig, 2. a járási tanácsok megválasztását legkésőbb április 10-én, PESTI NAPLÓ 1919. április 6. 3. a megyei tanácsok választását legkésőbb április 12-én, 4. a tanácsok országos gyűlésének választásait legkésőbb április 14-én meg kell tartani. A választási eljárásra vonatkozó részletes utasításokat a Forradalmi Kormányzótanács külön fogja kibocsátani. Budapest, 1919. április 2. napján. A Forradalmi Kormányzótanács A Kormányzótanács rendeletei A Forradalmi Kormányzótanács ma még a következő ujabb rendeleteket adta ki: XXV. számú rendelet: A biztosító intézetek szocializálása 1. §. A Forradalmi Kormányzótanács elhatározza a biztosító intézetek szocializálását. A szocializálás munkáját azzal kezdi meg, hogy felhatalmazza a pénzügyi népbiztost az összes biztosító intézetek vezetésének átvételére és ellenőrzése alá helyezésére. A Tanácsköztársasági vezetés és ellenőrzés alá helyezett biztosító intézeteket a Pénzintézeti Központ pénzügyi és gazdasági irányítása és felügyelete mellett a pénzügyi népbiztos által kinevezett ellenőrző megbízottak vezetik a pénzügyi népbiztos utasításainak megfelelően. 2. §. Kárbiztosítás esetén a biztosító intézetek eddig vállalt és esedékessé vált fizetési kötelezettségeinek akként tesznek eleget, hogy a kétezer koronáig terjedő biztosítási összegeket a jogosultnak kifizetik, a kétezer koronán felüli biztosítási összegeknél az egész esedékes összeget a Pénzintézeti Központhoz utalják át. Ha azonban a kár oly dolgot ért, mely köztulajdonba ment át (például köztulajdonba vett lakóház, ipari üzem, ékszer stb.) a biztosított részére fizetést teljesíteni nem lehet, hanem a szabályszerűen megállapított teljes biztosítási összeget be kell fizetni a Pénzintézeti Központba. 3. §: A megrongálódott vagy megsemmisült tár-,gyak helyreállítására vagy azok helyett újak be- szerzésére a pénzügyi népbiztos az esedékessé vált biztosítási összegből megfelelő összeget folyósíthat. 4. §. Az életbiztosítási kötvények alapján esedékessé váló, a biztosítási összegekből havonkint kétezer koronánál többet kifizetni nem lehet. A kétezer koronát meghaladó biztosítási összegeknél az egész összeg a Pénzintézeti Központhoz utalandó át, ahol afelett a fél a Forradalmi Kormányzótanács XII. számú rendelete értelmében rendelkezhet. Életbiztosítási kötvényekre kölcsönök és visszavásárlási összegek nem folyósíthatók. Járadékbiztosítások alapján a jogosult, részére havonként legfeljebb kétezer koronát lehet folyósítani. Az ezt meghaladó összeget a Pénzintézeti Központhoz kell átutalni. 5. §. Ha a biztosított félnek valamely pénzintézetnél folyószámlája vagy betétje van, az előbbi §§-okban megállapított kétezer koronás összegeket sem veheti fel teljesen, hanem csupán akkora összeget, hogy a Forradalmi Kormányzótanács XII. számú rendelete értelmében havonként kifizethető összeg és a biztosítási összeg együttvéve, kétezer koronát meg ne haladhasson. Ezért tehát a fél a biztosítási összeg felvétele előtt köteles bejelenteni, hogy van-e valamely pénzintézetnél folyószámlája vagy betétje, mekkora annak az összege és hol van elhelyezve. A biztosító intézet a bejelentés alapján megállapítja, hogy a félnek az itt foglaltak értelmében mekkora összeg fizethető ki, a többletet pedig átutalja a Pénzintézeti Központhoz. 6. §: A Pénzintézeti Központ gondoskodik arról, hogy a hozzá átutalt biztosítási összegek a 2. második bekezdésében foglalt eset kivételével a félnek javára hassanak annál a pénzintézetnél, amelynél már betétje vagy folyószámlája van, feltéve, hogy ez a pénzintézet a pénzügyi népbiztos ellenőrzése alatt áll. A pénzügyi népbiztos rendelettel határozza meg, hogy a Pénzintézeti Központ milyen eljárást kövessen "akkor, ha a félherc folyószámlája vagy egyéb betétje nincs, vagy pedig olyan pénzintézetnél van, mely nem áll a pénzintézeti népbiztos ellenőrzése alatt. 7. §: A külföldön vagy Magyarország megszállott területein lakó feleknek járó biztosítási összegeket a Pénzintézeti Központhoz csokitatlanul át kell utalni. 8. A 2., 3., 4., 5., 6. és 7. §§-ok rendelkezései nyugdíjintézetekre, nyugdíjpénztárakra és biztosítással foglalkozó egyesületekre is alkalmazást nyernek. Ezek tekintetében a pénzügyi népbiztos külön rendelettel intézkedik. 9. g. A biztosító intézetek alkalmazottai, beleértve az igazgatókat is, ezentúl háromezer korona havi fizetésnél nagyobb fizetést nem kaphatnak. Mindazok, akiket a pénzügyi népbiztos utasítására el nem mozdítottak, kötelesek munkájukat az intézetben rendszeresen tovább is végezni. Az elmozdított alkalmazottak is kötelesek a pénzügyi népbiztos utasítására az intézetben megjelenni, felvilágosításokat és tanácsokat adni. Az itt meghatározott fizetésen felül az alkalmazottak semmi más címen nem kaphatnak illetményt. 10. §: A pénzügyi népbiztos hozzájárulása nélkül a biztosító intézetek alkalmazottainak eddig élvezett jövedelme nem emelhető fel. 11. §. A pénzügyi népbiztos e rendelet intézkedései alól szükség esetén kivételeket engedélyezhet 12. §. Azok felett, akik e rendelet szabályait megszegik, a forradalmi törvényszék stél. 13. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe. Budapest, 1919 március 30. Forradalmi Kormányzótanács Garbai s. k., elnök. Varga s. k., pénzügyi népbiztos. XXVIII. számu rendeleti A vidéki munkás-, katona- és paraszttanácsok és direktóriumok hatásköre Hivatkozással a vidéki munkás-, katona- és paraszttanácsok és direktóriumok hatás- és jogköre tárgyában kiadott 2221. K. T. E./1919.—XXVII. számú rendeletre, a hadügyi népbiztosság a belügyi népbiztossággal egyetértőleg megállapította, hogy a Forradalmi Kormányzótanács fenti rendeletének első pontjában említett „meglevő karhatalom" nem vonatkozik a vörös hadsereg már meglévő, valamint most toborzás alatt lévő alakulásaira, hanem kizárólag a rendőrségre, csendőrségre, nemzetőrségre, népőrségre, védőrségre, szóval a forradalmi helyi közbiztonságot biztosító vörös népőrség alakulásaira. A vörös hadsereggel kizárólag a hadügyi népbiztosság, valamint az ennek alárendelt hadosztály-, kerületi, dandár-, csoport- és katonai állomásparancsnokságok rendelkeznek, amelyek mellé politikai megbízottak vannak beosztva. . Amennyiben tehát valamely direktóriumnak karhatalom gyanánt vörös hadseregbeli alakulásokra volna szüksége, forduljon a kerületilletékes hadosztályparancsnoksághoz, sürgős esetben a legközelebbi katonai állomásparancsnokságihoz. ..*** • .w Az üzletek kinyitása A szocializáló termelés népbiztosságának rendelete A szociális termelés népbiztossága az üzletek felnyitásáról 9. Sz. T. N. szám alatt a következő rendeletet adta: • 1. §. Azok az üzletek, amelyek csak közvetlenül fogyasztók részére (kicsinyben) árusítanak, ha teljes leltárukat a szociális termelés népbiztosának 4. számú rendelete szerint benyújtották, Budapesten 1919. évi április hó 1-én, vidéken pedig a teljes leltár benyújtását követő napon újólag megnyitandó. További intézkedésig zárva maradnak azok az üzletek, amelyek a kicsinybeni árusítás mellett nagyban is, vagy csak nagyban (továbbeladók részére) árusítanak. Zárva tartandók továbbá azok az üzletek is, amelyek kizárólag szeszesitalok árusításával vagy kimérésével foglalkoznak. 2. §. A leltár benyújtására kivételes méltánylást érdemlő esetben az Országos Központi Statisztikai Hivatal rövid halasztást adhat. Azokban az üzletekben, amelyek teljes leltárukat be nem nyújtották, Budapesten a szociális termelés népbiztosának, vidéken a helyi direktóriumnak külön engedélye nélkül árusítani nem szabad. 3. Üzletet átruházni és új üzletet nyitni csak a szociális termelés népbiztosának engedélyével szabad. 4. §. Az eddig jegyre árusított cikkeket továbbra is csak jegy ellenében szabad eladni. Érvényben maradnak a kereskedelmi forgalomban eddig elrendelt zárlatok és korlátozások. Zár alá vétetnek és további intézkedésig nem árusíthatók: katonai felszerelési cikkek (ezekről a hadügyi népbiztos fog rendelkezni), perzsa-, szmirnaszőnyegek, valódi gobelinek, szőrmeáruk, melyek darabonkénti értéke ezer koronát meghalad, luxusbútorok és műbútorok, ha a teljes hálóberendezés ára 6000 koronát, ebédlő- vagy uriszobaberendezés ára 10.000 koronát, vagy egyes bútordarab ára 3000 koronát meghalad, mű- és régiségtárgyak, bélyeg- és egyéb gyűjtemények. 5. §. Ruházati cikkeket, továbbá bíbort, edényt és evőeszközöket csak a vevő lakóházának bizalmi egyének által leállított vásárlási engedélye ellenében szabad árusítani. Bizalmi egyének vásárlási engedélyt csak annak a proletárnak adhatnak, akinek a vásárolni kivánt cikkre feltétlenül szüksége van és e körülményekről személyesen meggyőződhet Ruházati cikkek alatt értendők: csecsemőkelengye, férfi és női, gyermek alsó- és felsőruházat, ezek előállítására alkalmas gyapjú, pamut, len, ken-