Pesti Napló, 1919. április (70. évfolyam, 77–102. szám)

1919-04-02 / 78. szám

4 Vasárnap II. A felettes tanácsnak vagy intéző­bizott­ságnak jogában áll az alárendelt tanács határoza­tait megváltoztatni. A választói jog 19. §. A Tanácsköztársaság csak a dolgozó népnek adja meg a választói jogot. Választók és tanácstagokká választhatók nemre való tekintet nélkül mindazok, akik tizennyolcadik életévü­ket betöltötték és a társadalomra hasznos mun­­kából élnek, mint a munkások vagy alkalma­zottak stb., vagy olyan háztartási munkával f­oglalkoznak, amely az előbb említett munká­soknak, alkalmazottiaknak munkáját lehetővé­­teszi. Választók és választhatók továbbá a Vörös Hadsereg katonái, valamint a Tanácsköz­társas­ságnak azok a hasznos munkáiból élő munkásai és katonái, akik munkaképességüket egészben vagy részben elvesztették. 20. Választók és választhatók más állam polgárai is, ha az előbbi §-ban említett feltéte­leknek megfelelnek. 21. Nem választók és nem választhatók azok, a) akik nyereség szerzése céljából bérmun­kásokat alkalmaznak, b) akik munkanélküli jövedelemből élnek, c) kereskedők, d) lelkészek és szerzetesek, e) elmebetegek és gondnokság alatt állók, f­ akiknek politikai jogjai aljas indokból elkövetett bűncselekmény miatt fel vannak füg­gesztve, annak az időnek tartamára, amelyet az ítélet megállapít. Választási eljárás 22. §. A Forradalmi Kormányzótanács minden­­ városban választási bizottságot állít fel a városi ta­nácsi választások intézésére. A falusi és járási vá­­lasztások intézésére a forradalmi kormányzótanács a megyei székhelyeken állít fel külön választási bizott­ságot, amelynek joga van nagyobb községekre vagy egész járásokra külön választási bizottságokat ki-s nevezni. 23. §. A szavazás a szavazatszedő bizottságok előtt titkosan, a jelöltek nevét tartalmazó listák le­adásával történik. Azokat a jelölteket kell megvá­lasztottaknak tekinteni, akik a legtöbb szavazatot kapták. 24. §. Azokban a falvakban és városokban, ahol a választók száma ezt megköveteli, több szavazat­szedő bizottságot kell felállítani. 25. §. A szavazatszedő bizottságok­ tagjait a választási bizottság küldi ki. 26. §. A szavazásról két példányban jegyző­könyvet kell felvenni. A szavazatszedő bizottság összes tagjai mindkét példányt aláírják. 27.­§. Minden szavazásról szóló jegyzőkönyvet az illetékes választási bizottságnak kell megküldeni. 28. §. A választási bizottságok megállapítják a tanácsi választások eredményét. Az eredmények­­megállapításáról két példányban jegyzőkönyvet vesz­nek fel. A jegyzőkönyv egy példányát megküldik a kormányzótanácsnak. A kormányzótanács felül­bírálhatja a választási eredmények megállapítását és a szabálytalan választásokat megsemmisítheti. 29. §: A falusi és városi tanácsok megválasztása után történik a járási, a járási tanácsok megválasz­tása után a megyei, a megyei tanácsok megválasz­tása után az országos tanács tagjainak megválasz­tása. Mindennemű választás eredménye felett végső fokon a tanácsok országos gyűlése dönt. A tanácsok egyelőre hat hónapra alakulnak. 30. §: A választók ugyanazon a módon, ahogy a tanácstagokat választották, visszavonhatják azok megbízatását. 31. §: Külön rendelettel szabályozza majd a kor­mányzótanács a választás napját. Külön rendelettel szabályozza továbbá a kormányzótanács azoknak a bizottságoknak a megalakítását, "amelyek a végleges alkotmány életbeléptéig, egyes nemzetek ügyeinek Intézésében döntenek. A Forradalmi Kormányzótanács XXVI. számú rendeleti A falusi, városi, járási, megyei és országos munkás-, katona- és földmives tanácsi választások megtartásáról. A Forradalmi Kormányzótanács szüksé­gesnek tartja, hogy Magyarország dolgozó népe akaratát a munkás-, katona- -és földművesta­nácsok útján minél előbb kifejezésre juttassa. A Forradalmi Kormányzótanács el­rendeli tehát, hogy 1. a falusi és városi tanácsok megvá­lasztását legkésőbb április 7-ig, 2. a járási tanácsok megválasztását legkésőbb április 10-én, PESTI NAPLÓ 1919. április 6. 3. a megyei tanácsok választását legké­sőbb április 12-én, 4. a tanácsok országos gyűlésének vá­lasztásait legkésőbb április 14-én meg kell tartani. A választási eljárásra vonatkozó részletes utasításokat a Forradalmi Kormányzótanács külön fogja kibocsátani. Budapest, 1919. április 2. napján. A Forr­adalmi Kormányzótanács A Kormányzótanács rendeletei A Forradalmi Kormányzótanács ma még a kö­vetkező ujabb rendeleteket adta ki: XXV. számú rendelet: A biztosító intézetek szocializálása 1. §. A Forradalmi Kormányzótanács elhatá­rozza a biztosító intézetek szocializálását. A szocia­lizálás munkáját azzal kezdi meg, hogy felhatal­mazza a pénzügyi népbiztost az összes biztosító in­tézetek vezetésének átvételére és ellenőrzése alá helyezésére. A Tanácsköztársasági vezetés és ellenőrzés alá helyezett biztosító intézeteket a Pénzintézeti Központ pénzügyi és gazdasági irányítása és fel­ügyelete mellett a pénzügyi népbiztos által kineve­zett ellenőrző megbízottak vezetik a pén­zügyi nép­biztos utasításainak megfelelően. 2. §. Kárbiztosítás esetén a biztosító intézetek eddig vállalt és esedékessé vált fizetési kötelezett­ségeinek akként tesznek eleget, hogy a kétezer ko­ronáig terjedő biztosítási összegeket a jogosultnak kifizetik, a kétezer koronán felüli biztosítási össze­geknél az egész esedékes összeget a Pénzintézeti Központhoz utalják át. Ha azonban a kár oly dolgot ért, mely köztu­lajdonba ment át (például köztulajdonba vett lakó­ház, ipari üzem, ékszer stb.) a biztosított részére fizetést teljesíteni nem lehet, hanem a szabálysze­rűen megállapított teljes biztosítási összeget be kell fizetni a Pénzintézeti Központba. 3. §: A megrongálódott vagy megsemmisült tár-,­gyak helyreállítására vagy azok helyett újak be-­ szerzésére a pénzügyi népbiztos az esedékessé vált biztosítási összegből megfelelő összeget folyósíthat. 4. §. Az életbiztosítási kötvények alapján esedé­kessé váló, a biztosítási összegekből havonkint két­ezer koronánál többet kifizetni nem lehet. A kétezer koronát meghaladó biztosítási összegeknél az egész összeg a Pénzintézeti Központhoz utalandó át, ahol afelett a fél a Forradalmi Kormányzótanács XII. számú rendelete értelmében rendelkezhet. Életbiztosítási kötvényekre kölcsönök és vissza­vásárlási összegek nem folyósíthatók. Járadékbiztosítások alapján a jogosult, részére havonként legfeljebb kétezer koronát lehet folyósí­tani. Az ezt meghaladó összeget a Pénzintézeti Köz­ponthoz kell átutalni. 5. §. Ha a biztosított félnek valamely pénzinté­zetnél folyószámlája vagy betétje van, az előbbi §§-okban megállapított kétezer koronás összegeket sem veheti fel teljesen, hanem csupán akkora össze­get, hogy a Forradalmi Kormányzótanács XII. számú rendelete értelmében havonként kifizethető összeg és a biztosítási összeg együttvéve, kétezer koronát meg ne haladhasson. Ezért tehát a fél a biztosítási összeg felvétele előtt köteles bejelenteni, hogy van-e valamely pénzintézetnél folyószámlája vagy betétje, mekkora annak az összege és hol van elhelyezve. A biztosító intézet a bejelentés alapján megállapítja, hogy a félnek az itt foglaltak értelmében mekkora összeg fizethető ki, a többletet pedig átutalja a Pénzinté­zeti Központhoz. 6. §: A Pénzintézeti Központ gondoskodik arról, hogy a hozzá átutalt biztosítási összegek a 2. második bekezdésében foglalt eset kivételével a fél­nek javára h­assanak annál a pénzintézetnél, amely­nél már betétje vagy folyószámlája van, feltéve, hogy ez a pénzintézet a pénzügyi népbiztos ellen­őrzése alatt áll. A pénzügyi népbiztos rendelettel határozza meg, hogy a Pénzintézeti Központ milyen eljárást kövessen "akkor, ha a félherc folyószámlája vagy egyéb betétje nincs, vagy pedig olyan pénzintézet­nél van, mely nem áll a pénzintézeti népbiztos ellen­őrzése alatt. 7. §: A külföldön vagy Magyarország megszál­lott területein lakó feleknek járó biztosítási össze­­geket a Pénzintézeti Központhoz csokitatlanul át kell utalni. 8. A 2., 3., 4., 5., 6. és 7. §§-ok rendelkezései nyugdíjintézetekre, nyugdíjpénztárakra és biztosí­tással foglalkozó egyesületekre is alkalmazást nyer­nek. Ezek tekintetében a pénzügyi népbiztos külön rendelettel intézkedik. 9. g. A biztosító intézetek alkalmazottai, bele­értve az igazgatókat is, ezentúl­ háromezer korona havi fizetésnél nagyobb fizetést nem kaphatnak. Mindazok, akiket a pénzügyi népbiztos utasítására­ el nem mozdítottak, kötelesek munkájukat az inté­zetben rendszeresen tovább is végezni. Az elmozdí­tott alkalmazottak is kötelesek a pénzügyi népbiz­tos utasítására az intézetben megjelenni, felvilágosí­tásokat és tanácsokat adni. Az itt meghatározott fizetésen felül az alkalmazottak semmi más címen nem kaphatnak illetményt. 10. §: A pénzügyi népbiztos hozzájárulása nél­­kül a biztosító intézetek alkalmazottainak eddig él­­vezett jövedelme nem emelhető fel. 11. §. A pénzügyi népbiztos e rendelet intézke­dései alól szükség esetén kivételeket engedélyezhet 12. §. Azok felett, akik e rendelet szabályait megszegik, a forradalmi törvényszék stél. 13. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe. Budapest, 1919 március 30.­­ Forradalmi Kormányzótanács Garbai s. k., elnök. Varga s. k., pénzügyi népbiztos. XXVIII. számu rendeleti A vidéki munkás-, katona- és paraszt­­tanácsok és direktóriumok hatásköre Hivatkozással a vidéki munkás-, katona- és paraszttanácsok és direktóriumok hatás- és jogköre tárgyában kiadott 2221. K. T. E./1919.—XXVII. számú rendeletre, a hadügyi népbiztosság a bel­ügyi népbiztossággal egyetértőleg megállapította­, hogy a Forradalmi Kormányzótanács fenti rende­letének első pontjában említett „meglevő karha­talom" nem vonatkozik a vörös hadsereg már meglévő, valamint most toborzás alatt lévő ala­kulásaira, hanem kizárólag a rendőrségre, csend­őrségre, nemzetőrségre, népőrségre, védőrségre, szóval a forradalmi helyi közbiztonságot biztosító vörös népőrség alakulásaira. A vörös hadsereggel kizárólag a hadügyi nép­biztosság, valamint az ennek alárendelt hadosztály-, kerületi, dandár-, csoport- és katonai állomáspa­rancsnokságok rendelkeznek, amelyek mellé poli­tikai megbízottak vannak beosztva. . Amennyiben tehát valamely direktóriumnak karhatalom gyanánt vörös hadseregbeli alakulá­sokra volna szüksége, forduljon a kerületilletékes hadosztályparancsnoksághoz, sürgős esetben a leg­közelebbi katonai állomásparancsnokságihoz. ..*** • .w Az üzletek kinyitása A szocializáló termelés népbiztosságának rendelete A szociális termelés népbiztossága az üzletek­ felnyitásáról 9. Sz. T. N. szám alatt a következő rendeletet adta­­: • 1. §. Azok az üzletek, amelyek csak közvetlenül fogyasztók részére (kicsinyben) árusítanak, ha tel­jes leltárukat a szociális termelés népbiztosának 4. számú rendelete szerint benyújtották, Budapes­ten 1919. évi április hó 1-én, vidéken pedig a teljes leltár benyújtását követő napon újólag megnyi­tandó. További intézkedésig zárva maradnak azok az üzletek, amelyek a kicsinybeni árusítás mellett nagyban is, vagy csak nagyban (továbbeladók ré­szére) árusítanak. Zárva tartandók továbbá azok az üzletek is, amelyek kizárólag szeszesitalok áru­sításával vagy kimérésével foglalkoznak. 2. §. A leltár benyújtására kivételes méltány­lást érdemlő esetben az Országos Központi Statisz­tikai Hivatal rövid halasztást adhat. Azokban az üzletekben, amelyek teljes leltárukat be nem nyúj­tották, Budapesten a szociális termelés népbiztosá­nak, vidéken a helyi direktóriumnak külön enge­délye nélkül árusítani nem szabad. 3. Üzletet átruházni és új üzletet nyitni csak a szociális termelés népbiztosának engedélyével szabad. 4. §. Az eddig jegyre árusított cikkeket továbbra is csak jegy ellenében szabad eladni. Érvényben maradnak a kereskedelmi forgalom­ban eddig elrendelt zárlatok és korlátozások. Zár alá vétetnek és további intézkedésig nem árusíthatók: katonai felszerelési cikkek (ezekről a hadügyi népbiztos fog rendelkezni), perzsa-, szmirnaszőnyegek, valódi gobelinek, szőrmeáruk, melyek darabonkénti értéke ezer koronát megha­lad, luxusbútorok és mű­bútorok, ha a teljes háló­berendezés ára 6000 koronát, ebédlő- vagy uriszoba­berendezés ára 10.000 koronát, vagy egyes bútor­darab ára 3000 koronát meghalad, mű­- és régiség­tárgyak, bélyeg- és egyéb gyűjtemények. 5. §. Ruházati cikkeket, továbbá bíbort, edényt és evőeszközöket csak a vevő lakóházának bizalmi egyének által leállított vásárlási engedélye ellenében szabad árusítani. Bizalmi egyének vásárlási enge­délyt csak annak a proletárnak adhatnak, akinek a vásárolni kivánt cikkre feltétlenül szüksége van és e körülményekről személyesen meggyőződhet Ruházati cikkek alatt értendők: csecsemőke­lengye, férfi és női, gyermek alsó- és felsőruházat, ezek előállítására alkalmas gyapjú, pamut, len, ken-

Next