Pesti Napló, 1919. október (70. évfolyam, 116–142. szám)
1919-10-23 / 135. szám
2 Csütörtök PESTI NAPL— 1919. október 23. Ilouse ezredes, — mondta Bernstorf. Megérkezése után kijelentette nekem, hogy most főképpen Parisban ellenzik a békét. Wilsonnak nincs hozzá többé hatalma, hogy Angliát rákényszerítse a nemzetközi jog szabályainak megtartására, mert Amerika kereskedelme annyira össze van kötve az enteritével, hogy Wilson sem engedheti meg ennek az összeköttetésnek megzavarását, ha csak óriási vihart nem akart támasztani Amerikában. Sloyse még megjegyzette, hogy Wilson most nem közvetíthet, mert Romániának a háborúhoz csatlakozása folytán az entente teljesen biztosra veszi a győzelmét. — Nagyon fontosnak tartom, — mondta tovább Bernstorff — azt a memorandumot, amelyet maga a császár irt és Gerarddal Amerikába küldött, amidőn a nagykövet hazautazott szabadságra. A memorandumban közli a császár, hogy a német kormány szükségesnek tartja Wilson elnök tervezett akciójának megsürgetését, nehogy az év végére maradjon. Az ezt követő tárgyalások során minduntalan hangsúlyozták, hogy Wilson elnök megválasztása előtt szó sem lehet a békéről. Gróf Bernstorff kijelentette még, hogy a december 12-iki német békeajánlatot az amerikai kormány a saját békeakciója veszélyeztetésének tekintette, minthogy Németország gyengeségének jeléül fogják fel. House ezredes meg is mondotta ezt nekünk Wilston megbízásából. Végezetül Linzheimer képviselő a következőket mondotta: — Mai kihallgatásunk során december 12-ig jutottunk el Hogy a mai ülés eredményét megállapítsam, a következő kérdést teszem fel: — Ön az utasítást abban az értelemben fogta fel, hogy önnek Wilson elnököt vagy House ezredest bátorítania vagy befolyásolnia kell, hogy javunkra békeakciót indítson? Gróf Bernstorff: Igen! (Mozgás). Sinzheimer képviselő: Kész volt Wilson arra, hogy számot vessen ezzel a kivánsággal? Gróf Bernstorff: Igen! Linzheimer képviselő: Az ön részére megszabott keretek között kész volt-e Wilson arra, hogy belemenjen nemzetközi alapon való béketárgyalásokba, még akkor is, ha mi nem terjesztünk elő konkrét békejavaslatokat ? Gróf Bernstorff: Igen! (Mozgás ) A kihallgatás folytatását ezután szerdára halasztották. A gyáriparosok tiltakozása Felterjesztés a proletárdiktatúra alatt létesített gazdasági szervek feloszlatásáról szóló kormányrendelet ellen A Gyáriparosok Országos Szövetsége felterjesztéssel fordult a miniszterelnökhöz és a kereskedelemügyi miniszterhez azon rendelet dolgában, amelyet a kormány a proletárdiktatúra idején létesített gazdasági szervek felszámolásáról kibocsátott. Kifogásolja a Szövetség, hogy egy ilyen nagyfontosságú rendelet, amelynek minden egyes intézkedése mélyen belenyúl a gazdasági helyzetbe, megjelenhetett anélkül, hogy a kormány a gazdasági érdekeltség véleményét meghallgatta Irána, holott a háború és a proletárdiktatúra okozta romoknak az eltakarítása csak úgy lehetséges, ha a kormány a gazdasági érdekeltséggel együtt dolgozik. A rendelet első szakasza megállapítja, hogy a magyar állam a proletárdiktatúra ezen intézkedéseit, amelyekkel anyaghivatalok, üzemközpontok, vagy más hasonló elnevezés mellett hatósági színezettel bíró gazdasági szervezeteket létesített, el nem ismeri és azoknak intézkedéseiért felelősséget nem vállal. A rendelet szövegéből nem tűnik ki teljesen a kormány intenciója, de félő, hogy ennek olyan magyarázatot adhatnak, amely iparvállalataink jelentős részére s ezek révén a bankokra, egész közgzdasági életünkre katasztrofális hatással lehet. Ezek az iparvállalatok tulajdonosaik, illetve törvényes vezetőik tudta és akarata nélkül azon kényszer által irányítva, amelyet annak idején az állam kivédeni nem tudta, szállításokat eszközöltek népbiztosságok, üzemközpontitotó és más, a proletárdiktatúra által kreált intézmények megrendelésére, utasítására; fizették a nem foglalkoztatott munkások segélyeit, támogatták a vörös hadseregbe bevonult munkásokat és családjaikat és az ilyen módon szükségelt kiadások fedezésére a munkástanácsok felhasználták a vállalatok tőkéit, illetve a vállalatokat nagymértékben eladósították. Kétségtelennek tartjuk, hogy a kormány a vállalatok efajta követeléseit nem sorozza a rendelet első szakasza alá, ahogy ennek megfelelően a rendelet e szakaszát klarifikálni fogja. A Szövetség ez alkalommal is leszögezte azt az álláspontját, hogy az állam felelőséggel tartozik a proletárdiktatúra gazdasági intézkedéseiért, sőt kártérítési kötelezettség terheli az államot azoknál a szocializált üzemeknél, melyeket a munkástanácsok eladósítottak anélkül, hogy ennek megfelelően ott bármiféle beruházás eszközöltetett, vagy produktív munka folyt volna. • Kifogásolja az előterjesztés a rendelet nyolcadik szakaszának azt az intézkedését, amely szerint a felszámoló tömeggel szemben támasztható igények érvényesítése rendes bírói útra nem tartozik. A Szövetség véleménye szerint azok a szerződések, amelyeket szállításokdolgában, munkássegélyek kifizetése dolgában a munkástanácsok által vezetett egyes vállalatok és a proletárdiktatúra hatóságai között létrejöttek, magánjogi természetűek és rendelet útján ezek rendes bíróságok alól el nem vonhatók. Törvényes joga minden magyar állampolgárnak, vagyonjogi sérelme esetén bírósághoz fordulnia és közjogunkba ütközik az olyan rendelet, amely ezt az úgyszólván polgári alapjogot illuzóriussá kívánja tenni. A Szövetség újból sürgette, hogy a proletár, diktatúra alatt történt szállítások és az egyes szocializált vállalatok által történt munkabérsegély kifizetések és a bankoknál keletkezett adósságok dolgát a kormány külön rendelettel rendezze. Az enterte nem ismeri el a kormányt Utazás a meghiusult koncentráció körül (Saját tudósítónktól.) Azok a tárgyalások, amelyek az Országos Nemzeti Párt és Friedrich István között megindultak, mint most kiderült, mindössze abból állottak, hogy az Országos Nemzeti Párt elnöksége pontokba foglalva átnyújtotta a párt feltételeit, mire Friedrich kijelentette, hogy három napon belül elkészül a kormány programmja, amelyből megállapíthatják az esetleges ellentéteket és akkor hozzáfoghatnak az érdemleges tárgyalásokhoz. Ez a három nap jóval elmúlt már és az Országos Nemzeti Párt sem kormányprogrammal nem kapott még, sem értesítést arról, hajlandó-e Friedrich komolyan tárgyalni a megegyezésről. Éppen ezért politikai körökben meghiúsultnak tekintik ezt a kísérletezést és azt a kérdést feszegetik, ki volt a tulajdonképpeni kezdeményezője a tárgyalásoknak. Módunkban van megállapítani, hogy a háttérben — József főherceg állott. A főherceg először gróf Ziclai János útján interveniált, majd mikor ez a kísérlet teljes kudarcot vallott, önmaga lépett aktivitásba. Minden várható cáfolattal szemben állítjuk és fenntartjuk azt az értesülésünket, hogy József főherceg báró Kronfeld Móric Lendvay utca 27. számú villájában találkozott az Országos Nemzeti Párt elnökségének tagjaival: Heinrich Ferenccel, Lovászy Mártonnal, Lonontsits Elemérrel és Platthy Györgygyel. József főherceg felszólítására foglalták pontokba feltételeiket Heinrichék és Ugyancsak József főherceg volt az, aki a feltételeket Friedrich Istvánhoz eljuttatta. A demokraták a Heinrichék ellen A Nemzeti Demokrata Polgári Párt körében elkeseredéssel tárgyalják az Országos Nemzeti Pártnak Friedrichékkel történt békekísérletét. Megállapítják, hogy amikor — hetekkel ezelőtt — Vázsonyi Vilmos Heinrich Ferenc társaságában felkereste Friedrich Istvánt, Vázsonyi felszólította Friedrichet, hogy hívja össze értekezletre az összes pártok vezetőit és nyújtson alkalmat arra, hogy szemtől-szembe mondják el véleményüket és kíséreljék meg az ellentétek kiegyenlítését. Friedrich ezt meg is ígérte, de szavát nem tartotta meg. Azonban — mondják a demokraták — még a Friedrichénél is súlyosabb beszámítás alá esik Heinrichék eljárása, mert állandóan arról volt szó, hogy a polgári liberális pártok együttesenfognak tárgyalni Friedrichékkel, ehelyett pedig az Országos Nemzeti Párt a munkapárt legrosszabb napjaira emlékeztető módon, külön utakon, bizalmaskodásokkal, suskusokkal igyekezett megegyezni a kormányt támogató pártokkal. A Nemzeti Demokrata Polgári Párt szerint ezzel az Országos Nemzeti Párt dokumentálta azt, hogy nem más, mint kapitalista szervezet, amely nem is mer erélyesen fellépni Friedrichékkel szemben és minden áron hajlandó velük kibékülni. Fúziós kilépéssel A keresztényszocialista párt és a Keresztény Nemzeti Párt napok óta hirdetett fúziója szerdán délelőtt formálisan is megtörtént. Az egyesült párt neve: Kersztény Nemzeti Párt lett, a keresztényszocialista párt tehát meghozta azt az áldozatot, hogy kidobta hajójából a szocialista jelleget. Emiatt Giesswein Sándor, a keresztényszocialista párt alapítója és egyik vezére elhatározta, hogy nem catlakozik az új párthoz. Példáját minden valószínűség szerint többen fogják követni, viszont számítanak arra, hogy a fuzionált pártokhoz rövid időn belül csatlakozik több munkapárti volt képviselő és a Nemzeti Függetlenségi Pártnak csaknem valamennyi tagja. Ezeket az új párt csakis egyénenként akarja felvenni tagjainak a sorába. Érdekes, hogy a fuzionált párt klubhelyiségül a gróf Károlyi Mihály Egyetem utcai palotáját választotta és rekviráltatta. A szocialisták és a választások A „Der Neue Tag" című bécsi lap szerdai számában a következőket írja: Értesülésünk szerint Garami tényleg tett olyan nyilatkozatot, amely szerint a szocialisták tartózkodni fognak a választásokon való részvételtől, ezt a kijelentést azonban csakis arra az esetre tette és értette, ha a választásokat Friedrichék fogják vezni Ebben az esetben ugyanis nem várnak semmiféle eredményt az „alkotmányos" küzdelemtől. Német-Ausztriából — Osztrák köztársaság Az osztrák nemzetgyűlés döntött az államiforma dolgában — Renner kancellár a nemzeti erők egyesítéséről Bécs, október 22. A nemzetgyűlés az államformára vonatkozó törvényjavaslatot tárgyalta. A törvény értelmében Német-Ausztria a st.-germaini államszerződésnek megfelelően az „Osztrák köztársaság" nevet fogja viselni. A törvény a német nyelvet nyilvánítja államnyelvnek, anélkül azonban, hogy evvel a nyelvi kisebbségek számára biztosított jogokat sértené. Érvénytelennek nyilvánítja végül a törvény a novemberi alkotmánynak és a márciusi törvénynek azon rendelkezéseit, amelyek szerint Német-Ausztria része a „német" birodalomnak. Walter nagynémet az ország nevének megváltoztatása ellen szólott; a nagynémeteket fájdalmas érzéssel tölti el, — mondotta, — hogy a német birodalommal való közösség felbontását a törvény kifejezetten megállapítja. Austerlitz szociáldemokrata kijelentette, hogy a törvénytervezet a békeszerződés legfájdalmasabb eredménye. Tudjuk, — mondotta a szónok, — hogy anyanemzetünktől elválasztva, pusztulásra vagyunk ítélve. A törvénytervezetet ezután második és harmadik olvasásban elfogadták; ugyancsak elfogadta a nemzetgyűlés azt a törvényjavaslatot, hogy legkésőbb 1919 december 31-éig rendkívüli népszámlálást tartsanak. Csütörtökön délelőtt lesz a legközelebbi ülés a következő napirenddel: A pénzügyi államtitkár jelentése a gazdasági és pénzügyi helyzetről. Bécs, október 22. Dr. Renner kancellár hosszabb beszédet mondott egy választói gyűlésen és a többi közt a következőket jelentette ki: — Mi nem rendezkedhetünk be erőszakos kormányzásra. A munkások megértettek bennünket. Tudták, ha ilyen uralomra rendezked-