Pesti Napló, 1919. november (70. évfolyam, 143–168. szám)

1919-11-01 / 143. szám

g Szombat PESTI NAPLÓ 11­­ november­e — Elfogatóparancs Linder volt hadügy­miniszter ellen. Az államügyészség in­dítvá­nyára a vizsgálóbíró elfogatóparancsot bocsá­tott ki Linder Béla volt hadügyminiszter ellen. Nem felel meg a valóságnak egyes lapoknak azon híre, hogy a volt hadügyminiszter a gróf Tisza István meggyilkolása ügyébe volna bele­keverve, mert az elfogatóparancsot a kom­m­u­nisztikus­­agitációjdt és bolsevista működése miatt adták ki ellene. — Eltűnt a „Megtelt!" A villamos kocsi meg­érkezik a megállóhelyhez. Jó néhányan várunk, de majd mindenki fel is fér rá. Én, mint szerény és jólnevelt, utoljára maradok, de baj van, mert a perronon már heten állnak. Amikor a lépcsőre lépek, hogy felszálljak, szelíden figyelmeztet a kalauz: — Nem lehet kérem, már heten vannak a perronon! Szólt és leeresztette a „Meglelt" táblát. Persze ez nem tegnap történt, hanem­ van annak nyár vagy négy esztendeje, ó, akkor még a „Meglelt" tábla örömet is telen­tett, nem az utasok, vak ugyan, hanem a két villamostársaság részvé­nyeseinek, akik boldogan dörzsölték a kezüket, a­mikor a villamos mellett autón elrobogva meg­látták a telt kocsikat. Minden megtelt kocsi az osztalékot növelte, kedvenc olvasmányuk volt te­hát a kicsiny tábla egyszavas szövege. Azóta a sárga meg a barna összeolvadt, rész­vényesek nincsenek, de nincs is villamossal kap­csolatban senkinek öröme ebben a szomorú város­ban. És a „Megtelt" táblácskát négy év óta nem láttuk lógni a kocsik ajtaján. Felkerestem ma a villamos vasutaknál egy „vezető állású" embert, a kocsivezetőt, aki menet­közben nyilatkozott arról, hogy ma miért ne­m­ fityeg a kocsin a kis tábla. — Tetszik látni, nagyságos uram, a kocsinak minden része, ablakja, ajtaja, ülése, deszkája, csengője tönkrement, csak az a kis tábla maradt meg épségben. Nem kell az már nekünk többé. Hiszen amikor a végállomásról elindulunk, már úgy tele van a kocsi, hogy a vak is látja, hogy meg vagyunk telve... Az interjú véget ért, megköszöntem a vezető férfiú felvilágosítását. Mondhatnak nekem min­denféle szimptómákat, amikből a rendre lehet kö­vetkeztetni, igazi rend majd csak akkor lesz Pes­ten, ha majd megint a „Megtelt"-tábla fog bennün­ket leparancsolni a villamosról. — Csőd előtt a Mentőegyesület. Valósággal megdöbbenthet minden humánus érzési­­erebert az a hír, h­ogy a főváros egyik leghumánusabb in­tézménye, a Mentőegyesület csőd előtt áll ,, fé­l lehet attól, hogy meg kell szüntetnie emberbaráti,­­ hasznos működését. Az egyesület ugyanis teljesen tönkrement. Vagyona egészen elfogyott és ma már­az a helyzet, hogy orvosait csak abból a pénzből tudja fizetni, amely a megfizetett betegszállítá­sokért befolyik. Már e hónap elsejétől kezdőre a Mentőegyesület igazgatósága kénytelen kétheten­ként fizetni alkalmazottait, de hogy a következ­ő hónap 15-én fognak-e fizethetni, az még nem biztos. A Mentőegyesület sehonnan semmiféle szubvenciót, nem élves, anél többször volt tárgyalás az állammal és a fővárossal abfenti az irányban, hogy államosítsák-e a mentők intézményét, vagy a főváros vegye házi kezeléséig. Előreláthatólag ezek a tárgyalások most sem fognak eredmény­re vezethetni és maguknak a mentüknek az, a meg­győződésük, hogy rajtuk kizárólag csak társadal­mi akció segíthet, bár úgy a kormány, mint a fővár­s unos-untalan rendelkeznek betegszállítások felert, de amikor anyagi támogatásról van szó, akkor mindenki elzárkózik a mentőktől. „Mindenkit érhet baleset", tehát a közönségnek legelső érdeke, hogy a mentőket segítse, mert a mindnyájukb­a nézve szükséges első­segélyt csak a közönség tám­o­gatásával tudják tovább nyújtani. — Angol tiszt temetése Budapesten. A buda­pesti angol misszió egyik tisztje­, Wattney Basil Georges hadnagy, tü­dőgyuladás következtében meghalt s tegnap délután temették el fényes ka­tonai pompával a Rókus-kórház Stáhly­ utca halottasházából. A gyászszertartáson megjelent Troubridge admirális vezetésével a budapesti ii­gói és amerikai különítmény egész tisztikara. A halottasházból a Kerepesi-úti tmetőbe vonult a gyászmen­et. A halottaskocsi előtt a koszorúskocsi haladt, melyen a különböző államok képviselőinek koszorúi voltak. A halott­­­s-koc.­ után „ egyed­üi*, ment az admirális, mögötte pedig zárt sorokból az enterite-missziók tisztjei, majd a kivezényelt er.tente-csapatok haladtak. A temetőben katonai gyászparádé volt, a koporsó előtt, pedig egy angli­kán lelkész mondott imát. A koporsóra, midőn a sirba leeresztették, egy angol zászlót borítottak­. — A reformáció emlékünnepe. A budapesti református Teológiai Akadémia n­a este megünne­pelte a reformáció emlékezetet. Dezső mon­doya az emlékbeszédet, majd Hamar István mon­dott alkalmi beszédet, Bakó László, Kürthy József szavalatai után pedig Szabadi Frici énekelt, Né­methy Ferenc pedig hegedült. A teológiai énekkar egyházi dalokat adott elő. — Az Akadémia ülése. A Magyar Tudomá­nyos Akadémia első osztálya november 3-án, hétfőn délután 4 órakor a Magyar Nemzeti Múzeum igaz­gatósági termében ülést tart, melynek tárgya: Né­­methy Géza: Magyarázó jegyzetek Ovidius Reme­diájához, Förster Aurél vendég: Thales és Apollo­doros. Ezután zárt ülés lesz. — A lakásrendelet kiegészítése. A kormány­nak a lakásügyekre vonatkozóan holnap megjelenő rendelete fontos új rendelkezéseket tartalmaz főleg a bérfizetés idejére vonatkozóan. A bérlőknek azt a kedvezményt biztosítja, hogy a lakbért havi egyenlő részletekben is fizethetik és pedig mindig az illető hónap 5-ik napjáig bezáróan. Nem illeti meg azon­ban ez a kedvezmény azokat a bérlőket és albérlő­ket, akik szolgálati és alkalmazási viszonyukból ki­folyóan lakpénzben részesülnek, vagy évi 2500 ko­ronát meghaladó tiszta bért fizetnek. Az ilyen bér­­lők­ a lakbért más megállapodás hiányában negyed­évenként kötelesek fizetni, a bérév negyed 5-ik nap­ján délután 6 óráig. — Haase merénylője. Berlinből jelentik: Voss bőrgyári munkás, Haase merénylője ellen, aki vizsgálati fogságban van, gyilkosság kísérlete miatt emeltek vádat. Első pillantásra látszik rajta, hogy szellemileg fejletlen ember. A bíróság meg­vizsgáltatja elmeállapotát. — A rokkantak utcai d­ohányárusítása. A Rokkantszövetség, amikor a Friedrich-kormány hivatalba lépett, arra kérte a pénzügyminiszté­riumot, hogy a kommunizmus alatt betiltott utcai dohányárusítást ismét engedje meg. A kormány akkoriban két hónapra szóló engedélyt adott a Rokkantszövetségnek azzal a kikötéssel, hogy a dohányjövedék által forgalomba hozott dohányne­műek kivételével n­r­m gördít akadályokat az utca­i árusítás újrafelvétele elé. A pénzügyminisztérium­nak ez az engedélye november 1-én lejár és most, a Rokkant bajtársak szövetsége akciót kezdett,­­hogy a kormány az erre vonatkozó engedélyt leg­alább a téli hónapokra ismét meghosszabbítsa. Amint értesülünk, a pénzügyminisztériumban p­ár tárgyalás alá vettik a rokkantak kérelmét. A tárgyalások befejezéséig természetesen szüne­tel az utcai árusítás. — Magyar hadifoglyok hazaszállítása Orosz­országból. Megittuk már, hogy az Egyesült­ Álla­mok kormánya hajlandónak mutatkozik arra, hogy hazaszállíttassa az oroszországi magyar hadih­g­­lyókat, de garanciákat kért a magyar kormánytól a hazaszállítás lebonyolításához szükséges anyagi eszközökre vonatkozóan. A kormány már nyilatko­zott ezekről a garanciákról , m­ost a­­budapesti amerikai misszió útján várja az amerikaiak döntő válaszát. A magyar hadügyminisztérium k­üldöttjei egyébként a Fekete-tenger keleti partjaira utazik november közepén, hogy az odagyűjtött magyar hadifoglyokat hazahozza. Módjában lesz ekkor, hogy­ levélpostát vigyen magával a Turkesztánban lé­vő hadifoglyok számára. Akik vele levelet akar­nak küldeni hozzátartozóiknak, mielőbb küldjék el levelezőlapra írt soraikat a hadügyminisztertu...­ 55a osztályába (Nemzeti p­alota). — A gyanús ékszerek. Maly József foglalko­zásnélkü­li egyén feljelentést tett a rendőrségen, hogy tizenhat darab ékszert átadott Seiler Árpád huszonötéves kereskedősegédnek megbecsültet­és végett. Heiler az ékszereket átvette, vissza is adta, d a két értékes MB időközben eltűnt. Maly feljelen­tésére a rendőrsifr Heilert kinyomozta és elfogta Megállapította róla, hogy a két követ ő törte ki és nyolcezer koronáért adta el err.y Nagymező­ utcai ékszerésznek. A rendőrségi nyomozás most nyíl­ arra a körülmén­yre is kiterjedt, hogy Maly h­ogyan jutott az ékszerekhez. Maly azt vallotta, hogy azo­kat Mészáros István nevű egyéntől kapta. A rend­őrség Més­zárost is elfogta s letartóztatta. Amikor­a főkapitányságra behozták, megállapították róla, hogy ő is rovott­ múltú. Mint mindig, ez alkalom­mal is őrültséget színlelt. Maly kihallgatása során (cimondotta, l'úgy az ékszereket, tovább adta Eichenb­aum Vilmosná utazó kereskedő) nejének tizenegyezer koronáért, de Bielenbaumn­é tagadja, hogy Muhi­ól ékszereket vett volna. A rendőrség tovább folytat­ja a nyomozást és főként azt igyek­szik megállapítani, hogy a­z ékszerek, amelyek­ minden valószínűség.­ szerint betörésből erednek, eredetileg kinek a tulajdonában voltak. A gyáriparosok­ra a vámsorompó. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége abból az alka­lomból, hogy a kormány vámsorompó felállítását rendelte el, felterjesztéssel fordult a kereskedelem­ügyi miniszterhez és a pénzügyminiszterhez, kérve, hogy azok a vállalatok, amelyek még ez intézkedés kiadása előtt rendeltek árut vagy nyersanyagot a monarkiából a­lakult nemzeti államokból, ezt vám nélkül hozhassák be, mert a vállalatok nem számol­hattak az áru vagy nyersanyag megrendelésénél­­ , azzal a többlettel, amit a vámmal való megterhe­lés jelent. Vannak esetek, amikor a vám külföldről előnyösebben lett volna módjában beszereznie a vállalatnak a kész árut vagy nyersanyagot, s ezt azért nem tette, mert a fennálló vám aránytalanul megdrágította volna az árut, szemben azzal, amit Ausztriából lehetett behozni. Számos hasonló eset vann, amelyeknél — eltekintve attól, hogy vámso­rompó felállítása a mostani viszonyok között amúgyis problematikus értékű intézkedés — a vám elengedése gazdasági érdekeink szempontjából fel­tétlenül megokolt és méltányos. — A cukoradagok leszállítása. A tanács a közélelmezési miniszternek október 30-án kelt ren­­delete folytán közhírré teszi, hogy az egyesített élelmezési jegy november havi három cukorszel­vényére az eddigi 75 dekagramm helyett csak 60 dekagramm vásárolható és szolgáltatható ki. A ta­nács egyúttal elrendeli, hogy további intézkedésig a 10 napos cukorszelvények csak a rajtuk feltünte­tett időben válthatók be és pedig a november­i.:­viak egyenkint 20 dekagrammal. A szelvényeset előre beváltani tilos. — Betörök, akik mulatnak. Különféle mulató­­helyekről szedték össze tegnap a detektívek Tóth János huszonhároméves bányászt, Martinka Fe­renc huszonhároméves szobafestőt és Blazsanik János huszonegyéves méhészt. Tizekről megállapí­tották, hogy a Népszínház­ utca 25. számú házban levő Ivanovszky-féle büffébe betörtek, am­in 16.000 korona készpénzt és nagymennyiségű élelmi­szert elloptak. Ugyancsak ők jártak az ócsai ura­dalomban, ahonnan e hónap 25-én két tehenet loptak ki a tehenészetből és két lószerszámot íó istállóból. A két tehenet eladták Rodl Ferenc és Kovács István Rákóczi-csarnoki mészárosoknak, akik az állatokat egy Besnyői-úti vendéglő udva­rán éjfélkor levágták és a húst bevitték a csarno­kokba eladni. A büfféből lopott élelmiszereket Sütő Kálmán József­ utcai vendéglős vette meg, a lószerszámokat pedig a Teleki-téren adták el. A pénzen azután megosztozkodtak és elmentek mulatni, úgy hogy amikor a detektívek kézre-­ kerítették őket, valamennyinél együtt csak 150®. koronát találtak, holott a teljes kár 51.000 korona. A rendőrség a tolvajokat letartóztatta és a -pénz­kü­lönbözetet az orgazdáknál biztosította. — Gyászrovat. Bernátfalvi és földvári Föld­váry Károly magyar államvasuti főfelü­gyelő ok­tóber 30-án Budapesten elhunyt. Temetése no­­vember 2-án délelőtt tizenegy órakor lesz a Kere­v pes­uti temető halottasházából. Az engesztelt szen­tmiseáldozat november 4-én féltíz­ órakor les a józsefvárosi plébániatemplomban. Stein Mátyás, a Török A. és Társa Bankház Részvénytársaság elnöke hatvanhét éves korában meghalt Budapesten.­Huszonnégy évvel ezelőtt jött Hamburgból Budapestre, hogy tapasztalatait a ma­gyar osztálysorsjegy-üzletnél értékesitse. A magyar társaságban közbecsülést vivott ki magának. Kiter­jedt, előkelő család gyisztorja. / . SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET (*) Strauss-bem­itató akadályokkal. Drezdából írják: A m­últ hétfőn kellett volna lenni Drezdá­ban Strai­ss Richárd és Hoffmannsthal. Hugó ujj operája: ,,Az árnynélküli asszony" bemutatójának­s ebből az alkalomból sok külföldi laptudósító és muzsikus utazott Drezdába, mert Strauss kijelen­tette, hogy darabjának bécsi, drezdai és müncheni bemutatóját egyaránt „Urauffü­­hrung"'-nak te­­kinti. A külföldi lap­tudósítók egy­ része tehát in­kább a drezdai premiert akarta megnézni, mint a bécsit, mert Drezdában mutatták be eddig Strauss Richárd legtöbb operáját. A bemutatót azonban el kellett halasztani, sőt még a főpróbát sem löhe­­tett megtartani, mert a berlini díszletfestő ne­m­ készült el a díszletekkel. Mégis — mivel már így e­gyütt villák a külföldi érdeklődik — elkezdt­ ik a főpróbát, amelyet azonb­an a második felvonás után félbeszakítottak, mert a harmadik felvonás­hoz még hiányos díszletek sem voltak. A főpróbát Reiner Frigyes, a drezdai Operaház első kar­ma­tere dirigálta, aki tudvalevőleg a budapesti Nép­operából került a­ drezdai karmesteri strikt«. „Az árnynélküli asszony" bemutatója így már más ••?• szor maradt el s a berlini és drezdai lapok éles kritikával illetik az Opera igazgatóját, aki ugy látszik nem nagyon megfelelő vezetője Német­ország et­yik leghíresebb operaházának. ("•) Egyházi zene. A budape­st-terézvárosi rk. plébánia templom énekkara Mindszentek napján délelőtt háronmegyedtiz órakor Kell­er Béla egy­házi karnagy vezetését­ei fis­zber­­-durjai sétát adia.

Next