Pesti Napló, 1919. november (70. évfolyam, 143–168. szám)

1919-11-08 / 149. szám

­ Szomb­at PESTI NAPLÓ 1919. november 8.­3­ ­volt, aki mint népfölkelő szakaszvezető vonult Leó­n katonasághoz, amikor a Népjóléti Központ üzleti vállalkozásokba fogott. Hafner ellen ez év elején k­ülö­nböző szabálytalanságok miatt büntető följe­lentést tettek, a följelentéseket azonban mindjárt visszavonták. Dr. Weiskirchner volt polgármester hosszabb nyilatkozatban igazolja magát. Ezt mondja a többi közt: — Felháborodással látom, hogy a hatalmon­­lévő párt egyoldalú vizsgálat alapján a nyilvános­ság elé ráncigált néhány üzleti vállalkozást, amelyre a katasztrofális viszonyok miatt ráfizet­tünk, ellenben soh­a szóvá sem teszik a községi va­gyon kezelésében négy és fél háborús esztendőn át folytatott gazdálkodásunkat, amikor milliárdokról ívott szó és nagy nyereséget szereztünk a városnak. :"Az uralmon lévő párt az utóbbi időben milliós nye­­­reséget szerzett azoknak a törzskészleteknek az el­adásából, amelyeket én szereztem meg polgármes­­terségem idején. Biztosíthatom felőle az urakat, hogy a mag­am részéről nyugodt lelkiismerettel né­zek a bejelentett vizsgálat elé és fentartom magam annak azt a jogot, hogy a vizsgálat folyamán újabb­­bejelentéseket is tegyek. . Vád alatt a Károlyi-kormány tagjai Az ügyészségen napok óta gyűjtik az anyagot a Károlyi-kormány tagjai ellen, mert most már pozitív formában felmerült a tény, hogy a Káro­lyi-kormány összes tagjait is vád alá vonják. Már az idézéseket is kiküldték és rövidesen felelni fognak azok a miniszterek, akik Károlyival egye­temben romlásba döntötték az országot. A kom­munista perek nyomozása foly­a­mán ugyanis szá­mos oly adat került a bíróság kezébe amely két­ségtelenné teszi, hogy gróf Károlyi Mihály és vele együtt minisztertársainak is tudnia kellett arról a romboló munkáról, amelyet a bolsevikiek már a m­últ év novemberében folytattak és amely csak­­előfutárja volt az ország teljes szétzüllésének.­­Amikor ugyanis az első bolseviki agitáció napjai után a párt pénze elfogyott — hiszen egyedül a­­ Vörös Újság­ ingyen példányai és az osztogatott röpiratok hatszázötvenezer koronát erm­észtettek­­fel. — Kun Béla felutazott Bécsbe s ott átadta Lenin levelét a bécsi úgynevezett Vöröskereszt misszió elnökének, dr. Beermainnak, aki nyomban egym­il­l­ónégyszázezer koronát utalt ki a magyarországi új agitáció céljaira. Kun visszatért Pestre és a pénzt a Rovatsz­ífszállóban­ egy Penminov nevű orosz embertől vette áít. Ez a Penminov ugyancsak egy állítólagos vö­­röskeresztes misszió élén ál­lott, a misszió tagjait­­azonban a rendőrség napok előtt letartóztatta. [Erről tudomást szerzett gróf Károlyi Mihály, és b b­ár a rendőrség kétségtelen bizonyítékokat ter­jesztett eléje, hogy az orosz küldöttek nem a Vö­­röskereszt ügyeivel foglalkoznak, hanem bolse­vista agitációt űznek, intézkedett, hogy nyomban bocsássák őket szabadon. Ebben az időben Kunit­­és társait erősen figyelték a rendőrség emberei és amikor Beerm­anmhoz utazott, nyomban tudatták­­Károlyival és jelezték azt is, hogy visszatérésekor fogják tartóztatni Károlyi valósággal felhábo­rodva tiltakozott és azt felelte: hagyni kell ezeket az embereket. Nánássy László akkori detektív­főnök akkor írásos bizonyítékot terjesztett Káro­lyi elé, amely­ szerint Kun, Beerm­ann és Perminov­ abban állapodtak meg, hogy egyidőben gyűléseiket tartanak Bécsben, Prágá­ban és Budapesten és ha kell minden pénz áldozata árán zavargásokat idéznek elő. Erre a bizonyítékra Károlyi csak mo­solygott, m­ajd újból nyomatékosan megtiltotta, hogy a kommunista agitátorokat bárki is bántsa. Emlékezetes még a salgótarjáni véres zendü­lés is, ezt mint tudjuk, ugyancsak Kun Béla ren­dezte. A rendőrség annak idején nrojaiban a leg­­erélyesebb­ vizsgálatot rendelte el és táviratokkal, valamint pénzről szóló nyugtákkal igazolta, hogy a puccsot Kun Béla és társai rendezték. Ugyan -a­bba­n az időben Pozsonyban is volt zavargás, ezt Kohn Gá­bor nevű mészáros-segéd rendezte, Nagy­­váradon pedig Vantus Károly lázította a népet.­­Ezekről a dolgokról is beterjesztenék az iratokat J Károlyi Mihálynak, de Károlyi újból megtiltotta a redőrségnek, hogy beleavatkozzék a dolgokba. Conrad „mérsékelt"* béke­feltételei „A délszláv kérdést Magyarország önső ellen­állása dacára is meg kell oldani" Bécs, november­ 7. Az Arbeiter Zeitung a berlini vizsgáló­bizottság tárgyalásával kapcsolatosan okiratokat, közöl, ame­lyekből megismerhetjük Ausztria-Magyarország ak­kori magatartását a háborúval szemben. Az első­ békeajánlatot Bécsben kezdeményezték. Mint Burián bárónak Conrad vezérkari főnökhöz 1916 novem­ber 15-én intézett leveléből látható. Buriánnak Beth­manty Hollweggel folytatott tanácskozásáról kép­­­szített jelentéséhez négy függeléket mellékeltek. Az első függelék megindokolja a kezdeménye­zést, hogy semleges államok útján szólítsák fel az ellenfeleket mérsékelt békefeltételeik közlésére. A 2. és 3. függelék a Bécs és Berlin között folytatott­­ diplomáciai tárgyalásokat írja le. Bethmann-Holl­weg elvileg hozzájárult Burián indítványához, de egyúttal javaslatokat tett jelentékeny módosítások­ról, amelyek közül a legfontosabb az volt, hogy a békeajánlatot konkrét békefeltételek közlése nélkül kell megtenni. Burián a maga részéről lehetetlen­nek tartotta, hogy az ilyen békeajánlathoz csatla­kozzék. A német kormány azonban ragaszkodott álláspontjához. A négy arab függelék vázolja a javasolt bék­e­feltételeket. Az okiratokon több helyütt láthatók Conrad vezérkari főnök megjegyzései, amelyekben az a fölfogás nyilvánul meg, hogy a békeajánlat eredménytelen marad, sőt káros lehet, ha nem vég­ződik még kíméletlenebb harccal való fenyegetés­é­tel, a tengeralattjárók kíméletlen háborújával. A békefeltételek vázlatához fűzött megjegy­zéseiben a többi közt azt követeli Konnád, hogy Szerbiát semmi körülmények között se adják vissza többé. Kelet-Szerbiát csatolják Bulgáriá­hoz, a többi részét pedig kebelezték be a mon­arkiába. Albánia és Montenegró szintén legyen a monarkiáé. A vázlat követeli a négy szövetsé­ges hatalom területének teljes integritását. Con­rad ehhez hozzájárult, valamint a francia terü­let integritására vo­natkozó ponthoz is. Belgiu­mot vissza kell állítani, mint szuverén dicamót A Kongó-államnak a német gyarmatokba való bekebelezése ellen tiltakozott Conrad, valam­nt az ellen is, hogy valamennyi német gyarmaat visszah­­adását követeljék, de rámutatott arra, hogy ezek a követelések nem lehetnek akadályai a béke meg­kötésének. Helyi jelentőségű sztratégiai h­atár ki­igazításokat követeltek Ausztria-Magyarország és a 72 új lengyel királyság határán. Az utóbbi követe­­lést csak abban az esetben volt hajlandó Conrad a magáévá tenni, ha a lengyelek a függetlenség aján­­­­dékát nem kapják ellenszolgáltatás nélkül, hanem viszonzásul csatlakoznak a központi hatalmakhoz. A központi hatalmak sztratégiai határkiigazításo­kat követeltek Németországban­­és Ausztria-Magyar­országon Oroszországgal, Kurfölddel és Litvániá-­­ val, valamint Romániával szemben is, az utóbbival főképpen a Vaskapunál. Ehhez a ponthoz Conrad a következő megjegy­zést fűzte: — Igen, a Kimpolungtól délkeletre levő terü­leten is, ahol Domanatrával összeköttetésünket a határ közelsége veszélyezteti, továbbá valamennyi határszoroson, amennyiben kedvező fekvésű erődí­téseket építhetünk, különösen Brassótól délre, to­vábbá Bulgária határainak kibővítését Szerbiának bolgár megszállás alatt levő egész keleti részével, Macedóniával és Dobrudzsával. Balián feltételei számot vetettek a szerb király­ság visszaállításával és a fent említett szerbiai, ma­cedóniai és bulgáriai területek átengedésével, to­vábbá Ausztria-Magyarország északi és északkeleti része egyk területsávjának átengedésével , az al­bán-akta területnek Albániához csatolásával. Conrad erről a következőket írja: — A szerb királyságot semmi szín alatt sem szabad visszaállítani. Hisz ez annyit jelentene, hogy ugyanazokat a viszonyokat állítanék hely­re, amelyek a gyilkos háborúra­­vezettek. Egye­nesen bűn lenne ez a monarkiával szemben. A délszláv kérdést most meg kell oldani Magyar­ország minden önző ellenállása dacára. Azután három pontot sorol fel: — Kelet-Szerbiát szerződésszerűleg i­t kell en­gedni Bulgáriának, ami megmarad Szirbiából, azt a monarkiába kell bekebelezni; puszta területsávo­kat meghagyni kicsinyes, felemás dolog volna, sőt egyenesen lehetetlenség; Albániát szintén a mon­arkiába kell bekebelezni. Idetartozik a döntés Mon­tenegro sorsáról is, amiről egészen megfeledkeztek. Természetesen ez is a monarkiának jutna. Megkö­veteli ezt már a cattarói hadikikötőnek teljes biz­tossága is. Ahhoz a vázlatban foglalt követeléshez, hogy Albánia Ausztria-Magyarország protektorátusa alatt önálló maradjon, Conrad ezt a megjegyzést fűzi: — Mi a protektorátus? Mi Albánia önállósága? Külső politikai véderő, erődítések, vasút és útépí­tések, hajózás. Ezeknek a jogoknak pedig a mon­arkia kezében kell lenniök, tehát a legjobb az annexió. De vájjon elérhető-e? . Sőt Károlyi Mihály­ volt az, aki megszöktette dr. Cagan ügyvédet, aki a balkáni kommunista cso­port vezetője volt. Amikor ugyanis a rendőrség emberei dr. Cagant a főkapitányságról a gyűjtő­fogházba kísérték, a keleti pályaudvar előtt hirte­len katonák támadtak rájuk, Cagant utóba ül­tették és elszöktek vele. Bizonyítékok vannak arra, hogy ezt a támadó katonacsoportot Károlyi Mi­hály pénzelte és béreltette fel. Eme és más bizonyítékok alapján fogja köve­telni az ügyészség, hogy Károlyi Mihályt és kor­mányának összes tagjait vád alá helyezzék. Az oroszországi intervenció kérdése az angol alsóházban Nemzetközi önkéntes hadsereg a bolsevisták ellen Amsterdam, november 7. A Reuter-iroda jelentése szerint az alsóházban hosszabb vita volt az oroszországi helyzetről. Ward ezredes, aki nemrég érkezett vissza Szibériából, az Oroszországban való intervenció terve mellett fog­lalt állást és Kolcsak elismerését követelte. Malone ezredes, aki Szovjetoroszországból ér­kezett nemrég vissza, a blokád megszüntetését kö­vetelte és azt ajánlotta, hogy hívják meg békekon­ferenciára az Oroszországban egymással küzdő pártokat. Graham, a munkáspárt tagja, kijelentette, hogy pártja nem gondol arra, hogy Angliában szov­jetura­lmat létesítsen, mert hiszen a törvényes fegy­verekkel folytatott hiedelem egyre nagyobb si­kert ér el. Churchill kifejtette, hogy nem merült fel ko­moly ellenvetés a kormány politikája ellen. Ang­liának oly mértékben lesz befolyása Oroszország jövőbeli sorsára, aragy mértékben erkölcsi és anyagi támogatásban fogja részesíteni Oroszországot Sze­rinte a bolsevikoknak nincsen joguk arra, hogy Oroszországot képviseljék. Fő gondunknak, úgy­mond, az kell, hogy legyen­, hogy az ismét felemel­kedő Oroszország második szövetségesünkké váljék. Végül 251 szavazattal 52 ellenében elvetették azt a javaslatot, hogy a hadvezetőségnek a­z oroszor­szági hadügyi kiadások szempontjából fénvbozott költségvetés­t póthitelt ne szavazzák meg. Belgrád, november 7 (Délszláv sajtóiroda.) "A Politika háram­ása sze­rint a minisztertanács tegnapi ülésén hozzájárult a hadügyminiszter rendeletéhez, amely megengedi mindama tiszteknek és legénységi állományú egyé­neknek, akik arra hajlandóságot­­ nyilvánítanak, hogy belépjenek a bolsevikok­­ellen küzdő nemzet­közi önkéntes hadseregbe. A felvétel " feltételeit később fogják, közölni. "­­ Amsterdami, november. 7. A Telegraaf értesülése szerint Denikin tiz nap alatt ötvenezer foglyot ejtett s hetvenkét ágyút és kétszáznyolcvan géppuskát zsákmányolt. KÜLFÖLDI HÍREK Jugoszlávia követelései a békekonferencia előtt Páris, november 7. (Szikratávirat.) A békekonferencia jugoszláv de­legációja jegyzéket intézett a konferenciához, amelyben megokolja eddigi magatartását. Szüksé­ges, hogy újabb beható vizsgálat tárgyává tétessék úgy a kisebbségek védelm­ére vonatkozó 51. szakasz rendelkezése, mint különösen azok a rendelkezé­sek, amelyek szerint a volt monarchiától Jugoszlávia által átvett egész hadiflotta az ententenak volna ki­adandó. Arra kérik a szövetségesek legfőbb taná­csát, hogy e kérdést Jugoszláviára kielégítő módon oldják meg. Az amerikai elnökválasztás London, november 7. A lapok jelentik: Az amerikai republikánus párt véleménye nem egységes az elnökjelölt szemé­lyének kérdésében. Tekintélyes csoport támogatja Paindexter szenátort. Az úgynevezett konzervatív csoport Leonard Woodért, az elhunyt Roosevelt benső barátjáért korteskedik. A haladó frakció je­löltje Johnson, Kalifornia szektora. A republikan

Next