Pesti Napló, 1919. november (70. évfolyam, 143–168. szám)
1919-11-08 / 149. szám
Szombat PESTI NAPLÓ 1919. november 8.3 volt, aki mint népfölkelő szakaszvezető vonult León katonasághoz, amikor a Népjóléti Központ üzleti vállalkozásokba fogott. Hafner ellen ez év elején különböző szabálytalanságok miatt büntető följelentést tettek, a följelentéseket azonban mindjárt visszavonták. Dr. Weiskirchner volt polgármester hosszabb nyilatkozatban igazolja magát. Ezt mondja a többi közt: — Felháborodással látom, hogy a hatalmonlévő párt egyoldalú vizsgálat alapján a nyilvánosság elé ráncigált néhány üzleti vállalkozást, amelyre a katasztrofális viszonyok miatt ráfizettünk, ellenben soha szóvá sem teszik a községi vagyon kezelésében négy és fél háborús esztendőn át folytatott gazdálkodásunkat, amikor milliárdokról ívott szó és nagy nyereséget szereztünk a városnak. :"Az uralmon lévő párt az utóbbi időben milliós nyereséget szerzett azoknak a törzskészleteknek az eladásából, amelyeket én szereztem meg polgármesterségem idején. Biztosíthatom felőle az urakat, hogy a magam részéről nyugodt lelkiismerettel nézek a bejelentett vizsgálat elé és fentartom magam annak azt a jogot, hogy a vizsgálat folyamán újabbbejelentéseket is tegyek. . Vád alatt a Károlyi-kormány tagjai Az ügyészségen napok óta gyűjtik az anyagot a Károlyi-kormány tagjai ellen, mert most már pozitív formában felmerült a tény, hogy a Károlyi-kormány összes tagjait is vád alá vonják. Már az idézéseket is kiküldték és rövidesen felelni fognak azok a miniszterek, akik Károlyival egyetemben romlásba döntötték az országot. A kommunista perek nyomozása folyamán ugyanis számos oly adat került a bíróság kezébe amely kétségtelenné teszi, hogy gróf Károlyi Mihály és vele együtt minisztertársainak is tudnia kellett arról a romboló munkáról, amelyet a bolsevikiek már a múlt év novemberében folytattak és amely csakelőfutárja volt az ország teljes szétzüllésének.Amikor ugyanis az első bolseviki agitáció napjai után a párt pénze elfogyott — hiszen egyedül a Vörös Újság ingyen példányai és az osztogatott röpiratok hatszázötvenezer koronát ermésztettekfel. — Kun Béla felutazott Bécsbe s ott átadta Lenin levelét a bécsi úgynevezett Vöröskereszt misszió elnökének, dr. Beermainnak, aki nyomban egymillónégyszázezer koronát utalt ki a magyarországi új agitáció céljaira. Kun visszatért Pestre és a pénzt a Rovatszífszállóban egy Penminov nevű orosz embertől vette áít. Ez a Penminov ugyancsak egy állítólagos vöröskeresztes misszió élén állott, a misszió tagjaitazonban a rendőrség napok előtt letartóztatta. [Erről tudomást szerzett gróf Károlyi Mihály, és b bár a rendőrség kétségtelen bizonyítékokat terjesztett eléje, hogy az orosz küldöttek nem a Vöröskereszt ügyeivel foglalkoznak, hanem bolsevista agitációt űznek, intézkedett, hogy nyomban bocsássák őket szabadon. Ebben az időben Kunités társait erősen figyelték a rendőrség emberei és amikor Beermanmhoz utazott, nyomban tudattákKárolyival és jelezték azt is, hogy visszatérésekor fogják tartóztatni Károlyi valósággal felháborodva tiltakozott és azt felelte: hagyni kell ezeket az embereket. Nánássy László akkori detektívfőnök akkor írásos bizonyítékot terjesztett Károlyi elé, amely szerint Kun, Beermann és Perminov abban állapodtak meg, hogy egyidőben gyűléseiket tartanak Bécsben, Prágában és Budapesten és ha kell minden pénz áldozata árán zavargásokat idéznek elő. Erre a bizonyítékra Károlyi csak mosolygott, majd újból nyomatékosan megtiltotta, hogy a kommunista agitátorokat bárki is bántsa. Emlékezetes még a salgótarjáni véres zendülés is, ezt mint tudjuk, ugyancsak Kun Béla rendezte. A rendőrség annak idején nrojaiban a legerélyesebb vizsgálatot rendelte el és táviratokkal, valamint pénzről szóló nyugtákkal igazolta, hogy a puccsot Kun Béla és társai rendezték. Ugyan -abban az időben Pozsonyban is volt zavargás, ezt Kohn Gábor nevű mészáros-segéd rendezte, Nagyváradon pedig Vantus Károly lázította a népet.Ezekről a dolgokról is beterjesztenék az iratokat J Károlyi Mihálynak, de Károlyi újból megtiltotta a redőrségnek, hogy beleavatkozzék a dolgokba. Conrad „mérsékelt"* békefeltételei „A délszláv kérdést Magyarország önső ellenállása dacára is meg kell oldani" Bécs, november 7. Az Arbeiter Zeitung a berlini vizsgálóbizottság tárgyalásával kapcsolatosan okiratokat, közöl, amelyekből megismerhetjük Ausztria-Magyarország akkori magatartását a háborúval szemben. Az első békeajánlatot Bécsben kezdeményezték. Mint Burián bárónak Conrad vezérkari főnökhöz 1916 november 15-én intézett leveléből látható. Buriánnak Bethmanty Hollweggel folytatott tanácskozásáról képszített jelentéséhez négy függeléket mellékeltek. Az első függelék megindokolja a kezdeményezést, hogy semleges államok útján szólítsák fel az ellenfeleket mérsékelt békefeltételeik közlésére. A 2. és 3. függelék a Bécs és Berlin között folytatott diplomáciai tárgyalásokat írja le. Bethmann-Hollweg elvileg hozzájárult Burián indítványához, de egyúttal javaslatokat tett jelentékeny módosításokról, amelyek közül a legfontosabb az volt, hogy a békeajánlatot konkrét békefeltételek közlése nélkül kell megtenni. Burián a maga részéről lehetetlennek tartotta, hogy az ilyen békeajánlathoz csatlakozzék. A német kormány azonban ragaszkodott álláspontjához. A négy arab függelék vázolja a javasolt békefeltételeket. Az okiratokon több helyütt láthatók Conrad vezérkari főnök megjegyzései, amelyekben az a fölfogás nyilvánul meg, hogy a békeajánlat eredménytelen marad, sőt káros lehet, ha nem végződik még kíméletlenebb harccal való fenyegetésétel, a tengeralattjárók kíméletlen háborújával. A békefeltételek vázlatához fűzött megjegyzéseiben a többi közt azt követeli Konnád, hogy Szerbiát semmi körülmények között se adják vissza többé. Kelet-Szerbiát csatolják Bulgáriához, a többi részét pedig kebelezték be a monarkiába. Albánia és Montenegró szintén legyen a monarkiáé. A vázlat követeli a négy szövetséges hatalom területének teljes integritását. Conrad ehhez hozzájárult, valamint a francia terület integritására vonatkozó ponthoz is. Belgiumot vissza kell állítani, mint szuverén dicamót A Kongó-államnak a német gyarmatokba való bekebelezése ellen tiltakozott Conrad, valamnt az ellen is, hogy valamennyi német gyarmaat visszahadását követeljék, de rámutatott arra, hogy ezek a követelések nem lehetnek akadályai a béke megkötésének. Helyi jelentőségű sztratégiai határ kiigazításokat követeltek Ausztria-Magyarország és a 72 új lengyel királyság határán. Az utóbbi követelést csak abban az esetben volt hajlandó Conrad a magáévá tenni, ha a lengyelek a függetlenség ajándékát nem kapják ellenszolgáltatás nélkül, hanem viszonzásul csatlakoznak a központi hatalmakhoz. A központi hatalmak sztratégiai határkiigazításokat követeltek Németországbanés Ausztria-Magyarországon Oroszországgal, Kurfölddel és Litvániá- val, valamint Romániával szemben is, az utóbbival főképpen a Vaskapunál. Ehhez a ponthoz Conrad a következő megjegyzést fűzte: — Igen, a Kimpolungtól délkeletre levő területen is, ahol Domanatrával összeköttetésünket a határ közelsége veszélyezteti, továbbá valamennyi határszoroson, amennyiben kedvező fekvésű erődítéseket építhetünk, különösen Brassótól délre, továbbá Bulgária határainak kibővítését Szerbiának bolgár megszállás alatt levő egész keleti részével, Macedóniával és Dobrudzsával. Balián feltételei számot vetettek a szerb királyság visszaállításával és a fent említett szerbiai, macedóniai és bulgáriai területek átengedésével, továbbá Ausztria-Magyarország északi és északkeleti része egyk területsávjának átengedésével , az albán-akta területnek Albániához csatolásával. Conrad erről a következőket írja: — A szerb királyságot semmi szín alatt sem szabad visszaállítani. Hisz ez annyit jelentene, hogy ugyanazokat a viszonyokat állítanék helyre, amelyek a gyilkos háborúravezettek. Egyenesen bűn lenne ez a monarkiával szemben. A délszláv kérdést most meg kell oldani Magyarország minden önző ellenállása dacára. Azután három pontot sorol fel: — Kelet-Szerbiát szerződésszerűleg it kell engedni Bulgáriának, ami megmarad Szirbiából, azt a monarkiába kell bekebelezni; puszta területsávokat meghagyni kicsinyes, felemás dolog volna, sőt egyenesen lehetetlenség; Albániát szintén a monarkiába kell bekebelezni. Idetartozik a döntés Montenegro sorsáról is, amiről egészen megfeledkeztek. Természetesen ez is a monarkiának jutna. Megköveteli ezt már a cattarói hadikikötőnek teljes biztossága is. Ahhoz a vázlatban foglalt követeléshez, hogy Albánia Ausztria-Magyarország protektorátusa alatt önálló maradjon, Conrad ezt a megjegyzést fűzi: — Mi a protektorátus? Mi Albánia önállósága? Külső politikai véderő, erődítések, vasút és útépítések, hajózás. Ezeknek a jogoknak pedig a monarkia kezében kell lenniök, tehát a legjobb az annexió. De vájjon elérhető-e? . Sőt Károlyi Mihály volt az, aki megszöktette dr. Cagan ügyvédet, aki a balkáni kommunista csoport vezetője volt. Amikor ugyanis a rendőrség emberei dr. Cagant a főkapitányságról a gyűjtőfogházba kísérték, a keleti pályaudvar előtt hirtelen katonák támadtak rájuk, Cagant utóba ültették és elszöktek vele. Bizonyítékok vannak arra, hogy ezt a támadó katonacsoportot Károlyi Mihály pénzelte és béreltette fel. Eme és más bizonyítékok alapján fogja követelni az ügyészség, hogy Károlyi Mihályt és kormányának összes tagjait vád alá helyezzék. Az oroszországi intervenció kérdése az angol alsóházban Nemzetközi önkéntes hadsereg a bolsevisták ellen Amsterdam, november 7. A Reuter-iroda jelentése szerint az alsóházban hosszabb vita volt az oroszországi helyzetről. Ward ezredes, aki nemrég érkezett vissza Szibériából, az Oroszországban való intervenció terve mellett foglalt állást és Kolcsak elismerését követelte. Malone ezredes, aki Szovjetoroszországból érkezett nemrég vissza, a blokád megszüntetését követelte és azt ajánlotta, hogy hívják meg békekonferenciára az Oroszországban egymással küzdő pártokat. Graham, a munkáspárt tagja, kijelentette, hogy pártja nem gondol arra, hogy Angliában szovjeturalmat létesítsen, mert hiszen a törvényes fegyverekkel folytatott hiedelem egyre nagyobb sikert ér el. Churchill kifejtette, hogy nem merült fel komoly ellenvetés a kormány politikája ellen. Angliának oly mértékben lesz befolyása Oroszország jövőbeli sorsára, aragy mértékben erkölcsi és anyagi támogatásban fogja részesíteni Oroszországot Szerinte a bolsevikoknak nincsen joguk arra, hogy Oroszországot képviseljék. Fő gondunknak, úgymond, az kell, hogy legyen, hogy az ismét felemelkedő Oroszország második szövetségesünkké váljék. Végül 251 szavazattal 52 ellenében elvetették azt a javaslatot, hogy a hadvezetőségnek az oroszországi hadügyi kiadások szempontjából fénvbozott költségvetést póthitelt ne szavazzák meg. Belgrád, november 7 (Délszláv sajtóiroda.) "A Politika háramása szerint a minisztertanács tegnapi ülésén hozzájárult a hadügyminiszter rendeletéhez, amely megengedi mindama tiszteknek és legénységi állományú egyéneknek, akik arra hajlandóságot nyilvánítanak, hogy belépjenek a bolsevikokellen küzdő nemzetközi önkéntes hadseregbe. A felvétel " feltételeit később fogják, közölni. " Amsterdami, november. 7. A Telegraaf értesülése szerint Denikin tiz nap alatt ötvenezer foglyot ejtett s hetvenkét ágyút és kétszáznyolcvan géppuskát zsákmányolt. KÜLFÖLDI HÍREK Jugoszlávia követelései a békekonferencia előtt Páris, november 7. (Szikratávirat.) A békekonferencia jugoszláv delegációja jegyzéket intézett a konferenciához, amelyben megokolja eddigi magatartását. Szükséges, hogy újabb beható vizsgálat tárgyává tétessék úgy a kisebbségek védelmére vonatkozó 51. szakasz rendelkezése, mint különösen azok a rendelkezések, amelyek szerint a volt monarchiától Jugoszlávia által átvett egész hadiflotta az ententenak volna kiadandó. Arra kérik a szövetségesek legfőbb tanácsát, hogy e kérdést Jugoszláviára kielégítő módon oldják meg. Az amerikai elnökválasztás London, november 7. A lapok jelentik: Az amerikai republikánus párt véleménye nem egységes az elnökjelölt személyének kérdésében. Tekintélyes csoport támogatja Paindexter szenátort. Az úgynevezett konzervatív csoport Leonard Woodért, az elhunyt Roosevelt benső barátjáért korteskedik. A haladó frakció jelöltje Johnson, Kalifornia szektora. A republikan