Pesti Napló, 1920. április (71. évfolyam, 79–104. szám)

1920-04-01 / 79. szám

Csu­nortok: Amerika is m@ning állt El kellett halasztani a döntést a magyar békekerí­ésben • A Tiszántúl klub­éése befejeződött A párisi nagyköveti értekezlet egyik ülé­sén a múlt hét elején a magyar békefeltételek­kel foglalkozott és elhatározta, hogy a szövet­ségesek legfőbb tanácsának azt javasolja, hogy jen blokk döntést mondjon ki és azt április 13-ika és 5-ike közötti időben közölje a Neuibhi­ben lévő magyar békedelegációval, nyilván azért, hogy ilyen módon tisztába jusson Ma­gyarország állásfoglalásával. A legfelsőbb ta­nács azonban az eljárásnak ezt a módját egy nagyhatalom tiltakozása következtében elut­u­sította, mert hír szerint olyan aggályokkal is kell számolnia, amelyeket az Egyesült­ Álla­­­mok Képviselete támaszt. Minden valószínűség szerint tehát a denillist tepgirofe­­lhal csafolák, bár nem­ lehetetlen az sem, hogy az Apponyi­féle kifogások egyes részeinek elintézését még a san­remói értekezlet egybegyűlése előtt tud­tára adják a t­aaagyar meghatalmazottaknak. A Journal oltalia jelenti, hogy Olaszország a nagykövetek tanácsának hét­fői ülésén nem járult hozzá a magyar békekérdésben hozott határoza­tokhoz. Ebben az ügyben tehát döntés nem történt. Népszavazást követelnek az angol lordok Londoni jelentése­k szerint a felsőház tegnapi ülésén lord Ney­re és lord Brece szóba hozta a magyar békeszerződést. Utaltak a kemény feltételekre, majd köve­telték, engedjék meg e Magyarországtól elszakítandó területek lakosságának, h­ogy kívánsá­gaikat­­népszavazás utá­ fejez­zék ki. Lord Crawford azt válaszolta, hogy a kormány e tárgyban nem nyilatkozhatik addig, amíg a szö­vetséges kormányokkal nem jut egyetértésre. Nem­­zabad azonban elfelejteni, hogy­­ Magyarország­gal Szemezi­dős államok Szemében ez az ország a háború folyamán olyan, szerepet, játszott, mint Németország az egész világ szemében. Az angol kormány azonban nem fog elmulasztani semmiféle alkalmat, hogy a Magyarországgal szomszédos álla­mokat figyelmeztesse annak szükségességére, hogy­ Magyarországot helyreállításában segíteni kell, a jövőre nézve pedig a Magyarország elleni ellen­szint "helyett az összeműködés szelenének kell­­érvényesülnie. Apponyiék utazása A magyar békedelegáció kedden este 7 óra 20 perckor indult el Párisból s csütörtökön este­­10 órakor érkezik meg Buda­pestre a keleti pálya­udvarra. A békedelegáció tagjai közül csupán Praznovszky rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a delegáció főtitkári, toa­ábbá Weit­stein követségi tanácsos és a segédszemélyzetnek néhány tagja maradtak Neudllyben. Az új demarkációs vonal Félhivatalosan jelentik: Gyulának és Mező­hegyesnek március 30-án magyar csapatok által történt megszállásával a Tiszántúl kiürítését a­­román csapatok befejezték. A kiü­rítés a béketerve­zet szerinti vonalig terjed, amely vonal azonban nem vág elébe a béketervezet szerinti bizottsági és végleges hatá­rmegállapításnak, hanem demarká­ciós vonalnak tekintendő. E vonalat a szövetség­közi katonai bizottság a magyar és román fő­parancsnokságok kiküldötteivel részleteiben egy­előre akként állapította meg, hogy ez a vonal men­tén fekvő magyar községek keleti, illetve a romá­nok által megszállva tartott közsé­gek nyugati­­közi­gazgatási határaival esnék össze. Ezáltal el­,!••, éltetett, hogy egyes községek területén élt egy !‹£•·'•? r-tgyar, másik része romái­ közigazgatás alá jusson, amely körülmény a községek gazdasági és közreaxo­tási helyzetét megbénította volna. I Az Ty módon megállapított vonalon a körvzet­benő kc.':1.jeik maradnak magyar közigazgatás alatt: Szat­mármegy­ében: Magosliget, Kispalád,­­K­- DB Nagyhódos, Garbók, Méhtelek, Rozsály, Gacsaly, Csaezló, Na­gygéc, Komlódtótfalu, Csen­ger, Csengerujfalu, Ura, Tyúkod, Mérk, Vállaj, Penészlok. Zajta község hovata­rtozandóságára vo­n­atkozólag a tárgyalások folyamatban vannak; a község egyelőre román megszállás alatt áll. Szabolcs m­egy­ében: Nyírpilis, Pirics?, Nyir­ti Sirtek, Nyirábrány. Bihar megyében: Bagamér, Nagyi­óta, Vértes, Mernog­orpályi, Hosszupályi­, Esztár, Kismarja, Nagykereki, Bojt, Bih­arkeresztes, Ártánd, Bereg­böszörmény, Told, MezőSas, Magyarhomorog, Kő-Mezőgyán, Méhkerék, Kötegyán, Sarkadi",­ Kókad,­ Ocsaj, Bedő',. Körösszentapáti községek hovatarto­zand­óságáról a tárgyalások folyamatban vannak, egyelőre román megszállás alatt állanak. Békés megyé­ben: Gyuldvári, Gyula. Arad megyében: Elek Csanád­negyében: Ke­vermes, Dombegyháza, Batonya, Mezőhegyes, Pitvaros, Comádpalota, Kövegy, Magyarcsanád. A ny.zo­v''csúcs -vágylak— . (csak a' vasúti állomás) apátfalvai vasútvonal egész 'hosszában magyar területesll narád. A démarkác'ió*. röp/al ."mindkét "oldalán eg­y­ semleges zóna állapittatott, meg­­mélyít, a h­a­d­sereghe­z tartozó csapatok' nem szállhatnak' fíreg. E semleges zóna nyugati­ (magyar területen levő) határát a következő községek keleti szegélyének összekötő vonalai képezik: 4 Szatmár me­gyében: Sonkád, Csaholc, Kis­namény, Jánk, Hermánszeg, Porcsalma, Nagy­ecsed, Fáb­iánháza. Szabolcsmegyében:­­ Pilis, Pir­icse, Encsoncs Nyirbéltek, Jígk­acsád, Dániában, an Mynek békés vidékeit a f­agy világégés­­l'ángja miindezideig megh­irtié­lte, a ’ for­dab­an tajárik piros visszfénye lottogott . fel ^pja^-tf^lábhsztáerbn." jX schieb,vígi kérdés végkép kiélezte az elentéteket,­­ am­P­yek a kon­zervatív sovinisztákat, és. 3 radikálisokat elv­á­­lasztották egyTnáS'lők g'ar király..".X. Keresztély, —­ akit a so\1«iszlák csinál jcéflmycMteji: m­eg­nyertek a miaguk számára, mert Zahle pártja egymásután fosztotta m­eg fel^gjogólát: ff hadüzenet,, a békekötés és a szerződések kötésü­­nek jogától, —­­ .tegnap, egy viharos kolonia, tanács után, államcsíny utján akart' szabadulni a m­ás nézetet — az entente­rtézeléi-'is' — va korm­ánytól. Ez a' tette atu­tán olyan'elhatáro­zásokat provokált'a szo­cialisták részéről, a­me­lyek könnyen a polgárháború borzam­aUt züdit-Italják az országra., , . ., ' , A sch'tesyvigi'.kérdésben ssiol« átíjseta M­ ®­tot­a»-szerkadé­k vátesettar ^'^•jlástör' £#4ot; és a konzervatívokat. Al'mtense iíidvalévi éni területet. A szavazás cg.(lri.-lényét u.erpifpg pial^í­kálták. Az exedjiilény az leli, ftógy. az ,első zi na Dánia mellett döntöt^,,a hzzázadik zóna azm, 'l ani — Flensburggal egyi­tt — ...Németország mtellett. Ebben a zónában a szavazatok 85 sz­á­zaléka esett Németország javára, az - «gisz Schles­wigben ped^t &zázalék.enteftík a népszavazás ei^dttttényért0k'iail­apján'— intel a Temps irja' — Utgy döntött,­ hogy a második schleswigi zónátt nhin^e^ korlátozás •.. nél in h­émetországhoz­ kell csatolni. A daji gogini­­z-d­sák, azonban azt követeli­k, hogy az leavtette, számítsa be első, zóna­­szavazatainak Dánia javára eső pluszát a második zóna szavazataiba és így ezt a­­területet is ítélje oda Dániána­k; Zahle miniszterelnöknek pedig a szemére­e­tették, hogy nem védelmezte meg kellőleg a nemzeti érdekeket az entente-tal szemben, s nem ragaszkodott a hármas zóna beosztásh­oz, ami — a soviniszták szerint — fölényes győ­zelmet biztosított voleta Dániá­nak. Amikor azután a népsza­tatás eredmén­ye ism­eretessé vált, a soviniszták elén­kezettn­ek látták az időt arra, hogy Zahlet megbuktassák, s m­iután erre­ alkotmányos mód nem állt a rendelkezésükre, — mert hiszen a képviselő­tt­á'szban Zahlenak va­n többsége —, rávették a­ királyt, hogy más m­ódon buk­tassa meg a mi­­­niszterelnököt. Az államcsíny azonban kétélű­ fegyver­: sohasem lehet tudni, kit sebez­tm­eg. Zahle kor­mányától megszabadultak ugyan a konzerven­ tí­vek, de egyúttal az országra szabadítottakk a forradalom, az anarkia m­inden rémét is, mert a munk­ásság általános­ sztrájkkal felel az ál-' lamcsinyre. Hogy az "es­emények" mivé fognak fejlőd­ni — ma még nem­ lehet tudni, minden­esetre megnyugtató, jelenség, hogy­­ már, mind-, két részről történte­k kis­érletek­ a békés meg­egyezés érdekében.. A dán válságról a krisztiániai DagMaded­azt írja, hogy a dán belső küzdelem tulajdon-: ae .' _ V." ' -fTn.Idmm­egyében: Vámospércs. ' 1 tírhatm­egyében: :Ujlétai Móncstól pályi, K­o­­­nyár, Gáborján, Mezőpeterd, Mozosas, Kom­ádi, Zsodijty, Sarkad. • . Békésme­gyében: Gyula, Kétegyháza, ahol a ' .semleges zóna nyugati szegélye a két község nyu­gati szegélyének összekötő vonala. Arad megyében : Nagykamarás Csánáti megyében: Dombiratos, Mezőhegyes, Pitvaros,­ Kirélym­egyes, Makó. A demarkációs vonalon, illetve a semleges a zónátlan­, fekvő községekben, miután azok a nem­­zerti hadsereg csapatai által meg nem szállhatók, i.-csakis a csendőrség, a rendőrség, tatárrendőrség és a közigazgatási hatóságok működhetnek. E köz­­ségekbe való utazást kizárólag­ az illető, katonai , körletparancsnokságok engedélyezhetik. És­pedig a Szat­már-, Szabolcs- és Bih­ar megye területén fekvő községeikbe a magyar királyi debreceni,­ a Békés-, " Arad- és Csanádmegye területén fekvő községek­be pedig a magyar királyi szegedi katonai körletparancsnokság. Egész Norvégia örömsai,­ üdvözli, hogy tisztáit dán országrészek kártfinek vissza az anyaor­szághoz, de kénytelen határozottan kijelenteni, hogy a tiszta német Flensburg ellen irányuló sofinisztikus támadás Dánországnak csak bajt orozhat, és a dán­ király eljárását ez a so­vi-A­izmus sugalmazza. Április hatodikára hirdetik a sztrájkot A Szocialista,, ultimátum" következtében a szakszer­vezeteii^ elhatározták az általános sztrfjkoL^htefr és gyermlekápu'ás üzennéitt khül^Amndent m­egállitattialk. Sztrájkolnak a ^aSutak, az újságok­, sőt még a rendőrök is. Tegnap­­százezer embernyi tömeg tartott gyü­lést a­ szabad ég alatt, hogy tiltakozzék a ki­rály áS'ámicsinyje ellen. Az utcán nem történ­t tegnap semmiféle összeütközés. , '•'Tegn­ap a késő éjszakáig óriási néptömeg .tpH^^ m­­egszállva. az .Amalienbing környékét és belvárost. A tömeg az utolsó szocialista ••'tiltakozó gérülés után ínég h­atalm­asab­bra nőtt. Mirkclifff felé az általános sztrájk volt a beszél­­­getés­ főtárgy­a. Tegnap délután a közönség 'm­egt­ölttatta az élelmiszeres üzleteket, hogy az •általanibs sztrájk 'kihirdetése esetére hosszabb ideje', e­lascai állagát érelemtmel. Igen so­k üzlet , már tegn­ap lefogyott m­inden készletből. Még mindig, re­mélik, hogy az általános sztrájkot nem lehet mn­egvalósítani és arra számítanak, hogy­ a légszesz-, víz- és elektromos áranyszol­gáltatást a sztrájk nem fogja érinteni. A kas­tély előtti teret és az odavezető utcákat a rend­­őrség­ és a katonaság tegnap este is kordonnal zárta e­l, a tömeg azonban nyugodtan viselte magát, csak, itt-ott lármáztak­ és hallat Late ki­r^ilyellenes kiáltásokat. . A i^igj-gyülés incidens nélkül folyt 'c, noha óriási tömeg tolongott egész este az ut­cáigon. N­áshat egy-egy­­királyellenes kiáltás hangzott el, ami egy kis lármát okozott, egyeb­­­­ként nyugalom van. " A­ szakszervezeti vezetők mai ülésében a jöv­ő keddre kitűzték az általános sztrájkot. A munkások követelései részben politikai, rész­ben gazdasági­ természetűek. A gyűlés­ után a következő hirdetményt, bocsátotta ki a szociialista párt. Kedden, ápr­ilis hatodikán reggel kez­dődik az általános sztrájk. Az egész ország­­­­an mindenütt Megszűnik minden munka, csak a víz- és világítási üzemek dolgoznak, valamiint a munkások beszerzési csoportjai. A­­vasutak sztrájkolnak. Egy másik fölhívásban a szocialista párt a következőképpen foglalja össze követeléseit: Legközelebb valószínűen riasztani fogunk. A választásokon a jelszó az alkotmány demokratizá­lása,­ a köztársasági államforma bevezetése, az ü­gyszámára rendszer, valamint a választói kor­ha­tárnak 21 évre való leszállítása legyen. Az alkot­mányyt el^rségessé kell tennünk, hogy semmiféle királyi' szeszély se, zavarhassa n­eg a parlament tmsA^terKdMt, »MW» / inog a dán kiráSli frénja A si@€ian­sfék és konser^alfwe^t harca — ált^lános sztrájk a király­­il­masifsis miatt 'aVsavWBWB* PESTI NAPLÓ 1920. április 1. 3

Next