Pesti Napló, 1920. május (71. évfolyam, 105–129. szám)
1920-05-26 / 125. szám
Budapest, 1920. 71-ik évfolyam. 125« szám« tt) 20 MAJ.2S / VETÍt Szerda, május 26 ELŐFIZETÉSI ÁRAK* Egy hóra_ 25 kor. — fiLL Negyedévre 70 ! — « Fél évre 140 » — • Egész évre 280 » — « Egyes szám ára: Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon 1 korán». PESTI NAPLÓ SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL, Budapest, Rákóczi út 18. TELEFON: József 62—30, 62—31, 62-32, 62—33, 62—34. Nyomda: 54—89. Felelős szerkesztő: József 62—36. Igazgatóság: József 62—86. A béke aláirása és az ország Méltóságteljes nyugalommal, igaziban és életjében hszve, egy jobb jövőbe vetett rendithetett hittel fogadta a magyar nép a felelős kormány elhatározását, amellyel a pillanat sulyos kényszerének hatása alatt hajlandónak nyilatkozott a béke, a kard békéjének aláírására. Az ország, amelynek népe párt és felekezeti különbség nélkül csatlakozott a területvédő liga zászlója alá, megértette és megszívlelte Apponyi és a többiiták politikusok vntő, mérséklő szavát, hogy a teljes maradék erejével takarékoskodni kell, éppen azért, hogy ez az erő a tettek órájában minden akadályt elsöprő hatalommá növekedjék, s belátta, hogy az országot nem lehet, de nem is szabad kitenni egy újabb balkáni megszállás veszedelmes gazdasági és politikai következményeinek. A sziklaszilárd hit, s ez a józan felfogás tükröződik vissza a magyar sajtó kommentárjaiból is. A kormány nehéz lelki gyötrelem után határozhatta el magát erre a keserű lépésre, de felelőssége teljes tudatában nem tehetett egyebet. Hitesen az aláírás — ennek a „békének" az aláírása — nem jelenthet jogfeladát, s a békeszerződése annyira ellenkezik az élet törvényeivel, hogy az entente bátran hozzásiktathatta volna újabb feltételnek akár azt is, hogy a magyar kormány köteles felelősséget vállalni azért is, hogy a Tisza ezentúl északnak fog folyni... Magyarország delegátusai nyugodtan aláírhatják ezt a békét, amely teljesen ellentétben van az elért és a természet örök törvényeivel, aláírhatják, mert új, mindennél hatalmasabb szövetségesünk támadt: az idő, amely 1918-ban más körülmények között ellenségeinknek is meghozta a győzelmet, s amely kérlelhetetlen következetességgel nekünk is meg fogja hozni XXX igaz ügyünk győzelmét. nyi a béke aláirása mellett róf Apponyi Albert, a magyar békedelegáció aki Millerandhez intézett levelében törtójelentőségű szavaikban szögezte le az egész magyar nemzet álláspontját az entente béke kitételeivel szemben, ma ,Az Est" munkatársa előtt nyilatkozatot tett a béke aláírásáról, s ebben a nyilatkozatában a lelkiismeretes államférfi józanságával csatlakozik a kormány elhatározásához az aláírás kérdésében. A kormány — monteotta Apponyi — nemjárhatott el másképpen. Ez volt az egyétlen út, amelyen haladhattunk, nehogy egész állami létfinktiva banque játékkal kockára tegyük. Nem lehetett tekinteten kívül hagyni azt a kedvező fordulatot, amely az entente vezető körei hangulatában is mutatkozni látszik, nem vezető körökben pedig immár láthatólag meg is nyilatkozik, amely hangulat nyomban visszafordulna ellenünk, ha mi megtagadnók a békeszerződés aláírását. Ismétlem: komoly és az ország érdekeit becsületesen szem előtt tartó kormány nem tehetett másképp. A jövőt illetőleg elég biztatók számunkra mindazok a sorokban és a sorok közt látható ígéretek, amelyeket a béketanács kísérő jegyzéke felkínált számunkra. Dolgoznunk kell és elsősorban főleg erős belső konszolidációra kell törekednünk, hogy a kínálkozó és biztatást jelentő kivezető út nyitját megtaláljuk. Ha belül egységesek vagyunk, ezzel csak megerősítjük a hozzánk fűzött bizalmat és alapot adunk annak a nagyszabású munkának, amelyet most már itthon és a külföldön folytatnunk kell, hogy újból megerősödjünk. Teleki külügyminiszter a béke aláírásáról Teleki Pál külügyminiszter egy bécsilaptudósító előtt a következő kijelentéseket tette a : békeszerződés aláírásáról: — Magyarország a békeeszerződés aláírása tekintetében, sajnos, ugyanabban a helyzetben van, mint a többi legyőzött állam, amely a keserű kényszernek engedve, kénytelen volt a diktált békeszerződéseket elfogadni és aláírni. — Ama borzasztó károk után, amelyeket az ország a bolsevizmus és a román megszállás következtében szenvedett, nem nagyuenír abban a helyzetben, hogy egy esetleges megszállás újabb bajait zúdítsuk magunkra. A békeszerződés aláírását a minisztertanács határozta el és ez időszerint nem terjeszthető a nemzetgyűlés elé, mert a mai nemzetgyűlés határozata nem képviselné az egész nép akaratát s könnyen megtörténhetnék, hogy a mai csonka nemzetgyűlést a későbbi teljes nemzetgyűlés dezavuálná. A békeszerződés a magyar államra különösen gazdasági és pénzügyi tekintetben olyan mérvű terheket ró, amelyeket az nem fog elviselhetni. Egyedüli reményünk a békeszerződés végrehajtása során felülkerekedő jobb belátás. Tény az, hogy a békeszerződés bennünket területijak egy részének elszakításával megfosztott minden nyersanyagunktől. Kétségkívül érdekünk tehát nekünk is, hogy szomszédainkkal békés és barátságos viszonyba jussunk. Mi, akik egy évezreden keresztül velük együtt éltünk és dolgoztunk, bizonyára nem szándékozunk nekik bármily irányban nehézséget okozni. Ellenkezőleg, készek vagyunk továbbra is értük és velük dolgozni, kizárólag az ő belátásuktól függ tehát, hogy egy megfelelő középúton találkozzunk. Ami pillanatnyi külpolitikai orientálódásunkat illeti, nea tudnék egy olyan hatalmat megnevezni, amelyhez speciálisan csatlakozni kívánnánk. Ahol baráti jobbot találunk, ott azt elfogadjuk, s bízvást reméljük: a győzők is be fogják látni, hogy az ő érdekük is, hogy ne kergessék kétségbeesésbe a legyőzötteket. Június 4 Az „ünnepélyes" aiktus, a béke aláírása — mint már hirtel artuk — június 4-én, pénteken délután 4 órakor lesz a versaillesi Trianon palotában, s — mint az United Press jelenti — közvetlenül a béke aláírása után összeül a legfelsőbb tanács, hogy határozzon a jóvátételi és a határrevídiáló bizottságok kiküldése dolgában. E két bizottság június folyamán utazik Budapestre s itt lesz állandó székhelyük. Álhírek magyar mozgósításról Versaillesból jelentik szikratávírón. A Petite Republique vasárnapi számában közli a magyar külüigyminittffer hiffi cáfolatát az állítólagos magyar mozgósítás ügyében. Ugyanezt a dementit közli a „Lanterne" is. A „Homme Libre" a magyar békeszerződés aláírásáról írva megjegyzi, hogy a magyar kormány csak tiltakozással írja alá a békeszerződést és az a remény él benne, hogy a békeszerződésnek drákói rendelkezéseit, különösen a területi megcsonkítást a népszövetség orvosolni fogja. A „Petit République" „Magyarország bátran viseli a békeszerződés megpróbáltatásait" címmel Teleki külügyminiszter legutóbbi beszédéből közöl részleteket. Baranya kiürítése His Istsárrnt a jugoszlávok minden előkészületet megtettek a másfél év óta megszállás alatt álló Pécs város és Baranya vármegye végleges kiürítésére. Erre vall az a körülmény i®, hogy a megszálló szerb csapatok főparancsnokságát a minap áthelyezték Eszékre. az ellenséges tüzérség és lovasság szintén elvonult, a csendőrség bevonta a laktanyáról a szerb feliratú jelzőtábláját, a gyalogság pedig az elvonulásra teljesen készen áll. Pécs felszabadulása a legközelebbi napokra várható. a Területvédő Liga tiltakozó gyűlése {1. A Területvédő Liga május 26-án, szerdán, déleelőtt 11 órakor a Vigadóban a Magyarországot tönkretenvő békedien tiltakozó napgyvész tori. Szervezkedik a német polgárság A német hadisarc elosztása Németországból ismét puccshírek érkeznek. Egyelőre még csak egy újabb puccs előkészítéséről beszélnek, mégpedig a szocialisták, így a „Vorwaerts" teljesen beavatott forrásra való hivatkozással közli, hogy a helyzet Németországban most ugyanolyan, amilyen a Kapp-féle puccsot közvetlenül megelőzően volt. Az új előkészületek a régiektől csak abban különböznek, hogy már tekintetbe veszik a márciusi puccs kudarcának tanulságait. Az akkori vállalkozás legfőbb hibáiul azt tekintik, hogy a nagynémet sajtó egészen nyíltan írt az előkészületekről és Kosey Kapp és Lüttwitz túlságos nyíltsággal támadt neki a köztársaságnak és a demokráciának. A nagyobb titkolódzás ellenére is kiszivárgott, hogy a jobboldali akció vezérei nagy előkészületeket tesznek. A csapatok összevonása most Paderbornban történik. Az ottani úgynevezett „szabad csapathoz" naponta átlag 2000 ember csatlakozik. A csapathoz tartozókat rendszeresen elosztogatják a pomerániai birtokokon. A lap megállapítja, hogy ez az akció készülődés a lázadásra és a hazaárulásra és intézkedéseket követel ellene. A „Vorwaerts" hírét megcáfolja bécsi tudósítónknak egy távirata, amely szerint bernai katonai körökben kijelentik, hogy a katonaság részéről nem lehet szó puccstervekről. A „reakciós" csapatokat már kizárták a Reichswehrből, a szabad csapatok pedig legnagyobbrészt már föl vannak oszlatva és június elsejére teljesen le lesznek fegyverezve. Egyébként Seeckt tábornok szerdán szemleútra indul, hogy személyesen meggyőződjék a csapatok hangulatáról. Egyelőre még nem lehet megállapítani, vajjon ez a cáfolat csak a „Vorwaerts" cikkében is említett „titkolódzásra" vezethető vissza, vagy pedig őszinte. Mindenesetre jellemző a szocialistáknak már több ízben megnyilvánult félelme. Ma baloldali — kommunista — puccsról, holnap jobboldali — monarkista — puccsról írnak, holnapután pedig fölfedeznek egy kommunista-monarkista összeesküvést. Ebbe csak az tűnik ki, hogy, a szocialisták mennyire nem bíznak saját hatalmukban , és — mennyire ismerik a német népet, amelynek természetével igazán nem fér össze az elvtársrendszer. A németeknek rend kell, fegyelem, jogi biztonság. Lehet, hogy erőszakos rendszerváltozásra nem gondol a német polgárság, annyi azonban bizonyos: a mai állapotok nem tetszenek neki és el is van határozva arra, hogy a bajokon segítsen. Münchenben ebben az irányban már meg is történt egy fontos lépés a polgárság részéről: pünkösd két napján sikerült valamennyi polgári pártot — a német demokrata pártot is beleértve — egységes táborba hozni össze a kommunisták és a szocialisták ellen. Remélik, hogy a polgári pártoknak ezt az egységét egész Bajorországban megteremtik. •A párisi „Excelsior" munkatársa beszélgetést folytatott Deutschhal, az Általános Villamossági Társaság igazgatójával, aki részt vesz a német-francia gazdasági értekezleten. Deutsch kijelenti, hogy a német-francia közeledésnek gazdasági téren kitűnő eredményei lesznek. A nyolcórai munkanap gazdasági katasztrófa volt. Hogy gazdaságilag felépüljünk, mindenütt naponként tíz óra hosszat kell dolgoznunk. A német rálióárfolyamról azt jelentette ki Deutsch, hogy az a legrövidebb időn belül állandósulni fog. Legutóbb ismét nagy ingadozásoknak lesz alávetve. A „Lokalanzeiger" római távirata szerint a német hadikárpótlásból Olaszországra 12 milliárd fog esni, ha a kárpótlást tényleg 120 milliárdban fogják megállapítani. Olaszország egyébként Franciaország példájára igényt tart arra a kedvezményre, hogy a maga adósságát csak a német kártérítés lerovásának mértékéhez képest legyen köteles törleszteni A „Temps" newyorki kábeltáviratot közöl, amely szerint az amerikai kormány elfogadhatatlannak találja azt az eszmét, hogy a szövetségesek adósságát csak a Németországtól befolyó fizetések mérvéhez képest egyenlítsék ki. 11