Pesti Napló, 1920. június (71. évfolyam, 130–154. szám)

1920-06-03 / 132. szám

Budapest, 1920. 71-ik évfolyam. 132. szám. A r­ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra_ 26 kor. — fl­k Negyedévre 70 • — • Fél évre— 140 » — • Egész évre 280 • — • Egyes szám­­ra: Budapes­ten, vidéken és a pálya­udvarokon 1 korona. PESTI NAFLÓ \ ^i, -, %L , A­­ Csüütörtök, junius 4^— 1 TŐSÉG, SZERKESZTŐ? KIADÓHÍV/ Budapest, Rákóczi­ út 18. TELEFON: József 62—30, 62—31, 62—32, 62—33, 62—34. Nyomda: 54—39. Felelős szerkesztői József 62—36. Igazgatóság: József 62—55. Lisztet az ellátatlan lakosságnak! A keresztény­ párt akciója — Az árdrágító törvény és a legitim kereskedelem nyer, az fizetni. A javaslat tariszative felsorolja, hogy kik részére adható, vagy nem adható engedély. Az engedélyek kiadásánál elsőbbségben részesülnek szállodák, fo­gyasztási szövetkezetek, rokkantak, hadiárvák, hadi­özvegyek, szakmabeli iparosok és szakmamunkások, önhibáikon kívül állást vesztett közszolgálati alkal­mazottak, hazafias munkások vagy magánalkalmazot­tak, baleset következtében elhaltak özvegyei és ár­vái, nyugdíjasok, háborúban arcvonalbeli szolgálatot teljesítettek. Az engedélyilleték tételek Budapesten 200 koronától 5000 koronáig, vidéken 60—200 koro­náig terjednek. A büntető szankciók 20—2000 koro­náig terjedhető pénzbüntetést állapítanak meg a jö­vedéki kihágásokra, amennyiben súlyosabb kihágásról nincs szó. A törvényjavaslat 41 szakaszból áll. A javaslat 18. szakasza szerint a törvény életbelépte­tésekor érvényben levő engedélyeket személyi, poli­tikai megbízhatóság szempontjából felül kell vizs­gálni, s ilyenek évi engedélyilletéket tartoznak , tudósítónktól.) A keresztény nemzeti egyetülés pártja eddig nem foglalkozott hivatalosan a termésrendelettel, csupán azt deklarálta a pártve­­­etőség, hogy ebben a kérdésben azonosítja magát Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszter felfogásá­val és szembe helyezkedik Gaál Gasztonnal, aki igazságtalan egyoldalúsággal képviseli a nagyér­tékesek érdekeit. A Pesti Világ munkaársamante beszélt Hatler Istvánnal, a párt fejével, aki ezeket mondotta: — Pártunk péntek esti pártértekezleten fog­lalkozik a termésrendelettel. Nekünk az a felfo­gásunk, hogy valamennyi ellátatlan számára biz­tosítani kell a fölemelt fejkvótát, mert a múltban a hét kilogrammos fejadag kevésnek bizonyult. Garanciákat kívánunk arra, hogy jövőben ne kell­jen az ellátatlan lakosságnak árdrágítás és láncke­reskedelem útján beszerezni azt a lisztmennyiséget, amennyivel a hatóság kevesebbet adott a tényle­ges szükségletnél. A felesleg azután kerüljön sza­bad forgalomba. Valutáris szempontból minden­esetre az lenne a kívánatos, h ha a felesleget állami monopólium alapján az állam vinné ki. De e tekin­tetben mi nem foglaltunk állást. Ránk nézve nem ez a főszempont, hanem az ellátatlan lakosság el­látása Remélem, hogy Gaál Gaszton és hívei be fogják látni, hogy helytelen álláspontot képvisel­nek, s hogy nem lehet papírpénznyomásra beren­dezkednünk, úgy mint Kun Béláéknak, akik Buda­pest összes nyomdáiban fehérban­kót nyomattak. A keresztény pártkörtben az est folyamán ér­dekes látogatók voltak. A kisgazdapártból jött át két vendég, Bottlik József, a nemzetgyűlés alelnöke és Barla-Szabó József Látogatásukból egyesek már új politikai „orientálódást" kombináltak. Haller minisz­­ter viszont azt mondta, egyszerű vizitről van szó. Élénk vita volt a pártban az árdrágításról szóló törvényjavaslatról Megelégedéssel vették tudomá­sul,­ hogy az igazságügyminiszter újra meg fogja szövegezni a javaslat 2. szakaszát, mert a bizottság tagjainak kivétel nélkül az volt a véleményük, hogy a törvényt a legitim kereskedelem érdekeinek sé­relme nélkül kell megszerkeszteni, viszont a láncke­reskedelmet és áruuzsorát a legerélyesebben­ meg kell büntetni. A gabonaforgalom szabályozása Az i a bizottság, amelyet a kisgazdapárt­ az új termésrendelet intézkedéseinek megbeszélésére kikül­dött, S­zerdán délelőtt tartotta ülését nagyatádi Szabó István­­közélelmezési miniszter elnöklésével és kör­vonalalta a kisgazdapárt kívánságait Az a megálla­podás jött létre, hogy a köztisztviselők és közalkal­­lmazottak szükségletének fedezésére szolgáló, to­vábbá a­ hadsereg által kívánt teljes gabonamennyi­séget, valamint a munkaképtelen hadirokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák, közintézmények, kórhá­zak, jótékony intézmények számára a közélelmezési minisztérium kimutatása szerint szükséges teljes fej­kvótát biztosítják a gazdák bizonyos minimális áron. Viszont az összes többi gazdasági és ipari telepeken lévő, közellátásra szoruló egyének X X X X X X X X X X X számára csak havi 8 kilogrammnak megfelelő mennyiséget adnak a gazdák olyan áron, mint az első kategóriába tartozóknak. Az ezen fe­lül szükséges gabonamennyiséget magasabb áron (olyan áron, amennyi a gabona szabadforgalmi ára lesz) fogja a kormány a gazdáktól beszerezni. En­nek az árdifferenciának a fedezésére a kormány közélelmezési pótadót fog szedni az összes egyenes adó után. Ezt a pótadót a gazdák természetesen nem fogják fizetni az ő egyenes adóik után. A pótadóból ötszáz milliót remélnek beszedni. Az erről szóló tör­vénynek egy évi hatálya lesz. Minden, a két kategó­ria szükségletét meghaladó gabonamennyiségre nézve a bizottság a szabad forgalom visszaállítását mon­dotta ki szükségesnek. Az árak még nincsenek vég­legesen eldöntve, az export­gabonára vonatkozólag nem történt döntés, mert hiszen­ kétséges, lesz-e egy­általában exportálható, fölösleges gabona. Ki kaphat it­lm­érési engedélyt A pénzügyminiszter a nemzetgyűlés szerdai ülé­­­sén terjesztette b­e az állami italmérési jövedékről szóló törvényjavaslatot. A javaslat szerint bornak, sörnek és égetett szeszesitaloknak kis- és nagymér­tékben való eladása fölött kizárólag az állam ren­delkezik és az eladás közvetítésével csak az foglal­kozhatik, aki erre a pénzügyi hatóságtól engedélyt . Budapest „Magyarországot a tiltakozó arátnak tekinti az entente" és 4-ike a tiltakozás ünnnepe lesz : demarkációs vonalakon in­xieni.estjejrrAz erő­szak rákényszeríthetett bennün­ket a neuilly-i béke aláírására, de elfogadni, elis­merni ezt a „békét" sohasem fogjuk. Ennek az el­szánt akaratnak, a jövendőbe vetett szebb remény­nek lesz méltó kifejezése június 3-ára és 4-ikée, amikor a magyarság komoly és méltóságteljes tün­tetéssel fog hitelt termni az ezeréves oszthatatlan Magyarország mellett. Ezen­ a napon, ellenségeink gyilkos művének betetőzése napján egynek kell lenni­e haza minden tisztességes polgárának abban a nagy gondolatban, hogy mostantól kezdve meg kell itt szűnni minden széthúzásnak, minden pár­toskodásnak, minden gyűlölködésnek és kicsinyés pártérdekek mellőzésével, megfeszített munkával talpra kell állítani az országot, hogy megerősödve, megújhodva, hatalmas szóval követelhesse a maga igazát. A külföldi lapok is ezt tartják az első lépés­nek Magyarország renaissance-ja felé. A Berlingske Tidende párisi értesülése szerint Magyarországnak a népszövetségbe való felvételét közvetlenül a béke aláírása után biztosítani fogják. Az entente részéről általában Magyarországgal szemben nagyobb előzékenység mutatkozik és köny­nyen lehetséges, hogy Magyarországot nemsokára nem mint le-­­győzött volt ellenséget, hanem mint bará­tot és érdekszövetségest fogja az egténre tekinteni; ennek előfeltétele azonban Ma­gyarország teljes belső konszolidálása. A magyar béke aláírásában — egy párisi táv­irat szerint — Magyarország ellenségeinek veresé­gét látják. Magyarország ellenségei ugyanis teljes nyomatékkal a világ félrevezetésén dolgoztak, azt akarván elhitetni, hogy a magyarországi viszo­nyok nem olyan konszolidáltak, hogy ezzel az or­szággal és jelenlegi kormányával békét lehessen kötni. Az entente azonban meggyőződött arról, hogy a magyarországi viszonyok a konszolidálás útján vannak és ezért kész volt megkötni a békét Ma­gyarországgal, elismerni a mai kormány illetékes­ségét és Magyarországnak minden eszközzel lehe­tővé tenni a talpraállást. A béke aláírása után Ma­gyarország ellenségeinek nem lesz már olyan köny­nyű­ játéka. A tiltakozás két napja A Területvédő Liga a békeszerződés aláírása ellen csütörtökön néma tiltakozást rendez Vörös­marty, Petőfi szobránál, a budai Honvédemléknél és­­ Kossuth-mauzoleumánál. A fővárosi összes egyesületek megegyeztek abban, hogy mindenik testület, amikor elfoglal­tsági ideje megengedi, a fenti szobrokhoz vonni és ott zöld ágat vagy virá­got helyez el. A Területvéd­ő Liga hivatalosan is helyez el koszorút az emlékeknél és pedig 11 óra­kor Vörösmarty, fél 12 órakor Petőfi szobránál, 12 órakor a budai Honvédemléknél és este fél 6 órakor a Kossuth-mauzolemnál 1. Az Erdélyi Ma­gyar­ Szék­ely Szövetség cs­ü­törtökön délelőtt há­romnegyed 11 órakor a József-téren, József­­nádor szobránál az erdélyi unió lobogója alatt gyüleke­zik és részt vesz a Területvédő Liga tiltakozó fel­vonulásán. Pénteken, a békeszerződés aláírása napján a menekültek tízezrei gyülekeznek a millenniumi emlékmű előtt reggel 9 órakor, s a honalapító Ár­pád szobrától indulnak el némán a Szent István­bazilikához, ahol P. Zadravecz István tábori püspök mond emlékeztető beszédet. Az ország minden, ré­széből ott it lesznek a kiü­ldözöttek s a főváros ma­gyarsága is csatlakozik a néma tüntetőkhöz. A rendezőség felkéri a menekülteket, hogy június 4-én reggel fél 9 órakor kivétel nélkül mind legye­nek ott az Ár­pád-szobor előtt, hogy ezzel is demon­stráljuk, hogy a békeszerződés aláírásával egy kor­szak zárul, de a magyarság szent jövendőjének egy új korszaka nyílik. Az istentiszteltetek trtiba, a menekültek a Pe­tőfi­ térre vonulnak és a Himnusz eléneklése után szétoszlanak. Az üzletek és a nyilvános helyiségek 18 órától kezdve zárva lesznek. A hivatalokban, a bankokban a munka szü­netel. A tőzsde szintén zárva lesz. A villamosok 10 órakor 10 percre megállanakk. A vonatok az ország e­gész területén 5 percre megállanak. A harangok 10 órától kezdve félórán keresztül zúgnak, figyelmeztetve a magyar neanspetet arra a csapásra, amelyet rá Párisban mérnek. Az egyetemi tanács elrendelte, hogy pénrteken délelőtt fél 11—11-ig az egyetem eaenfegyiv­adai, ünnepélyes miise és saesitbeszéd tartassák. A szent­beszédet dr. Wolkenberg Alajos hild­odaméoayscari dékán fogja tartani. Az előadások ezen a napon szünetelnek. A kereskedők tiltakozása a béke ellen Az országos jellegű kereskedelmi érdekképvi­seletek egyhangú határozata alapján a Budapesti Kereskedelmi- és Iparkamara felhívja az ország kereskedőit, hogy januig 4-én, pénteken délelőtt 10 órától délután 8 óráig üzleteiket tartják zárva, hogy a csukott bortartók néma tiltakozása is ki­fejezze a magyar kereskedő társadalom állásfogla­lását az entente nemzetgyökos békefeltételeivel szemben. A kávéházak is zárva lesznek. I i »...• Hlonarchisto puccs ítészül Berlinben Egy nappal a választások­ ­ Június 6-ára tűzték ki ascíril®fo­rszági választá­sokat, ezek azonban a Jaillif­ognak simán lefolyni. A mbgarch nem hajlandók megvárni a választás díj eredményét, hanem már a választáso­kat megelőző napon magukhoz akarják ragadni a hatalmat noha a csapatok jórésze biztosította a kormányt hűségéről. Bécsi tudósítónk jelentése szerint a Berliner Tageblatt jól informált helyről arról értesül, hogy Bankschleuse környékén a Fürstenwaldban gyülekeznek tegnapelőtt óta a Lichtschlag szabadcsapat és egyéb szabadcsapatok maradványai, Potsdam kör­nyékén pedig bajor csapatok gyülekeznek. Ebben állítólag Hohenzollern Ágost Vilmos kerei­nek is szerepe van. Szombatra — a Berliner Tage­blatt informátorának állítása szerint — le akarják tartóztatni az ismertebb bal­oldali politikusokat. A munkásság között bőségesen fognak élelmiszert szétosztani, hogy nyugodtan viselkedjenek. Egy készülő újabb németországi puccsról min­denesetre régóta keringenek már hírek, mindazon­által nagy fentartással kell fogadni a berlini jelen­tést, mert a német monarchisták — még ha tényleg készü­lnek is államcsínyre — bizonyára tisztában vannak azzal, hogy ép a választások előtt nem lenne okos taktika részükről a puccs.

Next