Pesti Napló, 1920. július (71. évfolyam, 155–181. szám)

1920-07-10 / 163. szám

'SpWSHHF Bokányi mentegetődzik Tagadja, hogy fenyegette a burzsoáziát . A biróság kilenc órakor vonult be a tárgyaló­terembe. Az elf­ök, dr. Stocker Antal kúriai biró folytatta Bokányi Dezső kihallgatását. A hatalom át­vételének részleteiről beszél. Furcsa érziés fogott el, — kezdte Bokányi — mikor láttam, hogy a régi szocialisták közül többen csatlakoztak a kommunis­tákhoz. Néhány óra múlva a párt­ helyiségeiben megjelent Kun Béla társaival és átvette a­­gyűlés Vezetését Azonnal elrendelte a népbiztosok listá­jának elkészítését. A hatalom átvételének rész­leteiről beszélt. Attár ezután Kun Béla­­ platti formjaira. Elmondja, hogy ez nem annyira a burr­ispánia, hanem az entente imperializmusa ellen jött­ létre. Sokan azt mondák, hogy Kun Béla nem is­mert területi integritást. Ez nem igaz. Kun Béla sokkal különb volt, mint az entente. Kun Béla ezt csak az ententenak mondta szántszándékkal hazudva. Kun Béla különben a polgári társadalom-­­mal szemben megengedhetőnek tartotta a hazugsá­­got. Elmondja még, hogy a háború alatt miért 'igyekezett"a szociáldemokrata párt gyengíteni a ki­sbékülést az ellenséges államokkal. Mindezekkel­­csak azt akarja­­ dokum­entálni, nem teljesen fel­készülten és nem teljesen illetéktelenül foglalta el a neki felajánlott állást. Ezeknek a dolgoknak el­mondásával a proletárdiktatúra létrejöttét írta le. Elnök: Ön azt mond­ja, hogy a szocialista eszmék nagyrészt felülkerekedtek. Hát a házak át­vételével mi volt? Etokényi: Igaz, a házakat, elvették, de azután rendbe is hozták azokat és később többeknek vissza­­is adták. (Derültség.) Ezután áttér a vádnak azon jó prityista, mely a­rról szól, hogy ő részt vett a tanács­kormány alkotmányinak meghozatalában. Ezt egye­nesen tagadja. Elmondja, hogy vissza akarta adni a fővárosnak autonómiáját, azonban ez nem sike­rült. Rátér a bírói függetlenség megszüntetésére, amit mindig a legmesszebbmenőleg helytelenített. A vörös hadsereg megszervezése miatt emelt vádra vonatkozóan­­a következőket adja elő: Mivel a szocialista programm a hadsereget nem zárja ki, tehát elsősorban a Vyk-féle jegyzék miatt sürgette a haderő felállítságát. Kun Béla is ezt akarta elérni, azonban toborozás útján. Elismeri, hogy agitált a "közös hadseregbe való belépés érdekében, de azrt­ sohasem mondotta, hogy abba csak munkások lép­jltck -be- - ' ' . Elnök: 111 van Rákóci Béla kapitány vallo­mása. Azt mondja el Rákosi, hogy"ön július 21-én az aktív tisztek 56­­százalékát, ki akarta végeztetni. '­tMaui: Ez nem tertez. Bizonyíték erre, hog­y a feleségemet és gyermekemet a harctéren mindig köztük ta­r­tottam, mikor nekem hivatalosan el kel­lett mennem. Elnök: Arra is van tanú, hogy szalonkocsik­ban tartotta őket. Wokányi: Nem igez. Ott laktak, ahol a többi tisztek. Ezután ismét visszatér a hadseregre és kifejti, hogy a vörös hadsereg már csak azért sem lehetett osztályhadsereg, mert­ a munkások vélemértyű­vel ez­ nem egyezett. (Zúgás.) Ezután az elnök tízperces szünetet rendelt el. Szünet után Bokányi áttér a lázadás vádjá­nak kérdésére. Kijelenti, hogy az orsz­ág fáradal­masításában aktív részt nem vett. Tehát ez a vád teljesen, elesik. Hadseregbeli­ állásának elfoszla­­sára vonatkozólag előadja, hogy erre őt Böhm kérte fel azért, hogy a tisztek és a legénység közti egyenetlenséget eloszlassa. Ő akkor arra is fel volt hatalmazva, hogy a tisztek disztinkcióit visszaadja. Ő élt is ezzel a jogával és a fronton abban az idő­tájban az összes tisztek felvarrhatták csillagjaikat.. A diktatúra végéről elmondja, hogy Szamuely vég­sőkig akart barrikádharcot a románok ellen, ő tár­saival együtt ezt megtagadta. Kényszerítette Kun Bélát a lemondásra és egyúttal megalakították az új kormányt. Csekmanek szavazóbíró: Miképpen magyarázza ön azt, hogy a szocialista párt még ma is megtiltja tagjainak, hogy a Területvédő Liga tagjai legyenek. Tiskányi: Valószínűleg­­ nagyon szélsőségesnek tartják a ligát. Különben én annek idején I. Te­rületvédő Liga elnökségi­ tagja voltam. Fayl Ivor bíró: Ön a múlt évben egy Vrosseffet tartott, melyet a Népszava is közölt. Figyelmez­teti beszédében a proletárságot, hogy vigyázzon, mert eljöhet az az idő, amikor a Kárpátokban nem lesz elég fenyőfa akasztófának. •Tuihanyi: Nem emlékszem rá. Atzél főügyészhelyettes: Mikor lett ön tagja e Területvédő Ligának? Ttihanyi: A Károlyi-kormány alatt. Atzél: Mikor önt letartóztatták, a rendőrsé­gen azt mondotta, hogy vigyázzanak, mert az oro­szok már Odessza előtt állanak. Tiikányi: Ez­ nem i­gaz,"aki ezt mondja, tú­l a­zudik. Atzél: Ön ismerte a platformot, miért nem lépett ki a társaságból! " Tikanyi: Ezt­ a kérdést a f­ommunisták is fel­vetették, mert szerették volna, ha nem akasztota meg munkájukat.­­. Atzél: Garbai egy izben azt mondotta, hogy Magyarország ezerevre alkotmányát sióba tettük, — emlékszik :ön arral 4 .­ to-okányi: Ez retorika. Nem kell elfelejteni, hogy ezt egy kőművesmester mondta. Atzél: Kik rendezték a május elsejei ünnep­séget? "."•­ttokányi: Azt hiszem, Szamuely­­rendezte. Atzól: Törvényesnek tartotta ön, hogy Ká­rolyi a nemzetgyűlés megkérdezése nélkül átadta a hatalmat Kun Bélának? Unkányi: Igen, mert a nemzeti tanács Ká­rolyi kezébe tette le a hatalmat, így tehát törvé­nyes volt.­­ Ezu­tán az elnök a tárgyalást fölfüggesztette s folytatását szombat délelőtt kilenc órára tűzte ki. PESTI NAPLÓ A németek elfogadták az entente feltételeit — Október elsejéig leszerel a hadsereg — A spaai konferencián ma megegyezés történt atente és Ném­etorszá­g közt a lefegyverzésre vonatkozólag. A sepaából leinti a Wolff-iroda. Az a nyilatkozat, amelyet a tessnapi ülésen a szövetségesek tanácsko­zásainak eredményeképen átadtak a németeknek, így föltéve, hogy Németország­­ a) hozzálát a lakók véd­őrségének és a közbiz­­­tonsági rendőrségnek lefegyverzéséhez, b) közzétesz egy hirdetményt, m­­elyben a pol­­ári lakosság kezében lévő fegyvereknek haladékta­­­lan­ kiszolgáltatását követelik,­­ c) azonnal foganatosítja mindazokat az 'írt'töreke­déseket, melyek szükségesek az általános védőköte­lezettség megszüntetéséhez és avégből, hogy a had­sereg annak hosszú lejáratú szolgálati időnek elve alapján kiépítessék, amiképen a békeszerződésben m­eg van állapítva. d­) A szövetségeseknek kiszolgáltatja a birtokár­ban lévő valamennyi fegyvert és minden hadiszert,­­amely meghaladja a szerződésben megengedett men­nyiséget, elpusztitás végett és a szövetségesek­nek segítségére van a 2.'elpusztitásban, e) biztosítja a békeszerződésnek a tengerészetre és a léghajózásra vonatkozó ama határozatai végre­hajtást,­­amelyek eddig túlésgnek, megvglósitva, •* ez ese­tbeni a szövetségeek beleegyeznek abba, hogy : 1 .',-cit­a, halát'jdfit... erejének csökkentésére * megáUapitra, október ».i­dejéig meghonsmbbUjdk. Ebberst tea id­öpontban a serednek 150.000 .főre Ml­eseäkonnie és fegfeilett, tíz Refohs­svohrdt tndtiából állljt. A szövetségesei­ kijelentik, hogy azonfelül bs­e •'íyrsz^ek egy m­áíít­-1-k, 1020. janu­­r 1-én lej­áró h­at^r­cfébe is. Ebben az i^iTXi­tba.-n a • Wető" 1QOJ»00 emberrte­ való le­szállitásáslink­be" kel­l, 2. a nank-t kormányt /s'bat-b­wjzzák arra, ho­gy a semleges zónában október 11.ig megtartsa azt a haderőt, amelynek ingtóságát a szövetségközi katonai felügyelőbizottság tudatni fogja "ffelé, hogy ez a haderő résztvegyen a fegyverek összegyűjté­sében. ......­­ . , • 3. hozzáfogjon mindazokhoz az' intéz­­ede.tek,­hez, ane'yek siötcségetek ahhoz, hogy megakadá­lyoztassék a megszállott területről Németország többi részébe való fegyvercsempészés. Ha a németországi szövetséges felügyelőbizott­s­ágok 1020. január­ 1-je előtt, bármilyen időben ,­ogálliapít­ják, hogy a mostani egyezség határozatai nem vitettek keresztül lojálisa-n, akkor a szovrtszv­gesek megkezdik a német terület egy újabb részé­nek megszállását, akár a Ruhr,-vidékét, akár r­ár­nai­­­yen .másak részét és ezt­ a­­területet csak azon népon fogják kiüríteni, amikor a mostani bks(* a­lap^clápok val­amennyi feltétele, hiánytalanul tel­jesül. -:-v'. Az ententenak ezt a határozat.:-' Lloyd George, jeler,tette be a roaai konferencia csütörtöki ülésén.­Válaszában Simons kü­lügyminiszter hangsúlyozta, ho­ty a:' ilyen feltételes meghosszabbítón egyoldalú kötelezést jelent az entente részéről, tehát nem te­kinthető tárgyaló felek közt létrejött m­egdilapads­nak. Lloyd George erre azt felelte, hogy a-- Szövet­ségesek tagaszkodnak hozzá, h­ogy Németország ezt a proszra­ nmot elfogadja, viszont Sim­ons,­ kijelen­tet­te: n­oTV Németország rém fogadhatja­k*'. ezt a kötelezettséget erő­íti, hogy a kormány előzetesen részletesent ne tárgyalna róla. A konferencia illését ezután péntekre napolták el. Ekkorra­ ígérte Jimons a németrák végleges válaszát.­Az Havas­ ügynökség jelentése szerint- a né­metek délelőtti negyed 12 órakor i­atárt­a­á a lesze­relésre vonatkozó egyezséget. Tiltakoztak azonban, azn­ a kiji-'cmte«--t, ho­sy s versr/ille«i j^nspden. nek egyetlen pontja sem kötelezi őket arra, hogy »j területek megszállásába b'lernyezsenn.k. kivéve, ha a jóvátételek dolgáb.-in követnének el vétséget. Azál'a, hogy a rapaai konferenciát már hé­ti.I tt berekesztik, természetesen sehítetlenné válik a hát­térh­íri összeg megálapítása. Ezt ezt a későbbi kon­ferenciára halard­ják. JTJ J f 920 . JuBOS W. * NAPI HÍREK — Amerikai segítség a magyar értelmiség­i ri­mára. Az Északamerikai Egyesült­ Államokban szé­kelő „American Commonwealth Fund" jótékonysági egyesü­let, melynek, fő célja az értelmiség segélye­zése. tervbe vett€, hogy a középeurópai értelmiség­ s­egélyezéséval nagy akciót fejt ki az Északamerikai E­gyesült­ Államokban. Eddig erre a célra 250.000 dol­lárnyi összeget adományozott Magyarország szá­mára hat millió­ korona összeget irányoztak elő és a Budapesten székelő American Relief Administrate»» Warehouses-t utasították, hogy csomagok alakjába« élelmiszereket szolgáltasson ki ez összegnek meg­felelő mennyiségben. Tegnap az amerikai missziónál az élelmiszeradományok szétosztására vonatkozó ankétot tartottak. A szétosztás úgy fog történni, hogy egy bizottságot fognak alakítani az értelmiség­ kiváló tagjaiból és a bizottság fog az igénykérések felett érdemileg dönteni. Mindazok, akik közérdekű tevékenységet fejtenek ki és az értelmiség­ osztályá­hoz tartoznak, elsősorban részesülnek a segélyben.­­ A MOVE országos tanácsülése. A MOVE or­­szágos tanácsülésének tegnap délutáni folytatólagos tárgyalásán Belatiny-Braun Géza százados beszámolt a MOVF hadifogolymentő akciójáról. Eszerint a hadi­foglyok hazaszállításának költsége külföldi gyűjtés­sel és hitelmű­veletekkel már biztosítva van. Eddie tizenegy títillió korona a gyűjtések ered­ménye. A tvs délelőtti ülésen határozatilag kimondták, hogy a MOVE felhívást intéz­ a magyar társadalomhoz, hogy a magyar nemzeti hadsereg zászlaját szentségnek­ tartsa s ha az utcán őrség va­gy csapat a magyar? nemzet! zászlóval vonul ki, az utcán mindenki állja at meg arccal a zászló felé forduljon, a férfiak kalap­levétellel fejezzék ki tisztelgésüket.­­ A MOVE vas­vármegyei főosztályának határozatára vonatkozólan felolvasta az elnök Derne Lászlónak, a szombathelyi főosztály elnökének levelét. Eszerint Derne kijelen­tette, hogy meggyőződött a határozat helytelensé­géről s ezért nem hajlandó azt előterjeszteni. De le­vonva a konzekvenciát a főosztály keretein belül tör­­téntekért, lemond a főosztály elnökségéről és kilép a MOVE-ból, alávetve magát a MOVE elnöke Tészé­ről küü­ldendő bizottság határozatának. A tanács bizottságot nem küld ki. A szombathelyi főosztály elnökségéről való lemondást és az egyesületből való kilépést tudomásul vette. Patacsy Dénes államtitkár megköszönte az elnöki tanácsba való megválasztásit és kifejtette, hogy milyen okok vezették a magyart a romlásba. . . Dr. Elek Sándor halála. A Magyar-Olasz Bank. ügyvezető­ igazgatójának megdöbbentő tragédiája hírét mélységte részvéttel fogadták a főváros pénz-­ ügyi vilájában és általában mindenütt, ahol a kivég írósú, tehetséges­­bankembert szeretetreméltó egyéni tulajdonságaiért sz­erették és becsülték. Éber Antal akinek legelső munkatársa volt a szerencsétlenifi i^rt"Elek Sándor, ma este érkezik vissza Bud»-«" pestre, hogy jelen lehessen a vasárnap délelőttre H» tisrött temetésen. — Uj angol kapcsolat Magyarországsal- Najr* szabás« angol érdekeltség kapcsolódik közgazdasí*' gurkbj. Husa^m­illió korona alaptőkével új részvény­táralást.Kifakult ezzel a céggel: Angol-magyar film-­ színház rt. (British-Hungarian Film Theater Com­pany Limited), amely a magyar filmkultúrának az angol és amerikai filmipar világpiacával szerez kap-­­csolatot. Az új vállalat lehetővé teszi majd a hazai filmszínházak műsorában a legművészibb alkotások színrehozatalát, másrészt oly magyar filmek külföl­dön való bemutatását, melyek nemzeti szempontból reánk nézve felette fontosak. Az alakuló közgyűlés­­enökké Stead Alfréd ezredest, vezérigazgatóvá Vit­ter Ferencet, ügyvezető-igazgatóvá dr. Szabó Ödönt választotta .^ Rajtuk kívül, tagjai még a­z igaz­í­tós-Vifenak: báró Brandettstein Albert alezredes, Hag­genmacher Róbert, Kobelrausch Gyula udvari taná­csos, dr. Koós Jenő és Yaxley C. György. — Az Eötvös-kollégium­ jubileuma. A Báró Eöt­vös József-kollégium tegnap ünnepelte meg fennállá­sának huszonöt­ éves jubileumát.­­A budai fazaristák kápolnájában ünnepies istentisztelet volt, mely után ünneplők az intézet dísztermébe vonultak. Itt Betoniek Gyula mondott alkalmi beszédet. Végül az Eötvös-fü­zetek alapjának jutalomdijait osztották ki A jutalmakat Farkas Gyula „Petőfi elbeszélő költé­szete" és Májusz Elemér „Turócmegye kia­lkulása* cimű doktori értekezéseinek ítélték oda.­­ .. A spanyol király Londonban, Londonból tár-» Ilatozzák, h­fgy a spanyol király tegnap este oda­­érkezett.­­ A Stromfem-pör, Stromfeld Aurél ezredes bünpörébőíi ma reggel 9-kor nyitották meg a folyta­tólagos tárgyalást. Az első tanút Politovszky István alezredes elmondta, hogy Cegléden csapatszemle volt, amelyen Stromfeld beszédet mondott, amelyben a fegyelem szükségességét hangoztatta, majd hang­súlyozta, hogy a polgárságnak a katonasággal való­ békés együttélése erősíti a proletárdiktatúrát. Az el­­nök figyelmezteti tanút, hogy egy jelentésében éle­sebben szól Stromfeld beszédéről. Az „ügyész erre indítványozza a jelentés felolvasását, amit a védő ellenez, de a haditörvényszék rövid tanácskozás­­ utá­n elrendeli a jelentés felolvasását. A jelentés­t­ mondja, hogy Stromfeld a szemlén beszédet tartott, melyben ilyen kitételek voltak: a proletáruralomnak a vörös hadseregre szüksége van. Mindenki csak akkor cselekszik a diktatúra érdekében, ha a fegye­lemnek aláveti magát. Az utolsó leheletünkig küzde­nünk kell a tanácsrendszer melett A jelentés szerint Stromfeld Kecskeméten, Nyíregyházán és Lajospil­zsén is mondott hasonló beszédeket. Stromfeld « tanú vallomására reflektálva kijelenti,, hogy a beszéd lényege nem a diktatúra dicsőítése volt, hanem »*

Next