Pesti Napló, 1920. augusztus (71. évfolyam, 182–206. szám)

1920-08-07 / 187. szám

ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 25 kor. — ill. Negyedévre 70 « — « Fél évre._ 140 « — « Egész évre 280 « — « Egyes szám ára: Budapes­ten, vidéken és a pálya­udvarokon 1 korona. Szombat, augusztus 7 ÁTVETT­! NAPLÓ SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL, Budapest, Rákóczi­ út 18. TELEFON: József 62—30, 62—31, 62—32. Nyomda: 54—89. Felelős szerkesztői József 62—36. Igazgatósági József 62—85. A mindennapi kenyér Szerte az országban" búgnak a cséplő­gépek — x x xy x x x x x x x x x fr x x x x x X X X X Jr — S a könnyű, sápadt Szemek X X/öm­lenek a zsákokba. Minde­nn­i nyilvánvaló most már, hogy a termés­becst csakárrózsaszínű téntával irták. A va­lóság X X X X x legjobb esetben kö­zepes termésünk lehet. Mindazokat a re­ménységeket tehát, amelyeket egy nagy­szerű terméshez fűztünk, meg kell nyirbálni és a rideg tényekkel szembe kell nézni. X XXXXXXX X Nem csupán arról van szó, hogy gyerge termés­eredménnyel állunk szembe, hanem arról is, h­ogy még azt a gyenge eredményt sem tud­juk rendeltetési helyére úgy eljuttatni, mint ahogy azt lehetne és kellene. Gaál Gaszton nemzetgyűlési képviselő ma döbbenetes képet festett arról a rend­szerről, amelyivel a gabona összegyűjtését intézik. Ez idén, tudvalevően, nem rekvirálás útján hajtják össze az ellátatlanok számára szükséges gabonamennyiséget. Bizonyos kulcs szerint kell a gazdáknak termésük egy részét az államnak meghatározott összeg­ért átadni. Ha itt-ott jogosan kifogásolják is ezt a kulcsot, nagyjában a rendszer mégis simábbnak s kezelhetőbbnek mondható, mint a tengernyi zaklatással járó rekvirálás. Nem­csak a gazdáknak, ha a gyűjtő szervnek is. Az ilyen módon összegyűjtendő gabona­nemű X X X X X X X X X XXXXXXXX X nem túl­ságosan nagy a mennyiség, mert hiszen a leg­pesszim­isztikusabb becslés is tizenöt millió métermázsára teszi idei termésünket. Mégis olyan­ hírei­ hallatszanak, hogy a gyűjtéssel megbízott Áruforgalmi Részvénytársaság csak igen nehézkesen képes az eléje szabott feladatot megoldani. Lehet, hogy ez a ne­hézség később elmúlik. X X x X x x X XXXXXXXX X X X X X X X X X X X X X X X — különösen az ellátát­— egyelőre még vár végső ítéletével, de azt, hogy az új gyűjtő­szervezet 240 koronányi gyűjtési árat szá­mít fel minden métermázsa után, már most érthetetlennek fogja találni. X X x X X X X x X x X X X XX A közvélemény tanok közvéleménye X X X X X X X X X X X X határozottan sok. Az ellátatlanok éppen a legszegényebb osztályból kerülnek ki, s így nem lehet helyén­való, hogy abból a zsebből fizessék a megdrágított kenyeret, amelyikben legkevesebb a pénz. De még az sem bizonyos, hogy az Áruforgalmi azért az egy milliárdért képes lesz a szükséges mennyiséget felhalmozni. X x X x X X XXXX XXXX XXXXX XXXX Ezek a kilátások egyáltalán nem ke­csegtetők. Sok mindent nélkülözünk, sok mindenről lemondunk, de a mindennapi fa­lat kenyérhez, csak van jogunk é­s van jogunk a kormánytól követelni, hogy ezt a falatot biztosítsa számunkra. x X X x X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X Teleki a bojkott megszűnéséről Szombaton megnyílik Béccsel a táviróforgalom sjpét táviratozzák: Az^strbeiter Bécsből táviratozzák: Az^^rbeiter Zeitunt." jelentése­ szerint a bécsi^fSkSzervezeti bizottság Amsterdamból, a nemz£t#ozi szakszervezeti szövet­ségtől a következő*4dviratot kapta: „Bár a' h«V?et Magyarországon nem kielégítő, a nemzetközi szakszervezeti szövetség elhatározta, hogy a Magyarország ellen elrendelt bojkottot augusztus 8-ától megszünteti. Kérjük a szükséges intézkedések megtételét. Bővebb megokolást mani­fesztumban közlünk. Fimmen" Az „Arbeiter Zeitung" az amsterdami távirattal kapcsolatban beismeri a bojkott teljes s­ikertelen:­lérét A szakszervezetek vezetőségei ma délután kon­ferenciát tartanak, hogy határozzanak a bojkott megszüntetésének dolgaikan. A rendelkezéseket azután kiadják a bizalmi férfiaknak. A bojkott feloldása következtében­­- mint a „Budapesti Tudósító" értesül — a Béccsel való köz­vetlen távirati forgalom holnap, szombaton rez­t­ ismét megindul. Bécsből jelentik: Az osztrák közlekedésügyi állami hivatalban ma délig hivatalosan mit sem tudtak a Magyarország ellen alkalmazott bojkott mí­gy kivntézteéről­l a fosta- és táviró-igazgatóság­nak sem ottlt hivatalos értesülést. Nem lehet azonban kételkedni abban, hogy a számba­ jövő helyek közlése, augusztus nyolcdikáig idejében megtörténik, hogy újra megkezdhessék Magyar­ország felé a rendes személy, és áruforgalmas. A bécsi közlekedésügyi hivatal vezető helyé­ről a Neiw Freie Pressé-ve­l a Magyarország elleni bojkott megszüntetéséről még a következőket köz­lik : A kormány sohasem azonosította magát a bojkottal, azt nem hagyták jóra és ne­m támogatta Azt a rendeletet, amelyet a közlekedésügyi állam­titkár adott ki és amely a Magyarországgal való egész vasúti forgalmat beszüntette, most hamaro­san felfüggesztik. Ami az áruforgalmat illeti, ma­gában Bécsben cs­ak "kétszáz magyarországi ren­deltetésű rergizin van. A határi­zom­árokot­ azonban igen sok olyan vasúti kocsi va­n, amely a Ma­gyarországra való szállításra, vár. Mindezeket, a vízműi kocsikat három nap alatt zavartalanul Ma­gyarországba lehet juttatni. Az esti lapok is terjedelmes cikkekben fog­lalkoznak a bojkott összeomlásával és megállapít­ják, hogy a bojkott a legtávolabbról sem érti el azt a hatást, amelyet voltaképpen el akart érni, hogy tudniillik Magyarországon rendszerválto­zást idézzen elő. A Neues Wiener Abendblatt a töb­bi között ezt írja: „A szakszervezeti internáció­kiíile a bojkottot hamis feltevések alapján mondta ki. Azt hitte, hogy Magyarország nem tudja el­viselni a blokádot és megfeledkezett arról, h­ogy agrárországról van szó, amely minden eshetőségre el van látva a legszükségesebb élelm­eitékekkel. De az amsterdami iroda azt is hitt­e, hogy a Ma­gyarországgal szomszédos területeken mindenütt respektálni fogják a bojkott-hat­ározatot. Ez nem­ történt meg. A szakszervezetek végrehajtó szerve Amsterdamban van és a viszonyokat nem a maga tapasztalásaiból ismeri. Ennélfogva rá volt szo­rulva a bécsi információkra. Az­ elhibázott számí­tás miatt elsősorban tehát azokat kell okolni, akik Bécsből jelentést küldtek Amsterdamba." A Pesti Napló munkatársa pénteken­­fölke­reste gróf Teleki Pál miniszterelnököt és meg­kérdezte, hol van az osztrák bojkottal. A minisz­terelnök így felelt: " Ma délután a Wiener-neustadti bojkott­bizottság egy tagja megjelent a határon az il­letékess magyar fórum előtt és megkérdezte,­­mi következménye lesz annak, ha a bojkott­bizott­ság beszünteti a bojkottot. Az illető magyar közegnek, aki ezt megtelefonálta nekem, azt fe­leltem, hogy a magyar állam nem tárgyal sem­miféle bojkottbizottsággal, mi d­eak állammal tárgyalunk, azonban közölheti a bojkott­bizott­ság küldöttjével — éppen úgy mint bárkivel, aki eziránt érdeklődik — hogy abban az eset­ben, ha az osztrákok a bojkottot megszüntetik, a magyar kormány is megszünteti a retorziós intézkedéseket. A miniszterelnök több aktuális témáról is nyilatkozott. Arra a kérdésre, várható-e, hogy a gabonarendeletet közmegelégedésre tudja a kor­mány megoldani, ezt mondotta: — Mindenesetre. Ezt a kérdést meg kell oldani. Arra a kérdésre, helyesli-e a kenyéradót, azt felelte a miniszterelnök, hogy mindenesetre he­­lyesebb a kérdésnek ilyen megoldása annál, mintha az államnak i­alános jövedelmeibe kel­lene fedeni­ie az Á­lk­­tlanok Tisztjének árát. —­ A földreformról szóló javaslatot — fe­jezte be a miniszterelnök — a jövő hét közepén, vagy végére fogja a kormán­y a Ház elé vinni. A késedel­em most már tisztán csak technikai ter­mészetű. Ezzel egyidejűl­g megtörténik az ismert tárcacsere. WMM Vi­ dáig Gaszton­os hestvér mesti­asításáról A painiszterelnök Kun Béla kiá­llstásáról A nemzetgyűlés péntek­ egesén Rakovszky Ist­ván­ elnök bemutatta a MCBft átiratát amelyben kéri, hog­y a nemzeti hadsendben sem tiszt, sem hivatal­nok zsidó vallású vt ön ne legyen. ^H^zárEkifzer indítványa kerül­árgyalásra a közektátás "szabályozásáról. Kerekes Mihály Magyar­ország szegényei számára olcsó lisztet követel. Ha­tározati javaslatot nyújt be, amely a fejadagot 12 kilóban, a búza árát 500 koronában kívánja megálla­pítani. Hentzer Istvá­n szerint a gazda ráfizet a gabo­natermelésre. Temesváry Imre beszéde után Gaál Gaszton Szabó Józseffel polemizálva rá­mutat arra, hogy a bolsevizmus csírái a háború alatt való rekvirálásokban keresendők- Kun Bél­áék illegitim alapon csinálták azt, amit legitim formában kezdtek. (Nagy zaj.) Fölemlíti, hogy a tisztviselői kar és a munkásság felelős a bol­sevizmusért. (Közbekiáltások.) A tisztviselői karnak nemcsak jogai, hanem kötelességei is vannak. A köz­hivatalnokok későn járnak hivatalba, egy részük fe­gyelmezetlen és hanyag. (Zaj.) Nem szabad folytatni az atrocitásokat a gazdák vagyona ellen. Ennek az lehet a következménye, hogy egyszerűen be fog szűnni a gabonatermelés. Csak a saját szükségletüket fogják biztosítani. A gazdák azt fogják mondani: Budapestnek semm­it , és a főváros három nap alatt éhen hal. Nem szabad fölborítani a gabonaforgalmi rendeletet, bár vannak hibái is. Ezért a felelősséget nem viselné. (Mi drágítja meg a lisztet?) — Kijelenti, hogy az Áruforgalmi Részvénytársa­­sággal kötött szerződés intézkedései teszik drágává, a lisztet és ezen az állapoton kell változtatni. E szerződés szerint a gabonagyűjtés költsége méter­mázsánként 240 korona. Ebből 15 korona esik sze­mélyi kiadásokra, ami, ennek a részvénytársaságnak óriási személyzetét tekintve, évi 70 millió koronára rúg. A megyei központok 5 koronát, a gyűjtő­szö­vetkezetek 8 koronát, a községi elöljáróság 3 koro­nát kapnak métermázsánként. A malmok ellenőrzése 15 koronába, a vasúti szállítás 25 koronában, az állo­másra való fuvarozás 5 koronába és a zsákkölcsön­zési díj 11 koronába kerül. A szállítási hiány fejé­ben 30 koronát számítanak fel, a biztosítási díj 9,60 korona, az őrlés 65 korona, az időközi kamatokért 18 koronát vetnek ki, a tartalékok pedig 27 koroná­ba kerülnek, ugyancsak métermázsánként. (Nagy mozgás a Ház minden oldalán.)­­ Ezután felolvas egy hozzá érkezett levelet, amelyben közlik vele, hogy az Áruforgalmi Rész­vénytársaságnak valamelyik gyűjtő­ kirendeltsége nyolc hónapig tartózkodott egyik vidéki városban és ez idő alatt 500.000 koronát adott ki autógummbra és benzinre, amíg a cséplőgépek benzinhiány miatt álla­nak. Ha a kormány versenytárgyalást ír ki a gabo­nagyűjtésre, igen sok vállalkozó akadt volna, aki 100 koronáért összegyűjtötte volna a gabonát 240 ko­rona helyett. Ez is 450 millió hasznot hajtott volna, míg most majdnem 1100 millió koronába fog kerülni. Itt lehetne megtakarításokat eszközölni és ezen a réven a kenyér- és főzőlisztet 25 százalékkal olcsób­bá tenni.. . Egy másik levelet is felolvas, amelylyel ugyancsak az Áruforgalmi Részvénytársaság eljárá­sát akarja megvilágítani. Eszerint ez a társaság ka­szákat vásárolt egy gyártól, darabját 30 koronáért s ahelyett, hogy direkte eladta volna a kisgazdának, lánckereskedőknek juttatta 68 körömiért, ugy hogy

Next