Pesti Napló, 1920. szeptember (71. évfolyam, 207–231. szám)
1920-09-17 / 220. szám
2 Vénték * 1. Vi« PESTI NAPLÓ 1920. szeptember 17. Prohászka Ottokári^iL ^ világ gazdasági újjáépítése a numerus clausus mellett A nemzetgyűlés ülése A nemzetgyűlés mai ülésén részletekben is elfogadták az illeték javaslatot, azután folytatták a numerus clausus vitáját. A mai ülésnek, de az egész vitának eseménye Prohászka Ottokár püspök beszéde volt. Előtte Schandl Károly beszélt a javaslathoz, igen részletesen és azt fejtegette nyugodt előadásában, hogy barátja a keresztény liberalizmusnak, de nem barátja ama liberalizmusnak, amely itt volt. A zsidó ifjúságnak a jogegyenlőség alapján biztosítani kell azt a jogot, hogy legalább bizonyos arányban bejusson az egyetemre. A javaslatot elfogadta. Utána Prohászka Ottokár emelkedett szólásra. Minden figyelem feléje fordul, szinte lélegzet visszafojtva hallgatják szavait. Prohászka püspök beszéde Prohászka Ottokár: Elfogadja a javaslatot Bernolák Nándor indítványával együtt, mert e javaslat a komoly munkát sürgeti az ifjúság számára. Az egyetemen tanulni kell és nem politizálni. A tanuló ifjúság tanuljon elsősorban. Meg tudja érteni a szenvedélyeket, de nem menti azokataz erőszakosságokat, amelyeket az egyetemeken elkövettek. A numerus clausus a magyar faji géniusz veszélyeztetése ellen készült, semmiféle elnyomó vagy jogfosztó szándéka nincs. Nem tagadja, hogy a zsidóság teremtette meg a magyar kereskedelmet. Elismeri, hogy a liberalizmusnak óriási előnyei voltak. Áldásait még ma is élvezzük. A liberalizmus óriási szolgálatokat tett a világ kultúrájának, Magyarországnak, a magyarságnak. De ha egy erő már kiadta energiáját, ha egy erőnek már csak visszahatása van, akkor jelszavak miatt ne menjünk fejjel a falnak. Mi liberálisak vagyunk abban, hogy elismerjük a liberálizmus érdemeit, de nem vagyunk liberálisak abban, hogy meg ne lássuk a liberálizmus kinövéseit. Mi védjük a magyar kulturát és ha ez a liberálizmus ellen vsan, akkor szakiltok ezzel a liberalizmussal. (Óriási tapsaz egész Háziban.) A zsidóság fejlődése egyébként most már csak a zsidó nemzeti eszme, a cionizmus irányában képzelhető el. Elhiszem, hogy Sándor Pál nem cionista és azt is elhiszem, hogy a magyar zsidóság nagy része nem cionista felfogású, viszont i es, nem tőlük függ, hanem a zsidó eszme fejlődésétől világszerte. A zsidók lehetnek jó állampolgárok, de nem mondják, hogy a cionizmus bolondság. Sándor Pál és a demokraták közbekiáltanak: De igenis, bolondság! Prohászka Ottokár: Világszerte mutatkozik a cionizmus fejlődése és, nekünk mindenáron biztosítani kell a magyar szellemi uralmat. Rátér ezután a zsidók katonai szolgálatára. Azok előtt a hősök előtt, akik szenvedtek, vagy meghaltak a hazáért, lettek légyen zsidók vagy keresztények, egyaránt meghajtja lobogóját a nemzet. Az osztrák-magyar hadseregben szolgált tartalékos tisztek közül magyar elesett 27%, zsidó 8%. Az egyetemi hallgatók közül 100-nál 48 keresztény és 7 zsidó hallgató esett el. (Zajos közbekiáltások a jobboldalon: Hallatlan! Itt a hiteles statisztikai!) Prohászka Ottokár: Ami a legénységi adatokat illeti, a keresztény legénység közül 17,9% esett el, a zsidó legénység sorából pedig 1%. Újabb zaj tört ki, aminek az elnök figyelmeztetése vet véget. Prohászka Ottokár: Mindamellett, hogy a statisztika szerint a zsidóság nem kedvelte a frontszolgálatot, az első évben 21.000 zsidó katona közül 6000 kapott vaskeresztet, ezért Németországban zsidókeresztnek is nevezték ezt a kitüntetést. Ne vegye a zsidóság felszólalásomat kegyetlen támadásnak, de hazafiúi aggodalmamnak adok kifejezést és a nemzetet akarom felrázni e beszéddel tespedéséből. Elismeréssel van a zsidóság szerencséje, nagy képességei, szellemi és kulturális munkája iránt, de ha a zsidóság az ir magyar faja ellen akar támadni, akkor őt találja magával szemben. A Ház nagy többsége felállt és viharosan tapsollt, éljenzett percekig, mikor Prohászka befejezte beszédét. Azután öt perc szünet következett, majd Hermann Miksa szólalt fel a javasathoz. Azt hangsúlyozta, hogy nálunk a numerus clausus kérdésénél pedagógiai szempontok vezetnek, de a politikai kényszerűség is szerepet játszik. A javaslatot Bernolák indítványával fogadja el. A legközelebbi ülés pénteken lesz, folytatják a numerus clausus vitáját és holnap szavaznak a tanácskozási idő egyórás meghosszabbításáról. Az ülés két órakor végződött, öt világhíre szaktudós programmá» Párisi szikratávirat jelenti. A gazdasági világkongresszusra a következő öt tudós véleményét kérték ki: Pigou, cambridgei tanár; Pantaleoni, olasz tanár, a Giornale delli Ecconomisti igazgatója, továbbá Gide, francia tanár; Bruins, a rotterdami egyetem rektora és Cassel Gusztáv, stockholmi tanár. Az egész világon kiváló hírnévnek örvendő öt tudós egységes választ adott a feltett kérdésekre. Szerintük a világ gazdasági helyzetén főképp egy módon lehetsegíteni: a munka és produkció által, amely újból a munkát és reprodukciót segítené elő. Véleményük szerint a világgazdaságnak három stádiumon kellene átmennie. Elsősorban mindenütt és minden eszközzel meg kellene szüntetni a hitel, és papírpénz-inflációt, a kormányoknak le kellene szállítaniuk az állami kiadásokat, a nélkülözhetetlen kiadásokat pedig főképp adókból kellene megszerezniök. Az adókat lehetőleg bankokba kellene gyűjteni, hogy elérjék legalább azt az összeget, mely a piac tőkeszükségletének felel meg, hogy ennek következtében ne kelljen papírpénzt kibocsátani. Végül a függő adósságokat mielőbb konszolidálni kellene. A második stádium a valuták megszilárdítása volna. E célból a kormányoknak külföldi függő adósságaikat konszolidálniuk kellene, valamint meg kellene szüntetni a bankjegyeknek külföldre viteléből származó eladósodását és azonkívül oly gyorsan, mint csak lehetséges, helyre kellene állítani az országok között a rendes kereskedelmi valutaarányt. Harmadsorban a pénzügyi szakértők nemzetközi hitelek megnyitását ajánlják és pedig elsősorban a jobb pénzügyi viszonyok között lévő országok javát. Ezeket a kölcsönöket csakis olyan gazdasági és szociális célokra kellene fordítani, melyek azok rögtöni hasznosítását tennék lehetővé. Így például a munkások számára szükséges élelmiszerek szállítása Azonkívül a kölcsönadó országoknak biztosítákot kellene nyújtani arra, hogy teljes erejükből közreműködnének a kölcsönvevő ország gazdaságának fellendítésében, misszió-nővéreken kívül önként jelentkező hölgyek dolgoznak és mindent megtesznek a mindenfelől feltáruló nagy nyomorúság enyhítésére. Az irodákban valóságos búcsújárás folyik; folytonosan jelentkeznek nyomorgó emberek, elmúlt szép napok után nyomorúsággal küzködő hivatalnokok tisztviselők, elaggott munkások és özvegyasszonyok, támogatást kérve. A misszió hölgyei felkeresik a jelentkezők lakását és személyesen állapítják meg, hogy ki a valóban segítségre szoruló, az igazán nélkülöző. Ezeken azután segítenek is. Az itt működő angol, francia, svájci és svéd jótékony missziókhoz fordulnak érdekükben, amely a Szociális Missziótársulat előterjesztésére igen sok segélyt utal ki. Adnak úgy készpénzsegélyt, mint ruhát, élelmiszert stb. A Szociális Missziótársulat a menekültekért és a nélkülözésért (Saját tudósítónktól.) Áldásosés szép akciót kezdett néhány héttel ezelőtt a Szociális Missziótárulat önvédelmi osztályává megszállott területekről menekült magyar nők érdekében. Az akció, amelyet Schlachta Margit nemzetgyűlési képviselő maga irányít, arra törekszik, hogy a menekült nőket, akik közül oly sokan állás és kenyér nélkül vannak a fővárosban, biztos kenyeret, nyugodt életet biztosító állásokba helyezze el. Az akció teljes csöndben és meglehetősen kicsi arányokban folyik. A vezetők ugyanis arra törekszenek, hogy pártfogóltjaikat kifogástalan ellátásban részesítsék és ezért nagyobb súlyt helyeznek a körülmények gondos és lelkiismeretes mérlegelésére, az egy-egy állás körül felbukkanó nehézségek elhárítására, mint a nagy számra. Mégis, már eddig is száznál több menekült nőt helyeztek el, legnagyobbrészt vidéki úruházaknál, házvezetőnői, társalkodónői stb. minőségben. Naphosszat jönnek a jelentkezők a társulat váci utcai irodájába, ahol pontosan felveszik személyi adataikat, kikérdezik a jelentkezőket, hogy milyen képzettségük van, milyen munkához értenek. A bemondott adatokat azután gondosan felülvizsgálják, hogy minden kínálkozó állásba megfelő munkaerőket tudjanak elhelyezni. Hasonlóan felülvizsgálják a felkínált munkahelyeket is. Megállapítják, hogy mindenütt biztosítva van-e a társulat által elhelyezett nő hiánytalan ellátása, jó fogadtatása stb. — Itt látni meg legjobban, milyen nagy a nyomorúság a menekült családok között, — mondották tudósítónknak az irodában. Asszonyok, leányok, akik eddig fényes körülmények között, gondtalanul éltek otthonukban, , most nap-nap után jönnek állást, akár nehéz testi munkával járó állást kérni. Okleveles tanítónők, akik itt nem tudnak megfelelő állásban elhelyezkedni, társalkodónőnek, házvezetőnőnek jelentkeznek. Hölgyek, akik eddig városuk társadalmi életében elsőrangú szerepet játszottak, most két kezük munkájából akarnak megélni. — Néha persze nehézségek is vannak. Így például most is egy állásra kellene jelentkezőt találni. Egy vidéki bárói család szobalányt keres, kitűnő ellátást, jó fizetést biztosítanak, de az illetőnek németül és franciául kell tudnia. Az ilyen kérdések megoldása természetesen gyakran nem könnyül . A társulat különben ettől az akciótól eltekintve is teljes erővel folytatja szociális és jótékonysági munkáját. A társulatnak minden kerületben külön kirendeltsége van, amelyeknél a WWWWWWWWWWNAAAAW WUWWWWW A művészeti szezon eseményei Nem lehet külföldi tárlatokat rendezni (Saját tudósítónktól) Akár a színházak, a múzeumok és a képtárak sem ígérhetnek az idei szezon elején sok szenzációt, sőt még csak részletes programmot sem adhatnak, mint azelőtt, mert ha valamikor, úgy ma bizonyára ezer és egy körülmény befolyásolja a kiállítások időbeli sorrendjét és egyáltalán a kiállítások BRész rendezésének lehetőségét. A festők és a szobrászok a társadalom többi osztályával együtt nyögik a gazdasági helyzet nehézségeit, sőt talán még jobban megsínylik a „nagy időket", mert a festék, a vászon és általában a nyersanyag ára szinte megfizethetetlenül magas és ma már a „hadimilliomosok" sem igen vásárolhatnak képet. Szobrot, s az igazi műértők is nagyobbára bevonták a vitorlákat. Ilyen körülmények között nivós kiállítást rendezni valóban nem könnyű, és érthető, hogy a művészi intézmények vezetői csak óvatosan és nagy vonalakban mernek nyilatkozni művészi programmjukról. A Pesti Napló munkatársa kérdést intézett nevesebb művészeti intézményeink vezetőihez: milyen művészi eseményekre van kilátás az új szezon során. Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeumban még nem készültek el a kiállítások végleges programmjával az eddigi programmról dr. Meller Simon, a grafikai osztály vezetője, a következőiket mondotta: — Szeptemberben nem lesz új kiállítás a Szépművészeti Múzeumban, ellenben a Lotz-emlékkiállítás, amelyet még tavaly nyitottunk meg, egészen e hónap végéig nyitva marad Október folyamán fogjuk megnyitni első új kiállításunkat, a Bürer-kiállítást, amelynek művészeti jelentőségét nem kell hangsúlyozni. Ugyancsak az ősz folyamán fognak megnyitni a múzeumnak azok az osztályai is, amelyek eddig rendezés alatt állottak, így különösen a szobrászati osztály. A megnyitás időpontja az asztalos-és egyéb munkálatoktól függ, mert a szobrok egy részének még nem készült el a talapzata. A munka folyamatban van, de hogy mikor fejeződik be, ma még nem lehet megállapítani. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat palotája, a Műcsarnok, jelenleg tatarozás alatt áll. Az épületben tudvalevően hadikórház volt a háború idején és a kiállítási termek bizony nagyon megviselt állapotban kerültek vissza régi tulajdonosuk birtokába. — A hadügyi kormány — mondotta Paár Géza műtáros — méltányolta a társulat kérelmét, amelylyel hozzá fordult és megszavazott egy összeget az épület tatarozási céljaira. Ez az összeg azonban már elfogyott, a többit a társulatnak kellett pótolni. A munkálatok még most is folynak, remény van azonban arra, hogy szeptember közepére elkészül a munka és akkor megnyithatjuk az első kiállítást a Területvédő Ligák szövetségének irredenta kiállítását, amely dokumentálni fogja, hogy Magyarország szerves egység, amelyet min lehet semmiféle erőszakkal szétdarabolni. Ez a kiállítás körülbelül két hónapig marad nyitva. December közepén nyílik meg a rendes téli kiállítás, amelynek keretében Szinyei-Merse Pál nagy emlékének fog méltó módon áldözni a társulat. A Műcsarnok nagy dísztermét teljesen Szinyei-Merse Pál képei fogják megtölteni. A mester összes régi tanulmányai, vázlatai és azok a kiváló alkotásai, amelyeket meg tudunk szerezni, mind kiállításra kerülnek ez alkalommal. A Szinyei kiállítás után másik elhunyt nagy mesterünk Benczur Gyali és tanítványainak alkotásaiból rendezünk emlékkiállítást. Ezután sorrendben a tavaszi tárlat következik. Az Ernst Múzeum programmistról dr. Lázár Béla a következőket mondotta: — Most megnyílt első kiállításunk után — a pontos sorrendet nem tudom még megmondani — Rippl-Irónai József, Csók István, Iványi-Grünwald Béla és Horthy Béla festőművészek, valamint Szentgyörgyi István és Kisfaludi-Strobl Zsigmond szobrászművészek műveiből fogunk csoportkiállításokat rendezni. Tervbe vettük azt is, hogy Hollósi Simon képeiből emlékkiállítást rendezünk. — Ami a külföldi művészek kiállítását illeti, ezekre egyelőre még az idén sem lehet gondolni, mert a külföldi művészek és műkereskedők a mai viszonyok mellett nem merik a vasútra bízni értékes műtárgyaikat. Tervbe vettük ugyan, hogy Hodler műveiből kiállítást rendezünk a szezon folyamán de egyelőre egészen bizonytalan, hogy tervünket megvalósulhatjuk-e. A Nemzeti Szalonban az őszi tárlat után a Rév Művészeti Egyesület, majd a Céhbeliek csoportlinitása következik. A tél derekán fog bemutatkozni a fe újabb misigyár művészeti társulat, a Studio műve-ódája egy kiállítás keretében, azután a téli tárlat sorra, majd pedig a Szalon régi törzstagjai midé, együttes kiállítást.