Pesti Napló, 1920. szeptember (71. évfolyam, 207–231. szám)

1920-09-18 / 221. szám

i C­i­í­n • • kVÍDI' " ^ T 2 korona szeptember 18 SZERKESZTŐSÉG Budapest, Rákóczi-út 18 KIADÓHIVATAL: Erzsébet­ körut 18 szám TELEFON: József 62-30, 62-31, 62-32 Éjjeli szerkesztőség: Józs. 71—15, J. 69^-35. Felelős szerkesztő: József 62—36 IS&Q SE V '­­ / Budapest, 1920 ^ ATVKTU- ^ ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 25 kor. Negyed évre 70 kor. Fél évre 140 kor. Egész évre 280 kor. Egyes szám ára: Buda­pesten, vidéken és a pályfa­udvarokon 2 kor. 71. évfolyam ,221. szám Első cikkünket a cenzúra törölte Támadják és védekezik a numerus clausust A Nemzetgyűlés pénteidönésén folytatták az egyetenmi beiratkozások éó Ul Sz­ó­l­ó törvényjavaslat tárgyaimat. A vitában k különösen Ugrón Gábor és Gö­mbö.5V vula beszéd v­olt érdekes. Ugrón alapos ok f e­j t és s ír Lujtff Listra numerus clausust, míg Göm­bös védelmére kelt Haller törvényjavaslatának és ezt az alkalmat felhasználta a zsidók elleni táma­dásra is. Dinich Vidtor volt az első felszólaló. A Fried­rich-párti képviselő nem tartja a javaslatot elég radikálisnak. Tíz évig nem kellene a zsidókat az egyetemre engedni. Menjenek kapálni! Szabó Balázs azt fejtegeti, hogy a numerus clausus nem zsidókérdés, hanem a keresztény ma­gyar intelligenciának kérdése. Ugron Gábor nagy figyelemmel hallgatóit érdekes beszédében Prohászkával polemizál. Ki­jelenti, hogy Eötvös, Berzeviczy, Apponyi kultúr­politikájának a híve, nem Halleréé. A destruktív elemeket távol kell tartani az egyetemektől, de ezt a célt numerus clausussal nem lehet elérni. Hogyan fogják a beiratkozást eszközölni? Mi mó­don fogják meg­állapí­tani a fajt? Hiszen évszáza­dok alatt olyan összeve­gyülés történt, hogy az ősi turáni­ faj már alig van meg tisztán. Talán faj­vizsgáló állomást fog­­ak felállítani? Mert másként aligha tudják azt megállapítani, ki tartozik a zsidó fajhoz, ki a sémi-arab, ki a régi turáni. A nemzetiség szerint is nehéz lesz a kérdés megol­dása, mert aki magyarnak vallja magát, az ma­gyar. Ezután arról beszél Ugrón, hogy a kivételes kormányhatalommal mindennap letörnek egy-egy szabadságjogot. Így a sajtószabadságot, amelyet már annyira negligálnak a cenzorok, hogy a mi­niszterelnök nyilatkozatából is törölnék passzu­sokat. Bernolák Nándor félremagyarázott szavait igazítja helyre, majd az elnök szünetet rendel, amely után Gömbös Gyula szólalt föl..Nyíltan ki kell jelenteni — úgymond, — hogy biztosítani akarjuk a magyar faj szupremáciáját. A zsidó faj elhatalmasodása ellen védekeznünk kell, mert egyébként a második ezredév elején honfoglaló Árpád utódai szolgasorsra jutnak. A kommuniz­musnak megvolt az az egy nagy haszna, hogy megmutatta ezt a nagy veszedelmet. Kötelessé­günk teh­át törvényes intézkedésekkel végérvénye­sen és a zsidók érdekében is megoldani ezt a kérdést. Másik oka a veszedelemnek az volt, hogy a bevándorlás és kivándorlás kérdése nem volt szabályozva. Saját véreink kénytelenek voltak ki­vándorolni, viszont a nem kívánatos elemek és fajták beözönlöttek az országba. Katonai szolgálata idején már a háború alatt alkalma volt a zsidók háborús tevékenységébe be­tekinteni. A harctéren működő zsidó katonák előtt meghajtja a zászlót, most azonban a front mögöti dolgokról a­kar beszélni. Megállapítja, hogy az oroszországi forradalomban résztvett magyar tisz­teknek kilencvenöt százaléka volt zsidó. A zsidók túlnyomó többségét látta a fölmentettek soraiban. Megállapította már 1918-ban, hogy míg az engente­országok seregeiben kétszázhuszonhét keresztény katonára esett egy zsidó, addig a központi hatal­maknál ötvenhat keresztényre, a magyar csapatok­nál tize­nnyolc keresztényre esett egy zsidó. Tekin­tettel arra, hogy a törvényjavaslat első lépés a magyar keresztény faj létérdekének biztosítására, azt örömme­ elfogadja. Rubinek Gyula kereskedelmi miniszter beter­jeszti az 1920. évi népszámlálásról szóló törvény­javaslatot, amelyet kiadtak a közgazdasági és pénz­ügyi bizottságnak. Szűcs Dezső kijelenti, hogy a numerus elau­suisról szóló javaslatot elfogadja. A Ház ezután elhatározta, hogy a törvényja­vaslat tárgyalásának tartamára az ülések idejét egy órával meghosszabbítja. A legközelebbi ülés szoombaton lesz. Magyarországot felveszik a kis enterote-ba? Take Ionescu nyilatkozik A párisi? Temps, amely mindig kö­dai franc­ia külífgyminisztériumhoz, s^paíffís interv­jut közöl, amelyet egyik uantf^Varsa folytatott Aix-les-BainsMV»4jiJ^dNífí?scu román külügymi­niszterrel. A miniszter egészen másképpen beszél, mint ahogy a román államférfiak eddig Magyar­országról nyilatkoztak, s meg kell állapítanunk: ez a tónusváltozás feltétlen szükséges ahhoz, hogy Magyarország és Románia között a normális vi­szony valamiképpen is helyreálljon. Csak a meg­értés szellemében közeledhetik a súlyosan meg­bántott Magyarországhoz Románia s ha nem is mellékes­, de mindenesetre másodrendű kérdés, hogy Take Ionescu politikai okosságból, meggyő­ződésből, vagy azért tette-e csak meglepően józan nyilatkozatát, mert a francia kormány értésére adta, hogy ezt a politikát tartja jónak és helyes­nek. A nyilat­kozó­, amelyet Take Jonesku a Temps munkatársa előtt tett, főként a kis-entefitetal fog­lalkozik. A miniszter kijelentette, hogy a kis-ente­nte csak a nyugattal való benső kap­csolatban állhat meg, mert csak ilyen módon lehet a kiszentense öt országa között fennálló akadályokat elhárítani. Ami Magyarországot illeti, — mondotta a román miniszter — nem­­ lehet tőle kívánni azt, hogy belenyugodjék a há­ború következményeibe. Az irredentik­us tünte­tések elnyomását sem lehet tőle követ­eni, de lojális és barátságos szomszédi viszonyt ajánl­hatunk fel Magyarországnak. Tévedés azonban azt hinni, hogy mindezen akadályok esetén szá­mít­hatunk Magyarország barátságos érzelmeire­­is Románia iránt. A Duna-kérdésben a miniszter reméli, hogy meg­ lehet egyezni. Más lapok köz­lése szerint Take I­onescu kijelentette még,­hogy a kis en­te­nted­ szilárd bástyának tekinti Orosz­országgal szemben, amely az oroszokat elvá­lasztja Németországtól. Ha Ausztria­­és Magyar­ország kívánná, hogy felvegyék a kis­ ententede óhajuknak eleget teszünk, anélkül azonban, hogy a csatlakozásra kényszerítsük őket. Take Ionescu az Ouvre-nel­ is nyilatkozott és kijelentette, hogy bízik a Görögországgal való együttműködés lehetőségében is. Aix-les-Bains-ból a román külügyminiszter — mint bécsi tudósítónk értesül — Olaszországba utazott, ahol politikai és gazdasági tanácskozáso­kat fog folytatni az olasz kormánnyal. A minap napvilágot látott az a jelentés is, hogy Benes cseh külügyminiszter Rómába utazik. Ezt a hírt ma cseh részről megcáfolják. A Sztambulinszki bolgár miniszterelnök prá­gai ut­azására elterjedt hírekkel kapcsolatban a Neue Freie Presse tájékozott helyről arról értesül, hogy még nem bizonyos, várjon Sztambulinszki a közeljövőben egyáltalán külföldre utazhatik-e. Az a jelentés is megerősítésre szorul, hogy a bol­gár miniszterelnök Prágában a kis­enbenk­hoz való csatlakozásról akar tárgyalni.­ ­ Törvényjavaslat a földreform megkezdéséről Megalakult az Országos Földmives Szövetség és a Keresztényszocialista Blokk (saját tudósítónktól.) A kormánypárt pénte­ken elél­e folytatólagos pártértekezletet tartott, hogy megvitassa a szövetkezeti líni I "IIIJHI')|UN­||I1­sáról szóló javaslatot. Báró Korámos Frigyes pénz­ügyminiszter bebizonyította, javaslat a falu érdekébel tartalmaz inl^zftffgeseket és nem jelent ujabb m^opo'iijjftW«*i'jfzOrszágos Központi Hitel­szövetkezet javvára. Hosszas vita után az értekezlet a javaslatot általánosságban elfogadta és annak megszavazását pártkérdéssé tette. A nemzetgyűlé­sen a pán álláspontját­ Pásztor József és Schandl Károly fogja kifejteni. Utóbbi a földmunkás-szö­vetkezeteknek az OKJI kötelékébe való bevonását fogja javasolni. A pártértekezleten Rakovszky István, a nem­zetgyűlés elnöke felkérte a képviselőket, hogy a szombati ülésen jelenjenek meg teljes számban pontban tíz órakor, mert fontos nyilatkozatot óhajt tenni az elnöki székből. Értesülésünk szerint Rakovszky reflektálni kíván a Neue Freie Pressé-nek egy nyilván sugalmazott cikkére, amelyben a bécsi újság a magyar képviselők tervezett bel­grádi útjával kapcsolatban tendenciózus beállítás­uban szerepelteti a magyar nemzetgyűlés elnökét. X X X X . X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X nagyatádi S:abó István hétfőn néhány szakaszos törvényjavaslatot fog a nemzetgyűlés elé terjeszteni, am­elyben felhatal­mazást ígér a házhelyek és kényszerbérletek cél­jára szükséges földek azonnali kisajátítására. Ra­kovszky István elnök, mint megírtuk, hosszabb szünetet akar kieszközölnii a nemzetgyűlés szá­mára, ezt a szünetet azonban a földmivelésügyi miniszter ellenezte, mert ragaszkodik a föld­birtok-reform sürgős tárgyalásához. Ebben az ügyben az illetékes tényezők hosszasan tanácskoz­tak pénteken este és abban állapodtak meg, hogy a nemzetgyűlés a ny­pras clausus elfogadása után a vagyoniel­titkol­ás­i­ és a szövetkezeti törvény módosítási­r­ól szóló javaslatokat fogja elintézni, azután pedig a földművelésügyi miniszternek hét­főn benyújtandó javaslatát. Ezzel az anyaggal a jövő hét végéig elkészül a Ház és utána kéthetes szünet következik. A kisgazdapárti képviselők azt követelik, h­ogy a szünetet az illetékes bizottsá­gok használják fel a földbirtokreform tárgyalá­sára. Bár a bizottságok tagjai ezt megígérték, mégsem bíznak abban, hogy a szünet alatt össze lehet hívni majd ezeket a bizottságokat. Gróf Teleki Pál miniszterelnök Rubinek Gyula és több miniszter társaságában szombaton délután Hódmezővásárhelyre utazik, hogy jelen legyen gróf Bethlen István vasárnapi program­­beszédénél. A miniszterek hétfőn reggel érkeznek vissza. Pénteken este t­artotta alakuló gyűlését az Országos Földmíves Szövetség. Meskó Zoltán meg­nyitó beszédében rámutatott arra, hogy ha a falu meg van szervezve, a falu társadalma egységes lesz, akkor nem­ követ­kezhetik el még egy március 21-ike. Rubinek Gyula vázolta az új alakulás cél­ját. Meg kell szervezni — úgymond — a gazda­társadalmat és azokat, akik foglalkozásuknál fogva a falu népével együtt élnek: a kereskedőket, ipa­rosokat, földmunkásokat. Meg kell csinálni az ipari és kereskedelmi érdekképviseletet, az ipar­törvény reformját, törvényes alapon kell szervezni a munkásokat, megcsinálni a sztrájkjogot, de nem politikai célzattal, ,elz egész országnak vállvetve kell küzdeni és ezért minden félreértést ki kell küszö­bölni, mert eredményeket csak így érhetünk el. Kapcsolatot kell keresni a külföld hasonló szerve­zeteivel és ha ez meglesz, akkor a helyes Interna­cionálé született meg. A szövetség megszervezi a gazdatársadalmat, a földmunkásokat, kisiparosokat, kiskereskedőket, tisztviselőket, úgy hogy ez lesz az úgynevezett középosztály igazi szövetsége. Csontos Imre. Bott­lik József, Szilágyi Lajos felszólalása után a gyű­lés kimondotta az Országos Földmíves Szövetség megalakulását. A szövetség elnökei lettek: Rubi­nek Gyula és nagyatádi Szabó István, alelnökök: sokorópátkai Szabó István, Maijer János, Bottlik József és Weber János, ügyvezető eln­ök igazgató: Meskó Zoltán. Ugyancsak pénteken délután alakult meg a Keresztes­ szocialista Blokk, amelynek elnöke Haller István lett X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

Next