Pesti Napló, 1920. október (71. évfolyam, 232–258. szám)

1920-10-27 / 254. szám

Budapest, 1920 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 25 kor. Negyed évre _. 70 kor. Fél évre 140 kor. Egész évre_­­ 280 kor. Egyes szám ára: Buda­pesten, vidéken és a pálya­udvarokon 2 kor. Ora 2 korona 71. évfolyam • Szerda, október 27 SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Erzsébet­ körút 18 szám TELEFON: József 62-30, 62-31, 62-32 Éjjeli szerkesztőség: Józs. 71—15, J. 62-35. Felelős szerkesztő: József 62—3® 1­5 Gyógyulás felé Hetek óta egyebet sem hallunk és olvasunk, mint közállapotaink bírála­tát, néha igen szigorú bírálatát. Kor­mányzó, kormány, nemzetgyűlés sajtó vetélkedve vállalták a kritikai tisztet. Az elénk festett kép J bizony egyál­­talán nem napsugaras­^Élelmezési viszo*­nyaink, külkereskej^ffm mérlegünk, pén­zünk Vásárlóejjsal^ különböző társadalmi rétegekhSfe^Sz egymásmellettisége, az isko­lák dolga, a szociális kérdések és ezenfelül még igen sok kérdés meg egy olyan stá­diumban van, hogy a pesszimizmus felé hajlás egyáltalán nem lenne érthetetlen. Különösen akkor nem, ha meggondol­­juk, hogy felelőtlen elemek frivolitása igen sok értékes munkát a homokba szór. Hány­szor rajzolódott a nemzet elé például az a jelenet, hogy a legkiválóbbak hónapokon keresztül dolgoztak egy országos munkán, s amikor ez a munka már-már gyökeret kezdett ereszteni, rája ugrott az éretlenség és tövestől kitépve, széthányta a világ négy tája felé. Nem volt-e gyarló emberi ilyen körülmények között annak a penészillatú gondolatnak fölvetődése, hogy érdemes-e még itt akarni, menni és bízni. Akármilyen jogosult is volt ez, hála istennek nem sok helyen fakadt föl. Az ország túlnyomó többsége megőrizte robosztus hitét. A jobb jövendőnek jönnie kell. S íme valóban, amikor minden kötél .Szakadni látszott, a nemzet egészséges ösz­töne forró gejzírként tör ki és elborít maga­körül mindent. Még a legszélsőbb és legszik­lajabb temperamentumok sem képesek ma­gukat hatása alól kivonni. Lám, mi a nem­­zetgyűlésben Zákány Gyula képviselő a mérséklet, megértés és konszolidáció apos­tolaként lépett föl. Zákány Gyula eddigi politikai szereplése nem igen emlékeztetett Gladstoneéra, vagy akár csak Tisza Kál­­mánéra sem. Gyermeki szerelemmel ka­paszkodott az izgágaságok szólamaiba és ezek közül éppen a legvéresebbeket röpí­tette szerte a tömegekre, azokra a töme­gekre, amelyek félelmetes mohósággal kap­­nak mindig ilyfajta menü után. Ma ez a képviselő a béke, megértés és munka­ igéit hirdette. Régi szótárát és tudományát tűzbe dobta és engedte, hogy a nemzet egészséges ösztöne lelkén elhatalmasodjék. Ez a tünet följegyzésre érdemes. Az a következtetés vonható le belőle ugyanis, hogy a nemzeti újjászületés útján igazán nincs többé akadály. Hiszen nyilvánvaló volt eleitől fogva, hogy a magyar nemzeten a magyaron kívül nem segíthet senki, de nem is veszítheti el senki. Ha mi magunk összefogunk, talpraállunk, de ha mi ma­gunk adogatunk mérget a nemzet vérébe, végünk van. Úgy látszik, a jelek legalább azt mutatják, — éppen akkor, amikor iga­zán legnagyobb szükség volt rá, — mégis összefogunk és mégis csak összetett erővel vetjük magunkat a munkára. A Kormányzó intésének meg volt a foganatja, még a leg­féktelenebbek is észbekaptak. De ha mégis maradnának valahol ilyen féktelenek, — inkább az eszelős nevet ér­­demelnék, — azokkal szemben azt kell tenni, amit egy másik képviselő, Vasadi Balogh György ajánlott, törvényt kell a fe­jükre olvasni. Szigorúan végre kell hajtani minden törvényt, de a legszigorúbban azt, amely a közös munka gátlóira sújt le. Ha ez megtörténik, a testünket faló betegségek úgy elillannak rólunk, mintha varázsvesz­ilKQYfil hajtották volna el őket onnan., «W­UU-UI. 'N­YU» (Saját tudósítónktól.) A politikai világot első­sorban a béke ratifikálásának kérdése foglalkoz­tatja. Mikor lesz becikkelyezve a béke, mikor ürítik ki a szerbek Baranyát és a bácskai három­szöget, mikor kezdődik meg a rendes áru- és sze­mélyforgalom a bennünket környező államokkal? A Pesti Napló munkatársa megkérdezte gróf Te­leki Pál miniszterelnököt, mit tes­z a további eljá­rás a béke ratifikálása körü­l és hogyan alakul a nemzetgyűlés legközelebbi munkaprogramom­ja. A miniszterelnök így felelt: "­­ Szerdán­­minisztertanács lesz, ez fogja letárgyalni a nemzetgyűlés munkaprogrammját. A helyzet úgy alakult, hogy a békeszerződés be­cikkelyezését megelőzően­­ elsősorban a földbir­tokreformot tárgyaljuk. És­pedig azért, mert nyomdatechnikai akadályok miatt szombat esté­nél előbb úgy sem lehet kinyomatni a béke be­cik­kelyezésére vonatkozó tervezetet és a mellék­leteket. A békeszerződésnek november elsejére való becikkelyezése már meghaladott dolog, ennélfogva nincs semmi ok arra, hogy a be­cikkelyezésre vonatkozó javaslatot ne tárgyaljuk az előírt formalitások mellett. Éppen ezért meg­változott az az eredeti terv, hogy a javaslatot csak a külügyi bizottsághoz utaljuk, hanem tárgyalni fogja a közjogi és közgazdasági, eset­leg a véderő­ bizottság is.­­ Szigorúan véve, tulajdonképpen nyolc bizottság elé kellene vinni a törvénytervezetet, mert a javaslatnak vannak fontos pénzügyi ren­delkezései, amelyek a pénzügyi bizottsághoz, művészeti részei, amelyek a közoktatásügyi bi­zottságihoz tartoznának, vannak olyan pontjai, amelyeket a földművelésügyi bizottságnak kel­lene tárgyalnia. Sőt a békeszerződésnek ránk nézve aránylag legkedvezőbb részét, amely a Dunára és a dunai hajózásra vonatkozik, a víz­ügyi bizottságnak kellene letárgyalnia. Azonban nem akarjuk ilyen széles alapon kezelni a kér­dést, ezért csak az erilített bizottságokhoz utal­tuk a tervezetet.­­ Lehetséges, h­ogy a béke becikkelyezésé­ről szóló javaslat tárgyalása a bizottságban két hétig is eltart. A kormány egyáltalán nem kíván befolyást gyakorolni a tárgyalás gyorsítására. Különben is előbb még egy kérdést aka­rok tisztázni.­­ Mialatt a bizottságok a békeszerződést tárgyalják, a csütörtökön kezdődő parlamenti szünet •*riállt_Valószínüleg november 5-ike vagy 6-ika táján, a plénum elé kerül a földbirtok­reform. Csak ennek" elintézése után veszi tár­gyalás alá a nemzetgyűlés a béke becikkelye­zését. A béke tulajdonképpen még sokáig nem lesz perfekt. Erre nézve jellemző például, hogy a francia kamara külügyi bizottságának elő­adója, a magyar békeszerződés referense jelen­leg Budapesten van,­ míg a francia szenátus külügyi bizottságának magyar békeelőadója csak ezután jön ide s bizonyára hosszabb időt vesz igénybe, míg ezek az urak hazautaznak s elkészülnek jelentéseikkel. Ennek megtörténte után ratifikálja Franciaország és még két nagy­hatalom és­­ csak a ratifikálási jegyzőkönyvek kicse­rélését követő hat hónap múlva lép életbe a tulajdonképpeni béke. —­s remélem, hogy a jóvátételi bizottság i­­ost már f hamarosan megkezdi a tevékenységét. Baranyának és Bácskának Magyarország részért megítélt területeit a szerbek természetesen ki fogják üríteni.­­•­ Ami a földbirtokreformot illeti, Kenéz Béla képviselő, a javaslat előadója, most készíti, jelentését és a bizottság­­által a javaslaton vég­zett módosítások alapján most végzik a végle­ges kodifikálást. Ez a munka legjobb esetben szombaton készül el, a jövő héten a Ház elé kerül a bizottság jelentése és ettől számított három nap múlva a plénum megkezdheti a tárgyalást.­ ­ Sréter felel Rupertnek A "­nemzetgyűlés szerdai ülése igen érdekes le­folyá­s tesz. Nagy érdeklődéssel várják a képvise­lők Sréter István honvédelmi miniszternek a Lan­dau-ü­gyben adandó válaszát. (Törlés) Érdekes lesz báró Korányi Frigyesnek Ere­ki Károly interpellációjára adandó válasza is, amely Ullmann István miniszteri ta­nácsos személlyével foglalkozik. Uj interpellációk is lesznek és nem lehetetlen, hogy Friedrich Ist­ván is elmondja beígért szenzációit. A kormánypártban az est folyamán csak ke­vés miniszter volt jelen, mert gróf Teleki Pál mi­niszterelnök estélyt adott, amelyre a miniszterek és néhány politikus volt hivatalos. Kész a birtokreform A nemzetgyűlés együttes bizottságai ma dél­után Fiaál Gaszton elnöklésével ülést tartottak, amelyen Kenéz Beb előadó referátuma alapján befejezték a földbirtosi reform részletes tárgyalását. Budaváry kilépett a kormányzópártból Budaváry László ma levelet intézett Pro­­hászka Ottokárhoz, a kormányzópárt elnökéhez, akit arról értesít, hogy kilép a pártból. Kilépőle­velében a többi között ezeket írja: — Átlátszó célzatú kísértetek a női választó­­­jognak, ,a mu­nkáskérdésnek, a tisztviselőkérdés­nek, a közalkalmazott kérdésnek elsikkasztására, gátolják az árdrágítás kérlelhetetlen letörését, va­lamint véreink erőteljesebb felsegítését, vagonlakó testvéreink elhelyezését. — Heteik­en át vívódtam a kilépés gond­­olatá­­val, míg végre a parlament egyik legutóbbi ülésén történtek elhatározásomhoz megadták a végső lökést. Mikor a Landau-ügy előterjeszté­séhez, amely meggyőződésem szerint sehogysem tartozott az előadott formában a nemzetgyűlés elé, egy közbeszólásom miatt, melyben védel­membe vettem a burkoltan megtámadott nemzeti hadsereget és a keresztény nemzeti irányzatot, az egységes kormányzópárt liberális gondolkozású tagjai durván lehurrogtak. Ezekkel egy pártban tovább nem maradhatok. A betegsegélyző államosítása A keresztényszocialista szakszervezetek ki­küldöttei kedden délután öt órakor a Nemzeti Lovagjában gyűlésre ukrítottak,­ amelyen a kor­mánynak a br­ígsegélyző pénztárak államosítását célzó törvényjavaslata mellett foglaltak állást. A keresztényszocialisták központi vezetősége az ál­lásfoglalásról a következő felvilágosítást adja ne­künk: Holnap, szerdán délután a párttitkárok tar­­tanak értekezletet, ahol szintén tárgyalni fogunk a­ dologról. Nagyon természetes, hogy minket sem elégít ki teljesen a törvényjavaslat és azt csak bi­zonyos fentartásokka fogadhatjuk el. Nem hisz­szük, hogy módosítások nélkül keresztülvihető, lesz a nagy fontosságú javaslat. Csak a birtokreform után ratifikáljuk a békét Teleki miniszterelnök nyilatkozata — Sréter holnap felel Rupertnek

Next