Pesti Napló, 1920. október (71. évfolyam, 232–258. szám)
1920-10-27 / 254. szám
Budapest, 1920 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 25 kor. Negyed évre _. 70 kor. Fél évre 140 kor. Egész évre_ 280 kor. Egyes szám ára: Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon 2 kor. Ora 2 korona 71. évfolyam • Szerda, október 27 SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Erzsébet körút 18 szám TELEFON: József 62-30, 62-31, 62-32 Éjjeli szerkesztőség: Józs. 71—15, J. 62-35. Felelős szerkesztő: József 62—3® 15 Gyógyulás felé Hetek óta egyebet sem hallunk és olvasunk, mint közállapotaink bírálatát, néha igen szigorú bírálatát. Kormányzó, kormány, nemzetgyűlés sajtó vetélkedve vállalták a kritikai tisztet. Az elénk festett kép J bizony egyáltalán nem napsugaras^Élelmezési viszo*nyaink, külkereskej^ffm mérlegünk, pénzünk Vásárlóejjsal^ különböző társadalmi rétegekhSfe^Sz egymásmellettisége, az iskolák dolga, a szociális kérdések és ezenfelül még igen sok kérdés meg egy olyan stádiumban van, hogy a pesszimizmus felé hajlás egyáltalán nem lenne érthetetlen. Különösen akkor nem, ha meggondoljuk, hogy felelőtlen elemek frivolitása igen sok értékes munkát a homokba szór. Hányszor rajzolódott a nemzet elé például az a jelenet, hogy a legkiválóbbak hónapokon keresztül dolgoztak egy országos munkán, s amikor ez a munka már-már gyökeret kezdett ereszteni, rája ugrott az éretlenség és tövestől kitépve, széthányta a világ négy tája felé. Nem volt-e gyarló emberi ilyen körülmények között annak a penészillatú gondolatnak fölvetődése, hogy érdemes-e még itt akarni, menni és bízni. Akármilyen jogosult is volt ez, hála istennek nem sok helyen fakadt föl. Az ország túlnyomó többsége megőrizte robosztus hitét. A jobb jövendőnek jönnie kell. S íme valóban, amikor minden kötél .Szakadni látszott, a nemzet egészséges ösztöne forró gejzírként tör ki és elborít magakörül mindent. Még a legszélsőbb és legsziklajabb temperamentumok sem képesek magukat hatása alól kivonni. Lám, mi a nemzetgyűlésben Zákány Gyula képviselő a mérséklet, megértés és konszolidáció apostolaként lépett föl. Zákány Gyula eddigi politikai szereplése nem igen emlékeztetett Gladstoneéra, vagy akár csak Tisza Kálmánéra sem. Gyermeki szerelemmel kapaszkodott az izgágaságok szólamaiba és ezek közül éppen a legvéresebbeket röpítette szerte a tömegekre, azokra a tömegekre, amelyek félelmetes mohósággal kapnak mindig ilyfajta menü után. Ma ez a képviselő a béke, megértés és munka igéit hirdette. Régi szótárát és tudományát tűzbe dobta és engedte, hogy a nemzet egészséges ösztöne lelkén elhatalmasodjék. Ez a tünet följegyzésre érdemes. Az a következtetés vonható le belőle ugyanis, hogy a nemzeti újjászületés útján igazán nincs többé akadály. Hiszen nyilvánvaló volt eleitől fogva, hogy a magyar nemzeten a magyaron kívül nem segíthet senki, de nem is veszítheti el senki. Ha mi magunk összefogunk, talpraállunk, de ha mi magunk adogatunk mérget a nemzet vérébe, végünk van. Úgy látszik, a jelek legalább azt mutatják, — éppen akkor, amikor igazán legnagyobb szükség volt rá, — mégis összefogunk és mégis csak összetett erővel vetjük magunkat a munkára. A Kormányzó intésének meg volt a foganatja, még a legféktelenebbek is észbekaptak. De ha mégis maradnának valahol ilyen féktelenek, — inkább az eszelős nevet érdemelnék, — azokkal szemben azt kell tenni, amit egy másik képviselő, Vasadi Balogh György ajánlott, törvényt kell a fejükre olvasni. Szigorúan végre kell hajtani minden törvényt, de a legszigorúbban azt, amely a közös munka gátlóira sújt le. Ha ez megtörténik, a testünket faló betegségek úgy elillannak rólunk, mintha varázsveszilKQYfil hajtották volna el őket onnan., «WUU-UI. 'NYU» (Saját tudósítónktól.) A politikai világot elsősorban a béke ratifikálásának kérdése foglalkoztatja. Mikor lesz becikkelyezve a béke, mikor ürítik ki a szerbek Baranyát és a bácskai háromszöget, mikor kezdődik meg a rendes áru- és személyforgalom a bennünket környező államokkal? A Pesti Napló munkatársa megkérdezte gróf Teleki Pál miniszterelnököt, mit tesz a további eljárás a béke ratifikálása körül és hogyan alakul a nemzetgyűlés legközelebbi munkaprogramomja. A miniszterelnök így felelt: " Szerdánminisztertanács lesz, ez fogja letárgyalni a nemzetgyűlés munkaprogrammját. A helyzet úgy alakult, hogy a békeszerződés becikkelyezését megelőzően elsősorban a földbirtokreformot tárgyaljuk. Éspedig azért, mert nyomdatechnikai akadályok miatt szombat esténél előbb úgy sem lehet kinyomatni a béke becikkelyezésére vonatkozó tervezetet és a mellékleteket. A békeszerződésnek november elsejére való becikkelyezése már meghaladott dolog, ennélfogva nincs semmi ok arra, hogy a becikkelyezésre vonatkozó javaslatot ne tárgyaljuk az előírt formalitások mellett. Éppen ezért megváltozott az az eredeti terv, hogy a javaslatot csak a külügyi bizottsághoz utaljuk, hanem tárgyalni fogja a közjogi és közgazdasági, esetleg a véderő bizottság is. Szigorúan véve, tulajdonképpen nyolc bizottság elé kellene vinni a törvénytervezetet, mert a javaslatnak vannak fontos pénzügyi rendelkezései, amelyek a pénzügyi bizottsághoz, művészeti részei, amelyek a közoktatásügyi bizottságihoz tartoznának, vannak olyan pontjai, amelyeket a földművelésügyi bizottságnak kellene tárgyalnia. Sőt a békeszerződésnek ránk nézve aránylag legkedvezőbb részét, amely a Dunára és a dunai hajózásra vonatkozik, a vízügyi bizottságnak kellene letárgyalnia. Azonban nem akarjuk ilyen széles alapon kezelni a kérdést, ezért csak az erilített bizottságokhoz utaltuk a tervezetet. Lehetséges, hogy a béke becikkelyezéséről szóló javaslat tárgyalása a bizottságban két hétig is eltart. A kormány egyáltalán nem kíván befolyást gyakorolni a tárgyalás gyorsítására. Különben is előbb még egy kérdést akarok tisztázni. Mialatt a bizottságok a békeszerződést tárgyalják, a csütörtökön kezdődő parlamenti szünet •*riállt_Valószínüleg november 5-ike vagy 6-ika táján, a plénum elé kerül a földbirtokreform. Csak ennek" elintézése után veszi tárgyalás alá a nemzetgyűlés a béke becikkelyezését. A béke tulajdonképpen még sokáig nem lesz perfekt. Erre nézve jellemző például, hogy a francia kamara külügyi bizottságának előadója, a magyar békeszerződés referense jelenleg Budapesten van, míg a francia szenátus külügyi bizottságának magyar békeelőadója csak ezután jön ide s bizonyára hosszabb időt vesz igénybe, míg ezek az urak hazautaznak s elkészülnek jelentéseikkel. Ennek megtörténte után ratifikálja Franciaország és még két nagyhatalom és csak a ratifikálási jegyzőkönyvek kicserélését követő hat hónap múlva lép életbe a tulajdonképpeni béke. —s remélem, hogy a jóvátételi bizottság iost már f hamarosan megkezdi a tevékenységét. Baranyának és Bácskának Magyarország részért megítélt területeit a szerbek természetesen ki fogják üríteni.• Ami a földbirtokreformot illeti, Kenéz Béla képviselő, a javaslat előadója, most készíti, jelentését és a bizottságáltal a javaslaton végzett módosítások alapján most végzik a végleges kodifikálást. Ez a munka legjobb esetben szombaton készül el, a jövő héten a Ház elé kerül a bizottság jelentése és ettől számított három nap múlva a plénum megkezdheti a tárgyalást. Sréter felel Rupertnek A "nemzetgyűlés szerdai ülése igen érdekes lefolyás tesz. Nagy érdeklődéssel várják a képviselők Sréter István honvédelmi miniszternek a Landau-ügyben adandó válaszát. (Törlés) Érdekes lesz báró Korányi Frigyesnek Ereki Károly interpellációjára adandó válasza is, amely Ullmann István miniszteri tanácsos személlyével foglalkozik. Uj interpellációk is lesznek és nem lehetetlen, hogy Friedrich István is elmondja beígért szenzációit. A kormánypártban az est folyamán csak kevés miniszter volt jelen, mert gróf Teleki Pál miniszterelnök estélyt adott, amelyre a miniszterek és néhány politikus volt hivatalos. Kész a birtokreform A nemzetgyűlés együttes bizottságai ma délután Fiaál Gaszton elnöklésével ülést tartottak, amelyen Kenéz Beb előadó referátuma alapján befejezték a földbirtosi reform részletes tárgyalását. Budaváry kilépett a kormányzópártból Budaváry László ma levelet intézett Prohászka Ottokárhoz, a kormányzópárt elnökéhez, akit arról értesít, hogy kilép a pártból. Kilépőlevelében a többi között ezeket írja: — Átlátszó célzatú kísértetek a női választójognak, ,a munkáskérdésnek, a tisztviselőkérdésnek, a közalkalmazott kérdésnek elsikkasztására, gátolják az árdrágítás kérlelhetetlen letörését, valamint véreink erőteljesebb felsegítését, vagonlakó testvéreink elhelyezését. — Heteiken át vívódtam a kilépés gondolatával, míg végre a parlament egyik legutóbbi ülésén történtek elhatározásomhoz megadták a végső lökést. Mikor a Landau-ügy előterjesztéséhez, amely meggyőződésem szerint sehogysem tartozott az előadott formában a nemzetgyűlés elé, egy közbeszólásom miatt, melyben védelmembe vettem a burkoltan megtámadott nemzeti hadsereget és a keresztény nemzeti irányzatot, az egységes kormányzópárt liberális gondolkozású tagjai durván lehurrogtak. Ezekkel egy pártban tovább nem maradhatok. A betegsegélyző államosítása A keresztényszocialista szakszervezetek kiküldöttei kedden délután öt órakor a Nemzeti Lovagjában gyűlésre ukrítottak, amelyen a kormánynak a brígsegélyző pénztárak államosítását célzó törvényjavaslata mellett foglaltak állást. A keresztényszocialisták központi vezetősége az állásfoglalásról a következő felvilágosítást adja nekünk: Holnap, szerdán délután a párttitkárok tartanak értekezletet, ahol szintén tárgyalni fogunk a dologról. Nagyon természetes, hogy minket sem elégít ki teljesen a törvényjavaslat és azt csak bizonyos fentartásokka fogadhatjuk el. Nem hiszszük, hogy módosítások nélkül keresztülvihető, lesz a nagy fontosságú javaslat. Csak a birtokreform után ratifikáljuk a békét Teleki miniszterelnök nyilatkozata — Sréter holnap felel Rupertnek