Pesti Napló, 1920. november (71. évfolyam, 259–282. szám)

1920-11-17 / 271. szám

2 Szerda 1920. november 17.­ ­ •Vi A netín ratifikált képviselők felelősségre vonják - Sze­mélyeskedés tiztől kettőig (Sajó tudósitónktólJT A nemzsetevü­lés keddi Mése zajos botrényoknak és személyeskedéseknek sorozatár­ól állott. JPröhle Vilmos, Pallavicini György, tJngaueUFMm­ix és Somogyi István, szűk Sebb pártviktől koncentrikus támadást intéz­tek Bottlik József alelnök és Rupert Rezső ellen. Egymást érték a szervesi inzultusok, a képviselő urak a legképtelenebb vádakat vágták egymás fejéhez. — a kormányzópárt „egysége" a keddi ülésen valóban élethűen dokumentáltatott. A lármás jeleneteknek a nyitánya Pröhle Vil­mos felszólalása vol­t, aki Rupert Rezsőnek a Pesti Napló vasárnapi számában megjelent nyilat­kozatával is foglalkozva, többek között azért is ismelt vádat Rupert ellen, mert — ahogyan kife­jezte magát —1 ",­Hatvany Lajos diszlap­jában" v­olt bátor nyilatkozni. Rupert Rezső megfelelt ugyan Pröhlének és a többieknek is, mi azonban, f­lélkül, hogy Pröhle képviselő úrral vitába száll­ítunk, meg tudjuk állapítani, hogy Pröhle képvi­selő úr a Pesti Naplónak úgynevezett „destruk­tív" korában, amikor­, igen gyakran kereste fel azt a Pesti Naplót, hogy készülő török-tatár szó­táráról megírt közleményeit és Japán közállapo­tairól szóló cikkeit neve aláírásával és meetfeleli tiszteletdíj ellenében elhelyezhesse."És ha Lingauer Vibin a nemzetgyűlés keddi ülésén rupertinenciá­nal­ nevezhette Rupert képviselő eljárását, úgy mi — teljesen függetlenül Rupert Rezsőnek a mi vé­delmünkre nem szoruló ügyétől —, hasonló ötle­tességgel vagyunk bátrak Debrecen második ke­rületének tudós képviselőjét —­ pröfücre vetkőz­tetni. A nemzetgyűlés keddi üléséről a következő részletes tudósításunk számol be: Támadás Rupert elleni­ ­ ülését délelőtt 11 órakor ( alelnök, ) Napirend előtt Kassa­ Károly ad­ott. A rati­fikációra vonatkozólag — i­y&mout''— Huszár Károly előadó etikai kifogásait a mar magáévá tette, de vissza kell utasítani Friedrich Istvánnak ama kijelen­tését, hogy a nemzetgyűlés jogilag képtelen a ratifi­kálásra. Pröhle Vilmos ugyancsak napirend elő­tt felol­vasás Rupert Rezső képviselőnek egy liberális lapban a ratifikációra vonatkozólag megjelent cikkét. Fangler Béla: Sabeszgóf! Somogyi f.­ cikk felolvasása közben): Pimasz Inszinuáció! Elnök: Somogyi képviselő urat rendreutasítom. Pröhle Vilmos: Tudnia kell a Háziban minden­kinek, hogy a szavazás elől kivonulóik lelkiismeretük­nek tettek eleget és maguik kérték az újságí­ókat, hogy neveik meg ne jelenjék a lapokban. Kérdi a nemzetgyűlést, hogy szab tad-e ilyet egy képviselőnek írnia. Elteheti-e a­ nemzetgyűlés, hogy egy képviselő háborús uszítással vádoljon egyes nemzetgyűlési kép­viselőket. Rupert Rezei­ szólásra emelkedett, de percekig nem tudott szóhoz jutni. Rassay Károly" valamit mond, mire nagy za­j támad. Bleyer Jakab miniszter: Rassay Rupert védője. Hosszas rajongás után Rupert szóhoz jut és azt kéri, hogy őt­ olyan tü­relemmel hallgassák meg,­­mint amilyen türelemmel e­lhallgatnrpröhlét. A magyar nemzet gazdaságii válsága előttáll, tehát elsősorban a gazdasági­­konszolidációt kell megvalósítani. A nép­nek a terhét­ nem szabad növelnünk, már­pedig ha nincs konszolidáció, akkor a nép terhe emelkedik abban az arányban, amilyen arányban csökken pén­zünk értéke­. Bátor szóval fogom mindig hangoztatni a magyar nép igazságát. Ha ezért engem az én irá­nyomtól messze eső lapok megdicsérnek, arról én nem telhetek. Egyébként minden lap tetszés szerint foglal­kozik egyesekkel. Egy lapot soha sem szabad múltja szerint megítélni. A korszakok változásával változnak munkatársai is. Azzal törődjenek, hogy szenük és fá­juk legyen a szegényeknek. Most nincs itt az ideje, hogy az államformával törődjek. (Nagy zaj.) Azzal vádo­lnak engem­, hogy én a destruktivistememet kép­viselem és támadják az én keresztény nemzeti politi­kámat. Vegye tudomásul a tisztelt Ház, hogy én egy egyszerű asztalostól tanultam­ azt a kereszténységet, amelyet képviselek, attól az asztalostól, a­kinek fia a huszadik honvéd gyalogezred legvitézebb katonája volt, rengeteg kitüntetése volt és akit Szamuely László mint veszedelmes ellenforradalmárt felakasztatott! A kommunista gazságnak ezt a szegény áldozatát holtan vitték haza a szülői házba, és még csak azt sem en­gedték meg, hogy szertartásosan temessék el. Mikor a devecseri választás idején kitart a pogrom- az ár­tatlan zsidók ehhez az asztaloshoz menekültek, akinek fia mik­kk­halált halt és, ez az asztalos hajlékot adott a menekülő zsidóknak. Pedig ennek az asztalosnak oka lett volna gyűlölni a zsidókat, ha tényleg ők csi­nálták volna a kommunizmust. Ennél az asztalosnál voltam én is szállva. Ennek az asztalosnak keresztény érzésétől tanultam azt, hogy nem ismerek olyan disztinkciót, hogy zsidó és keresztény, hanem ismerek ártatlan embert és ismerek bűnös embert. Ez a­z asztalosmester Baják Béla. (Éljenzés.) Azok az atrocitások, amelyek az utóbbi időben előfordultak, okozták azt, hogy pénzünk értéke annyira leszállt. Nemcsak a valutak­érdés, de a ratifikáció kérdése is összefügg a renddel. (Nagy zaj.) Ha idebent rend lett volna és konszolidáció, akkor az entente nem sürgette volna a ratifikálást (Óriási zaj.) Ennek a kroakából felszabadult söpredéknek rendzavarásai okoz­ták azt, hogy a világ ellenünk fordult. Ezek a viszo­nyok ártottak a ratifikációnak. Reális kereszténységet és reális, hazafiságot akarok­, ellensége vagyok a fel­­lengzősségnek és fellengzős politikát nem ismerek. (Nagy zaj.) Azzal­ is megvádolnak, hogy támadom a nemzeti hadsereget. A legnagyobb valótlanság ez. Én nem a nemzeti hadsereget támadom, én a különítmé­nyek ellen küzdöttem és a különítmények ellen védem a becsületes katonákat­— Lingauer akar engem kereszténységre tanítani. Ebben az országban jogosult a keresztény eszme és irányzat, ő pedig a nemzetrontó szabadkőművesség híve volt. I.­inga­u­er­t arra kérem, hogy legyen óvatos. A képviselő urat megrágalmazták báró Szegedi meg­gyilkolásával. (Gyalázat, zaj.) tehát óvatosnak kell lennie. .." ( J­ingauer a gyilkosság vádjáról) Lingauer A­bin: las/als, valamikor tagja voltam egy szabadkőmlfottsztiftolyn­ak, de látván a destruk­ciót, onnan még a háború előtt­ kiléptem. Haller­ István miniszter: Becsületesen és férfiasan­­ belátta tévedésétt Rupert Rezső­­Haller miniszter felét. Azzal a kereszténységgel sohasem azonosítom magam, amivel a miniszter úr: a demagógiával! (Nagy zaj, az elnök csenget.) Lingauer Albin: Engem gyilkossággal rágalmaz­tak meg, de a bíróság előtt visszavonták a rágalmat. N­a a képviselő úr kívánja, rámutatok arra, hogy ön volt az, aki a Landau-ügyet a nemzeti hadsereg ellen állította be. Ön mint ügyvéd érdekelve volt a Landau­ügyben és itteni beszédét arra használta fel, hogy irodájának erényeit dicsérje. (Elnök csenget, óriási zaj, a képviselők a padot verik Közben Haller minisz­ter és Rupert közölt szóváltás tá,n(ut.) (H­aller minisztert rendreutasítják) Rupert Rezső Hajler felé: Fa ellenzet lehetett védeni? Haller István miniszter: Ki védte? Rupert Rezső: A maga fivére! Haller híven ma­gából kikelve felugrik a miniszteri székből, az asztalt verve kiabálja Rupert felé. Hazudik, hazudik! Elnök: A miniszter urat rendreutasítom! Erre óriási vihar tör ki, a képviselők felugranak helyeikről, a padot verdesik és az elnöki emelvény felé kiáltják. Nincs igaza, mert Hallert nem utasíthatja rendre! Mondjon le! Nem tud elnökölni! "A viharban az elnök folyton csenget, de nem tudja a rendet helyreállítani, a képviselők tovább za­jonganak, mire az elnök kénytelen az ülést felfüg­geszteni. A szünet utáán az elnök újból megnyitja az ülést és kijelenti, h­ogy nem akarta Lingauer Albint beszé­dében megakadályozni, csupán figyelmeztette, hogy ne térjen el felszólalásának tárgyitól. Lingauer Alibin: Abban a pillanatban, amikor megtörténhetik az, hogy a ratifikáció aláírását megta­gadják, akkor bennünket ezért a hazafias magatartá­sunkért megvádolni, az tudatlanság, vagy akkora lel­kiismeretlenség, m­ely nem ismer. Végzem fel­szólalásomat. Keres atrt MWW.Szavakat, hogy működését elitéljem és azt mondom, hogy amit a képviselő­­ úr csinál. "a sz Aiffertizatai Ittfö&Kft ugy tetszik: Rüper­tinencia. (­.Vetü­llség (Haller a Fiilenz-ü­gyről) Haller István: Jui­e-kereszténységért két évtize­den át szóval és írásban folytattam harcot. Nem gyű­löletre izgatok. A magyar nem­zeti­ életkérdéseiről van szó. Sajnálom, h­ogy neveimmel kapcsolatban azt mondtam a Fillenz-ügyb­en, hogy Rupert "Képviselő "úr hazudik. Nekem ezen ügyhöz" sellifini közöm nincsétt. Elnök 'kijelenti, hogy­ nem hallotta, hogy Rupert­ a Fillenz­ nevet kiáltotta a miniszter felé. Jia hallotta vipínaji nem Haliért, de Rupertet utasította volna r­endre. Most utólag Rupertet remire utasítja. Czettler Jeni személyes kérdésben szódol fel kijelenti, hogy meggyőződésből nem­ ratifikált, elvei vannak és ettől soha el nem tér. Haller József szintén személyes, kérdésiben szólal fel. Rupert megtámadta őt azért, mert ü­gj­védje volt a Fillenz-testvérüknek. Ő­ ezt az ügyet­ lelkiismeretesen megvizsgálta és amikor azt látta, hogy igazságos­­ ügyet képvisel, akkor vállalta a képviseletet. Rupert Rezső személyes megtámadtatás­aim­­rt szólal fel. .Félreértésről van szó—— úgymond. - - Isalics miniszter jogtalanul támadta őt meg,­ mert ő nem a miniszternek, hanem az öccsének a nevét emlí­tette. Haller József ügyében pedig kijelenti, hogy ő is első, aki elítéli azokat, akik Haller Józsefet ügyvédi működésében megtámadták, mert neki az a véleménye, hogy Hallernek, mint ügyednek joga volt elvállalni a Fillenz-ügyet. Emlékszik arra, h­ogy a választási izgal­­­makban Haller miniszter a kisgazdapártot úgy állítatta be, mint zsidópártot. Haller István közoktatásügyi miniszter: Étt soha! Rupert R­ease ezután a­ Landau-ügyről kezd be­szélni, mire Fangler Béla kiugrik a helyéről, odasiet Ruperthez és e szavakkal. Hogy legyen alkalma sajtó­pert indítani, átnyújtom ezt a röpiratot, —­ átad Rus­pertnek egy röpiratot, amely Rupert Rezsővel és a Landau-üggyel foglalkozik. Rupert Rezső : Ismerem ezt a szennyiratot és rögtön meg is indítottam a sa­jtópert. Nem tudom, a tá­madók hogy lehetnek abban a szerencsés helyzetben, hogy még nin­cs az ügyben tárgyalás. Kijelenti, hogy a Landau-ügyet azért vállaik, mert egy ember életé­ről volt szó. A Landau-ügyet — úgymond — azért hoztam ide, mert ez a Britannia-belieknek suvertureja volt'­­ t /Drózs­y Fangler ellen) Drózi­y Győző ezefflaélis "kérdésben szólal fel. Kijelenti, h­ogy ő a komm­ün idején ellenforradal­már volt. Fangler Béla közbeszól. Drózdy Győző (Fanglerhez): Ön, aki revolverrel lövöldöz be az ablakon és a korcsmából revolverrel kergeti ki az embereket, önnek nincs joga beszélni. Hangoztatja ezu­tán, hogy ő feljelentést tett önmaga ellen az ügyészségen, de az egész vonalon fölmentették. Bárki megrágalmaz­hatja őt ebben a Házban, csak két képviselő ne beszéljen: az egyik Lingauer Albin, aki mindig konjunktúra-ember volt. Elnök: Én, aki­m egész délelőtt folyamán merh­lehetős izgalmas ülést vezetek, ez az én idegeimet is meglehetősen próbára teszi. Így történt meg, hogy az előbb kicsúszott a számon az a kijelentés, hogy Fang­ler képviselő ú­r eljárása korcsmába való, kérem, hog­­ ezt a helytelen kijelentésemet a Ház bocsássa m­eg. (Pallavicini az elnüköt táraadja) Őrgróf Pallavicini György a házszabályokhoz kér szót. Sok képviselőt­rsam­ nevé­ nem ezennel kije­lentem hogy az elnök n­n állott­t feladata magas­latán. Bottlik József elnök izgatottan csenget és izga­tott, erélyes hangon a következőket mondja: — Ez a támadás az elnök ellen példátlanul áll a magyar parlament történetében. Én ezt a támadást a leghatározottabban és a legerélyesebben visszautasí­tom. Mikor valakit gyanúsan megtámadnak, a támadá­sok egész rendszerével s az illető védekezik, akkor én a szólásszabadságot sérteném meg, ha a házszabályo­kat nem kezelném konsziliánsan. Folytonos közbeszólá­sokkal a védekező képviselő urak kilendítették a he­lyes vágányból. Engem őrgróf Pallavicini György véleménye nem érintett. Az ülést öt percre felfüg­gesztem. (Szünet után) Tomory Jenő a házszabályokhoz kért szót. A par­lamenti életben példátlan esett hogy­­egy képviselő a Ház eln­ököt, aki azt a széket­.­ .Iffez osztatlan bizal­mára tölti be, súlyosan megtámadjon. Kéri a Házat, hogy őrgróf Pallavicini Györgyöt utasítsa a mentelmi bizottsághoz. Elnök: Engem őrgróf Pallavicini véleménye nem­ érdekel és rendre sem utasítom. Én az elnöki tisztet lelkiis­meretem szerint a legjobb igyekezettel, töltöm be és ugy vezetem ezt a vitát és igyekeztem azt a megfelelő mederben tartani. Ha követtem is el l­ibát, ezért nem lehet engem szímrehányítsokka! -illetni. Tomory Jenő : Fenntartom inditvány­oma­t. (Hosz­szantartó taps és éljenzés a baloldalon.. Felkiáltások: Éljen az elnök!) Elnök: A házszabályok értelmikért őrgróf Palla­vicini Györgyöt a mentelmi bízott eártf elé­ kell Utasí­tani.­­ ' Ezután elnök nagy zajban indítványozza, ho­­y a Ház h­olnap délelőtt tartson ül,és C­­initynek inj rendjére a statárium kiterjes -.tési"ről "szóló törvén­javaslatot, a bírósági tisztviselőknek az­­igazságü. ..­minisztérumba való berendeléséről szólfi javas­­l­ilovicz Mátyás inditványainak a tárgyalását, vér­ei interpellációkat tű­zte ki. • A Ház az el­sők, napirendi indítványai elfogadta, nem beszélhet. (Kupért válaszol Pröhlenek)

Next