Pesti Napló, 1921. január (72. évfolyam, 1–24. szám)
1921-01-26 / 20. szám
3 Szerda / .gr Ausztria csak határkiigazításokról tárgyal Az osztrák képviselőház folytatta a nyugatmagyarországi vitát Megtámadták Gratz Gusztáv külügyminisztert — Keresztényszocialisták a „tisztiuralomról" •Az osztrák képviselőház ma újra foglalkozott Nyugatmagyarország kérdésével. Ezt az alkalmat valamennyi párt képviselője fölhasználta arra, hogy Magyarországot a legképtelenebb vádakkal illesse el országunkat, különösen a nemzetiségiekkel szemben követett állítólagos elnyomó politikája miatt megrágalmazza. A legdurvább módon megtámadták Gratz Gusztáv külügyminisztert legutóbbi nyilatkozata miatt, amelyet az egyik képviselő zsarolásnak és arroganciának nevezett, fölösleges az osztrák vádakkal részletesen foglalkozni,a magyar közvélemény jól ismeri Gratz Gusztáv minisztert és mindenki meg fogja alkotni a maga véleményét az osztrák perfidiáról. Itt közöljük az osztrák parlament üléséről szóló tudósítást. A nemzeti tanács mai ülésén Zeidler képviselő beterjesztette az alkotmánybizottság jelentését a Nyugatmagyarországról, mint a szövetségnek önálló és egyenjogú országának helyzetéről és ideiglenes berendezéséről szóló törvényjavaslatról. Dr. Gratz magyar külügyminiszter legutóbbi beszédével foglalkozva kijelenti, hogy Ausztriára csak a trianoni szerződés világos szavai mértékadók. Az osztrákok a magyar kisebbségekkel zemben bizonyára sokkal igazságosabbak lesznek, mint amennyire, sajnos, a magyarok a német kisebbségekkel szemben lenni szoktak. Dr. Gratznak azt a fenyegetését, hogy ha a mi hazafiaioknál nem győzedelmeskedik a jobb belátás, szerencsétlen sors fog bennünket érni, zsarolásnak kell minősíteni. Gratz kijelentéseit, mint arroganciát határozottan visszautasítja és kijelenti, hogy nem lehetnek sem olyan szociáldemokraták, sem keresztényszocialista politikusok, akik a dr. Gratzcal való beszélgetésben a népszavazást helyeselték volna. Parrer (keresztényszocialista) Tánuntat a Nyugatmagyarország határszélein és belsejében uralkodó viszonyokra, ahol a legbrutálisabb önkénynyel, fiszti uralommal és teljes jogfosztottsággal találkozunk. A szónok foglalkozik az erőszakkal való fenyegetéssel és azzal a propagandával, amelyet Nyugatmagyarországon az átcsatolás ellen kifejtenek és kijelenti, hogy Nyugatmagyarországot szabadon kell Ausztriának átadni. Ausztriának nem is áll jogában Nyugatmagyarországról lemondani, mely a békeszerződés egyetlen aktív tétele. Dr. Reimer (szociáldemokrata) kijelenti, hogy a szociáldemokraták magatartása Nyugat-magyar- ország kérdésében nem változott , nem is fog val latás. A szociáldemokraták visszautasítanak mindenféle anneksziót. Nem idegen tér hozzánk és mi sem léptünk az erőszakéí. Nyugatmagyarország kérdése nemcsak az önrendelkezési jognak, hanem egyáltalán az európai demokráciának és a társadalmi fejlődésnek kérdésévé lett, mert Ayugatmagyarország azelőtt a kérdés előtt áll, hogy vagy a demokrata köztársaság vagy a monarkia mellett foglaljon állást, hogy azt a békeszerető államot válassza-e, mely a militarizmust visszautasítja, vagy pedig a kard uralmát, amely jelenleg Nyugatmagyarországon garázdálkodik. Meg van az a választása, hogy oly országhoz akar-e tartozni, mely a szociális kérdések terén nagy haladást nem mutathat ugyan fel, de mégis elérte a szociális törvényhozás létminimumát. Szónok örömmel üdvözli a törvényjavaslatot. Ausztriának sem északon, sem délen nem kell stratégiai szempontokkal számolnia. Ha ebben a tekintetben keleti szomszédaink irányában is meg lehetünk nyugtatva, akkor ott sem kellene katonai s szempontokkal argumentálnunk. Mindaz, amit két év óta Magyarország, részéről hallottunk, mindig katonai fenyegetésekkel végződött és ezért saját biztonságunk érdekében azt kell követelnünk, hogy jobb, természetesebb határok állíttassanak fel. Mayr kancellár nyyilaatkozatot tett, amelyben újból leszögezte, hogy Ausztria számára a nyugatmagyarországi kérdés res tudicata, amelyről nem lehet tárgyalni. Az átadás módjáról ellenben, valamint bizonyos határkiigazításokról szükséges lesz tárgyalásokat indítani Magyarországgal. Ezután a közgazdasági miniszterek beterjesztették a kenyér- IV. lisztárakra vonatkozó törvényjavaslatot. Eszerint c lakosságot a jövedelmi szerint három osztályba sorozzák. Az első osztályhoz tartozók nyolc koronával fogják fizetni a kenyér darabját, a második osztály tizenöt fő, a harmadik osztály hatvan kurvaárat.V lisztára 10, 20 és 60 korona lesz. Ezután a pénzügyminiszter megindokolta a valutaforgalmi adóról szóló törvényjavaslatot, amelynek hatálya 1921 március elsején kezdődik és egyelőre 1922 december 31-én végződik. PESTI NAPLÓ 1921. január 26. —— Amerikafalva—Pestmegyében Ezerholdas telep Amerikából hazatért magyaroknak (Saját tudósítónktól.) Az amerikai lapokban több aggodalmaskodó közlemény jelent meg arról, hogy az Amerikából hattérő magyarokra nem fogják kiterjeszteni a földreformot. Hogy honnan vették a tengerentúli újságok ezt az értesülésüket, nem tudjuk, de tudomásunk van egy érdekes és nagyszabású tervről, amely elárulja, hogy nem feledkeztek meg idehaza az Amerikából visszatérőkről sem. Mint értesülünk, a földmivelésügyi minisztérium főbb vonalaiban elkészítette a tervét egy telepnek, amely amerikai magyaroknak juttatna földet és munkát. Egyelőre erre a célra ezer holdat használnának fel Pest megyében, közel a fővároshoz. Már neve is van a telepnek: Amerikafalva. Ezt a területet kisebb-nagyobb parcellákra osztva adják át megállapított vételi feltételek mellett az ajánlkozóknak, de csupán Amerikából hazatérteknek. — Ezzel a kitűnő és okos tervvel — mondta nekünk az ügy egy ismerője — kettős célt akar és fog elérni a földmivelésügyi kormány. Egyrészt földet ad Amerikából visszatérteknek, másrészt azután ki is használja közjóra ezeknek ideiglenes hazájukban szerzett tapasztalatait. Az ezerholdas telep kis birtokain ugyanis kéh gazdaságokat rendeznek be, amelyeket az amerikai farmok rendszerével művelnek meg, úgy, ahogyan ez a rendszer a mi éghajlati viszonyaink között alkalmazható. A telep jellege: a kertgazdaság teszi szükségessé, hogy Amerikafalva a főváros közelében legyen, mert az a cél, hogy elsősorban Budapestet lássa el élelmiszerekkel. Hallottunk arról is, hogy a telepet a földművelésügyi miniszterről, mint akinek nevéhez a földreform fűződik, Szabó István-falvának szerették volna keresztelni, a miniszter ,azonban, aki nagy szeretettel foglalkozik ezzel az érdekes koncepcióval, Amerikafalva mellett döntött. A penziók lakói az újabb áremelés ellen erőszako5au°jára- - j^X^ti^zsgáló Bizottságtól kérnek védelmet (Saját tudósítónktól.) Jelentettük már, hogy a budapesti penziótulajdonosok gyűlést tartottak, amelyen felsorolták összes sérelmeiket és panaszaikat és végül egyhangú lelkesedéssel abban állapodtak meg, hogy áraikat negyven százalékkal felemelik.. A határozathoz egyelőre még hiányzik az Árvizsgáló Bizottság jóváhagyása, ez azonban a penziótulajdonosokat nem igen zavarja tervükben; a legtöbb helyen már hozzá is fogták az emelés keresztülviteléihez. A legújabb áremelés azonban, amint látszik, nagy elégedetlenséget kelt a penzió lakói között. A lakóik együttes akcióra készülnek a penziótulajdonosok újabb áremelése ellen, legközelebb az Árvizsgáló Bizottsághoz fognak fordulni, hogy attal kénének védelmezn 1 . Az Árvizsgáló Bizottság különben egy konkrét eset kapcsán már a napokban foglalkozni fog a penziók áremelésének ügyével. Egy penziónak, a Teréz-körúti Bristol-penziónak huszonnégy lakója ugyanis beadvánnyal fordult a Bizottsághoz, amelyben sürgős intézkedést kérnek az áremelés ellen. Beadványukban előadják, hogy a penzió tulajdonosa, a Hungária-penzió részvénytársaság mintegy két hónappal ezelőtt emelte az áraikat húsz százalékkal, és most újból negyvenszázalékos emelést akarnak keresztülvinni. Az új áremelés után az ellátás, amelynek árát az Árvizsgáló Bizottság legutóbbi és jelenleg is érvényben lévő rendeletével negyvennyolc koronában állapította meg, száznegyven koronába kerülne. Ezért azt kérik, hogy a Bizottság maga állapítsa meg kötelezőleg a fizetendő árakat. Az Árvizsgáló Bizottságnál az ügyet soron kívül intézik el, miután a döntés elvi jelentőségű lesz az összes többi hasonló ügyekben is. A Bizottság határozatát ezért nagy érdeklődéssel várják a penzió-lakók, akik további akciójukat ettől teszik függővé. Idegutasob A horvátok nem ismerik el Pasics kormányát Belgrádból jelentik. A Tribuna zágrábi tudósítójának Radics István, a parasztpárt vezére a következőket mondotta: Pasics kormányát nem ismerem el. Előttem és pártom előtt ez a kormány egyáltalán nem létezik. Mi csak az alkotmányozó nemzetgyűlést vagyunk hajlandók elismerni. Nem ismerem el Pasicsékat, mert ez a kormány nem alkotmányos, még csak minimális többséggel sem rendelkezik és olyan tagjai is vannak, akik már régen csak lemondott miniszterek. Ausztria mégsem kap pénzt az enfentetói . A Pesti Napló párisi tudósítójától . Miután az entente miniszterelnökök konferenciájának tegnapi ülése a német lefegyverzés kérdéskésében fölmerült ellentétek miatt botrányba fulladt, elhalasztották ennek a kérdésnek a további tárgyalását és ma az osztrák hitel kérdéséről vitatkoztak. Az értekezlet előadója szerint Ausztriának nyolcvanmillió dollárra van szüksége. A miniszterelnökök ezt tudomásul vették, de arra vonatkozóan, hogy ki folyósítsa ezt a hitelt, nem tudtak megegyezést létrehozni. Lloyd George kijelentette, hogy Anglia semmi esetre sem ad pénzt Ausztriának és csak az olasz delegátus pártolta az osztrákokat. Végül az ügyet egy albizottsághoz utalták, amely azonban egyelőre, nem tud összeülni, minthogy az angol tag még nem érkezett Parisba. > wwvvvvw vVWWWAWVWVW* Éhínség Jluszka-Krajnában Nincs^lenyér — Mindent megadóztatnak a csehek — Disznóölési adó (Saját tudósítónktól.) A napokban Budapestre érkezett egy máramaros megyei birtokos, aki a megszállt északkeleti vármegyék helyzetéről nagyon szomorú dolgokat beszél. A korrupció itt még a román megszállás alatt sínylő területek közigazgatási korrupcióját is fölülmúlja. — A földbirtokok Ruszika-Krajnában — tandotta informátorunk — mindenütt a régi birtokosok kezén vannak. Megpróbálták ugyan végrehajtani a földbirtokreformokat, azonban a nagybirtokosoknak a legtöbb esetben sikerült megegyezésre jutniok a hatóságokkal és a földbirtokok megmaradtak a régi tulajdonosok kezén, akik aztán, sok helyütt saját jószántukból adták bérbe földjeiket. Az északkeleti vármegyék termése sohasem volt elegendő a lakosság élelmezésére. Az idén, talán a szervezetlenség miatt, a termés csak szeptember végéig volt elég. Azóta Ruszka-Krajnában valóságos éhínség van. Az élelmezési diktátor, akit a készletek igazságos elosztására neveztek ki, Ruszka-Krajnában nem tudott készleteket fölhajszolni és Romániához fordult, ahol, mivel gabonaneműeket nem akartak adni, 450 vagon tengerit szerzett. Ebből eddig csak 15 vagon jutott át Ruszka-Krajnába, mert a szállítás Romániában a vasúti alkalmazottak kegyének különleges kiérdemlése nélkül nagyon nehezen megy. December elején a románok azt a kifogást hozták föl, hogy nincsenek vagonjaik. Erre a csehek küldtek vagonokat; ezeket a románok rögtön lefoglalták és katonákat szállítanak rajtuk a besszarábiai határra. Decemberben és januárban egyáltalán nem osztottak lisztet a lakosságnak. Liszt helyett pótlásul nagyon kevés kukorica-darát adtak. A lakosság burgonyával igyekszik pótolni a hiányzó kenyeret. Itt már az egész nép -a- nemzetiségi küelöbség nélkül — belátta Csehországgal való kapcsolat lehetetlenségét és cseh testvériség helyett a magyarországi képe kell neki. A tótság és rsténség nem politizál, de mindenesetre oda akar tartozni, ahova Debrecen és Hódmezővásárhely. Hogy a nép elkeseredése még nagyobb legyen, a csehek újabb és újabb adóikat eszelnek ki. Az új adótervezet szerint minden gyümölcsfára 10 .szokott, minden szőlőtőkére 1 szokott akarnak kivetni. A legkülönösebb adó azonban a disznóölési adó. Minden leöli hízó után suly szerint 35—70 szokol adót szednek be már most is. A rutének és tótok visszasírják azokat a szép időket, amikor szorgalmas munkába eltöltött nyár után nyugodtan, telt kamrákkal tekintettek a tél elé, és nem adóztattak meg minden fűszálukat külön-külön. — Az állatárak körülbelül megfelelnek a magyarországi állatáraknak. Egy tehén 4—5000 szokol, egy hizott disznó 1000 szokol. Tör