Pesti Napló, 1921. január (72. évfolyam, 1–24. szám)

1921-01-26 / 20. szám

3 Szerda / .gr Ausztria csak h­atárkiigazításokról tárgyal Az osztrák képviselőház folytatta a nyugatmagyarországi vitát Megtámadták Gratz Gusztáv külügyminisztert — Keresztényszo­cialisták a „tisztiuralomról"­ ­•Az osztrák képviselőház ma újra foglalkozott Nyugatmagyarország kérdésével. Ezt az alkalmat valamennyi párt képviselője fölhasználta arra, hogy Magyarországot a legképtelenebb vádakkal illesse el országunkat, különösen a nemzetiségiek­kel szemben követett állítólagos elnyomó politi­kája miatt megrágalmazza. A legdurvább módon megtámadták Gratz Gusztáv külügyminisztert leg­utóbbi nyilatkozata miatt, amelyet az egyik képvi­selő zsarolásnak és arroganciának nevezett, fölös­leges az osztrák vádakkal részletesen foglalkozni,­a magyar közvélemény jól ismeri Gratz Gusztáv minisztert és mindenki meg fogja alkotni a maga véleményét az osztrák perfidiáról. Itt közöljük az osztrák parlament üléséről szóló tudósítást. A nemzeti tanács mai ülésén Zeidler képvi­selő beterjesztette az alkotmánybizottság jelenté­sét a Nyugatmagyarországról, mint a szövetség­nek önálló és egyenjogú országának helyzetéről és ideiglenes berendezéséről szóló törvényjavaslatról. Dr. Gratz magyar külügyminiszter legutóbbi be­szédével foglalkozva­ kijelenti, hogy Ausztriára csak a trianoni szerződés világos szavai mérték­adók. Az osztrákok a magyar kisebbségekkel zem­ben bizonyára sokkal igazságosabbak lesz­nek, mint amennyire, sajnos, a magyarok a német kisebbségekkel szemben len­ni szoktak. Dr. Gratz­nak azt a fenyegetését, hogy ha a mi hazafiaiok­nál nem győzedelmeskedik a jobb belátás, sze­rencsétlen sors fog bennünket érni, zsarolásnak kell minősíteni. Gratz kijelentéseit, mint arrogan­ciát határozottan visszautasítja és kijelenti, hogy nem lehetnek sem olyan szociáldemokraták, sem keresztényszocialista politikusok, akik a dr. Gratz­c­al való beszélgetésben a népszavazást helyeselték volna. Parrer (keresztényszocialista) Tánuntat a Nyu­gatmagyarország határszélein és belsejében ural­kodó viszonyokra, ahol a legbrutálisabb önkény­nyel, fiszti uralommal és teljes jogfosztottsággal találkozunk. A szónok foglalkozik az erőszakkal való fenyegetéssel és azzal a propagandával, ame­lyet Nyugatmagyarországon az átcsatolás ellen ki­fejtenek és kijelenti, hogy Nyugatmagyarországot szabadon kell Ausztriának átadni. Ausztriának nem is áll jogában Nyugatmagyarországról le­mondani, mely a békeszerződés egyetlen aktív tétele. Dr. Reimer (szociáldemokrata) kijelenti, hogy a szociáldemokraták magatartása Nyugat-magyar-­­ ország kérdésében nem változott , nem is fog val­­ latás. A szociáldemokraták visszautasítanak min­­d­enféle anneks­ziót. Nem idegen tér hozzánk és mi sem léptünk az erőszak­éí. Nyugatmagyarország kérdése nemcsak az önren­delkezési jognak, ha­nem egyáltalán az európai de­mokráciának és a társadalmi fejlődésnek kérdé­sévé lett, mert A­yugatmag­yarország azelőtt a kér­dés előtt áll, hogy vagy a­ demokrata köztársaság vagy a monarkia mellett foglaljon állást, hogy azt a békeszerető államot válassza-e, mely a militariz­must visszautasítja, vagy pedig a kard uralmát, amely jelenleg Nyugatmagyarországon garázdál­kodik. Meg van az a választása, hogy oly ország­hoz akar-e tartozni, mely a szociális kérdések te­rén nagy haladást nem mutathat ugyan fel, de mégis elérte a szociális törvényhozás létminimu­mát. Szónok örömmel üdvözli a törvényjavaslatot. Ausztriának sem északon, sem délen nem kell stra­tégiai szempontokkal számolnia. Ha ebben a te­kintetben keleti szomszédaink irányában is meg lehetünk nyugtatva, akkor ott sem kellene katonai s szempontokkal argumentálnunk. Mindaz, amit két év óta Magyarország, részéről hallottunk, mindig katonai fenyegetésekkel végződött és ezért saját biztonságunk érdekében azt kell követelnünk, hogy jobb, természetesebb határok állíttassanak fel. Mayr kancellár nyyilaatkozatot tett, amelyben újból leszögezte, hogy Ausztria számára a nyugat­magyarországi kérdés res tudicata, amelyről nem lehet tárgyalni. Az átadás módjáról ellenben, va­lamint bizonyos határkiigazításokról szükséges lesz tárgyalásokat indítani Magyarországgal. Ezután a közgazdasági miniszterek beterjesz­tették a kenyér- IV. lisztárakra vonatkozó tör­vényjavaslatot. Eszerint c­ lakosságot a jövede­lmi­ szerint három osztályba sorozzák. Az első osztályhoz tartozók nyolc koronával fogják fi­zetni a kenyér darabját, a második osztály tizenöt fő, a harmadik osztály hatvan kurvaárat.­­V liszt­ára 10, 20 és 60 korona lesz. Ezután a pénzügyminiszter megindokolta a valutaforgalmi adóról szóló törvényjavaslatot, amelynek hatálya 1921 március elsején kezdődik és egyelőre 1922 december 31-én végződik. PESTI NAPLÓ 1921. január 26. —— Amerikafalva—Pestmegyében Ezerholdas telep Amerikából hazatért magyaroknak (Saját tudósítónktól.) Az amerikai lapokban több aggodalmaskodó közlemény jelent meg arról, hogy az Amerikából hattérő magyarokra nem fogják kiterjeszteni a földreformot. Hogy honnan vették a tengerentúli újságok ezt az értesülésüket, nem tudjuk, de tudomásunk van egy érdekes és nagyszabású tervről, amely elárulja, hogy nem fe­ledkeztek meg idehaza az Amerikából visszatérők­ről sem­. Mint értesülünk, a földmivelésügyi miniszté­rium f­őbb vonalaiban elkészítette a tervét egy te­lepnek, amely amerikai magyaroknak juttatna föl­det és munkát. Egyelőre erre a célra ezer holdat használnának fel Pest megy­ében, közel a főváros­hoz. Már neve is van a telepnek: Amerikafalva. E­zt a területet kisebb-nagyobb parcellákra osztva adják át megállapított vételi feltételek mellett az ajánlkozóknak, de csupán Amerikából hazatér­teknek. — Ezzel a kitűnő é­s okos tervvel — mondta nekünk az ügy egy ismerője — kettős célt akar és fog elérni a földmivelésügyi kormány. Egyrészt földet ad Amerikából visszatérteknek, másrészt az­után ki is használja közjóra ezeknek ideiglenes ha­zájukban szerzett tapasztalatait. Az ezerholdas te­lep kis birtokain ugyanis k­éh­­ gazda­s­ág­okat rendez­nek be, amelyeket az amerikai farmok rendszeré­vel művelnek meg, úgy, ahogyan ez a rendszer a mi éghajlati viszonyaink között alkalmazható. A telep jellege: a kertgazdaság teszi szükségessé, hogy Amerikafalva a főváros közelében legyen, mert az a cél, hogy elsősorban Budapestet lássa el élelmi­szerekkel. Hallottunk arról is, hogy a telepet a földmű­velésügyi miniszterről, mint akinek nevéhez a föld­reform fűződik, Szabó István-falvának szerették volna keresztelni, a miniszter ,azonban, aki nagy szeretettel foglalkozik ezzel az érdekes koncepció­val, Amerikafalva mellett döntött. A penziók lakói az újabb áremelés ellen erőszako5au°jára- - j^X^ti^zsgáló Bizottságtól kérnek védelmet (Saját tudósítónktól.) Jelentettük már, hogy a budapesti penziótulajdonosok gyűlést tartottak, amelyen felsorolták összes sérelmeiket és panaszai­kat és végül egyhangú lelkesedéssel abban állapod­tak meg, hogy áraikat negyven százalékkal fel­emelik.. A határozathoz egyelőre még hiányzik az Árvizsgáló Bizottság jóváhagyása, ez azonban a penziótulajdonosokat nem igen zavarja tervükben; a legtöbb helyen már hozzá is fogták az emelés keresztülviteléihez. A legújabb áremelés azonban­, amint látszik, nagy elégedetlenséget kelt a penzió lakói között. A lak­óik együttes akcióra készülnek a penziótulajdo­­nosok újabb áremelése ellen, legközelebb az Ár­vizsgáló Bizottsághoz fognak fordulni, hogy attal kénének védelmezn 1 . Az Árvizsgáló Bizottság különben egy konkrét eset kapcsán már a napokban foglalkozni fog a penziók áremelésének ügyével. Egy penziónak, a Teréz-körúti Bristol-penziónak huszonnégy lakója ugyanis beadvánnyal fordult a Bizottsághoz, amelyben sürgős intézkedést kérnek az áremelés ellen. Beadványukban előadják, hogy a penzió tu­lajdonosa, a Hungária-penzió részvénytársaság mintegy két hónappal ezelőtt emelte az áraikat h­úsz százalékkal, és most újból negyvenszázalé­kos emelést akarnak keresztülvinni. Az új áreme­lés után az ellátás, amelynek árát az Árvizsgáló Bizottság legutóbbi és jelenleg is érvényben lévő rendeletével negyvennyolc koronában állapította meg, száznegyven koronába kerülne. Ezért azt ké­rik, hogy a Bizottság maga állapítsa meg kötele­zőleg a fizetendő árakat. Az Árvizsgáló Bizottság­nál az ügyet soron kívül intézik el, miután a d­ön­­tés elvi jelentőségű lesz az összes többi hasonló ügyekben is. A Bizottság határozatát ezért nagy ér­deklődéssel várják a penzió-lakók, akik további akciójukat ettől teszik­ függővé. Idegutasob A horvátok nem ismerik el Pasics kormányát Belgrádból jelentik. A Tribuna zágrábi tudó­sítójának Radics István, a parasztpárt vezére a következőket mondotta: Pasics kormányát nem ismerem el. Előttem és pártom előtt ez a kormány egyáltalán nem létezik. Mi csak az alkotmányozó nemzetgyűlést vagyunk hajlandók elismerni. Nem ismerem el Pasicsékat, mert ez a kormány nem alkotmányos, még csak minimális többséggel sem rendelkezik és olyan tagjai is vannak, akik már régen csak lemondott miniszterek. Ausztria még­sem kap pénzt az enfentetói . A Pesti Napló párisi tudósítójától . Miután az entente miniszterelnökök konferen­ciájának tegnapi ülése a német lefegyverzés kérdé­skésében fölmerült ellentétek miatt botrányba ful­ladt, elhalasztották ennek a kérdésnek a további tárgyalását és ma az osztrák hitel kérdéséről vitat­koztak. Az értekezlet előadója szerint Ausztriának nyolcvanmillió dollárra van szüksége. A miniszter­elnökök ezt tudomásul vették, de arra vonatko­zóan, hogy ki folyósítsa ezt a hitelt, nem tudtak megegyezést létrehozni. Lloyd George kijelentette, hogy Anglia semmi esetre sem ad pénzt Ausztriá­nak és csak az olasz delegátus pártolta az osztrá­kokat. Végül az ügyet egy albizottsághoz utalták, amely azonban egyelőre, nem tud összeülni, mint­hogy az angol tag még nem érkezett Parisba. > wwvvvvw­­ vVWWWAWVWVW* Éhínség Jluszka-Krajnában Nincs^l­enyér — Mindent megadóztatnak a csehek — Disznóölési adó (Saját tudósít­ónktól.) A napokban Budapestre érkezett egy máramaros megyei birtokos, aki a­ megszállt északkeleti vármegyék helyzetéről na­­gyon szomorú dolgokat beszél. A korrupció itt m­ég a román megszállás alatt sínylő területek köz­igazgatási korrupcióját is fölülmúlja. — A földbirtokok Ruszika-Krajnában — ta­n­dotta informátorunk — mindenütt a régi birtoko­sok kezén vannak. Megpróbálták ugyan végrehaj­tani a földbirtokreformokat, azonban a nagybirto­kosoknak a­ legtöbb esetben sikerült megegyezésre jutni­ok a hatóságokkal és a földbirtokok megma­radtak a régi tulajdonosok kezén, akik aztán, sok helyütt saját jószántukból adták bérbe földjeiket.­­ Az északkeleti vármegyék termése soha­sem volt elegendő a lakosság élelmezésére. Az idén, talán a szervezetlenség miatt, a termés csak szep­tember végéig volt elég. Azóta Ruszka-Krajnában valóságos éhínség van. Az élelmezési diktátor, akit a készletek igazságos elosztására neveztek ki, Ruszka-Krajnában nem tudott készleteket fölhaj­szolni és Romániához fordult, ahol, mivel gabona­neműeket nem akartak adni, 450 vagon tengerit szerzett. Ebből eddig csak 15 vagon jutott át Ruszka-Krajnába, mert a szállítás Romániában a vasúti alkalmazottak kegyének különleges kiér­dem­lése nélkül nagyon nehezen megy. December elején a románok azt a kifogást hozták föl, hogy nincsenek vagonjaik. Erre a csehek küldtek va­gonokat; ezeket a románok rögtön lefoglalták és katonákat szállítanak rajtuk a besszarábiai ha­tárra.­­ Decemberben és januárban egyáltalán nem osztottak lisztet a lakosságnak. Liszt helyett pót­lásul nagyon kevés kukorica-darát adtak. A lakos­ság burgonyával igyekszik pótolni a hiányzó ke­nyeret. Itt már az egész nép -a- nemzetiségi kü­e­lö­­bség nélkül — belátta Csehországgal való kapcsolat lehetetlenségét és cseh testvériség helyett a magyarországi képe kell neki. A tótság és rstén­ség nem politizál, de mindenesetre oda akar tar­tozni, a­hova Debrecen és Hódmezővásárhely.­­ Hogy a nép elkeseredése még nagyobb le­gyen, a csehek újabb és újabb adóikat eszelnek ki. Az új adó­tervezet szerint minden gyümölcsfára 10 .szokott, minden szőlőtőkére 1 szokott akarnak kivetni. A legkülönösebb adó azonban a disznóölési adó. Minden leöli hízó után suly szerint 35—70 szokol adót szednek be már most is. A rutének és tótok visszasírják azokat a szép időket, amikor szorgalmas munkába eltöltött nyár után nyugod­tan, telt kamrákkal tekintettek a tél elé, és nem adóztattak meg minden fűszálukat külön-külön. — Az állatárak körülbelül megfelelnek a ma­gyarországi állatáraknak. Egy tehén 4—5000 szo­kol, egy hizott disznó 1000 szokol. Tör

Next