Pesti Napló, 1921. január (72. évfolyam, 1–24. szám)

1921-01-14 / 10. szám

Péntek PESXI NAPLÓ 1921. január 14. I I .3'. Oktrojált alkotmányt kap Jugoszlávia A Pasics-kormány diktatúrára készül Végsős leszámolásig küzdenek a szerbek és horvátot (Saját tudósítónktól.) A sűrű egymásutánban következő katolikus és szerb ünnepek megszakították azt az izgalmas játékot, amely a belgrádi alkotmányozó nemzetgyűlésben megkezdődött. Éppen a legjobb időben történt ez s ennek következtében nem vált azonnal akuttá az a súlyos konfliktus, amelynek okvetlenül be kell következnie. Azzal, hogy a kormány a nemzetgyűlés tagjait a dinasztia iránti hítségesküre kényszerítette, megsértette az alkotmányozó ülés szuverenitását és a különben is megoldhatatlanná látszó helyzetet annyira bonyolulttá tette, hogyma már a Krotics Sztoján vezérlete alatt álló szerb radikálisok is tudatára ébredtek ennek. A nevezetes ülésen a négyszáztizenkilenc képviselő közül csak kétszáztegyvenhárom vett részt, akik közüi százhatvanhat föntartás nélkül letette az esküt, hetvenhét azonban csak föntartással. Ez a kísérlet, amely a százhuszonhat tagból álló köztársasági párt ellen irányul, arra késztette a horvát és szlovén polgári pártokat, hogy megtagadják az észletételei és kerüljék a nemzetgyűlést. Ezzel kezdte meg a munkáját a csonka parlament és elnökének az volt az első tette, hogy az oktrojált házszabályok alapján kijelentse, hogy a százcet-Veilhat „nem -esküvő" képviselő nem gyakorolhatja képviselői jogait és beszüntette fizetéseik kiutalását. Ennek következtében megtörtént az azakadás, amelynek el kellett következnie a mai uralkodó rendszer következtében. Ámbár a szerb radikális párt egy része — maga Protics is — harcol a házszabályok mai formája ellen, mégis teljesen nyilvánvaló, hogy a kormány a nagyszerb frattszáz képviseletében a horvátok és a szlovének ellen megkezdte a harcot. Ez utóbbiak egyáltalában nincsenek képviselve a nemzetgyűlésen s nem lesz meglepő, ha ennek ellenére .Belgrád vezető politikusai a horvátok és szlovének részvétele fiirküt is törvénybe akarják iktatni a beterjesztett alkotmánytervezetet. _ , A zágrábi tdzor, amely úgy lát ^ik ^^g jó-., viszonyban van horvát lap létére a szerb szomszéddal, maga iskénytelen megállapítani, hogy a szerb demokraták politikai rendszerében egyáltalában semmiféle okosság nem található, sőt arra a következtetésre jut, hogy valószínűleg csak erőszakkal és hatalmi eszközökkel lehet majd a horvátok és szerbek közt fönforgó kérdéseket megoldani. A demokraták rá maguk lapjában, a Rijecs-ben erre a cikkre válaszolva, a leghatározottabban kijelentik, hogy a szerbek és a horvátszlovén csoportok között élet-halálüttre kezdődött meg, amely csak az egyik fél teljes elpusztulásával fejeződhetik be, minthogy ez utóbbiak sohasem állitásnak az egységes állam álláspontjára. Rámutatnak arra, hogy a horvátoknak ez az őszintesége nem lepheti meg a belgrádi politikusokat, mert Pribicsevics Szvetozár, a demokraták vezére már 1902-ben majdnem ezekkel a szavakkal helyezte kilátásba a s irtóháborút. Föltűnő, hogy a választások lezajlása óta több nagyszerb lap is foglalkozott ezzel a kérdéssel, ami annak a bizonyítéka, hogy a nagyszerb eszme veszedelemben forog, a horvátok nem akarják magukat elszerbesíttetni és a szlovének is fölfedezték, hogy a jugoszláv gondolat tévedés volt. Az enteiste ott követte el a hibát, amikor az hitte, hogy megoldotta a délszláv kérdést, Déleurópának ez a része politikailag teljesen ki van elégítve és most kell rájönnie, hogy ez még mindig egy nyílt kérdés, amely egyre tüzesebbé válik. A belgrádi politika utait ismerők egész leplezetlenül hirdetik most már, hogy a Pasicskabinet, amely a kommunista veszedelem kiirtására született meg és csak százhetven képviselőt számlálhat támogatói táborában, rövid időn belül éppúgy diktátori eszközökkel lép majd fel a köztársasági pártok jeben, mint ahogy azt a kommunistákkal szemben megtette. A kormánynak ez a lépése csak az első volt, ezt csakhamar fogja követni — eme körök felfogása szerint— az alkotmány oktrojálása. Ha ez megtörténik, akkor a nemzetgyűlés befejezte rövid életét. Az ily módon oktrojálandó alkotmánytervezeten Pasics-kormány különböző jelentékeny módosítást fog tenni. Így a 20. cikkely rendelkezéseihez hozzáfűzik, hogy ha a király háború vagy béke felett dönt, a parlament beleegyezése szükséges abban az esetben, ha az államot nem támadták meg, vagy ha nem neki üzentek háborút. A trónörökösödésre vonatkozó cikkelyt is módosítatták. Eszerint szerb-horvát-szlovén királyságért I. Karagyorgyei Kis Péter uralkodik. Pétix király örököse Sándor herceg és annak fédjgi törvényes leszármazottai. Ha a munkaköri királynak nem fenne fiörökösta parlaprot belegyezésének fentartásával ő maga jrMJflff ki fiörököst oldalági leszármazottjai közül. WAW.WAWAWAWAWAWAWI Frauce Mítor az erdélyi Helper MzowtótansígM * — Kedvesség a legyőzöttekkel — meghiosszabbítja a győzelmet ír" '"fol,-, ,„,i„i .,., ;,-.-,„» — Két évvel azután, — írja De Monzie, — hogy Joninott Gambette elhagyta 'temesvárt, a Bánát fővárosát, összegyűjtöttetni azoknak a szegény histlekültteknek emlékét és szenvedéseit, akiket az idegen megszállás elűzött lakóhelyükről és arra kényszerített, hogy vasúti teherkocsikban találjanak nyomorúságos menedéket. Gyöngéd szeretettel emlékeznek vissza arra a fradeta tábornokra, aki az ő vidéküket vidáman és némeen kormányozta — a központi szótárak bukása után pár nappali Tábornoki — irta a szenátor, idézőjelek között, — mívéneklegszebb fejezetét ön itt élte át. Ön elfoglalta Üszkubót, de megnyerte Temesvárt. Egy kis kedvesség a legyőzöttekkel rendszerint meghosszabbítja és enyhíti a győzelmet. Önből nem hiányzott ez a kedvesség. .. trianoni béke azonban dezavuálta önt. A diplomaták tájékozatlansága tönkretette az ön propagandájának — milyet ágyuk nélkül vezetett, — sikereit. (Törlés.) Ezek a vidékek, melyeket Franciaország tartósan pacifikálhatna. ..iláiópa veszedelmes zónájává" lettek. Nem lehet félreérteni a lelkek készülődését, melyek várva-várják a népek önrendelkezési jogáról sokáig hangoztatott szép elveknek megvalósítását. Lehetetlen be nem látni, hogy az új béke mekkora kockázatoit jelent Európára. Abban a pillanatban, amint az orosz hordák megindulnak Románia ellen, amely még nem szokott hozzá nagyságához, a Bánátban és Erdélyben a legveszedelmesebb helyzet állhat elő, mert ott a kedélyek állandóan föl vannak izgulva az Annexióval együtt járó erőszakoskodások miatt. Jo-ainett Gambetta tábornok helytelenül hiszi azt, hogy az ő legfontosabb hivatása lett volna elfoglalni Münchent és fenyegetni Berlint. Az ő legszebb hivatása volna Franciaország megítélését megtartatni ezeken a balkáni vidékeken, amelyekhez nem fegyverekkel kell közeledni, hanem megértéssel. S Beszélgetés Iframn Márkussal — Tömeges csődök, nagy összeomlások — Kik jönnek hala és kik mennek ki (Saját tapitlónktól.)Az amerikai magyarság körében a legismertebb nevek egyike Braun Márkusé, akinek az Újvilág sok társadalmi fikciójában volt már jelentős szerepe, sőt Roosevelt elnöksége idején. Mint az elnök bizalmasa, a politikai életben is realívitt. Most Biajsipesten időzik, s amint szállóbeli s§3B8?9Wnl^a' bőröndjeit nyitogatja, szinte érezzük a friss amerikai szagot, amelyet magával hozott. Talán hozott egyebet is: érdekes újságokat, amelyekből ő már gyakran osztogatott, amikor ellátogatott egy kis budapesti levegőváltozásra. Most azonban nem olyan bőkezű, sőt egyenesen tartózkodó. — Már nem politizálok, — mondja — újságot sem csinálok. Esküvőről jöttem és a rokonaimat látogatom. A politikáról tehát lekell mondanunk. De ttt más is akad a tágas Amerikában.—• Úgyis tudnák itt hiiidetni s bizonyára vigasztalódnak is azon, — ha ugyain van ebben vigasztaló» — hogy Amerikát is elértse a krízis. Sokkal későbben jött, de megjött. Persze, egészen más szimptómiái vannak, mint itt, sőt teljesen ellentétes jelenségekkel is találkozunk. Magyarországon a legnagyobb válságokat megúszták a vállalatok, az irigyelt Amerikában pedig az elmúlt év második felében több csőd volt, mint az előző öt évben összetévítve ennek illegesül a magyarázata. Most már nem kérdezünk, Braun Márkus, hogy úgy mondjuk, benne van. Kiiűnően érti és érzéke van a közgazdasági plasztikához. — Magyarországon — magyarázza — U®rh jutottak csődbe a vállalatok, mert hosszú idő óta nem kaptak hitelt. De Amerikában, idiol ,minden gigászi méretű, így a hitel is, óriási zuhanások történtek, dicnkor most egyszerre leestek az árak. A nagy cukornának — hogy egy péklát mondjuk — néhány hónap előtt rettendes tömegek ferrt vélték a cukrot, amelynek ára akkor fontonkint lltszenöt cent volt A bankok bőségesed adták a kettősön," fontonkint tizenhat centet hiteleztek a "tuscorra. Most 6rat centre esett le a cukor». Ibibe» jelen ..veszteségek származtak ebből, amelyekbe a cukorbítzak és bankok egész sora bukoltt bele. Százmillió dolláros veszteségek már nem is jelentenek szenzációt. És így van ez minden vonalon, mert az árak — egyelőrg főképpen az ipari cikkeké — minden vonalon nagy mérlékbéli esték. Amerikában pedig, ha valami esik, akkor mindjárt zuhan. Az üzlet természetrajzához tartozik nálunk, hogy akkor vesz mindenkit amikor az ár magas. (Saját tudhitánktól.) Nagy érződést keltve, most jelent meg Jouinot^aftmeild francia tábornok emkka^tainai^^kötete, amelyben Magyarország szerencsétlen forrásra vonatkozó fontos adatok is találhatók. Jouinot-Gambetta egyike vett a szaloniki entenít-hadsereg, vezéreknek és ő végezte az üszkübi operációkat. Művének tenorja az, hogy a központi hatalmak katonai összeomlása után, 1918 november 11-én legfőbb hadsereg-pa ranccsal kár volt Frahchet d'Esperdy tábornok hadseregét eltiltani attól, hogy mélyebben benyomuljon Magyarországba és kár volt azt megállítani Budapesttől három napi távolságra. Jouinot-Gambetta tábornok felfogása szerint ugyanis ezzel vált lehetővé az, hogy Németország megmentse Bajorországot, általában, hogy megmentse birodalmi egységét. A tábornok szerint tehát ma Közép-Európának egészen más képe és más erőviszonyai volnának, ha akkor Franchet' d Esperay-t meg nem állítják. Mint látnivaló, a francia tábornok meglehetősen szulbilktív föltevéseikkel dolgozik és emellettnem flipen sok könyörületes megértéssel a legyőzöttek iránt, langja és kombinációi a rideggyőzőé, s annál kellemesebben és kiengesztelőbben hát az a méltatás, amielyet a tábornok konírvésrel De Monzie francia szenátor ezen a hétent tíz egyik párisi újságba írt. Ismertetnünk ésidéznünk kell De Monzie szenátor cikket, mert ezt a mi helyzetünk iránt való emberséges megértés melege fűti és mert kiderül róla, hogy Jouinot-Gambetta tábornok addig, mig Temesvárott szé-^ —„„ 7 .... kelt, szintén szerzett érdemeket a menekülő ma-®« A spekuláció a még nagyobb áremelkedést akarja gyarek iránt,való jó hajlandóságával. megelőzni. Ha azután lefelé indul az irányzat, akkor mindenki elszalad és senki sem vész többé. Így van ez a tőzsdeár is, ahol míg a legprímább amerikai hndikölcsönkötvény is, amely pedig négy és fé .1 Százalékkal kamatozik, a 83—84-es árfolyamig esett. —llogy pedig az iparcikkek ára leiért indult meg a lefelé vezető úton, az ismeretes. A túlprodukció miatt ennek be kellett következnie. A dollár világos ára miatt a raktárak agyon vannak halmozva, at külföld nem tudja az árut megfizetni. Ez a helyzet azután magával rántotta az exportőröket, akik közül szintén csődbe jutott egy egész sereg. A túlprodukció folyománya a sok bezárt gyár, amely viszont a munkanélküliek számát szaporította meg. Milliókra megy a munkanélküliek száma most. A megcsappant kereset azután a fogyasztóképességet apasztotta meg, ami megint csak az átalakulásra hat. Egy labirintus ez, amelynek útjai azonban szervesen folynak egymásból. Az élet mindemellett mégis sokkal könynyebb, mint Magyarországon. Az amerikai árak — kellő arányba állítva is — nagyobbak, mint itt, de a kereset, ha nem is boldoggá, de elviselhetővé teszi az életet. A munkás, ha van munkája, tisztességesen megél. A magántisztviselő már nehezebben, a köztisztviselő még nehezebben, úgy hogy csak a fizetési pótlék segít valahogyan rajta. Amikor a krízis megkezdődött, a magyar munkásság visszavándorlása nagy arányokban indult meg, utóbb azonban a magyar viszonyokkal szemben való bizalmatlanság miatt megcsappant. Viszont az Amerikává való kivándorlási kedv a magyarok részéről erős.. A dollár csábít. Igaz, hogy nem a munkásság törekszik Amerikába, hanem más elemek." Különösen művészek. A nagy reménységek azonban csak egyeseknél válnak be. Úgy hirtelen Jacobi Viktor jut eszembe, aki nagyon sokat keres operettjeivel és a már Gyulává lett Kerékgyártó Duci, aki szintén meg lehet elégedve Amerikával. A vágyakozók azonban, ha csak a vágyukra építenek, ne jöjjenek. Nem szabad Amerikát csupán a dollár kurzusán keresztül nézni.